Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-16 / 64. szám

IX SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. márdus 16. Dollár helyett forintért Előnyben a hazai anyag Milliós megtakarítások az alföldi olajbányászoknál Erőpróba után, erőpróba előtt Interjú dr. Bereczki Lajossal, a megyei tanács elnökhelyettesével A kellemes kora tavaszi időjárás néhány napja esősre fordult A mezőgazdaság számára nem kedvezőtlen ez, hiszen így a földbe került mag gyorsabban csírázik, az eke jobban halad a kissé nedves földben, és néhány órás nap­sütés után a vetőgépek is elindulhatnak. Az idén is nagy munka var a mezőgazdaság dolgozóira. Felkerestük dr. Bereczki Lajost, a megyei tanács elnökhelyettesét, aki a megye mezőgazdaságanak jelenlegi helyzetéről nyilatkozott lapunknak. — Az elmúlt évi kedvezőt­len ősz után hogyan állnak a tavaszi munkák a mező­gazdasági üzemekben? — A mezőgazdasági üze­mek véglegesítették 1975. évi termelési és gazdálkodási ter­veiket. Feladataik meghatá­rozásánál figyelembe vették a múlt év őszi rendkívüli időjárás okozta károkat, az elmaradt munkák pótlásá­nak, az elhasználódott gép­park felújításának szüksé­gességét. Mivel a téli idő­járás kedvezett, viszonylag korán érkezett meg a ta­vasz, üzemeink lehetőségei lényegesen javultak. Mód van arra, hogy a termelés- szerkezet a népgazdasági igé­nyeknek megfelelően alakul­jon. Annak ellenére, hogy búzából a tervezettnél né­hány százalékkal többet ve­tettek, az aratható terület víz- és szélkár miatt mint­egy 25 ezer hektárral keve­sebb lesz. A kukorica, ola­josnövények, cukorrépa és a zöldség vetésterülete viszont lényegesen meghaladja az előző évit. Az ősszel „víztenger” mi­att kintmaradt kukoricaszár betakarítása befejeződött. A s '.ántatlan terület 10 ezer 200 hektár, ebből mintegy 7 ezer hektár rizstelep. Ezek­nek a területeknek a íel- s ántasa a víztelenítéssel pár­huzamosan történik. Az őszi és téli mélyszántásoknak ve­tés alá történő előkészítését a terület 85—90 százalékán elvégezték a gazdaságok. A talajelökészi léssel egyidejű­leg a gyomirtó, valamint a talaj fertőtlenítő szerek per­metezése is folyik. Az alap- műtrágya talajba munkálása sajnos csak 80 százalékban történt meg. A fejtrágyázást eddig mintegy 150 ezer hek­táron végezték el, ami 85 s ’.ázalékos teljesítésnek felel meg. Külön gondot okoz, hogy a felszántott, és félig beszántott kukoricaszár-ma- radvány a tel folyamán nem rothadt el. Ezúton is felhív­juk a szakemberek figyel­mét, hogy agrotechnikai el­járásokat ennek ismeretében alkalmazzák. Az őszi kalászosok állapo­ta összességében jobb, mint az elmúlt év hasonló idősza­kában volt, azonban a ta­laj nedvességtartalma ala­csony, ezért indokolt a vetés­állomány tavaszi kezelésére fokozott gondot forítani. Az őszi vetéseknek a jelenlegi időszakban mintegy 36 szá­zaléka gyengének minősített. További kedvező időjárás és a szükséges agrotechnikai műveletek maradéktalan el­végzése esetén a tavalyihoz hasonló terméseredmény el­érésére meg lehet számítani. Vetömagelláfós felelősségteljes munka mind a szakvezetők, mind a vető­gépkezelők számára. A tavaszi vetésekhez szük­séges vetőmag az üzemek rendelkezésére áll, illetve an­nak szállítása folyamatos. A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat tavaszi árpából I. és II. fokú vetőmagból 12 ezer 500 mázsát, szokvány mi­nőségből 3 ezer 200 mázsát kínált fel a gazdaságoknak. Kukorica vetőmagból van elegendő, de előfordulhat, a fajtánkénti igényeket nem tudják biztosítani, viszont azonos FAO számú, illetve azonos érési csoportba tar­tozó vetőmagot vásárolhat­nak az üzemek. Rizsből mintegy 15 ezer 500 hektár­ra kell vetőmagot biztosí­tani. Sajnos a felhasznlásra rendelkezésre álló vetőmag­vak mintegy 30 százaléka kommersz minőség. A me­zőgazdasági üzemek, vala­mint a háztáji és kisegítő gazdaságok zöldség vetőmag ellátása zavartalan. Jobb a gépkínálat ,— A zöldség-, szőlő, és gyümölcstermelő gazdasá­gokban is jól halad a mun­ka? — A tavaszi munkák ezek­ben az ágazatokban jó ütem­ben haladnak. A mintegy 4 ezer 300 hektár gyümölcsös ■— melyből 320 hektár ál­lami gazdasági terület — műtrágyázása 63 százalékos, metszése 88 százalékos, le­mosó permetezése 64 száza­lékos szinten van. A mint­egy 4 ezer 600 hektár szőlő- terület — melyből 417 hek­tár állami gazdasági terület •— műtrágyázása befejező­dött, a nyitási munkák 35 százalékát, a metszési mun­kák 31 százalékát végezték el. el. — A kertesgazdák sem pa­naszkodhatnak? A lakosság facsemetével és szőlőszaporító anyaggal tör­ténő ellátása szilva, alma, barackcsemetéből kielégítő, hiánycikk a meggy és a kör­teszaporító anyag. A szőlő­szaporítóanyag különböző fajtaminőségben beszerezhe­tő. A nagyüzemi és háztáji zöldségtermeléshez szükséges palántanevelés folyamatban van. Az elmúlt hetekben hiánycikk volt a fólia, je­lenleg sem zökkenőmentes az ellátás. Ez a primőr zöldség­éi palánta előállítást igen kedvezőtlenül befolyásolja, különösen a háztáji gazdasá­gokban. — A megye mezőgazdasá­gi üzemei az idén milyen gépellátásra számíthatnak? I — Megkezdődtek a tava­szi vetések. Van elegendő vetőmag? — A tavaszi árpának mint­egy 25 százalékát, a borsó­nak 15 százalékát, a lucer­nának 10 százalékát vetették el a gazdasagok. A cukorré­pavetésre az előkészületek megtörténtek. Ahhoz, hogy jó terméseredményeket ala­pozzanak meg, biztosítani kell az időbeni és az ipar­szerű termelés követelmé­nyeinek megfelelő minőségű yetésí. Ennek megvalusitaaa — Mezőgazdasági erő- és munkagépekből az idén az elmúlt évihez képest jobb ellátás várható. Tavaly közel 30 százalékkal növekedett az AGROKER Vállalat gépfor­galma, az idén mérsékeltebb növekedés mellett jobb az összetétel. Traktorból példá­ul 600 darab különböző tí­pust kínáltak. A nagytelje­sítményű erőgépek közül szükséges mennyiségben ren­delkezésre áll a K—700-as és a Steyer traktor. Kombájnból körülbelül 200- at vásárolhatnak a gazdasá­gok» jelenleg isi 32 Van a yáfc lalat telephelyén. önjáró szálastakarmány-betakarító- gépekből az idényre csak az iparszerű termelést folytató gazdaságok igénye elégíthető ki, viszont év végéig vala­mennyi megrendelést teljesí­teni tudja a vállalat. Az öntözés-, és vízellátás gépigényének kiszolgálása ja­vul, 221 önjáró, illetve von­tatható és konzolos szárny­vezeték, valamint 60 MA tí­pusú esőztető berendezés ke­rül értékesítésre, öntözőcső­ből pedig 186 ezer 462 folyó­méter a készlet. . Nem okoz nehézséget a ke­reslet kielégítése pótkocsi­ból, műtrágyaszóróból, nö­vényvédő gépekből, kü­lönböző kapacitású szá­rító, talajművelő és si­lózó gépekből. Határo­zott előrelépés tapasztalható a háztáji és kerti munkák kisgépellátásában is. Na­gyobb viszont a kereslet a rendelkezésre álló árualap­hoz képest a hidraulikus ra­kodó és stabil magtisztító- gépekből. A megyei AGROKER Vál­lalat gépalkatrész értékesíté­si volumene 7 százalékkal magasabb, mint 1974 év ha­sonló időszakában. Ennek el­lenére a megrendeléseket nem tudja teljes egészében kielégíteni, de a pótbeszer­zésekre megtette az intézke­dést. A MÉM illetékes főosz­tályától ígéretet kaptunk az ellátás javítására. — Tavaly ősszel egyes mű­trágyákból hiány volt. — Az 1975. évi műtrágya­alapunk 83 ezer 209 tonna hatóanyag, mely lényegében megegyezik a múlt évi meny- nyiséggel. Sajnos ez kevés. Javult viszont a nitrogén-, foszfor- és káli műtrágya arány, ami kedvező hatással lesz a terméseredményekre. A növényvédőszer értéke­sítés megegyezik az előző évivel. Megkezdődött a her- bicidek, inszekticidek, fungi- cidek kiszállítása. Rendelke­zésre állnak a gabona, a rizs, a kukorica, a cukorrépa és az olajosmagvak termelé­séhez szükséges növényvédő­szerek. Szorgalmas munkával — A megye mezőgazdasá­gának jelenlegi helyzetét értékelve milyen végkö­/ vetkeztetést lehet levonni. — Az elmondottakból ki­tűnik, hogy a gazdaságok munkás- és vezető kollektí­vái az elmúlt évi természeti csapások jelentős részét el­hárították. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy az 1975. évi termelés eredményes megszervezése fokozott fel­adat elé állítja a mezőgaz­daság dolgozóit. Az szüksé­ges tehát, hogy a termelés­hez biztosított feltételek a továbbiakban is párosulnak a jó üzem- és munkaszerve­zéssel, a takarékos gazdálko­dással, a technológiai fegye­lem maradéktalan betartásá­val. A vegetációs időszakban ki kell használni minden ésszerű termelést növelő le­hetőséget. Ez a .feltétele az állattenyésztési, állati termék előállítási terveink maradék­talan megvalósításának is. Ismereteink szerint a me­zőgazdasági üzemek kollek­tívái az üzemi tervek jóvá­hagyásával erre már nem­csak felkészültek, hanem an­nak végrehajtásán nagy hoz­záértéssel, szorgalommal, magabiztosan munkálkod­nak. Ä. Cq> A vállalat főmérnöke tré­fásan azt javasolta, a szám után zárójelben betűvel is írjam ki, mint egy csekken, hány forintról is van szó, nehogy az olvasó azt higgye, hogy a sajtó(hiba) ördöge incselkedik vele. A szám ugyanis nagy, 42 (azaz negy­venkét) millió forint. Háiamszarss importárak Ennyit takarít meg a mélyfúrások kiképzéséhez használt béléscsőnél a Nagy­alföldi Kutató és Feltáró Üzem — idei áron számolva. Ez utóbbit azért kell hang­súlyozni, mert 1973 óta a tőkés importból származó béléscső ára háromszorosá­ra emelkedett: végül is ke­resve sem találhatnánk jobb példát arra, milyen hatás­sal vannak a tőkés világ­ban bekövetkezett árváltozá­sok gazdaságunkra. Ugyan­akkor az új kőolaj- és föld­gázmezőket kutató, a már meglevőket feltáró vállalat — energiahelyzetünk indo­kolja — nem csökkentheti munkáját, hiszen, mindent egybevetve, számunkra az itthon megtermelt energia- hordozó a legolcsóbb. Fokozott jelentősége van tehát az anyagtakarékosság­nak ennél a vállalatnál, s a 42 millió forint, amelyet a kútszerkezetek egyszerűsíté­sével, a kiképzés technoló­giájának változtatásával, az úgynevezett meddő kutak­ból való csővisszanyeréssel kívánnak biztosítani, egy­ben azt is jelenti, hogy ke­vesebb ilyen csövet kell im­portálni. Csövek Ousiaúivárosböl Ugyanakkor 200 tonna im­port acélcsövet dunaújvárosi csővel fognak helyettesíteni, ez ismét több mint 10 mil­lió forint megtakarítást je­lenti. Tervezik azt is, hogy megszervezik a tolózárak felújítását, ezzel szintén ha­zai és külföldi szerkezeteket tudnak pótolni, s egymillió forinttal kevesebbet kell vá­sárlásukra költeni. Ha ered­ménnyel járnak azok á kí­sérletek, melyeknek során hazai gyártású, úgynevezett tömítő szerszámokat próbál­nak ki, ismét drága külföldi berendezések pótolhatók, ol­csóbban. De nemcsak a szerelvé­nyek felhasználásával lehet gazdaságosabban bánni, a Műhold megfigyelés A Budapesti Műszaki Egye­tem Mikrohullámú híradás- technikai tanszékén a Tudo­mányos Diákkör közös munká­jával különleges rádióállomás létesült, amelynek segítségé­vel a néhány éve felbocsá­tott 1500 km magasságban keringő amerikai Oscar 6. és Oscar 7. jelű műholdakkal naponta kapcsolatba lépnek. Már eddig is több hosszútávú beszélgetést „forgalmaztak". A műegyetem egyik tíz­emeletes épületének tetejére állították fel a rádióállomás auteunáJáL fúrási technológia különböző anyagainak ésszerűbb alkal­mazásával további 3 millió forinttal csökkenthetők az erre fordított költségek. Az olajbányászat kifeje­zetten energiaigényes tevé­kenység. így ezen a terüle­ten is nagymérvű megtaka­rításra nyílik mód. Az ener­giahordozókból 2 százalékos megtakarítást terveznek, ösz- szesen egymillió forint ér­tékben. Ugyanakkor a fúrá­soknál technölógiai célra is sok gázolajat használnak fel. A műveletek egyes fázisai­nak módosításával az idén 700 köbméter gázolaj meg­takarítását tervezik, ez 2,6 millió forint értékű. A vállalat takarékossági intézkedési tervében — amelyből most csak példákat ragadtunk ki —• tehát jelen­tős számok szerepelnek. Ez nemcsak azt jelzi, hogy van­nak belső tartalékok, hanem azt is, hogy a tőkés világ­piac árnövekedései ellen mi­lyen módon lehet és kell védekezni. TäSiä kőolaj és földgáz Nem kisebbek azok a szá­mok sem, amelyek a test­vércég, a Nagyalföldi Kő­olaj- és Földgáztermelő Vál­lalat takarékossági intézke­dési tervében szerepelnek. A vállalat különleges lehetősé­ge, hogy már alapvető ter­mékeinek felszínrehozatalá- nál is tud takarékoskodni. Tavaly a kőolaj kitermelé­sénél, szállításánál előadó­dó veszteségek, illetve a technológiai és energetikai célra felhasznált olaj 0,33 százalékát tette ki a teljes olajtermelésnek. Ez alapjá­ban véve alacsony érték, köszönhető annak, hogy a teljes termelés; 70 százalé­kát már az algyői zárt rend­szerű tárolóban gyűjtik. Eb­ben az évben, növekvő kő-^ olajtermelés mellett, elsősor­ban a technológiai fegyelem megszilárdításával további megtakarítást tervezitek, vár­hatóan több mint ezer tonna kőolaj lesz az eredmény. A vállalat földgázterme­lését az idén több mint 14 százalékkal növeli. Külön­böző technológiai intézke­désekkel, például a kazánok fajlagos tüzelőanyag-felhasz­nálásának csökkentésével, korszerű automatikus sza­bályzó berendezésekkel több mint 50 millió köbméter földgáz megtakarítását ter­vezik. Több százezer forintot jelent majd az is, hogy a termelt kőolaj és földgáz kezeléséhez szükséges anya­gokkal gondosabban bánnak. Import hsSvelfi felújítás A beruházások megvalósí- tásartál is, ahol lehet, nem támaszkodnak a tőkés im­portra. Az új olaj- és gáz­ipari létesítményekhez olyan nagy mennyiségű elzáró szerkezet szükséges, hogy csak külföldről lehetne be­hozni, a hazai ipar nem gyárt elegendőt. Az import teljes kiváltása érdekében azt tervezik, hogy a már ko­rábban használt szerelvé­nyeket újítják fel és ezeket építik be. A megtakarítás így eléri a 7,5 millió forintot. Többször tízezer dollár azoknak a berendezéseknek az értéke, melyeket nem tő­kés importból szereznek be mint korábban, hanem hazai gyártmányokkal igyekeznek pótolni. Így . például import folyadék-mennyiségmérők helyett magyar gyártmányú turbinás áramlásmérőket szereznek be, és szintén ha­zai eredetű anyagokkal pó­tolják az elhasználódott al­katrészeket a hajdúszobosz- lqi földgázüzemben, amely annak idején döntően tőkés importból létesült. Takarékosabban bánnak majd az energiával is, pél­dául úgy, hogy ahol lehet, nem szivattyúzva szállítják az olajat, hanem a folyadék saját nyomásenergiájával. Mintegy 800 ezer forint ér­tékű gázolajat takarítanak meg azzal, hogy az olaj der­medését gátló vegyszert köz­vetlenül az elszállítandó kő­olajban oldják fel. Nemcsak ilyen és hasonló intézkedésekkel igyekszik a vállalat gazdálkodásának hatékonyságát növelni, ha­nem kidolgozták 1975-re a szervezési és fejlesztési prog­ramot is, amelynek végre­hajtása a takarékossági in­tézkedéseken túl — például az anyagmozgató és rakodó­gépek jobb kihasználásával, a szállítási útvonalak opti­mális megválasztásával — további költségcsökkenést eredményez majd. T. P.

Next

/
Thumbnails
Contents