Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-16 / 64. szám
1975. március 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jelentés a kongresszusnak fl forradalmi ifjúsági napok nyitánya Mezőtúrén A mezőtúri meglel megnyitó elnöksége; ünnepi beszédet mond Szívós Antal (Folytatás az 1. oldalról) colt, s küzd, dolgozik ma is •— mondta. Tegyük mindennapi gyakorlattá a szép és nemes hagyományok ápolását, mert ezzel formálhatjuk magunk és környezetünk gondolkodását. Forradalmiságunkkal akkor tudunk helyesen élni, ha mindennapi feladatainkat becsületesen teljesítjük, bárhol is dolgozunk, tanulunk. Pártunk ifjúságpolitikája biztos alapja, iránytűje volt és lesz munkánknak.' Beszédének befejezéseként azt hangsúlyozta, hogy aha- zafiság, internacionalizmus, a társadalmi haladás iránti elkötelezettség — ma is mindannyiunk számára feladatokat adó fogalmak. Felelősségünk a történelem előtt nagy, s ez külön is megfogalmazható a mai ifjú nemzedékre. Nem azért, mert a történelem fényes korszakait, a társadalmi haladás ügyéért vívott harcot ki akarnák sajátítani a maguk számára a fiatalok, éppen ellenkezőleg: az azonos célért, a közös szocialista ügyért harcoló fiatalokat és idősebbeket teszik egységessé. Március 15-ét csakúgy, mint minden jelentős történelmi sorsfordulónkat nem lehet csak az adott napon ünnepelni. A hazát szeretni — annyit jelent, mint dolgozni érte, a népek testvériségét akarni — annyit jelent, mint szüntelenül fáradozni barátságunk elmélyítésén. Végezetül a megyei KISZ- bizottság nevében a forradalmi ifjúsági napok 1975 évi rendezvénysorozatát megnyitotta. Ezek után az ünnepség szovjet vendége, Oleg Tocsa- kov köszöntötte a résztvevőket. Szólt a szovjet fiatalok életéről, a Komszomol munkájáról, a baráti szocialista országok ifjúsági szövetségeivel kiépített szoros kapcsolatokról. Az ünnepség után a megye fiatalságának képviselői a Petőfi-emléktáblához vonultak, ahol az 1848-as szabadságharc hősei emlékére koszorút helyeztek el. Délután a program a DATE főiskolai karának klubjában folytatódott, ahol a járások delegációi beszélgetésen vettek részt, amelynek témája az internacionalizmus, a hazafiság és korunk forradalmisága volt. Ezután a mezőtúri ipari és mező- gazdasági üzemek KISZ- alapszervezetei látták vendégül egy-egy járás küldöt- ségét. A megnyitó napjának programja ismerkedési esttel ért véget. Szolnokon tegnap délelőtt a 633. számú Szakmunkás- képző Intézet falán lévő Pe- tőfi-domborműnél, a Kossuth téri emléktáblánál és az Úttörőház Petőii-emléktáblá- jánál helyzeték el az emlékezés virágait a város társadalmi, politikai szervezeteinek, üzemeinek, iskoláinak képviselői. A Damjanich szobornál a Himnusz akkordjaival nyitották meg a forradalmi ifjúsági napok városi eseménysorozatát. Ka- nyó Sándor, a KISZ Szolnok városi Bizottságának titkára köszöntötte a március 15-ét ünneplők népes táborát. Az ünnepi köszöntő után a KISZ, a HNF városi bizottságának, a Magyar Néphadsereg egyik alakulatának, a vasútüzem KlSZ-fiataljai- nak és a 703. sz. Damjanich úttörőcsapat képviselői helyeztek koszorút a szobor talapzatára. Tiszafüreden, a Járási Hivatal' nagytermében kezdődött az ünnepségsorozat. A HNF községi és járási bizottsága és a járási KlSZ-bizott- ság képviselőinek, valamint a Kossuth Lajos Gimnázium diákjainak Juhász Róbert, a HNF Országos Tanácsának osztályvezetője tartott előadást „A történelmi hagyományok szerepe a szocialista hazafiasságra nevelésben” címmel. Utána az üzemek, iskolák képviselői megkoszorúzták a negyvennyolcas emlékművet, majd a művelődési központban „Munkánk eredményei az MSZMP X— XI. kongresszusa között” kiállítás megnyitására került sor. A jászberényi járásban, Jászfényszarun az Ifjú Gárda felszabadulási emlékversenyével kezdődött a forradalmi ifjúsági napok eseménysorozata. Március 15. tiszteletére a megye többi városában és községében is koszorúzási ünnepségeket tartottak. 11 tegnapi Népszabadságban került nyilvánosságra az MSZMP Központi Bizottságának írásos jelentése, amelyet a XI. kongresszus küldöttei előzetesen megkaptak. Holnap pedig a rádió, illetve a televízió élő egyenes adásban közvetíti a kongresszusi megnyitót, a szóbeli beszámolót. E nagyfokú nyilvánosság jelzi, példázza, hogy a magyar társadalom vezető, szervező ereje együtt él, gondolkodik és dolgozik az ország népével, megosztja vele örömeit és gondjait. Az előzetes jelentés a két kongresszus között eltelt négy és fél év eredményeit összegezi, tanúsítva azt, hogy előrehaladtunk a fejlett szocialista társadalom felépítésének útján. Megállapítja, hogy örvendetesen gyarapodott országunk lélekszámban és tapasztalatban, anyagilag és szellemileg egyaránt. Társadalmunk egységesebbé vált, erősödtek szocialista vonásai. Az élet minden területén sikeresen végrehajtottuk a X. pártkongresszus határozatait. A magyar nemzeti jövedelemnek csupán a növekménye most három év alatt akkora, mint teljes értéke volt 1938-ban. Iparunk jelenleg alig ,több mint egy hónap alatt termel annyit, mint a második világháborút megelőzően egy teljes esztendő alatt. A villamosenergia-fel- használás pedig az elmúlt évben annyival növekedett 1973-hoz képest, mint ameny- nyi a teljes termelés volt a háborút megelőző utolsó béke évben. Az előzetes adatok, a számítások szerint — ahogyan erről a jelentés részletesen beszámol — a IV. ötéves terv valamennyi előirányzatát teljesítjük, sőt túlteljesítjük. A X. kongresszus határozatának megfelelően jobban, hatékonyabban dolgoztunk. A nemzeti jövedelem például a tervezett 30—32 százalék he- helyett várhatóan 35 százalékkal növekszik öt esztendő alatt. S a hatékonyság javulását jelzi, hogy e növekedésnek várhatóan mintegy 95 százaléka a termelékenység emelkedéséből származik. Az ipari termelés növekedése az előirányzott 32—34 százalék helyett előreláthatólag eléri a 37—39 százalékot az 1971—75- ös tervidőszakban. Az ipari termelés szerkezete, összetétele pedig — részben a közMiien közgyűlés Jászberényben 25 éves a Március 15 Termelőszövetkezet Jászberényben tegnap jubileumi közgyűlésen emlékeztek meg a Március 15. Termelőszövetkezet megalakulásának negyedszázados évfordulójáról. Ünnepi beszédében Pesti Kálmán, a tsz elnöke idézte fel az elmúlt 25 esztendő emlékezetes eseményeit. A tsz 1950. március 15-én alakult Pórtelken. A tizennégy alapító tag 40 katásztrális holdon kezdte a közös gazdálkodást. Növekedett a termelékenység a martfűi cipőgyárban A kongresszusi munkaver- :nyben vállalt kötelezettségit összegezte, értékelte a isza Cipőgyár kollektívája éhány nappal pártunk XI. ongresszusa előtt. Megálla- ították, hogy ha a politikai > a gazdasági vezetők szót •tenek a dolgozók döntő ibbségével, akkor még a iái, rendkívül nehéz és bo- ^olult piaci környezet ellenre is lehet tervszerűen jlgozni a kitűzött célokért, izonyították ezt a nagy innyűipari üzem munkásai, sz valamennyi vállalásukat ilteljesítették. Tavaly azt érték, hogy 500 ezer pár cővel növe^a_: tpkéSy«OK portot, az eredmény 930 ezer pár, ami 2 millió 360 ezer dollár többlet-bevételt jelent a gyár számára. Emellett a szovjet exportot is 1 millió 150 ezer párral növelték. A lényeges többletszállítás ellenére tovább csökkent a reklamációk száma. Manapság legfőbb teendőnek a Tisza Cipőgyárban is az anyag- és az energiatakarékosságot tartják. Bár ez a verseny most bontakozott ki, már számottevő eredményekkel dicsekedhetnek. A tőkés piacról származó alapanyagok helyettesítésével 6 millió 300 ezer forintot meg,. Műszaki» szervezési intézkedésekkel, a korszerű technológia alkalmazásával, az újító és feltalálói tevékenység javításával a termelékenység 9 százalékkal növekedett a tervezett 5,5 százalék helyett. Javultak a szociális- és munkakörülmények, csökkent a balesetek száma, ugyancsak kevesebb volt a balesetből eredő, elveszett munkanapok .száma is. A kongresszusi munkaversenyt tovább folytatják a Tisza Cipőgyárban. Fokozzák az anyag- és energiatakarékosságot: év elején 28 millió forint megtakarításra vállalkoztak, amit már most meg- midottak-: IÁ -millió A Móreius 15. Tsz ma négyszáznyolcvan taggal, 2 ezer 961 hektáron gazdálkodik. Közös vagyona 65 millió 600 ezer forint, az 'egy tagra jutó évi átlagjövedelem 23 ezer 600 forint. Élen jár és a járás téeszei közül a legjobb termésátlagokat éri el a növénytermesztésben. Szakosított telepek létrehozásával megteremtette a korszerű állattenyésztés feltételeit. Az ünnepi megemlékezés után kitüntetések, jutalmak, törzsgárda jel vények átadására került sor. Eredményes munkáért a szövetkezet öt dolgozója kapott miniszteri kitüntetést, húszán pedig a „Kiváló Tsz-dolgo- zó” jelvény birtokosai lettek. Több éves tagságuk elismeréseként öt dolgozó kapott húszéves, kilencvenkilenc tag pedig tizenöt éves törzs-4 íonnttaL.1. gárdá-TÍelvényt, ponti fejlesztési programok, részben a vállalati kollektívák erőfeszítéséseinek eredményeként — korszerűbbé vált. A mezőgazdaságban mind szélesebb teret hódítanak az iparszerű termelési rendszerek, a komplex gépesítést az élenjáró agro- és zootechnikai eljárásokkal egyesítve. Részben ennek hatására csupán az elmúlt négy esztendőben a búza hektáronkénti termésátlaga az 1970 évi 21,3 mázsáról 1974-ig 37,5 mázsára, a kukoricáé 33,8 mázsáról 42,5 mázsára emelkedett. Bár a kiafakisü világgazdasági helyzetből, főként a nyersanyag- és energia-árak emelkedéséből hazánk számára is bizonyos veszteségek, károk keletkeznek, népgazdaságunk mégis töretlen dinamizmussal fejlődik tovább. Erősödött szocialista, tervgazdálkodásunk és a szocialista országok gazdasági közösségének a KGST- nek szervezettsége, összefogása, tömörülése leghatalmasabb tagállama, a Szovjetunió köré, A szocialista és a tőkés világgazdaság ■ eltérő törvény- szerűségében, fejlődési irányában — fennállásuk párhuzamos s egymásra is ható létük során — még soha nem voltak olyan élesek a kontrasztok, mint éppen napjainkban. Most újból megbizonyosodhatunk, hogy a KGST országok 350 millió lakosú közössége stabil. A szocialista tervezés által szabályozott gazdaságuk, a tőkés spekulációs és konjukturális elemektől megtisztított átlagáraik, az elvtársi segítségnyújtáson, a kölcsönös előnyökön, az egyenjogúságon alapuló kapcsolatok megóvják szocialista gazdasági közösségünket a tőkés világ anarchiájától, a nagyfokú visszaeséstől. (Egyebek közt ennek tulajdonítható, hogy az átlagos fogyasztói árszínvonal mindössze 10,5 százálékkal növekedett hazánkban a legutóbbi négy év során, kisebb mértékben mint a fejlett tőkés országokban, egyetlen esztendőben 1974-ben.) Érdemes tehát minden eszközzel munkálkodnunk a KGST országokhoz fűződő sokoldalú kapcsolataink fejlesztésén, az integrációs folyamatok meggyorsításán. A népgazdaság fejlődésével együtt gyarapodhatott népünk jóléte, műveltsége is. Aligha van olyan család az országban, amely életkörülményeinek alakulásában ne érzékelné a X. kongresszus határozatai végrehajtásának kedvező hatását. A havi átlagkeresetek például — a me-- zőgazdasági termelőszövetkezetek nélkül — 1970—1974 között 2.291, forintról 2.874, forintra növekedtek. Az ipari munkások havi keresete 2.803, a téesz tagok közösből származó jövedelme 2.540 forint volt 1974-ben. A kiskereskedelmi forgalom 34—35 százalékkal lesz magasabb 1975-ben az 1970. évinél. A száz háztartásra jutó hűtő- szekrények száma 32-ről 60- ra, a mosógépeké 55-ről 70- re, a TV-készülékeké 53-ról 68-ra, a személygépkocsiké 7- ről 15-re növekedett a legutóbbi négy esztendőben. S a IV. ötéves tervben előirányzott négyszázezer helyett kb. 430 ezer lakás épül az év végéig. Hosszan idézhetnénk az MSZMP Központi Bizottságának részletes jelentéséből a számokat, a tényeket. Pl. azt, hogy az orvosok száma 11.8 százalékkal nőtt a legutóbbi négy évben, az óvodába járó gyermekek aránya pedig 54,3- ról 71,8 százalékra emelkedett. Az általános iskolát befejező fiatalok 83,7 százaléka tanult tovább 1970-ben, s jelenleg több mint 90 százalék a továbbtanulók aránya. A. középiskolákban 49,8-ról 56.5 százalékra nőtt a fizikai dolgozók gyermekeinek részaránya. Tekintketiilk az élet bármely területét, az eredmények, a fejlődés tényei elvi- tathatatlanok. Országunk, népünk következetesen halad a fejlett szocialista társadalom felépítése útján. „A szocialista világrendszer fejlődésének abba a szakaszába ért — olvashatjuk az MSZMP egy hete ugyancsak a Népszabadságban közzétett programnyilatkozat-tervezetében, —, amikor mind teljesebben érvényesülnek az új társadalmi rendben rejlő hatalmas lehetőségek.” S e lehetőségek kiaknázásához ad erőt és önbizalmat népünknek a tegnap közzétett jelentés és a holnap kezdődő XI. pártkongresszus. K. S. Hétfőtől szombatig Á pártkongresszus a rádióban és a televízióban Belpolitikai életünk legjelentősebb eseménye az évekre programot adó, életünket és jövőnket meghatározó tanácskozás kezdődik holnap: a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa. Erre a rendkívül fontos eseményre összehangolt tervet készített és naponta részletes tudósítást ad a rádió és a televízió. A tanácskozás első napján, hétfőn 14 órától a Kossuth rádió egyenes adásban közvetíti a pártkongresszus megnyitását és a Központi Bizottság beszámolóját. A megnyitó és a beszámoló össze- • foglalását tartalmazza a 19 órakor kezdődő Esti Krónika is. A kongresszus ideje alatt az Esti Krónikák 75 percesek lesznek, és hangképes összefoglalók formájában tartalmazzák a nap eseményeit, képet adnak a tanácskozás fontosabb mozzanatairól. A kongresszus ideje alatt helyszíni tudósítások hangzanak el a főbb híradásokban: így délelőtt 10 órakor a Kossuthon, 12-kor a Déli Krónikában,'a 15 órai és a 17 órai Kossuth híradásokban és 16.30-kor a Petőfin. Rövid összefoglalóvá] jelentkeznek naponta a Petőfi rádióban a 20 órai és a Kos- suth^rádióban ja. 22 mrai. kiragadásban. A reggeli krónikák is rövid összefoglalót adnak az előző napi ülésről. ,.,így dolgozik a kongresszus” címmel, március 20-án csütörtökön külön műsor készül, amely bemutatja a kongresszusi irodát, a szinkrontolmácsok munkáját, a hazai és a külföldi sajtó tevékenységét. Szombaton 13 órakor helyszíni közvetítés lesz. A televízióban a kongresz- szusi tudósítások nyitányát A Hét adja mai adásában. Hétfőn rendkívüli adásnap keretében két alkalommal is sugároznak kongresszusi műsort. Délután egyenes adás közvetíti a megnyitót és Kádár János elvtárs szóbeli beszámolóját. Este 19.50-kor egyórás összeállítás látható az első munkanap eseményeiről. A továbbiakban a hét minden napján 19.50-kor jelentkező 45 perces összefoglalók az ország elé tárják a kommunisták tanácskozásának legfontosabb eseményeit. Pénteken két kongresszusi tudósításra kerül sor, szombaton pedig 13 órakor kezdődő élő adás számol be a kongresszus záróüléséről: ekkor tudjuk meg azt is, hogy kiket választottak a Magyar Szocialista Munkáspárt legfőbb- tisztség
