Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)
1975-02-18 / 41. szám
1975. február 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Pártértekezletek városokban és Járásban (.folytatás az 1. oldalról) .adhatunk számot Az eredmények azonban további ■munkát követelnek. Minden területen erősíteni kell a párt irányító és ellenőrző munkáját, a kommunistáknak példát kell mutatniuk az élet valamennyi területén. Kiemelte a kongresszusi munkaverseny nagyszerű kisújszállási eredményeit, s hangsúlyozta, hogy az elkövetkezendő években hasonló munkakedvre, hasonló eredményességre lesz szükség. A pártértekezlet rendkívül élénk és sokoldalú vitájában még huszonötén kértek szót. Kelszólalt: Monoki Miklós, a Tisza II. Termelőszövetkezet tagja, alapszervi párttitkár, Medve Ferenc, a Nagykunsági Állami Gazdaság asztalosa, Somlyai Árpádné, a városi tanács pénzügyi elő-Százhetven küldött, jelentős számú meghívott részvételével tartották meg tegnap Jászberényben a városi pártértekezletet. Részt vett a tanácskozáson Barta László, 8 megyei pártbizottság titkára, Árvái István, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, az SZMT vezető titkára — és Major Tibor, a jászberényi járási pártbizottság első titkára. A pártértekezlet elnöke Kárpáti József, a városi tanácselnök volt. A városi pártbizottság jelentéséhez — amely magában foglalta az elmúlt nég7 esztendőben végzett munkát — Semsei Imre első titkár tartott szóbeli ajánlást. Jászberény ma a megye második legnagyobb ipari városa: a 14 ezer 812 aktív keresőből 9 ezer 900 munkás. Az ipar kiegyensúlyozottan jó ütemben fejlődött: tavaly összesen 3,5 milliárd forintot meghaladó termelési értéket állított elő. Ha a termelés, az árbevétel és az export alakulását vizsgáljuk, az is kiderül, hogy összességében javult az üzemekben a termelés szerkezete, kedvezően alakult az export — főként a tőkés országokba irányuló fejlődött erőteljesen — elegendő árut adtak a belföldi piacra is. Az exportnövekedést mutatja, hogy amíg 1971-ben mintegy 630 millió forint értéket szállítottak határainkon túlra, addig tavaly ez az érték már meghaladta az 1,1 milliárd forintot. Ebből természetesen legnagyobb hányaddal Jászberény két nagyüzeme, a Hűtőgépgyár és az Aprítógépgyár részesült. Az ipari üzemek nyereségének erőteljes növekedése lehetővé tette a kiegyensúlyozottabb gazdálkodást, a tervezett beruházások megvalósítását, — épületre, gépekre, egyéb berendezésekre négy év alatt a város ipari üzemei több mint 700 millió forintot fordítottak —, a dolgozók személyi jövedelmének növekedését, a jobb élet- és munkakörülmények megteremtését, a szocialális, kulturális igények kielégítését. Jászberényben éppúgy mint az országban mindenütt a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásá-A tiszafüredi járási pártértekezleten összesen 180 küldött, illetve szavazati joggal rendelkező meghívott képviselte a kommunistákat. A járási művelődési házban vasárnap rendezett pártértekezleten jelen volt Barta László, a megyei pártbizottság titkára és Mohácsi Ottó a megyei pártbizottság osztályvezetője. Az elnöki tiszadója, alapszervezeti titkár, Bori László, a MÁV pályafenntartási üzem vezetője, Bodó Jánosné, a MEZŐGÉP Vállalat gépírónője, Tóth Ferenc, a Nagykun Termelőszövetkezet elnöke, Zilahi István, a MEZŐGÉP lakatosa, Zimány Ferencné, a Férfifehérneműgyár rendésze, alapszervezeti titkár, Bozó Imre, a Tisza II. Termelőszövetkezet elnöke, Debreceni Istvánná, a szociális otthon igazgatónője, Oláh Miklós, az építőipari szövetkezet műkövese, alapszervezeti titkár, Kovács Gyula, a Volán 7. sz. Vállalat kirendeltségének gépkocsivezetője, Guba Mihály, a Faipari Vállalat igazgatója, Vona László, a Kossuth úti általános iskola igazgatója, Vékony Károlyné, a Férfifehérneműgyár varrónője, Ponyokai Bálint, a városi tanács elnöke, Fenak 30. évfordulója tiszteletére széles körű munkaverseny bontakozott ki, amelyben a kommunisták a szocialista brigádok járnak élen. A hűtőgépgyáriak negyedik ötéves tervüket ez év június 30-ra befejezik és azt 1.2 milliárd forinttal túlteljesítik. Az aprítógépgyáriak megtakarításból mintegy 8 millióval nagyobb nyereséget akarnak elérni. Jelentős felajánlásokat tettek az állami gazdaság, a tanácsi vállalatok, a termelőszövetkezetek is. A munkahelyek dolgozoi jelentős mértékben segítik a város gyermekintézményeinek bővítését, sportpályák létesítését. Részt vett a beszámoló vitájában Barta László is. Többek között elmondta: „Külön örömünkre szolgál — és ez kitűzött céljainkkal is egybeesik i —, hogy a megye második legnagyobb munkásvárosa, Jászberény fejlődése gyorsabb mind a megyei átlagnál, mind a korábbi ötéves tervekben tapasztaltaknál. E történelmi, kulturális emlékekben és haladó hagyományokban gazdag munkásvárosban ez így van a helyén. A város fejlődéséhez jó alapot nyújt az ipari és a mezőgazdasági egységek munkája. Ezek közül a legjobbak — amelyek megyei szinten élenjárnak, de országosan is, sőt egyiket-másikat a világpiacon is jegyzik — a Hűtőgépgyár, az Aprítógépgyár, a cipő- és háziipari vállalat, a műszeripari, a jászsági | építőipari szövetkezet és a Jászsági Állami Gazdaság. Erősödnek, szilárdulnak a korábbiakhoz képest a város termelőszövetkezetei, javult a város ellátása, bővült az üzlethálózat. A város gyorsabb fejlődése egyrészt a növekvő lehetőségek korábbinál jobb kihasználásával függ össze, másrészt azzal, hogy a lakásépítésre, a közművesítésre, a a gyermekintézmények létesítésére, az oktatási, közművelődési, egészségügyi intézmények fejlesztésére és fenntartására rendelkezésre álló tanácsi pénzeszközök példás módon kiegészülnek a vállalatok, a szövetkezetek pénzeszközeivel és a lakosság társadalmi munkájával. tét Lengyel Kálmán, a járási hivatal elnökhelyettese látta el. Az írásban előzetesen kiadott beszámoló — s ézt egyhangú elfogadása is bizonyítja — reálisan az eredményeknek kijáró elismeréssel, de ahol arra volt szükség kritikusan és önkritikusan vizsgálta a járásnak az elkete Sándor, a Nagykunsági Állami Gazdaság igazgatója, Végi János, a Férfifehérneműgyár üzemvezetője, Kiss Imre, az ÁFÉSZ üzletvezetője, alapszervezeti titkár, dr. Kiss Kálmánná, a Móricz Zsigmond Gimnázium és Szakközépiskola igazgatónője, Ágoston János, a Faipari Vállalat gépmunkása, Ari Géza, a városi KlSZ-bizottság titkára, Gönczi Károly, a METEFÉM Ktsz részlegvezetője és Guba Mihály, a Tisza II. Termelőszövetkezet elnökhelyettese. A pártértekezlet a városi pártbizottság újjáválasztásával és a megyei pártértekezlet küldötteinek megválasztásával ért véget. A pártbizottság első titkára Barna Károly, titkára Tóth András lett. H. D. Arra ösztönzőm, a város kommunistáit, és [ajánlom az újonnan megválasztásra kerülő pártbizottságnak, hogy szervezzék, irányítsák és ellenőrizzék a városfejlesztést hasonló eredményességgel. Szerezzenek érvényt a társadalmi, a politikai, a gazdasági, az ideológiai életben a párt vezető szerepének, a munkásosztály akaratának és szolgálják ezáltal az egész dolgozó nép boldogulását, felemelkedését.” A vitában részt vettek: Nagy János, a Hűtőgépgyár üzemi pártbizottságának titkára; Szilágyi Károly, az Aprítógépgyár gazdaságpolitikai tanácsadója; Gorjanc Ignác országgyűlési képviselő, a Hűtőgépgyár vezérigazgatója; Konyhás Mihály •honvéd alezredes; Bojtór Guláné, a városi tanács csoportvezetője; Farkas Sándor, az Aprítógépgyár raktárosa, alapszervezeti titkár; Kopácsi Béla, a Felsőfokú Tanítóképző igazgatóhelyettese; Pesti Jánosné, a Hűtőgépgyár diszpécsere ; Dénárt József, a Sütőipari Vállalat művezetője, a városi szakmaközi bizottság titkára; Tuza Imre, a Jászsági Állami Gazdaság igazgatója; dr. Figus Albert kórházigazgató; Sass Imre, a Lenin Tsz KISZ-titkára; Pernyész Lajos, a Volán jászberényi kirendeltségének üzemigazgatója; Major Tibor, a járási pártbizottság első titkára; Fekete József, a városi KISZ-bizottság titkára; Veiket István, a Hűtőgépgyár szakszervezeti bizottságának titkára; Molnár Béla, a pórtelki általános iskola igazgatója, pártalapszervezeti titkár; Gáspár József, a Jászsági Állami Gazdaság csúcsvezetőségének titkára; Béres József, az I. számú területi pártalapszervezet titkára; Bethlendi Béla, a 606. sz. Iparitanuló Intézet igazgatója és Papp Imre, a Déryné Művelődési' Központ igazgatója. A küldöttek megválasztották az új városi pártbizottságot és a küldötteket a megyei pártértekezletre. A városi pártbizottság első titkára Szentesi László, titkára Bakó Gáspár lett. Y. V. múlt négy évbén megtett fejlődését. A gazdasági életről szólva elismeréssel szólt. az ipartelepítésről, hiszen Tiszafüreden és á járás községeiben az iparban dolgozók száma az elmúlt négy évben 54 százalékkal növekedett. Ennek ellenére azonbart az iparban dolgozók még mindig csak az összes foglalkoztatottak 16—17 százalékát adják. A fejlődés így is kedvező hatást gyakorol, különösen a következő ötéves terv időszakában, a járás társadalmi szerkezetére. A tiszafüredi gyáregységekben körülbelül ezres létszámú munkásbázis jött létre, s kialakulóban vannak az üzemi munkáskollektívák. A járásban a szövetkezeti parasztság száma a technikai fejlődés hatására fokozatosan csökken. E csökkenés elsősorban a növénytermesztésben tapasztalható, ami a termelés szakosodásával, gépesítésével, másrészt az ipari üzemek elszívó hatásával is magyarázható. A szövetkezetekben növekedett az agrárértelmiség, a specialisták, a szak- és betanított munkások száma. Fejlődött a parasztság szocialista tudata és magatartása, felelősségérzete a szövetkezeti gazdaság fejlesztéséért. Szélesedett a szocialista brigádmozgalom, nőtt a szövetkezeti parasztság társadalmi és közéleti aktivitása. A járásban jelenleg még a mezőgazdaságnak van meghatározó szerepe. A mezőgazdaságban felgyorsult az eszközök koncentrációja, növekedett az üzemnagyság, s ez jobb feltételeket nyújt a termelés további fejlődéséhez. A legjelentősebb fejlődés a növénytermesztésben mutatkozik, s ehhez az iparszerű termélési rendszerek, alkalmazása döntően hozzájárult. A növénytermesztéshez képest jelentős lemaradás van az állattenyésztésben. Ennek megszüntetése az ötödik ötéves terv egyik lényeges feladata lesz. A pártéletről szólva megállapította: a munka minden területen eredményesebb és hatékonyabb lett. A községi pártbizottságok és pártvezetőségek munkájában is a tervszerűség, célszerűség, a magasabb fokú tudatosság érvényesül. A beszámoló jelentést Mándi Sándor, a járási pártbizottság első titkára rövid szóbeli kiegészítéssel terjesztette elő, majd a hozzászó-Tegnap tartották a megyei tanács kommunistáinak pártértekezletét. A pártbizottság beszámolójához Bárdi Imre, a pártbizottság titkára tartott szóbeli kiegészítést. A tanácskozáson megjelent dr. Gál Zoltán, a Központi Bizottság munkatársa, dr. Zsmurin Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője ps dr. Vágó László, a Minisztertanács ■ Tanácsi Hivatalának munkatársa. A pártértekezlet elnöke dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese volt. Ez alkalommal olyan munkaterület kiemelkedő fontosságú tanácskozásának lehettünk tanúi, melynek tevékenységét a megye lakossága — figyelembevévé az ügyintézést, az ügyfelekkel való foglalkozást, az áruellátást, a lehetőségek sokoldalúbb kihasználását a tanácsi munkában — naponta minősíti. Ezért a megyei tanács pártbizottságának tevékenysége közvetett úton a megye életének sok területére kihat. Mindenképpen helyesnek bizonyult tehát ennek a pártbizottságnak létrehozása, majd járási jogúvá emelése, hogy megfelelő hatékonysággal töltse be segítő, ellenőrző szerepét. A pártértekezlet sikeresnek értékelte a pártbizottság és a hozzá tartozó alapszervezetek munkáját. A hivatali vezetőkkel való együttműködésük az alkotó munkára kedvező, jó politikai légkört biztosított. Az eredmények növelését egyéb tényezők is elősegítették. így például az, hogy növekedett a dolgozók általános és politikai műveltsége. lások következtek. Felszólalt a vitában Barta László, a megyei pártbizottság titkára is. A tiszafüredi járásban is eredményesen folyt a X. kongresszus, a felsőbb pártszerv határozatának és a saját határozatoknak a végrehajtása — mondotta többek között. — A kongresszusi előkészületek során i közreadott dokumentumokat a kommunisták nagy érdeklődéssel várták és vitatták meg. A párttagság egyetért politikánkkal, támogatja azt, és vállalja a magasabb követelményekkel járó felelősséget. Elismeréssel említette a kongresszus tiszteletére kibontakozott munkaverseny-mozgalmat, majd a járás fejlődésének néhány jellegzetességével foglalkozott. Az ipar fejlődésének üteme itt gyorsabb a megyei átlagnál, s ez elsősorban a járási székhelyen megvalósult ipartelepítés következménye. Az írásos dokumentumokból azt lehet kiolvasni, hogy a járásban a lakosság élet- és munkakörülményei javultak. Példás társadalmi összefogás bontakozott ki a községfejlesztési feladatok megoldása érdekében, a művelődési és gyermekintézmények hálózatának fejlesztésében. Barta László a feladatokról szólva kiemelte: Az új ipari bázisok létrehozása nem az iparosítás befejező, hanem első lépése. A munka- és üzemszervezési, valamint képzési feladatok megoldása, az üzemi demokrácia érvényesítése, a munkáskollektívák közéleti szerepének erősítése még igen sok munkát kíván. Emelni kell a termelőszövetkezetek termelési, gazdálkodási színvonalát, mivel azok e területen — részben objektív okok miatt — a megyei átlag alatt vannak. Főleg az állattenyésztés fejlesztésére kell nagy gondót fordítani. A szakemberellátottság is gyengébb a járásban a megyei átlagnál, bár azzal sem lehetünk elégedettek. A megyei pártbziottság titkára a továbbiakban a zöldségtermesztésről beszélt, Az utóbbi négy évben negyvenhetén szereztek főiskolai, egyetemi oklevelet. A pártoktatásban résztvevő párttagok aránya pedig eléri a 82 százalékot Javultak a dolgozók élet és munkakörülményei is. A munkaidő például 44 órára csökkent, a tavalyi bérfejlesztés a dolgozók döntő részét érintette. A jó politikai légkör kialakításához hozzáj ái-ult a tömegszervezetek politikai szerepének növelése, valamint az ifjúságpolitikai és a nőpolitikái határozatok munkahelyi érvényesítése is. Javult a nők bevonása a vezetésbe, növekedett a munkahelyi demokrácia. A pártélet különböző területeinek, valamint a tanácsi apparátus és a szakigazgatási intézmények, hivatalok tevékenységének elemzése mellett a pártértekezlet megkülönböztetett gonddal foglalkozott a feladatok kimunkálásával. Többek között kimondta, hogy a pártmunka a meglevő feszültségek, problémák folyamatos és dinamikus fel'Zámolására irányuljon, hogy az apparátus tevékenysége a lakosság jó politikai közérzetének egyik forrása legyen. Az értekezlet vitájában felszólalt dr. Gál Zoltán. Hangsúlyozta. hogy a megyei tanácsok közül először kísérleti jelleggel itt szerveztek pártbizottságot, s az itteni kedvező tapasztalatok alapján vált általánossá ez a szervezési forma. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy ’ a szocialista állam feilesztésé alapvető politikai feladat maradt. Szólt arról, hogy az államapparátus közszolgálati megemlítve, hogy ebben a helyi igények kielégítése a követelmények minimuma, amelyet el kell érni, de amelynél nem szabad megállni. A közoktatás, közművelődés területén a tárgyi feltételek javítását emelte ki. Megjegyezte, hogy meg kell szüntetni a szolgáltatások fejlesztésében mutatkozó lemaradást, sőt egyhelyben topogást, a településfejlesztésben pedig a társadalmi munka fontosságát hangsúlyozta. A pártértekzeleten felszólalt még Jakab Ferencné, a tiszaszöllősi tanácselnök, Komáromi Kálmán, az abádszalóki Lenin Tsz szocialista brigádvezetője, Vadászi Jánosáé, a tiszaburai Lenin Tsz párttitkára, Bercze István, a tiszafüredi Hámán Kató Tsz elnökhelyettese, Tóth Lajos, a kunmadarasi Kossuth Tsz KISZ-titkára, Csécsei Lászlóné, a tomajmonostori általános iskola igazgatóhelyettese. Nagy Sándor, a tiszafüredi ktsz üzemvezetője, Gyöngy József, nagyi váni küldött, a tiszaörsi Petőfi Tsz gépszerelője. Molnár Lászióné, tiszaszöllősi pedagógus. Teróczki László, a járási KISZ-bizottság titkára, Sarlós Gyula, a járási hivatal osztályvezetője, Jóvér Kálmán nyugdíjas, dr. Erdélyi Ferenc, a járási hivatal elnöké, Uj Imréné, a kunmadarasi Építő-Javító Szövetkezet dolgozója, dr. Temesvári Ottó tiszafüredi főorvos, Bősze József, az Alurhíniumárugyár üzemegységvezetője. Idő hiányában írásban juttatták el felszólalásukat a járási pártbizottságra: Benke Pál, a kunmadarasi nagyközségi tanács elnöke, Rente Ferenc, a tiszafüredi nagyközségi tanács elnöke, Major Lajos, a járási rendőrkapitányság vezetője és Bugán Mihály, a tiszaöfsi Petőfi Tsz elnöke. A pártértekezlet Mándi Sándort ismét a járási pártbizottság első titkárává, Szalag Istvánt pedig titkárává választotta. B. A. vonásait emberközpontúságát, politikai tisztánlátását kell erősíteni. Részt vett a vitában dr. Zsmurin Lajos is. Hangsúlyozta, hogy a X. kongreszszus határozataiból a megyére eső feladatokat teljesítettük. Ismertette a vezetőség újjáválasztó taggyűlések, a kongresszusi irányelvek vitájának tapasztalatait, miszerint a párttagok legnagyobb érdeklődését a párt és a gazdasági életünkkel, valamint a szocialista demokráciával kapcsolatos kérdések keltették fel. A további feladatokról szólva aláhúzta a párt munkás jellegének erősítését, a nők és az ifjúság legjobbjainak párttaggá nevelését. Hangsúlyozta továbbá, hogy gondot kell fordítani a tanácsi testületek irányító tevékenységének fokozottabb érvényesítésére. A vitában részt vett még: dr. Kiss Erzsébet, Tordai Sándor, Baranyi Györgyné, Fehérvári Kálmán, Túrós Józsefné, Ulveczki Tibor, dr. Vankó Attiláné, Szilágyi László, Matula Ándrás, dr. Baki Magda, Lévai Miklós, dr. Hegedűs Lajos, Dósa Imre, Kalocsai Józsefné, Révész Ferenc, Zsíros Veronika, Lengyel Gyula, Tasnádi Mihály. Idő hiányában többen írásban fejtették ki véleményüket. A pártértekezlet a pártbizottság tagjainak és a megyei küldöttértekezlet küldöttének megválasztásával ért véget. A pártbizottság titkárának ismét Bárdi Imrét választották. s. a Jászberényt a világpiacon is jegyzik A kiegyensúlyozott fejlődés a céi Alkotó munkához kedvező légkör
