Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1975-03-15 / 63. szám
1975. március 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Március idusán r avaszi nemzeti ünnepeink sorát nyitja meg március 15-e. Történelmi véletlen, hogy a 48-as forradalom és szabadságharc, a Tanácsköztársaság, és felszabadulásunk évfordulói a naptárban ilyen közel kerültek egymáshoz. Véletlen, hogy a kikelet, a természet, a megújulás heteiben ünnepeljük korszakos jelentőségű tavaszainkat — a szót immár átvitt értelemben használva. A történelmi dátumok ugyanis minden korban attól jelentősek, hogy üzenetük van az emlékezők- höz. Március 15-e éppen ezért ma is több az események felidézésénél. Több az általános műveltséghez tartozó nevek és időpontok föíemlítésénél. Kérdést ad, amelyre válaszolnunk kell: a cselekvő hazafiság, a társadalmi haladás, a forradalmi eszmékhez való hűség vállalása lehet méltó válaszunk. Jó, hogy ezekre az összefüggésekre immár rendszeresen felhívja a figyelmet a KISZ. Tavaly is, az idén is a forradalmi ifjúsági napok egyik programjaként a hazafiságról és az internacionalizmusról rendez fórumokat. ' Nem válik ettől a szabadságharc évfordulója ifjúsági, netán diákünneppé. Csupán annak lehetünk tanúi, hogy a fiatalok keresik az ő hitvallásukat is kifejező ünneplés módját. Tavaly Isaszegen több tízezer ifjú és idősebb gyűlt össze — a Pest megyei KISZ-esek meghívására. Énekelt, szavalt, jelszavakkal teleírt táblákat emelt magasba. Kivitte az emlékezést a dicsőséges ütközet helyszínére, feloldotta az ünnep kötelezőnek vélt merevségéi A folytatás mindenek előtt cselekvést kíván. Szocialista társadalmunk építését, a hétköznapok nem mindig látványos, nem mindig könnyű feladatainak megoldását. Ez idő szerint például a felszabadulási és kongresszusi munkaversenyben, szakmai vetélkedőkben, pályázatokban, társadalmi-munka akciókban. Szürkébb ez a feladat, mint az elődöké, mint a márciusi ifjaké volt? Közhely válasz kívánkozik a kérdésre: napjainkban a független hazában, a dolgozó nép társadalmában mi más lehet a mai ifjak és idősebbek dolga, ha nem az építés, ha nem az, hogy képességeink legjavát nyújtsuk. A történelmi fordulók naptári közelsége egyebek között arra is figyelmeztet, hogy a kor változásai a forradalmi célok változásával is jártak. A közös vonást meglelhetjük bennük, és ezt a közösséget mai legjava törekvéseinkben is megtaláljuk. A kor leghaladóbb gondolatait képviselték, a kor legsúlyosabb társadalmi ellentmondásai késztették cselekvésre a szabadságharc, a Tanácsköztársaság, az antifasiszta harc részeseit. 4 mi vállalt örökségünk sem lehet más, mint a haladás szolgálata, hazánk gyarapítása, helytállás a szocialista országok közösségének tagjaként a világ mai problémáinak megoldásában. Hiszen a magyar történelem kiemelkedő tettei sohasem voltak csak magyar ügyért valók. A szabadságharc, Európa forradalmainak egyike, amelyért nemcsak magyarok harcoltak, amely a haladó világ rokonszenvét vívta ki. A Tanácsköztársaság ugyancsak része a proletár forradalmaknak, példája a Nagy Október volt, s felszabadulásunk a fasizmus leverésével, Európa békéjének megszületésével egyidős. A nemzeti ünnep tehát a kegyelet mellett, a cselekvés, a tisztánlátás, a végiggondolás feladatéi rója ránk. M. D. Magnósok klubja - igényesen A fiatalok érdeklődésére építettek, amikor a tiszafüredi művelődési központban szervezni kezdték a magnósok klubját. Arra az érdeklődésre, amely elsősorban a beat-muzsika ritkábban hallható, lemezen be nem szerezhető „csemegéinek” szól. A klub az év elején „született”, s azóta kialakult már a sajátos magnósklub rendje. A tagok megkapják a következő hónapban másolható számok listáját és a szóbeli tájékoztatást, kiválasztják a számukra a legérdekesebbeket, megkapják a má- láshoz szükséges technikai utasításokat. Röviden ennyi a klubban az, ami általában a magnósklubokra jellemző. A tiszafüredi magnósok azonban az átlagosnál többet adtak és kapnak. Az egyébként nehezen beszerezhető és drága keverőasztalt társadalmi munkában maguk készítették. A klubfoglalkozások megrendezése sem szorítkozik pusztán átjátszásra — átvételre, hanem minden alkalommal rövid technikai „fejtágító” is elhangzik. Nyitnak a feisniűzeamok A tavasz beálltával ismét megnyílnak a Budapesti Történeti Múzeumhoz tartozó kismúzeumok. E héttől Gül baba síremléke egyelőre szombaton és vasárnap, a középkori zsidó imaház március 23-án, a továbbiakban pedig minden szerdán, szombatost és vasárnap fogadja a látogatókat. Az aquincumi múzeumot, az aquincumi fördőmúzeumot, a Herkules- villát, a táborvárosi múzeumot a napokban készítik el az új idényre. Hollókői pályázat Terv egy népi jellegű élelmiszer boltra Szolnoki fiatal építészek országos sikere Az Országos Műemléki Felügyelőség, az Országos Természetvédelmi Hivatal és a Nógrád megyei Tanács Hollókőre pályázatot írt ki, hogy a népi építészeti műemlékei révén védett ófalusi rész több lebontott, volt műemlék házai helyére tervezzenek a faluképbe illő, a népi jelleget megőrző új épületeket. Ha nem is „műemléket”, de azzal azonos építészeti értékű új házat. Egy élelmiszerüzletet kellett a pályázóknak álmodniuk. Nagy feladat, izgalmas feladat, s első ilyen felhívás a magyar építésztársadalomhoz. Városi körülmények közt ez nem ismeretlen, falura először írtak ki ilyen pályázatot. Dolgozik a szellemi műhely A Szolnok megyei Tanács Tervező Irodájának fiatal szakemberei, Nagy István, Kerling József, Pár Nándor és Soós Erzsébet afféle kis szellemi műhelyt alkotva nekiláttak a nem mindennapi szakmai feladat kidolgozásának, s a sok-sok órás (túl— órás) vita, majd még több esti, éjszakai rajzolás után négyük nevében beadtak három pályaművet a tervpályázatban kiírt élelmiszer- boltra. Három pályamű, három elképzelés. Az egyiken a környező házakat formájában legjobban követő hagyományos, a másodikon átmeneti, a harmadikon a kiírt követelményekhez csak a ragaszkodó, modern formájú, felépítésű üzletet tervezlek, Egy volt csupán kő; zös mindegyikben: a tető, az úgynevezett csonkán „kon- tyolt” hollókői népi formát őrizte. Szolnokról három, az országból hetvennyolc pályamű érkezett a bíráló bizottsághoz. Az első fordulóban a népes mezőnyből csupán nyolc juthatott tovább — rangsor nélkül. A tét nagy volt, annál is inkább, mert az építészgárda „éllovasai” is részt vettek benne. Díjazás vagy megvétel Az elmúlt napokban hirdettek eredményt, ami a szolnoki „négyesfogat” nagy sikerét hozta. A második fordulóra meghívott nyolc győztes terv közül kettő az övék volt — a két utóbbi elképzelés alapján 1 készült rajz Nagy István, illetve Pár Nándor—Kerling József néven. Az élmezőnyben egyébként országosan elismert szaktekintélyek kerültek be, mint például az épp Hollókő műemlékeiről szak- tanulmányt írt Komjáthy Attila vagy az Ybl Miklós-dí- jas Vadász György. Az első nyolc közé került munkák mindegyikét jutalmazzák: vagy a későbbi rangsor szerint megállapított díjjal, vagy legkevesebb 15 ezer forint értékű vételárral. Ez már biztos siker, s most a fiatal tervezők a második fordulóban kiírt újabb épületeket tervezik. Hogy milyen sikerrel, majd eldől a nyáron, a két forduló ösz- szesíteU pontozása aíapjaa, Pár napja a pályázóit cégjelzéses levelet tettek Kádár Zoltán igazgató elé, aki elolvasása után ezt a rövid választ írta: „Vállalatunk mindenkor igyekezni fog a megtisztelő megbízatásnak eleget tenni." A hivatalos levél pecRg a hollókői pályázat egyik kiírója, az Országos Természetvédelmi Hivatal főépítészétől és néprajzosától érkezett, s felkérik a tervező- irodát, hogy a döntőbe jutott fiatal tervezők bevonásával „a Szolnok megyében levő természetvédelmi területek építészi feladatainak megoldásában” nyújtson segítséget. S ha a megyei természetvédelmi területről ír az OTVH, az nem más, mint a Hortobágyi Nemzeti Park, s minden bizonnyal annak legfontosabb kis települése Nagyiván lesz az együttműködés fő területe. Építészet és nemzeti park A természetvédelmi hivatal levele nemcsak azt bizonyítja, hogy a nemzeti park néprajzi értékeinek tájképi egységének megőrzéséért megteszik a kellő lépéseket, hanem azt is, hogy a megyei tervezőiroda, — az élvonalba törő, különleges feladatokat is megoldó fiatalok munkáját elismerik, s képesnek tartják őket a népi műemléki jelleget megőrző, átmentő munkák készítésére. Tervezzünk műemléket? Lelkes fiatalokkal talán még ez sem lehetetlen. L Zs. Négy ev „erőltetett menetben” Mérföldkő a magyar—svájci mérkőzés A tiszaligeti Sportstadion as emlékezetes magyar—svájci mérkőzéssel nyitotta kapuit 2. 1974. december 4. a szolnoki sportbarátok számára örökké emlékezetes lesz a magyar—svájci válogatott mérkőzés során adták át rendeltetésének a tiszaligeti stadiont. Az építése valóságos hősköltemény: néhány hónapos hajrával szinte az egész város összefogásával — mintegy 5 millió forint értékű társadalmi munkával — építették a 25 millióba kerülő kombinátot. A stadionban egy füves, — egy salakos labdarúgópálya, egy salakos edzőpálya, két kézilabda, — és egy röplabdapálya, hatsávos atlétikai pálya, modellező „repülőtér” található. Mindehhez olyan öltözősor járul, amely nemzetközi mércével mérve is megállja a helyét. A közeli teniszstadionban hat pályán izmosodhat a megyeszékhely „fehért sportja”. Bár vasárnaponként már itt játssza hazai mérkőzését a Szolnoki MTE NB II-es labdarugó-csapata, a sporttelep építése még közel sem féjeződött be. A nézőteret húszezresre bővítik, elektromos eredményjelző táblát terveznek, s megoldják a világítását is. A labdarúgó-mérkőzések közönsége gyakran tekint át büszkén a közeli sportcsarnokra, melynek építése most folyik, ám a nagyvonalú tervezői elképzelést máris nyomon lehet követni. A sportcsarnok játéktere 45x25 négyzetméter, a nézőtéren 800—1200 érdeklődő fér el, a galéria alatt egy 10x18 méter alapterületű gyakorlópályát alakítanak ki. Az osztrák licenc alapján épülő körcsarnok alsó átmérője 50 méter. Az építési költsége mintegy 35 millió forint, s a nyáron már nemzetközi versenysorozattal szeretnék megnyitni a kapuit. Jflű ÜT, — kilencnél több kispálya A Szolnok városi Sportfelügyelőség a megyeszékhely 900. jubileumára dicséretes kezdeményezést indított. „900 év, kilenc kispálya” a neve annak az akciónak, amely annyira lázba hozta Szolnok sporttársadalmát, hogy a felajánlott 9 helyett — több mint egy tucat játékteret építenek meg az évfordulóra. E kispályák a tömegsport céljait szolgálják majd, miként a november elején átadott Zagyva-parti jubileumi park is. A sportpark a megye összefogásának szép szimbóluma: szűkebb pátriánk városainak, községeinek hozzájárulásából épült, s a parkban többek között egy mini kosárlabdapálya, háromoldalú kosárlabdapalánk, rugófal, egy labdarúgó-kispálya, 12 pingpongasztal, 10 sakkasztal, s négy-négy mászókötél és mászórúd kapott helyet. Bár 1973-ban fejezték be a Szolnoki MÁV munkacsarnokának építését — mely mintegy 7 millió forintba került — hivatalos átadására azonban a tavalyi esztendőben került sor. A munka- csarnok a vasutas egyesületnél nagy hiányt pótol. A 605. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben itt otthonra — méghozzá pompás, fedett otthonra — talált a sport. Felépült a 12x21 méter alapterületű tornaterem, melynek építési költsége 3 millió forint volt. A Mátyás király úti általános iskolában októberben vették birtokba a gyerekek azt a 20x40 méter alapterületű salakos játékteret, — futópályával, két távolugró gödörrel — melyet a vállalatok szocialista brigádjai és a szülői munkaközösség tagjai, valamint az iskola tanulói és tanárai létesítettek. A megyeszékhelyen tapasztalható nagy építkezési kedv a szolnoki járás egész területére kisugárzott. Beseny- szögön mintegy 300 ezer forintos költséggel az elmúlt évben épült fel a sporttelep öltözője, s a lakosság sport- szeretetét bizonyítja, hogy a környezet rendezéséhez, fásításához 150 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá. A községi tanács — e társadalmi tevékenység becsületét bizonyítandó — számos önkéntes építőnek adta át a társadalmi munkáért kitüntető jelvény arany, #züst és bronz fokozatát. Őjszász, Tezsenj, Besenyszög Tíszajenőn az általános iskola mellé tornatermet építenek, s az idén minden bizonnyal már gyermekzsi- valytól lesz hangos az iskolai sport otthona. Az építés a község társadalmának összefogásával halad: részt vesz benne a helyi termelőszövetkezet, a KISZ-szervezet, de még a honvédség egyik egysége is. Üjszászon a szakközépiskolában főleg társadalmi munkával az idei tanév kezdetére készült el a sportudvar, ahol röplabda-, kézilabda-, kosárlabda-pálya kapott helyet, de az atlétika számára is van „élettér”. Vezsenyen öltöző épült, Martfűn a Tisza Cipőgyár sporttelepét körülkerítették. Hagy léptekkel , a Jászságban is A jászberényi Hűtőgépgyár sportcsarnokának „árnyékában” egyelőre eltörpülnek a környék közelmúltban épült sportlétesítményei. Még a gyárban dolgozók is alig tudják követni a sportkomplexum építésének ütemét. Az elmúlt évben adták át a 36x24 méteres sportcsarnokot, de mellette már a labdarúgók számára zöldül a játéktér, s a kézilabdázók és röplabdázók is szabadtéri pályához jutnak. Ennyit a jelenről. Ami pedig a jövőt illeti: néhány éven belül műjégpályája lesz a Jászság fővárosának — ami a gyár jellegéből tulajdonképpen természetszerűen adódik — de már bontakoznak egy 50x25 méteres fedett uszoda tervének körvonalai is. Bővült a Jászság néhány iskolája is: Jászapáti Mező- gazdasági Szakmunkásképző iskola tornaterme az egész nagyközség teremsportját fellendítheti. Természetesen csak az igények egyrészét elégíti ki a már meglévő sportlétesítményhálózat a Jászságban épp úgy, mint szerte a megyében. Ám ha a sport iránti tenniakarás nem szűnik, az elkövetkezendő négy évben még örvendetesebb eredményeket vehetünk számba. palágyi — pataki A Hűtőgépgyáré — de az egész Jászberényé is — a nemrég felavatott pompás sport* létesítmény
