Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)

1975-02-26 / 48. szám

1975. február 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP X 3 Szerelésre vár a jugoszláv exportra készülő daruk toronyszerkezete a Magyar Hajó­­cs Darugyár tiszafüredi gyáregységében. A prototípus elkészülte után megkezdik a so­rozatgyártást: jövőre 20-at,1980-ra évi 60 darabot gyártanak nép tuloajdloroöü&csn C3.J M írsssEseia® os’cssn A Kisgazdapárt Nagy Fe­­renc-vezette jobboldalának igazi arca mind inkább lep­lezetlen formában mutatko­zott meg. Nagy Ferenc a há­roméves terv kérdésében hirtelen GYOSZ (Gyáriparo­sok Országos Szervezete — a szerk.) vezetőket hív meg ta­nácsadóként a Kisgazdapárt­ba. Fellner Alfréd iparbáró pedig így nyilatkozik: „A bankok államosítása a há­roméves terv egyik alappil­lérét ingatná meg.” to szocsől­eSenraxs&srssfra Íobbo9tlal A harcot a végletekig ki­élezi, hogy a szociáldemok­rata jobbszárny is kiáll a bankok államosítása ellen. Saját pártvezetőségén belül azt az indokot hangoztatja, hogy „kommunista kezdemé­nyezéshez nem csatlakozha­tunk, mert az pártunk presz­tízsét veszélyezteti”. A való­ságban persze a szociálde­mokrata jobbaldal elsősorban és mindenekelőtt a magyar nagytőkét védelmezi, mert benne látja a hátvédet ahhoz, hogy a Magyar Kommunista Párt által követett népi de­mokratikus irány helyett, a polgári demokrácia irányába terelje a magyar fejlődést. A szociáldemokrata balol­dal másként vélekedik: „A Szociáldemokrata Párt első­sorban és mindenekfeleft szocializmust akar, és soha­sem téveszti szem elől, hogy a szocializmus útja az álla­mosításon keresztül vezet” — olvashatjuk a Népszava 1917 május 11-i számában. — Ezért volt az, hogy az MKP 1945 utáni első kongresszu­sán nyomban határozottan és félreértést kizáró módon állást foglalt az egész hitel­ügy államosítása mellett. A pártvezetőség, és a tervbi­zottság elérkezettnek látja az időt, hogy az elvileg hangoz­tatott követelést most már közelebbről .megvizsgálja. Ehhez az szükséges — és mi­helyt a hároméves terv elő­készítő munkái befejeződnek, ez meg is történik —, hogy a kérdést annak jogi, technikai, nemzetközi és egyéb hatásai tekintetében behatóan meg­vizsgálja.-. .” Kedvező visszhangra talál az MKP követelése a- dolgo­zók tömegei között. Május 21-én a Nemzeti Parasztpárt vezetősége is állást foglal a nagybankok államosítása mellett. Eközben a szociálde­mokrata jobboldal helyzetét egyre tarthatatlanabbá teszi, hogy Csepel és Diósgyőr va­sasai, Pécs bányászai és álta­lában a munkásság pártkü­lönbségekre való tekintet nélkül, tömegtüntetéseken felsorakozik az MKP követe­lése mögé. E3*3ős@iyöri c£e5S«3<s2eäl< leuele Az állásfoglalást nem lehet tovább halogatni. Levelek, üzemi határozatok tömege sürgeti a kormányt. Diós-, győr dolgozói Nagy Ferenc miniszterelnöknek írják meg, hogy „elkeseredésünk és tü­relmünk végső határán va­gyunk”. A címzett már nem kapta kézhez a munkásság követe­lését — megszökött! Ezzel a reakció fej nélkül maradt so­rai megbomlottak. Nagy Fe­renc, mint ismeretes, nem­csak az államosítás elől, ha­nem elsősorban az összees­küvésben betöltött szerepé­nek lelepleződése miatt szö­kött külföldre. 1947. június 16-án, pártközi értekezlet határozta el a ban­kok államosítását és minisz­teri biztosokat küldött a nagybankok élére. A Magyar Kommunista Párt és a nép megint megnyert egy csatát. Persze, más dolog meg­egyezni, más dolog a meg­egyezést végrehajtani, ami­kor még egyes pártokban a reakciónak nagy szava van. Az 1917-es országgyűlési vá­lasztások után ' ismét jobbol­dali puccskísérletekkel kel­lett szembeszállni. Az MKP ezúttal is az építés program­jával vívta meg az ütközetet. Szeptember 6-án, a választá­sokat követő héten, a Hősök­­terén hatalmas tömeggyűlé­sen ismertette kormányprog­ramját. , 1947. neuemker 21. Október 24-én a miniszter­­tanács elfogadta a bankok államosításáról szóló tör­vényjavaslatokat, amelyeket november 21-én, ugyanaznap, amikor az Országos Nemzeti Bizottság a Pfeifíer-párt fel­oszlatását javasolta, az or­szággyűlés is egyhangúan nlegszavazott. Ezzel a legfon­tosabb pénzintézmények s velük több mint száz fontos iparvállalat, mintegy 30 000 munkással, az állam irányí­tása alá került. Ez a kiemelkedő jelentősé­gű esemény, kapcsolatban a vele egyidőben lejátszódó po­litikai változásokkal, adta meg az alapot arra, hogy 1947. december 19-én, az MKP Politikai Akadémiáján elhangozhassák: „Magyaror­szág népi demokrácia”. Kőszegi Frigyes Következik: Ez aztán az ünnep! Az élelmiszeripar idei beruházásai Húskombinát épül Szolnokon 25 éves a Gyógyszerkutató Intézet Kereken megszázszorozta terfnelésát a magyar gyógy­szeripar 1950 óta, amikor létrejött a Gyógyszerkutató Intézet, amely kezdettől fog­va jelentősen hozzájárult az ipar fejlődéséhez korszerű gyógyszertechnológiai eljá­rások kidolgozásával, új gyógyszerek előállításával. Az intézet a hatvanas évektől kezdve eredeti, tel­jesen új gyógyszerek kutatá­sára vállalkozott. Számos új gyógyszer és több mint 500 gyártási eljárás, szabadalom fémjelzi az intézet kutatói­nak tudományos alkotó munkáját. A Gyógyszerkutató Inté­zet alapításának 25. évfordu­lójáról pénteken jubileumi íinnepségen emlékeznek meg. Az élelmiszeripar idei ál­lami beruházási előirányza­ta az elmúlt évinél 40 szá­zalékkal nagyobb. Az egye­di nagyberuházások közül idén nyáron adják át a miskolci Húskombinátot, s igyekeznek előbbre hozni a gyulai húskombinát 1978. évre jóváhagyott üzembe helyezését. Jelentős felada­­dat a későbbi években kez­dődő nagy beruházások, gaz­dasági-műszaki előkészítése. A kiviteli tervek készülnek el a Hajdúsági Cukorgyár, a zalaegerszegi Hűtőház, a szekszárdi Húskombinát és a szentesi Sörgyár beruházási programjához, és helyen­ként megkezdik a kivitele­zés előkészítését is. A . cél­­csoportos beruházások kö­zött folytatják a gabonatá­rolók létesítését; 1975-ben 100 000 tonna befogadóképes­ségű vasbeton- és 53 000 ton­nás raktározásra alkalmas fémsilók átadását tervezik. A vállalati beruházási programokra előirányzott pénzeszközök mintegy ötödét a húsipar használja fel. Pá­pán és Kapuvárott befejezik a dobozos sonka-gyártás má­sodik műszakját biztosító műszaki fejlesztést, folytat­ják a pécsi és a szombathe­lyi húsüzemek rekonstruk­cióját. Gyorsított ütemben foly­tatják a mezőgazdasági koo­perációval létesülő szolnoki Húskombinát előkészítését, a kivitelezést jövőre kezdik meg. Növekvő anyagi lehetőségek — iobb lakossági ellátás fl tanácsok 1075. évi kifüségvelése 56 milliárd forint—Br. Papp Lajos államtitkár nyilatkozata . Az elmúlt napokban, hetekben fontos téma foglalkoz­tatta megyéink, városaink tanácsait: a helyi parlamentek — alapos, elemző vita után — országrészek, kisebb-nagyobb települések fejlődésének pénzügyi kereteit szabták meg, döntöttek a kiadások és a bevételek 1975-ös összegeiről. Mennyit s mire költenek az idén tanácsaihk? — kérdezte dr. Papp Lajos államtitkártól, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökétől Fehér Péter, az MTI főmunkatársa. — A tanácsok pénzügyi forrásai — ahogyan az el­múlt esztendőkben is — 1975-ben a népgazdaság fej­lődésével összhangban növe­kedtek — mondotta. Az or­szággyűlés a tanácsok idei pénzügyi keretét mintegy 56 milliárd forintban hagy­ta jóvá: ebből 33 milliárd forintot, a tavalyinál 10 szá­zalékkal magasabb összeget tesz ki a költségvetési elő­irányzat, s 23 milliárd fo­— A fejlesztés legszámot­tevőbb része a lakásépítés, és az ahhoz kapcsolódó já­rulékos beruházások. Az ál­lami lakásépítést az idén 14,6 milliárd forint szolgál­ja, ebből várhatóan 32 ezer tanácsi lakás kerül tető alá. — Szociális és egészség­­ügyi feladatokra, az intéz­mények fenntartására 9,5 milliárd forint jut, ennek nagyobb hányadát a gyógy­intézeti ’ és a járóbeteg-ellá­tás fejlesztésére költik. A gyógyintézeti ágyak száma az idén körülbelül 1800-zal gyarapodik: megnyílik az 500 ágyas nagyatádi kórház, a kisvárdai kórház 332 ágyas új részlege, 386 ággyal bővül a miskolci gyermekkórház, — A tanácsok oktatási, kulturális feladataik ellátá­sára intézményeik fenntar­tására az idén 13 milliárd forintot költenek, 1,2 milliárd forinttal többet, mint 1974- ben. A nagyobb összeg ele­gendő fedezetet biztosít a művelődésügyi intézményhá­lózat fejlesztésére, az ellá­tási, működési színvonal emelésére. A pedagógusok s más iskolai dolgozók élet- és munkakörülményeinek javí­tására 553 millió forintot fordítanak. Az oktatási el­látási. színvonalkülönbségek mérséklésére 1975-ben 88 millió forint áll a tanácsok rendelkezésére, ezt elsősor­ban általános iskolai szem­léltető eszközök beszerzésé­re költik. A hálózatfejlesztés legfontosabb teendője a gyermekjóléti és diákszociá­lis ellátást nyújtó intézmé­nyek bővítése. A tanácsok 1975-ben további 24 000 gyer­rint, a tavalyinál 5 százalék­kal több jut a fejlesztési alapokra. A tanácsok sajátos feladataiból, gazdálkodási rendszeréből adódóan a fej­lesztésre, illetve az. intéz­ményhálózat ‘ fenntartására szolgáló tanácsi pénzalaook között szoros és közvetlen kapcsolat van, ezért a fej­lesztési célokat a működési lehetőségekkel összhangban kell' tervezni és megvalósí­tani. 156-tal a karcagi kórház, 124-gyel a budapesti Róbert Károly körúti kórház új szü­lészeti osztálya, s 150 ággyal a szegedi kórház. — A szakorvosi óráknál: az idei terv napi 530 szak­orvosi óraszámemelkedéssel számol. Az üzemi orvosi órák száma napi 180-nal nö­vekszik. Az általános és gyermekorvosi körzetek szá­ma több mint GO-nel gyara­podik. A társadalmi igé­nyeknek s a népesedéspoli­tikai határozatnak megfele­lően a korábbinál nagyobb mértékben fejlődik a bölcső­dei hálózat: az idei tanácsi költségvetés 3730 új bölcső­dei hellyel számol. mek óvodai elhelyezésének fenntartási' kiadásaira bizto­sítanak fedezetet — az esz­tendő végére az óvodáskorú apróságoknak több mint 76 százaléka részesülhet már intézményi ellátásban. Az óvodák fenntartása jelentős pénzügyi terhet ró a taná­csokra, mert a társadalmi összefogással épült intézmé­nyek fenntartásához — ke­vés kivételtől eltekintve — a vállalatok, szövetkezetek már nem járulnak hozzá. Gondot okoz az is, hogy a hálózat, bővülésével nincs összhangban az óvónőkép­zés. Az idén örvendetesen gyarapodnak az általános is­kolai napközi otthonok is: az esztendő során újabb 800 csoportot szerveznek, meg­oldva további 24 ezer isko­lásgyermek étkeztetését és tanítási időn kívüli foglal­koztatását. — Az }dén szerepel első ízben a tanácsok költségve­tésében — 1,5 milliárd' fo­rinttal — a szakmunkásta­nuló-képzés. A tanácsok ta­valy óta gazdái ennek a fon­tos oktatási ágnak, s miután jelentősen emelkednek az el­méleti oktatásra fordítható kiadások, javul a tanműhe­lyek felszereltsége s az üze­mi gyakorlati oktatás szín­vonala, NSvekvfi lehefósÉg: együíls'üüködés, takarékosság — Igen eredményesnek minősíthetjük a tanácsok és a területükön működő gaz­dasági szervek, illetve a ta­nácsok és a lakosság közös érdekeken alapuló együtt­működésének fejlődését a helyi feladatok megoldásá­ban. Közös létesítmények megvalósítására például a tanácsok az idén körülbelül 2,5 milliárd forintot vesznek át vállalatoktól és szövetke­zetektől. A pénzt elsősorbán lakásépítésre, közműfejlesz­tésre, a gyermekjóléti intéz­mények számának szaporítá­sára költik. A gazdálkodás új vonása, hogy 1975-től a vállalatok és szövetkezetek már közművelődési intézmé­nyek, művelődési otthonok építéséhez is hozzájárulhat­nak. A mérleg másik oldala: a tanácsok több mint 1,3 milliárd forinttal támogatják a vállalati fejlesztéseket, el­sősorban a lakossági szolgál­tató tevékenység bővítését. Esztendőről esztendőre gya­rapszik a városok és falvak népének tevékeny részvétele a településfejlesztésben: ' a tanácsok fejlesztési alapját növelő társadalmi munka értéke " ez évben várhatóan az előző évinél nagyobb lesz, tekintettel a hazánk felsza­badulásának 30. évfordulója tiszteletéi’« kibontakozó, szé­les körű társadalmi munka­felajánlásokra. — A társadalmi közös fo­gyasztás intézményhálózatá­nak döntő hányada 1975-től már a tanácsok irányítása alatt működik, s így a fel­adatok jobb ellátása érdeké­ben az intézmények közötti szoros együttműködésre s körültekintő, hatékonyabb gazdálkodásra, ésszerűbb ta­karékosságra' van szükség. A gazdálkodást szervező és ellenőrző munkára a ta­nácsok minden szintjén na­gyobb figyelmet kell fordí­tani. A bevételek növelésére dási tervet készít. 32 ezer tanácsi lakás 13 milliárd! oktatásra, művelődésre Megszűnik-e a szülészet a MÁV-kórházban. Válaszol a Vasútegészségügyi Igazgatóság főorvosa Hétfő délelőtt Szolnokon tartózkodott dr. Tari Endre, a Vasútegészségügyi igazgató­ság igazgató főorvosa, akit „Mi az igazság a MÁV-kór­­ház terhespatológiai osztá­lyának megszüntetése ügyé­ben” kérdéssel keresett fel Keresztes Ágnes. — Nem véletlenül tartóz­kodtam itt, mert elsősorban a megyei kórház és a MÄV- kórház közös ügyeleti rend­szeréről tárgyaltunk, mellyel szorosan öszsefügg olyan ténykedés vizsgálata is, amely a szolnoki kórház fel­adatát nem képezte,, és felké­szültségénél fogva a jövőben sem képezheti. Ezek közé tar­tozik a kórház szülészeti te­vékenysége. A terhespatoló­giai osztályon megvizsgálva a szüléseket, többségében nem kóros, hanem normál szülések lefolytatását végez­ték, ami tulajdonképpen egy egységes és a megyei vezető szülészfőorvos által irányí­tott, megyei szülészeti ellátás feladatkörébe tartozó ellátást jelent. Ennek, mint nem ide­való és a továbbiakban itt nem helyesen folytatható ténykedésnek megszüntetésé­ről beszéltünk, olyan tény megszüntetéséről, amely a kórház első percétől kezdve nem képezte az egészségügyi intézet feladatát. így maga a kérdés feltevése azért fur­csa, mert olyan gyakorlat megszüntetéséről kell beszél­ni és nyilatkozni, amelyet nem szántunk ennek a kór­háznak a feladatául. Ebben a témában mi megbeszélést folytattunk a megye Illeté­kes egészségügyi- társadalmi szervek vezetőivel,* akikkel egyetértésben hoztak, a dön­tést a vizsgálati után, azaz tu­lajdonképpen eredeti felada­tának megfelelő működteté­sét határoztuk meg a kórház nőgyógyászati osztályának. Tulajdonképpen arról van szó, hogy nőgyógyászati osz­tályon szülészeti ténykedést folytattak, ami orvosi szem­pontból épp a szülő nők és a születendő csecsemők szem­pontjából nem helyes és nem célszerű. Ennek a helyes me­derbe történő visszaállítása, azaz a jól felszerelt, jól kép­zett orvosokkal ellátott me­gyei szülészeti osztályra tör­ténő irányításáról történt in­tézkedés. Azt lehetne az anyáknak mondani, hogy a terhesgon­dozás során őket jól ismerő, s a kórházzal, a szolnoki me­gyei kórház szülészeti osz­tályával kapcsolatot tartó szakfőorvosok fogják szülé­süket is levezetni, s a csecse­mők ápolását és elhelyezését is megfelelően megoldani. Semmilyen probléma riincs, véleményünk szerint ugyan­ilyen, vagy ennél jobb ellá­tásban lesz részük.

Next

/
Thumbnails
Contents