Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-15 / 63. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. március 15. A 30 éve történK.. Agrár-forradalmunk tavasza Népünk történetében örökké emlékezetes marad 1945 tavasza. A Vörös Hadsereg hősies, nehéz harcok árán 1945 március közepére már hazánk nagyobb részét felszabadítot­ta. A Horthy rendszer fötámaszai, a földbirtokosok, a fasisz­ta vezetők, a kompromittált úri rend szekértőiéi, tömegesen menekültek nyugatra. A reakciós államrend, az urakat ki­szolgáló közigazgatási szervezet összeomlott. Ugyanakkor — elsősorban a magyar kommunisták erőfeszítéseinek ered­ményeként — a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tö­mörült pártok egyre nagyobb erőket vontak be az ország újjáépítésébe, a demokratikus fejlődés meggyorsításába. Azé a föld, aki megműveli Az új demokratikus rend első nagy erőpróbája a föld­reform elhatározása és hala­déktalan végrehajtása volt. A falusi nincstelenek, a sze­gényparasztok évszázadok óta vágyakoztak a föld után, melyet ők dolgoztak meg, melynek termése azonban el­sősorban a mohó földbirto­kosok javát, hasznát szolgál- la. A nagy per a földért év­századok óta tartott, a ma­gyar történelem sorsfordu­lóin mindig előtérbe került, de a parasztok mindig csak veszteitek. Harminc évvel ezelőtt, 1945 március 15-én, Debre­cenben a koalíciós pártok vezetőit elfogadták a nagy­birtokrendszer megszünteté­séről és a földműves nép földhöz juttatásáról szóló rendelettervezetet, amelynek alapelveit a Magyar Kom­munista Párt dolgozta ki. Két nappal később, az ideig­lenes Nemzeti Kormány is ünnepélyesen jóváhagyta azt. Ezzel a földműves nép év­százados álma valóra vált. Elnyerhették a földet azok, akik addig is művelték, aki­ket — ősi jussként — jogo­san megilletett. Hamarosan a felszabadult ország minden falujában, vá­rosában eljutott a 600-as rendelet nyomtatott szövege, és a dolgozók százezrei ol­vashatták a rendelet lelkesí­tő szavait: „A feudális nagy­birtokrendszer megszünteté­se biztosítja az ország de­mokratikus átalakulását és jövő fejlődését, a földesúri birtokok paraszt kézre adása megnyitja a politikai, társa­dalmi, gazdasági és szellemi felemelkedés útját az évszá­zadok óta elnyomott magyar parasztság előtt. A földre­form végrehajtása életbevá­gó nemzeti érdek és gazdasá­gi szükségesség”. A rendelet kimondta az 1000 holdon felüli birtokok teljes felosztását, az ezer holdon aluli nagybirtokokból pedig 100 hold maradhatott vissza az úri és 200 hold a paraszti tulajdonosoknak. El­kobzásra kerültek a haza­áruló, népellenes vezetők és a Volksbund-tagok földjei. Intézkedett a rendelet a gazdasági felszerelések igénybevételéről is a juttatás módozatairól is. Föidosiiós: azonnal Hosszas pártközi, vita előz­te meg a földreform rende­let kiadását. A legnagyobb nézeteltérés a földek kiosztá­sának az időpontja miatt tá­madt. Több kisgazdapárti vezető a békekötés utánra akarta halasztani a reform végrehajtását. Végül, mégis a Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt állás­pontja érvényesült, mely sze­rint még 1945 tavaszán az igényjogosult parasztok ke­zébe kell adni a földet. A földek azonnali, hala­déktalan kiosztását az ország hihetetlenül nehéz gazdasági helyzete is megkövetelte. A magyar mezőgazdaság á má­sodik világháborúban óriási károkat szenvedett. A szarvasmarha-állomány 40 százaléka, a sertések 79 szá­zaléka, a juhok 80 százaléka pusztult el. A lovak száma 814 ezerről 329 ezerre csök­kent. Az ország éhínség előtt állt. Nagyon sok függött a tavaszi munkák sikeres el* végzésétől. Csak abban lehe­tett bízni, hogy a földhözju- tott parasztok — minden le­hetőséget felhasználva —, si­keresen meg is művelik a tu­lajdonukba került földeket. 30 ezer földosztó Nagy horderejű intézkedé­se volt a 600-as rendeletnek, hogy a földek kiosztását, a reform végrehajtását az ér­dekeltekre, az igényjogosult szegényparasztokra bízta. Hamarosan mintegy három­ezer községi földigénylő bi­zottság tevékenykedett az or­szágban, több mint 30 ezer taggal. És ezek a hajdani el­nyomott, lenézett emberek, paraszt társaik bizalmából teljesítették a nagy törté­nelmi feladatot: néhány hét alatt eltüntették az oly gyű­lölt úri nagybirtokrendszert. A földigénylő bizottsági tagok túlnyomó többsége pél­damutatóan, részrehajlás nélkül, tevékenykedett. Sen­ki náluk igazságosabban, jobban, gyorsabban ezt a hatalmas munkát nem tud­ta volna elvégezni. Hiszen az erdőségekkel együtt, több mint 5 millió hold földet vet­tek' igénybe, és abból 3.3 millió hold szántót, rétet, szőlőt, gyümölcsöst kiosztot­tak 650 ezer igényjogosult között. Sokat tettek a földreform gyors és demokratikus szel­lemű végrehajtásáért, azok a tapasztalt munkások és Győrffy-kollégisták, akik mi­niszteri megyei megbízott­ként eljutottak az ország minden tájára, ők hozták létre a megyei földbirtok- rendező tanácsokat és folya­matosan segítették a községi földigénylő bizottságok mun­káját így hozzájárultak ah­hoz, hogy a földet igénylő parasztok jogos érdekei min­den körülmények között ér­vényesüljenek. Támad a reakció Azokban a községekben, ahol kevés volt a föld, gyak­ran teljes egészében kiosz­tották az ezer holdnál ki­sebb úri birtokokat is, és he­lyenként nem tisztelték a paraszti birtok 200 holdas felső határát sem. Sőt, az el­kobzásoknál is túlzott szigo­rúságot érvényesítettek a foldigéhylő bizottságok. Mindez feszültségeket oko­zott a végrehajtásban és le­hetőséget adott a földigény- lőbizottságok elleni, majd később a földreform elleni támadásokra. Az 1945-ös választások után ez a roham megerősö­dött. Már akadtak, akik az egész földreform jogosságát vitássá merték tenni. Az újonnan földhöz jutottak azonban nem maradtak ma­gukra. Az ipari munkásság nemcsak a földreform végre­hajtását támogatta, hanem hatalmas tömegmegmozdu­lásokkal segítették a kiosz­tott földek megvédését. Végül a magyar kommu­nisták vezetésével a Balolda­li Blokk pártjai elérték, hogy 1946 tavaszán a XI. törvény véglegesítette a földjuttatá­sokat. Orvosolták az 50 hol­don aluli parasztbirtokosokat ért sérelmeket, viszont az említett törvény az úri bir­tokosok földjének kiosztását, akkor is szentesítette, ha az meghaladja ß rendeletben meghatározott mértéket. Ez a törvény véget vetett a föld­höz juttatott parasztok zak­latásának. Forradalmi nyitány Minden körülményt figye- lembevéve, megállapíthatjuk, hogy az 1945. évi földreform — jellegét, hatását tekintve —, valójában igazi agrár­forradalom volt. Elsöpörte a reakciós, úri nagybirtokrend­szert. Megszabadította a magyar társadalom demok­ratikus szabad fejlődését a súlyos béklyóktól. Űj alapok­ra helyezte a falu társadal­mi és gazdasági előrehala­dását. Hozzájárult a hazai reakció későbbi teljes vere­ségéhez. Gazdasági szempontból is beváltotta a földosztás a hoz­záfűzött reményeket: a ma­gyar mezőgazdaság három év alatt — a Szovjetunió sokol­dalú segítségével —, kihe­verte a háborús károkat és kielégítően ellátta az orszá­got élelmiszerrel. Ma már világos, hogy a földreform lényegében első lépcsője, igazi forradalmi nyitánya volt annak az út­nak, mely az új földhözju- tottak támogatásával, a föld­műves szövetkezetek fejlesz­tésével, majd a bérlőszövet­kezetek, tszcs-ék, létrehozá­sával elvezetett a termelő­szövetkezeti mozgalomhoz, a mezőgazdaság szocialista át­alakításához. Tavaszi vásár május 21—29 Huszonhárom külföldi ország az idei BNV-n 1975. évi tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárra eddig hét szocialista ország és 16 európai, illetve tengerentúli tőkés állam, valamint Nyu- gat-Berlin 648 cége jelen­tette be részvételét. A leg­nagyobb kiállítók ezúttal is a Szovjetunió, az NDK, Ausztria és az NSZK. A külföldi vállalatokon kívül 591 magyar ipari, ke, reskedelmi vállalat vesz részt az ezúttal másodízben sor­ra kerülő tavaszi szakosított vásáron. A hazai vállalatok kiállítási anyagának összeál­lításában nagy hangsúlyt kap az ország felszabadulásának 30. évfordulója, a három év­tized alatt elért sikerek, gaz­dasági eredmények bemuta­tása. Valamennyi kiállító 9 ága­zatban (műszeripar, híradás- technika, irodagép- és szá­mítástechnika, energiaterme­lés és villamosgépgyártás, fémmegmunkálás-kohászat, építőipar-klímatechnika, közlekedésanyagmozgatás, könnyűipari alapanyag- és gépgyártás, valamint vegy­ipar és bányászai) mutatja be legkorszerűbb gyártmá­nyait. A szocialista országok információs irodáit a K-épü- letben rendezik majd be. A múlt évi első szakosított vásár sikere nyomán nőtt a nemzetközi érdeklődés, s ennek megfelelően nőttek a kiállítási területigények is. A vásárra felépül a több mint 5000 négyzetméteres D-csarnok, a legtöbb korsze­rűtlen régi épületet lebon­tották, így mintegy 3000 négyzetméternyi fedett kiál­lítási területtel bővült a vá­sárközpont. Fejlesztették a közműhálózatot, s bővül a büfék, elárusító standok te-, rülete. Egyébként a tavaszi vásár kezdete és befejezése (május 21—29) az eddigi gyakorlat­tól eltérően a hét közepén lesz, így a vásár idejére csak egy hétvége esik. 1 Poles halárában Bronzkori urnatemetőkre bukkantak Régészeti leletek kerültek napvilágra Paks határában, az atomerőmű építkezésénél. Egy transzformátorház ala­pozása közben hatalmas agyagumákra bukkantak, vi­szonylag ép állapotban. A lefedett urnákban megsze- nesedett emberi csontmarad­ványokat és kisebb edénye­ket találtak. A leleteket a szekszárdi múzeumba vitték. I. B. KISÚJSZÁLLÁSON évről évre szaporodik a többemeletes épületek száma, új negyed­del szépül a varos kö2®onij^ lÜMMBÜfi man,'ff® Jfc ™*—­\ Vegyipari szuperkombinát A nyugat-szibériai Tomszk közelében megkezdték egy olajvegyipari szuperkombi­nát épitését. Méreteit tekint­ve nem lesz hozzá hasanló az egész Szovjetunióban. Már az első gépsor üzembe helye­zése után több polietilént ál­lít majd elő, mint jelenleg az összes szovjet vegyipari vállalat együttvéve,' 'polipro­pilén termelése pedig a Szov­jetunió jelenlegi termelésé­nek 15-szörösét is meg fogja haladni. A második gépsor üzembe helyezése után a kombinát kapacitása meg­kétszereződik. Venezuelában kőolaj a „kenyér” A venezuelai kormány a kongresszus elé terjesztette a kőolajipar államosításáról szóló törvénytervezetet. Ve­nezuela jelenleg kőolajex­port szempontjából világvi­szonylatban a harmadik, kő­olajkitermelés szempontjá­ból pedig az ötödik helyen áll. Az ország valutabevéte­lének 65 százaléka kőolajból származik, az exportjövede­lem 92 százalékát szintén a kőolaj adja. A kőolajipar fe­lett azonban több njint öt­ven éve külföldi, mindenek­előtt amerikai monopóliu­mok uralkodnak. Román—marokkói termelési együttműködés Taalat-Iminirfi után az uansimi bányaüzem a máso­dik olyan ércfeldolgozó üzem, amelyet román és ma­rokkói szakemberek a Somi­ma közös érdekeltségű ve­gyes vállalat keretében lét­rehoztak. Maga az uansimi bánya és a felszíni létesít­mények román bányaipari kutatóintézetek tervei alap­ján készültek, és román gép­ipari üzemek berendezései­vel szerelték fel őket. A román—marokkói kooperáció másik fontos területe a me­zőgazdaság, ahol a román szakemberek sok segítséget nyújtanak marokkói kollé­gáiknak a különböző növé­nyek — főleg a napraforgó — meghonosítására irányuló erőfeszítésekhez. A jelenlegi ötéves időszakban Marokkó­ban napraforgóval 120 ezer hektár területet kívánnak bevetni és e kultúra megho­nosításánál kizárólag román technológiát alkalmaznak. Az állattenyésztésben meg­állapodást írtak alá arról, hogy közös vállalat létesül két nagy szarvasmarha-te­nyésztő agroipari komplexum üzemelteétsére. Kanadai kölcsön Kubának A kanadai kormány » 19 millió dolláros hitelt nyújt Kubának humán és állat­egészségügyi szolgáltatások és berendezések szállításá­nak finanszírozására. A hi­tel kamatterhe évi 3 száza­lék, 30 év alatt fizetendő vissza, hétéves türelmi idő­szak leteltével. Az amerikai külügyminisz­térium beleegyezett, hogy a Litton konszern kanadai le­ányvállalata 500 ezer dollá­rért irodagépeket szállítson Kubába. Hivatalos közlés szerint ez nem jelenti Wa­shington Kuba-ellenes ém~ bargópolitikájának megvál­tozását. Algíri akcióprogram Algírban az el nem köte­lezett országok képviselői „új nemzetközi gazdasági rend” megteremtésére vonat­kozó akcióprogramot dol­goztak ki. A program sür­geti az ENSZ-t és több ál­lamot, hogy járuljanak hoz­zá a dakari értekezleten alapított bizottság által ki­dolgozott. 25 éves I f*rv rrww. valósításához, amely előirá­nyozza a fejlődő országok gazdaságának évi 8 százalé­kos növekedését, nyers- anyag-kartellek létrehozását, a külföldi érdekeltségek ál­lamosítására való jog elis­merését, valamint a nyers­anyag-feldolgozó iparágak fejlesztését a fejlődő orszá­gokban. Egymillió tonna szovjet kő­olajat kap idén Portugália. A megállapodás Campos, portugál ipar- és energiaügyi államtitkár moszkvai látoga­tása során jött létre. A por­tugál olajimport túlnyomó része jelenleg a közel-keleti országokból származik. A Szovjetunió támogatást ki­van nyílj tani jgarmgáliánalfr Atomenergia békés célokra Szovjet olaj Portugáliának egy cementgyár és egy alu­míniumgyár felépítéséhez is. Hamarosan szovjet szakér­tők utaznak Portugáliába a beruházások tanulmányozá­sára. Campos tárgyalásain szó volt arról is, hogy a Szovjetunió részt vesz a por­tugál fémlelőhelyek kiakná- sasalííiA. ....iz Nagy feladat előtt állnak a kübai tudósok: az atom­erőt az ország népgazdasá­gának szolgálatába kell ál­lítaniuk. A természetes ener­getikai forrásokban szegény Kubában széles körű gazda­sági perspektívát jelent az atomenergia békés felhasz­nálása. Az országban több olyan tudományos intéz­ményt létesítettek, amely ez­zel a problémával foglalko­zik. A tudósok most a szük­séges anyagi és tudományos­műszaki bázis megteremté­sén dolgoznak, hogy Kuba áttérhessen az atomenergia széles körű gyakorlati alkal­mazására. A kubai tudósok­nak rendelkezésükre állnak a szovjet, valamint a többi szocialista országban dolgo­zó kollegák tapasztalatai. Az e területen végzett ku­tatás összehangolása céljából megalakították az Atomener­gia Békés Felhasználásának Országos Bizottságát; élén Tirso Saens, a Kubai Tudo­mányos Akadémia alelnöke áll. A kubai atomtudósok tavaly megrendezett első or­szágos találkozóján az érde­kes előadások egész sora hangzott el. Többek között egy kutató csoport beszá­molt arról, hogy kidolgozta a vas és mangán radioaktív felkutatásának módszerét. Ezt a módszert azóta már a gyakorlatba is bevezették Oriente tartomány talajkin­csekben gazdag vidékein. Ku­ba azért érkezhetett el az atom békés felhasználásának területén végzett eredményes kutatásokhoz, mert a forra­dalom utáni években tudo­mányos és technikai szem­pontból gyorsan fejlődött, és mert ezen a területen is szo­ros volt együttműködése a Szovjetunióval és a többi KGST-országgaL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents