Szolnok Megyei Néplap, 1975. március (26. évfolyam, 52-76. szám)

1975-03-15 / 63. szám

1975. márdus 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kereskedelem a falun Szatócsbolttól — az ABC-ig Esztendőkkel ezelőtt meg­szokott kép volt falun: pár lépésnyi, „medvecukor illa­tú” szatócs boltocska, ahol a kereskedő fűszereket, ka­szaköveket, ostort, petróleu­mot, olajat, árult. Az asszo­nyok a vásárlás után né­hány szóra még ottmarad­tak. Az akkori boltosok név­ről ismertek mindenkit a fa­luban. A vásárlók is hizla­lómmal voltak irántuk... A mai kép már egészen más: az apró boltok átad­ták helyüket a modern ABC- áruházaknak, élelmiszerüzle­teknek, ahol a konzervtől a mosószerig, a háztartási fel­szerelésektől a levélpapírig minden egyhelyen kapható. A beszélgetésre nincs idő. Sok a vásárló, mindenki siet... 38 ÁFÉSZ „kereskedik" Ha megyénkben néhány szóval jellemezni kellene a falusi kereskedelmet, azt mondhatnánk, hogy az utób­bi négy évben gyors ütem­ben fejlődött, korszerűsö­dött községeink üzlethálóza­ta. Mindez a 38 ÁFÉSZ munkájának köszönhető, hi­szen Szolnok megyében a kereskedelmi forgalom 52— 53 százalékát a szövetkeze­tek bonyolítják. A IV. ötéves terv kezde­tén a szövetkezeteknek olyan célkitűzéseik voltak, hogy ez év végéig a bolti kereskedelemben az áruíor- forgajom növekedése érje el a 46 százalékot, a vendéglá­tóiparban pedig a 40 száza­lékot. A forgalom növekedé­se magában hordja az ellá­tás javulását. A tavaly év végi számadatok bizonyítják, hogy mindkét területen sike-i rül teljesíteni, a kitűzött célt. A bolti kiskereskedelem áru­forgalmának növekedése ugyanis 1975 végére eléri az 50, a vendéglátóiparban meg­haladja a 40 százalékot. Tárolási gondok A négyéves fejlődés még­sem jelenti az igények tel­jes kielégítését, Néhány köz­ség boltjai, üzletei még min­dig kicsik és korszerűtlenek. A mai igények pedig már megkívánják, hogy hűtött árukat is lehessen kapni. Sok boltnak azonban nincs megfelelő hűtőberendezése. Több üzlet küszködik táro­lási gondokkal. Sőt olyanok is vannak, ahol az árukat nem tudják kirakni, bemu­tatni a vevőknek, mert any- nyi hely sincs. A gondok megszüntetésére az ÁFÉSZ-ek új modem ABC-áruházakat, üzleteket építenek. A IV. ötéves terv időszakában 66 áruház, bolt készült el a megyében, több mint 26 ezer négyzetméter alapterülettel. A vendéglátó­ipari hálózat sokkal korsze­rűtlenebb, mint a bolti kis­kereskedelemé. Éppen ezért a vendéglátásra a későbbiek­ben még nagyobb gondot kell fordítani. Sok a tennivaló az ételforgalom növelésében. Ehhez jól felszerelt étter­mek, büfék, falatozók kel­lenek. Négy év alatt 276 mil­lió forintot költöttek az ÁFÉSZ-ek beruházásokra, felújításokra, korszerűsíté­sekre. Huszonöt étterem, fa­latozó, eszpresszó épült. A modem kereskedelmi te­vékenységhez tartoznak a különböző szolgáltatások is. A községekben kezdik meg­ismerni, megszeretni ezeket. A legtöbb ruházati boltban méretre igazítják a ruhát, a TÜZÉP-telepekről térítés nél­kül házhoz szállítják a fűtő- s építőanyagot. A jászladányi ÁFÉSZ bevezette a háztar­tási gépek karbantartását is. Az élelmiszerüzletekben még nem honosodott meg az elő­rendelés és a házhozszállítás. „Megszokás és bizalom kér­dése. Kell még egy-két év, hogy falun is beváljon...” — mondták néhány boltban. Új ABC-áruházak épülnek A nagyobb élelmiszerüzle­tekben bevezették a konté­neres szállítást. Így sokkal kényelmesebb, könnyebb a munka. A cél az, hogy a ki­sebb boltokban is alkalmaz­zák. Jelenleg nyolc ÁFÉSZ vásárolt konténereket A szövetkezetnél már a jövő esztendőkre terveznek. Céljuk: minden településen az alapellátás biztosítása. Ezt csak úgy lehet elérni, ha újabb 40—50 korszerű ABC- aruházat építenek. Szükség van némi profilrendezésre is. A kisebb falvak boltjai­ban a napi cikkek, a vonzás- központok ámházaiban a ritkábban keresett áruk vá­lasztékát kell növelni. Fej­leszteni kell a technikát — hűtőberendezések, szállító eszközök vásárlásával. A vendéglátás területén a* eddiginél gyorsabb ütemű fejlődésre számítanak. Több melegkonyhás, önkiszolgáló rendszerű büfét, falatozót szeretnének nyitni. Szükség van a modern, nagyobb alap- területű éttermekre. Például Jászapátiban és Kunszent- mártonban is egy-egy 1000 négyzetméter alapterületű étterem épül. Fegyvernek „szívében” két éve a munkás tk hozzáfog­tak alapot ásni. A község lakói tudták, hogy ABC- áruház épül. Az első a falu­ban. Türelmetlenül várták, hogy elkészüljön, csak né­hány idősebb ember zsörtö­lődött: „Minek ez a nagy modernség. Jó volt nekünk a kisbolt is. Öregségünkre tanuljuk meg azt az önki­szolgálást ...” Egy éve lesz májusban, hogy megnyílt az ABC. Az­óta már mindenki megsze­rette. Nemcsak azért, mert modem, ízlésesen berende­zett, hanem mert mindent egy helyen lehet kapni. Fegyvernek büszkesége — Ez az áruház a na­gyobbak közé tartozik — mondja Balogh Sándorné vezetőhelyettes és már so­rolja is az adatokat. — Az alapterülete 460 négyzetmé­ter, ebből 260—270 négyzet- méter az eladótér, a többi raktár. Ebben a kerületben korábban három bolt látta el a lakosságot. Szűkek, kor­szerűtlenek. Egyik például 16 négyzetméteres volt. Amikor az ABC felépült, megszűnt mind a három. Itt kulturált körülmények között vásárol­hatnak a fegyvemekiek. Iga­zán jól felszerelt áruház. Három hűtőkamránk, három hűtőpultunk is van. A pol­cokra kirakhatjuk az áru­kat, válogathatnak a vevők. Eleinte idegenkedtek a mi­relit áruktól. Sokan nem is ismerték.., Most? Akár­mennyi lenne, mind el­fogyna. — Első nap 900 ezer forint raktárkészlettel indultunk. A forgalom azóta minden hó­napban meghaladja az egy­millió forintot. A nap min­den szakában sokan jönnek vásárolni. Emlékszem, ele­inte még nyolc órakor is bekopogtattak az ablakon, hogy adjunk ezt, vagy azt. Megszokták, hogy korábban a boltosok még este 10 óra­kor is kiszolgáltak. Ma már nincs ilyen. Hozzászoktak, hogy fél hétkor zárunk ... Ilyen most egy „falusi” bolt. Azaz már ilyenek is vannak, és a tervek szerint egyre több lesz belőlük. — szekeres — ­Foglalkozása főkönyvelő — megbízatása népi ellenőr Hegyest Jánosné alig har­minckét esztendős, kétgyer- ' mekes édesanya, a jászberé­nyi Cipő- és Háziipari Vál­lalat főkönyvelője több mint nyolc éve népi ellenőr, 1971 óta a járási-városi bizottság elnökhelyettese. Kiderült, hogy. munkahelyén sem „csak” főkönyvelő. A szak- szervezeti bizottság irányítá­sával működő társadalmi bi­zottság elnöke, aktívan részt vesz a nőbizottság munkájá­ban, évek óta vezeti nagy hozzáértéssel a fiatalok po­litikai vitakörét. A közügyek iránt érzett vonzalmáról és arról, hogy a sok megbízatás nem vesz-e el túl sok sza­bad időt, a következőket mondta: , — Már úttörő koromban megértették velem, hogy a közügyekért mindenkinek tennie kell valamit. Gyerek­ként is szívesen vállaltam mindent, és nagyon sokszor volt részem a jól végzett munka örömében. KISZ-tag- ságom sem volt unalmas, mindig volt valami felada­tom, és mindig olyan, amit szívesen csináltam. Elmondta, hogy a népi el­lenőrzéssel . véletlenül került kapcsolatba. Férje már régi népi ellenőr volt, amikor őt is felkérték: kisegítőként ve­gyen részt egy NEB-vizsgá- laton. Vállalta, és nem bán­ta meg. Olyan érdekesnek és hasznosnak találta a felada­tot, hogy azóta sem tud sza­kítani ezzel a munkával. — Ami az elfoglaltságot il­leti — folytatta — igaz, hogy sok szabad időm rá­megy, mégis szívesen csiná­lom. Jó érzés városunkban és a járásban is rendbe hozni „házunk táját”. Amikor egy eredményes .vizsgálat után javul a kereskedelem, Ki­elégítőbb a szolgáltatás, ke­vesebb a visszaélés, úgy ér­zem, nem veszett kárba az időm, még az sem, amit a családomtól vontam meg. Ami pedig az elfoglalt veze­tőt illeti, a közéleti tevé­kenység nekem és minden vezetőnek csak hasznára van. Mint főkönyvelő sokat tudok segíteni azokkal a NEB-vizs-. gálatokkal, amelyekkel vég­eredményben az emberek, az egész népgazdaságunk érde­keit szolgáljuk. Fordítva is így van ez. A vizsgálatok során olyan dolgokat látunk. tapasztalunk, aminek a fő­könyvelő munkahelyén is csak hasznát veheti. — Ritka eset, hogy ilyen fiatalon jegyezze el magát valaki — különösen nő — a közügyekkel vállalja a nagy felelősséggel, sok munkával járó társadalmi megbízatá­sokat. — Őszintén megmondom, ilyesmi eszembe sem jut. Vállalatunknál sok a fiatal — 30 év az átlagéletkor — itt természetes, hogy a fia­talok, köztük sokan lányok vagy fiatalasszonyok, a kü­lönböző társadalmi akciók kezdeményezői és végrehaj­tói. Nálunk a fiatalok építet­ték a pinceklubot, ők tették sok társadalmi munkával ké­nyelmessé, otthonossá a munkahelyet. Rend szerint ők fordulnak versenyfelhí­vással a vállalat dolgozói­hoz. Talán azért van ez így, mert akárcsak annakidején az én esetemben, itt is bíz­nak bennük, úgynevezett nagy dolgokban is támasz­kodnak rájuk. Ők pedig ép­pen ezért komolyan veszik azt, amit rájuk bíznak. L A. A nemzet hálája és elismerése fii létesítmények Touring szálló, MHSZ-bázis Jászberényben A nagy beruházások és fejlesztések befejezésének és kezdetének esztendeje — mondják sokan Jászberény­ben az 1975. évről. A derű­látó meghatározás helytálló, hiszen az utóbbi évek egyi­kében sem adtak át egy év leforgása alatt annyi új léte­sítményt, mint amennyinek az átadására az idén sor ke­rül. Lakásépítésre 16 millió forintot fordítanak, az év el­ső felében két ötvenhárom lakásos épületet adnak át. Elkészült a Kossuth úton egy 42 lakásos épület fogadó­szintje, az év végére ezeket a lakásokat is birtokukba ve­hetik a lakók. A lakásberu­házás folyamatosságának biztosítására elkészült továb­bi 87 lakás kiviteli terve, fo­lyamatban van újabb 16 la­kás tervének kidolgozása. Több mint 4 millió forin­tos költséggel elkezdik a fe­dett piac és a Touring szálló építését. A művelődési cé­lokra szánt 12 millió forint­ból befejezik a Pelyhespar­ton épülő százszemélyes óvo­dát. Az év végére újabb, a Lenin úton épülő százsze­mélyes óvoda átadásával enyhítenek a város óvodael­helyezési gondjain. Május 1-re átadják ren­deltetésének az MHSZ-bá- zist, sor kerül az új művelő­dési központ építésének elő­készítésére. A korábbi évek­nél nagyobb összeget — csaknem 20 millió forintot — fordítanak az egészségügyi ágazat fejlesztésére. Az új pelyhesparti negyvenkét sze­mélyes bölcsődével gazdago­dik az idén a város. Elkészült a huszonnégy munkahelyes központi rendelőintézet, a korszerű kórházi kazánház. A kommunális ellátás ja­vítására is minden eddiginél nagyobb figyelmet és több mint 10 millió forintot for­dítanak 1975-ben. Folytatják a 2. számú vízmű építését, elkészül a kezelőépület, az egyenként 400 köbméteres két mélytározó. A május 1. szigeten befejezik a víz­torony belső technológiai be­rendezésének szerelését. Az idén kerül sor a régóta hiá­nyolt szennyvíztisztító-telep átadására. 1947 szeptember 14-én a Szabad Nép hírt adott ar­ról, hogy a Magyar Kommu­nista Párt Politikai Bizott­sága határozatot fogadott él, amelyben javasolta a kor­mánynak, hogy a tudomány, a művészet és a technika fölvirágoztatásának elősegí­tése érdekében minden év március 15-én Kossuth-díj- jal jutalmazza az alkotó munkában kiemelkedő telje­sítményt nyújtó dolgozókat. Azokban a hetekben a leg­több újság hasábjait a pár­tok viszálykodásáról és a po­litikai kulisszatitkokról hírt adó beszámolók töltötték meg, s a Kossuth-díj létesíté­séről szóló információ szinte elveszett az éles harci zaj­ban. Pedig nyugodtan állít­hatjuk, hogv a magyar köz­vélemény többségét az ilyen közlések akkor már jobban érdekelték, mint az úgyneve­zett politikai szenzációk. Hogy miért? Nem sokkal előtte zajlot­tak le az országgyűlési vá­lasztások, amelyek során a Kommunista Párt jelöltjei kapták a legtöbb szavazatot. Akik a kommunista Pártra szavaztak, azok az alkotó munkára adták voksaikat és joggal várták az újságoktól, hogy a közfigyelmet is erre irányítsák, a nép érdekeit szolgáló három éves terv tel­jesítését szorgalmazzák, az elért eredményekről folya­matosan számoljanak be. A Kommunista Párt rövid­del a választások után nyil­vánosságra hozta kormány- programját, amelyből egyér­telműen kitűnt, hogy minden erőfeszítését a létfontosságú terv teljesítésére összponto­sította. A Kommunista Párt tudatában volt annak is, hogy a vele koalícióra lépett többi pártok mögött töme­gesen sorakoznak föl azok az erők, amelyek a három éves terv teljesítését a nemzet egyik legfontosabb feladatá­nak tekintik. Ezért a Kos­suth-díj ak odaítélését a kommunisták nem kötötték úgynevezett pártszempontok­hoz: egyetlen mércét állítot­tak fel, hogy a díjat azok kapják, akik a nemzeti újjá­építés bármelyik területén kimagasló teljesítményt tud­nak felmutatni. Mindez logi­kusan következett a Kom? munista Párt korábban meg­fogalmazott alapelveiből. A kommunisták ugyanis kez­dettől fogva úgy befolyásol­ták a politikai' életet és a közszellemet, hogy szemé­lyek, csoportok, testületek és intézmények értékelésében az egész nép érdekében vég­zett munka legyen az irány­adó. A Kossuth-díjak létesí­tése pedig közvetlenül azt a célt szolgálta, hogy személy szerint is kiemelje és a nem­zet megbecsülésével övezze mindazokat, akik munkájuk­kal évről évre kiemelkedő módon járulnak hozzá az országépítő tervekhez, a tár­sadalmi haladáshoz, hazánk jó hírének növeléséhez. Érdemes felidézni az 1947.. szeptember 14-én nyilvános­ságra hozott javaslat indok­lásának egy részét: „Kor­mányprogramunknak a ta­karékosság sarkalatos része. Az állami kiadások minden garasát fogunkhoz kell ver­ni. .. De nem takarékoskod­hatunk a kiemelkedő szelle­mi és fizikai teljesítmények erkölcsi és anyagi elismeré­sével. Azok a tudósok, mű­vészek, írók, munkások, gaz­dák, akik a maguk munkate­rületén kimagasló eredmé­nyeket értek el, rászolgáltak a nemzet hálájára és elisme­résére. Annak a 25 húszezer, és 50 tízezer forintos díjnak a költségeit, amelyet a legki­válóbbak megjutalmazására szánunk, a céltalan, a kihívó és antidemokratikus luxus­kiadások és pazarlások meg­szüntetésével bőségesen meg tudjuk szerezni...” Á Kommunista Párt javaslatát törvénybe iktat­ták. Első alkalommal 1948. március 15-én kerültek szét­osztásra a Kossuth-díjak a nemzeti újjászületés és újjá­építés legjobbjai között. A munka, az alkotás, a tehet­ség megbecsülésének érvé­nyesítését a három éves terv lényeges alkotó elemeként tartja számon legújabbkori történelmünk. Népi álla­munk — azóta szélesebb körben is — intézményesí­tette ezt az elvet. Azok, akik a maguk munkaterületén ki­magasló eredményeket értek el, az idei márciuson is ré­szesülnek a nemzet magas elismerésében. — K — Vetőmag, igények szerint Tájékoztató az ellátásról A tavaszi vetőmagellátás­ról tartott tájékoztatót Szarvas Imre, a Vetőmag Vállalat közép-magyarorszá­gi központjának igazgatója, aki elmondta, hogy ha ki­sebb zökkenőkkel is, de biz­tosítják a jó minőségű ve­tőmagot. A búza fajtaváltá­sát még a múlt évben meg­kezdték, így a korábbi 80-ról 24 százalékra csökkent az alacsony termést adók vetés- területe. Tavaszi árpa és zab vetőmagból az előző évekhez viszonyítva a ked­vezőtlen ősz miatt nőtt a kereslet, de az igényeket a Vetőmag Vállalat ki tudta elégíteni. Kukorica-vetőmagból mint­egy 50 fajtát forgalmaznak az idén, de hibridkukoricá­ból a vetőmagellátás még így sem megnyugtató, mert sok a nem kielégítően csírázó képességű vetőmag. A lu­cernamagból is kevesebb van, mint kellene. Ezért a Vetőmag Vállalat felhívja a gazdaságok figyelmét, hogy az egyébként újratelepítésre szánt lucernatáblákat még egy évig ne szántsák ki. Ahol pedig ez elkerülhetetlen, ott is takarékoskodni kell, mert csak 12 ezer hektárra ele­gendő vetőmagot tudnak szállítani. örvendetes, hogy majdnem háromszor annyi vetőmagot tudnak juttatni a kiskertek­be, mint tavaly, mivel most pontosan felmérték az igé­nyeket. Burgonya-vetőgumó­ból sincs hiány, sőt öt va­gonnal még készleten is tar­tanak belőle. A beszámolót követő vitá­ban elhangzott, hogy a gyen­ge termőképességú kukori­cák lecserélésében nem ju­tottak előbbre a gazdaságok, és ennek oka a fajtahiány. Ez a gond a lucerna eseté­ben is, ezért alacsonyak a termésátlagok. Ebben az év­ben a lucerna fajtaváltását megkezdik, a program 5 évig tart. A tanácskozáson szó volt arról is, hogy a rákóczifalvi szójarendszer az idén közel 6 ezer hektáron termel szó­ját, amihez most van elég vetőmag, de a következő évek ellátása nem megnyug­tató. Ezért a gazdaságoknak nagyobb gondot kell fordí- taniok a szójavetőmag ter­melésére is. Külön téma volt a rizs-ve- tőmagellátás, amelyről a résztvevők egyértelműen megállapították, hogy még soha nem volt ilyen kedve­zőtlen. A hiányt szovjet im­portból pótolják. Magyar sze n n y víz fisz fifó k a Szovjefunióba Másfélmillió rubel érték­ben szennyvíztisztító beren­dezések szállítására kapott megrendelést a Szovjetunió­tól a Tatabányai Szénbá­nyák. A nagyüzemi állattar­tó telepeken keletkező szennyvizek tisztítására al­kalmas berendezéseket Uk­rajnában szerelik majd fel, az ugyancsak magyar gyárt­mányú sertésnevelő, illetve hizlaló épületekben. A szén­bányák saját tulajdonát ké­pező szabadalom alapján alakítják ki az új rendszerű berendezéseket. A tatabányai új eljárás nagy előnye, hogy az állattartó telepek megsza­badulnak a folyamatosan és nagy mennyiségben keletke­ző, erősen fertőző tulajdon­ságú híg trágyától. Ugyanakkor a mezőgazda­ság jó minőségű trágyához és jelentős mennyiségű — egészségügyi korlátozás nél­kül felhasználható — öntö­ző vízhez jut. Az sem mel­lékes, hogy a tisztító beren­dezések alkalmazásával nem kerül szennyvíz a folyókba, patakokba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents