Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)
1975-02-19 / 42. szám
W75. február 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kongresszusi iranyelwek tükrében ft teriifieSfejBesztSés ggcixcScBsrágB, E«iF©®a«S€9lmi Lentuloy Györgyné a korszerű fényképezőgéppel a kívánt méretre nagyítja vagy kicsinyíti a szerkesztőségtől kapott fotókat Űj szovjet gyártmányú szedőgépén önti az ólomsorokat Kovács László gépszedő Áz elmúlt években sikeresen megvalósítottuk azokat a társadalompolitikai célkitűzéseket, amelyek a gazdaság területi szerkezetében, fejlettségi színvonalában, továbbá a lakosság életkörülményeiben korábban meglévő nagyarányú különbségek felszámolását célozták. Ezen eredmények alapján — összhangban hosszú és középtávú gazdasági és társadalmi céljainkkal — a következő évek területfejlesztési politikájában — a XI. kongresszus irányelvei alapján — két feladatcsoportot indokolt kiemelni. Nevezetesen: a főváros, a megyék gazdasága — a hatékonyság követelménye alapján — kiegyensúlyozottan fejlődjön, továbbá a különböző körzetekben élő népesség életszínvonala, életkörülményei közeledjenek egymáshoz. Indokolt hangsúlyozni, hogy a következő években területfejlesztési politikánkban is erőteljesebben érvényesíteni kell gazdasági fejlődésünk alapvető érdekét, a hatékonyság növelését. Olyan területfejlesztési politika érvényesítése szükséges, amely az ipari termelőerők telepítésénél az eddigieknél fokozottabban figyelembe veszi a területek adottságait, elsősorban a már kiépült termelési háttér és megfelelő számú képzett munkaerő nyújtotta továbbfejlesztési lehetőségeket, valamint az intenzív fejlesztés feltételeit. Az iparilag még kevésbé fejlett területeken új munkahelyek létesítésével is segíteni kell a még foglalkoztatható munkaerő elhelyezkedését Ezért elsősorban Észak-Kelet, Magyarország-i körzetben, Szabolcs, Hajdú megyében és Borsod megye egyes városaiban, valamint a Dél-Alföld és Dél-Dunántúl Kőbevájt pincék. A sarokban korhadó hordódongák, a falon pókháló. A gyertyafény megcsillan a lopón, pohárba csurran az aranysárga bor. Odakinn tombolhat hóvihar, lehet fórróság, idebenn mindig kellemes hűvös van. A levegő is különös, összekeverednek a szagok valamilyen érdekes, analizálhatatlan pinceszaggá. Jó itt-ülni: a lócán, a gyalulatlan asztal mellett. Bohár József, a Dél-alföldi Pincegazdaság > jászberényi pincészetének vezetője nosztalgiával gondol az öreg pincékre. Véletlenül indult a tanyai diák a fővárosba, hogy Budafokon 1937-ben megszerezze a pincészeti képesítést. Ezt a szakmát a családban tőle számítják. — Olyan ember, aki nem szeretné a szőlőt, talán nincs is. De a bor az más. Amikör az iskolát elvégeztem, csak foglalkozni szerettem vele, de nem nagyon ittam belőle. Legfeljebb akkor kortyolgattam le néhány pohárral, ha a barátaimmal összejöttem és akkor is csak azért, hogy ne rontsam a kedvüket. Aztán egy idő múlva csak megszerettem, de még most is úgy vagyok véle, hogy ha nem jön valamilyen ismerős, hetekig megvagyok egy pohár bor nélkül. A palackozásig — A mostani pincék mikor épültek? — Az Alföldön a mi generációnk kezdte el építeni a mai .modern pincéket Azt egyes településeiben szükséges új munkahelyeket létesíteni. A hatékony területfejlesztési politika érvényesítésében, gazdasági súlya miatt is hangsúlyozott szerepe van a budapesti gazdasági, települési körzet fejlesztésének. A cél az, hogy a fővárosban a következő évtizedekben a munkaképes korú népesség csökkenése ellenére növekedjék az egészségügyi szociális-kulturális, kereskedelmi ágazatokban foglalkoztatottak száma. E feladat csak a főváros iparának munkaerőmegtakarítást eredményező intenzív fejlesztése (gépesítés, automatizálás, szervezési színvonal emelése) útján valósítható meg, mely a gazdaságtalan tevékenység megszüntetését, a tervszerű iparkitelepítés folytatását indokolja. A következő évtizedben a területfejlesztési politika másik kulcsfeladata, hogy a gazdasági fejlettség növekedésével, a több megyét magába foglaló gazdasági körzetekben élő népesség életszínvonala, életkörülményei közeledjenek egymáshoz. Ennek fő eszköze a foglalkoztatás feltételeinek javulásával párhuzamosan emelkedő jövedelmi színvonal, és a lakosság alapvető szükségleteit kielégítő szolgáltatási hálózat fejlesztése. E cél — elsősorban már felsorolt területeken — új ipari munkahelyek létesítésvei, továbbá az adottságokhoz igazodó, azt kihasználni képes korszerű mezőgazdasági termelés fejlesztésével érhető el. A lakosság életkörülményeiben ma meglévő különbségek viszonylagos kiegyenlítése természetesen csak hosszú folyamat eredménye lehet Az V. ötéves tervidőis mondhatnánk, hogy a pincegazdaság „úttörői” vagyunk. Ahogy épültek a pincék, ügy kaptuk a beosztásunkat, én például Csongrádon kezdtem. — Azóta bizony elszaladt az idő. — Akkor a borkezelés abból állt, hogy lefejtették a bort a seprőről és tovább tárolták. Most már eljutottunk odáig, hogy a szürettől a palackozásig mindent a legmodernebb eljárás szerint csinálunk. De azért ha borra szomjaznak a vendégeim, a régi „butellás” pincékbe megyünk. A rizling Szekeres Nándor 1935-ben szerezte meg Budafokon a pihcemésteri oklevelét. — Nekem' természetes, hogy ha lemegyek a pincébe, akkor a hordók 90 százaléka betonból van. Nem kevés — 600 hektó — bor fér egy ilyen szobanagyságú betonhordóbá, tízszer annyi, mint egy nagyobb fajta ászokhordóba. A kezelések nagyobb része is cementkádakban történik: házasítás, derítés, szűrés, sokkal tisztább bort kapunk, mint régen. Szakemberszemmel már el sem tudom képzelni az öreg pincékét munkahelynek. Annyira szokatlanok, hogy nem is nagyon tetszenek, legfeljebb szórakozásra jók. — A pincemestereknek melyik a kedvenc boruk? — A rizling — hangzik szinte egyszerre a válasz. szakban elősorban az alapvető ellátást biztosító intézményhálózat-fej lesztésében lehet előrehaladni. Az 1978— 80. években első helyen változatlanul a lakásellátás javítása áll. A városok lakáshiányának mérséklése érdekében erőforrásainkat elsősorban a fővárosban, a nagyvárosokban és az ipari központokban élők lakáshelyzetének javítására célszerű koncentrálni. E mellett változatlanul támogatni kell a falun élő népesség lakásépítését, különös tekintettel arra, hogy ma az ipari munkások körülbelül fele a községekben él. Mindezek megvalósítása teremti meg az alapját a tervszerű településhálózat fejlesztésének és feltételét annak a kongresszusi irányelvekben megfogalmazott célnak, hogy tovább csökkenjen a különbség a város és falu között. A területfejlesztés minden alapvető elemét felölelő célkitűzések gyakorlati megvalósítása folyamatos, sokirányú tervszerű előkészítő, tervező, koordinációs munkát ró a minisztériumakra, a megyei, városi községi párt és tanácsi szervek vezetőire, dolgozóira. E munka csak akkor lehet eredményes, ha a megyék, városok, községek területi, illetve településhálózatfejlesztési terveikben foglalt célok és a rendelkezésre álló eszközök éves és középtávú tervekben egyaránt a népgazdasági és a helyi lehetőségekkel összhangban vannak; ha messzemenően serkentik és felhasználják a lakosság kezdeményező készségét, áldozatvállalását. Dr. Cravero Róbert, az Országos Tervhivatal főosztály vezető j e — Miért? — Testes, tüzes, még a harangzúgásra is jó! — mondja Szekeres Nándor. — Berény és környéke híres erről a borról. Bár nem lehet késsel, villával vágni, mint ahogyan sokan ezt hitték a borkocsonyáról. Jónéhány tévhit van még most is, csakhogy ezek is változnak ám a korral. Ma már azt beszélik az emberek, hogy van valamilyen porunk, arra ráöntjük a vizet, és kész a bor. Ha ez így lenne, akkor a Duna és a Tisza mellé épült volna minden borpince. Manapság is megvan még egy kis hordóban félretéve a pincemesternek a legjobb bor? — Már nem érdemes! Ölyán szépek, tiszták a botok, hogy ‘ á pincemesterek nem is nagyon tudnak különbségét tenni egy fájtán belül á hordók között. Muszálv a pincefnunkasokra számítanunk. A létra ■— Högyan? — Amelyik hordónak nekltámásztották a létrát és otthagyták, abban van a legfinomabb bor. Nem is kell keresgélni, egyből abból kínáljuk a látogatót-—Úgy látom, maga nem véti meg ezt a „folyadékot”. — A bort is meg kell inni valakinek! — Egészségére! — braun — Néhány hete még együtt bosszankodtunk olvasóinkkal, amikor kezünkbe vettük a Néplapot. A foghíjas címsorok, a halvány szövegrészek, a fotók helyett megjelenő szürke foltok sokszor olvashatatlanná tették a lapot. Február 4-e óta viszont elfogadható minőségben kapjuk kézbe a lapot, aminek — úgy gondoljuk — olvasóinkkal együtt örülünk! Mi történt? Űj nyomdában készül az újság? Az önkéntelenül adódó kérdésre a válasz : igen, még ha részben is, új nyomdában, új gépeken, új címbetűkkel készül a Szolnok megyei Néplap. Tavaly már hírt adtunk arról, hogy 60 millió forintos költséggel új, korszerű nyomda épült Szolnokon. Az új berendezések, a jobb munkakörülmények nyomán tetszetősebb nyomdaipari termékeket kaphattak a megrendelők. A laprészleg átköltöztetésére azonban csak februárban kerülhetett sor. A lap előállításához szükséges gépek .ugyanis csák tavaly, év végén érkeztfek meg. A gépek beállítása, a szerelés, másfél hónapot vett igénybe, s most már a lap is az új nyomdában készül, kivéve a nyomtatását. Korábban 50—60 éves gépeken szedték a Szolnok megyei Néplapot. Jelenleg új, szovjet gyártmányú sorszedőgépek biztosítják az olvasható szöveget Több mint százezer forintba kerültek az új címbetűk. Az új címbetűk és sorszedőgépek beállításával érthetően javult a minőség. Ugyanez elmondható a képekre, pedig a klisék már a korábban is az új helyen készültek, sőt ugyanazon technikával, mint jelenleg. A technika maradt, a technológia viszont változott. Ma Milliókat keltetnek A múlt évi tíz és fél millióval szemben az idén 12 millió naposbaromfit ad el a szolnoki Baromfikeltető Vállalat. A tervek szerint hibrid csibéből mintegy 5—6 milliót szállítanak a mezőgazdasági üzemeknek, de libából, kacsából, pulykából is lesz elegendő. A háztáji gazdasagok igényeivel is számolnak. A kettős (hús és tojás) hasznosítású, a háztáji részére legjobban megfelelő New Hampshire csibéből 2 millió 800 ezer keltetését tervezik, de az igények szerint még báróm és fél milliót is tudnak adni. Libából 150 ezret szintén a háztájiba szánnak, a többséget azonban a nagygazdaságok veszik még. Kacsát viszont csak a háztáji gazdaságoknak keltetnek, mert a nagyüzemeket a Palotás! Állami Gazdaság látja el naposkacsával. Az évente keltetett mintegy 250 ezer pulyka a nagyüzemekbe kerül. A keltetés megkezdődött, sőt már több száz ezer csibét el is szállítottak a tszekbe, illetve elvittek a háztáji ga-** a ságba. vastagabb lemezből készül a klisé s ez a kép visszaadásban jelentős minőségjavulást jelent. örömmel írunk lapunkban ezekről a változásokról, s reméljük a jobb minőség tartós marad. Azt azonban meg kell említeni, hogy egyelőre a maximumot érték el a nyomdászok. A nyomógép, mint már szóltunk róla, még mindig a régi, ezért a jelenleginél is lényegesen jobb minőségű lap csak az ofszetrotációs gép megérkezése után várható, amire 1976- ban kerül sor. Erre készül a nyomda, s ezt a célt szolgálja számos már most megvalósított intézkedés is, amelyek a most tapasztalható minőségjavulásban is közrejátszottak. Többek között új, fiatal szakmunkások tanulnak az idősebbek mellett, mám több jó ofszet-szakembert foglalkoztatnak, munkára készen áll a montírozó, aki két évig Veszprémben tanulta a szakmát, és a fej-Szokássá vált már a megyében, hogy minden év elején tanácskozásra hívják a községi, nagyközségi tanácsok elnökeit, vb-titkárait, valamint a járási hivatalok elnökeit. Ezeken a megbeszéléseken értékelik az előző év munkáját és megvitatják az időszerű feladatokat. A hagyományos, egésznapos értekezletet tegnap tartották Szolnokon, a megyei tanács nagytermében. A tanácskozás dr. Hegedűs Lajosnak, a megye! tanács elnökének megnyitó szavaival kezdődött, majd dr. Kúti György, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára tartott előadást a községi és nagyközségi taná-A Győri Rába Magyarságon- és Gépgyár tehergépkocsi-gyárában az idén 400 különböző típusú Rába kamiont és 180 pótkocsit gyártanak. A nyugati országok közül először jutnak el a lesztési alap terhére elkészíttették az ofszetlap-készítés technológiáját is. A lap előállításának változásait olvasóink is észrevették, és azt kérdezték tőlünk, hogy vajon átmeneti-e ez? A válasz: nerrt, mert erre biztosítéknak látjuk a már fentebb említetteket, azt, hogy a laprészleg dolgozóit anyagilag is érdekeltté tették a hibamentes, jó minőségű újság előállításában, hogy a szocialista címért küzdő Pabló Neruda brigád tagjai a megváltozott jobb munkakörülmények között még nagyobb figyelemmel, gondossággal végzik munkájukat Biztosíték továbbá az, hogy a nyomda irányító szerve, a megyei tanács és a vállalat vezetői figyelemmel kísérik, és ha kell, intézkedéseikkel segítik, hogy a jelenlegi technikai és technológiai lehetőségek maximális kihasználásával jó minőségű újság kerüljön naponta az olvasókhoz. csők elmúlt évi munkájáról, hatósági tevékenységéről. A tanácsok gazdasági munkájáról. a fejlesztési politikájáról, valamint a művelődési és egészségügyi kérdésekről dr. Soós István, a megyei tanács elnökhelyettese beszélt. Kiemelte, hogy a tanácsi bevételek növelésével, a beruházások költ* ségeinek ésszerű csökkentésével, a takarékosság elveinek betartásával gondoskodjanak a települések fejlesztésáröL Dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese a termelésellátási és szolgáltatási feladatokról, a szövetkezetik együttműködéséről tartott előadást. A tájékoztatókat vita követte. Rába kamionok Norvégiába. A jugoszláv szállító vállalatok, amelyeknek már több mint 200 Rába kamionjuk van, az idei évben további megrendeléseket adtak. PINCEMESTEREK A negatív ólomoldalról elkészült a matrica. Mészáros Árpád ellenőrzi, megfelelő-e a préselés If ácsi vezetők értekezlete Szótokén Räba kamüssnssfe exportra
