Szolnok Megyei Néplap, 1975. február (26. évfolyam, 26-50. szám)
1975-02-18 / 41. szám
a SZÓI NOK MEGYEI NÉPLAP 1978. február 18. /álság - c lasz mod a a.____ Inn« Az olaszok állítóiflol lag három dologhoz értenek: a zenéhez, a labdarúgáshoz és a gépkocsikhoz. A gazdasági válságot tekintve a zenét és a labdarúgást figyelmen kívül hagyhatjuk. Annál is inkább, mert ehhez valóban értenek. A gépkocsihoz már kevésbé. Az olasz ipar struktúráját úgy építették fel, hogy annak a gépkocsi az alapja. Azt mondták, ha gépkocsi van, akkor minden van. Egy fejlett gépkocsigyártással rendelkező ország mindent elbír. Nem így történt. Túlterhelési válság robbant ki a gépkocsiiparban. A Fiat és az Alfa Romeo kocsi százezrei várnak bel- és külföldi vevőre. Ezt tetézte az olajháború. Olaszországban a benzinárak -— noha korlátlanul kapható — a négyszeresére emelkedtek. Mindezek következtében a gépkocsigyártás termelési üteme lelassult, a Fiat például időnként háromnapos munkahéttel dolgozik. Nő a gépkocsiiparban a munkanélküliek száma, napirenden az elbocsátások és a sztrájkok. A gépkocsi iparra alapozott gazdasági elmélet kudarcot vallott. Ez oly mélyen érinti az olasz ipari struktúrát, hogy helyreállítására úgyszólván nincs remény. Az olasz ipari gépezet természetesen ebben a helyzetben is működik. Felmerül a kérdés, mégis hogyan lehet ilyen politikaigazdasági konstellációban, az egymástól függetlenül, . különféle érdekeket képviselő vállalatokat, ipari csoportokat-valamiféle közös, rendező elv szerint működtetni, irányítani? Az olasz ipari vállalatok 40 százalékában — a legfontosabb iparágakban — az állam részvény többséggel. rendelkezik. Vagyis ezek lényegében állami irányítással működő vállalatok. Ilymódon kétségtelen, hogy az állam befolyása, irányító szerepe nagymértékben érvényesül. Mindössze arról van szó, kingk a hasznára? A kérdés aitaoémikus &s egyben vitathatatlan: a kapitalisták hasznára. De ugyanez az ipari struktúra a széles tömegek érdekében is működhetne, ha szocialista elemek határoznák meg a vezetés koncepcióját. A vállalatok és üzemek államosítása az említett mértékben tehát már megtörtént. Nem is az államosítás továbbvitele a legfontosabb pillanatnyi tennivaló, hanem az ipari csúcsszervezet vezetési koncepcióját kellene megtölteni megfelelő tartalommal. Berlinguer, a KP főtitkára erre célzott, amikor legutóbbi beszédében kijelentette, hogy a válságból kivezető fordulat intézkedései során szocialista elemeket kell bevezetni. Ezt természetesen egyetlen nagytőkés sem hajlandó elfogadni. Ugyanakkor az olasz közgazdászok, sőt a közvélemény is tudja, hogy Bérlinguernek igaza van. Más megoldás nincs. Ha pedig minden marad a régiben, akkor az ipari csúcsszervektől a. vállalatoknak, vállalkozóknak juttatott összegek továbbra is elfolynak. Nem eredeti rendeltetésükre használják azokat. Felhasználásuk ellenőrizhetetlen a jelen állami és gazdasági struktúrában. A pénz, az állami támogatás, a dotáció ilymódon csak a spekulációt szolgálja, az inflációt erősíti. AUTÓK ÉS UTAK. A gépkocsigyártás koncepciójához tartozott az utak problémája. Az volt az elképzelés, hogy a gépkocsigyártással párhuzampsan fejleszteni kell az úthálózatot. Olaszországban egymíllíárd lírába kerül egy kilométer út megépítése. Az úthálózat kiváló. Az olasz autósztrádák világhírűek. , Csak- éppen megettek, valósággal felfaltak úgyszólván minden pénzt, amivel az államkassza rendelkezett. Ezért nem jutott szociális beruházásokra, nincsenek új kórházak, iskolák, elhanyagoltak a szociális intézmények. A betegek egy része a kórházak folyosóin hever. _ Bergamóban sztrájkba léptek a betegek, tiltakozásul a piszkos kórtermek miatt. Torinóban az adóhivatal lefoglalta az egyik kórház ágyait és ingóságait. A kórházak egész sorában, pénz hiányában, nem váltanak ágyneműt, s ha éppen meghal valaki, biztos hogy sztrájkolnak a sírásók. Az iskolákban nem fűtenek, a tanítók, tanárok vállravetett télikabátban magyaráznak, kedvük szerint, mitsem törődve a tanmenettel. Iskolareform — olasz módra. Valaha Angliában a birkák ették meg. az embereket, ma — Olaszországban — az utak. Igaz ugyan, hogy ezeken az autósztrádákon remekül lehet hajtani, de az is világossá vált, hogy az út, amit építettek, politikailag, gazdaságilag nem járható, Olaszországnak 1974-ben mintegy 7000 milliárd líra (kb. 10,5 milliárd dollár) a kereskedelmi deficitje. Ennek fele az olaj világpiacon megemelt árából származik. Az olaszok azt mondják: ez rosszabb mint egy elvesztett háború. Anwó{i Koldus ül a Piyyddt azza Argentina sarkán. Magnóról szól a megindító szöveg: „Emberek, isten nevében adjatok!” Fölötte tábla: „AMALLATO” ■— vagyis beteg. Ül a koldus, elmerülve gitározik. Szemén fekete szemüveg. Kabáthajtókáján jelvény helyett fékét^ gomb. Sötét napszemüvege mögül ábrándozva tekint a semmibe. Adok neki 200 lírát, de nem a földön heverő sapkába dobom, hanem nyújtom. Kelletlenül néz rám, de elveszi. Zavarom. Mégis felteszem a kérdést: — Kit gyászol? — Az olaszokat. — Miért választotta ezt a foglalkozást? — Divat. — Értem... de nem látok itt több koldust a környéken. — Mind koldus ez, uram... Semmit sem ér a pénzünk. — Ott az a tábla a feje fölött: beteg! Tényleg beteg? — Én nem. A helyzet. — Ki kellene javítani a táblát. — Fejezzük be uram, 200 líráért tovább nem beszélek! Kerekes Imre (Folytatjuk) Havanna, a VIT városa Közel-Keiel Kissinger elképzelései A Haarec című Tel Aviv-i lap vasárnapi közlése szerint Kissinger amerikai külügyminiszter legutóbbi izraeli látogatása során kifejtette elképzeléseit egy újabb részleges izraeli—egyiptomi békemegállapodásról. Ennek értelmében Izrael kiürítené a megszállása alatt tartott Abu Rudeisz-i olajmezőket, Egyiptom pedig garantálná, hogy két évig nem hajt végre támadást Izrael ellen. A lap' értesülése szerint az Egyesült Államok ingyenes gázdasági segély formájában kárpótolná Izraelt azért a veszteségért, amelyet az ország kőolajfogyasztásának felét biztosító olajmezők feladása jelentene. Az amerikai külügyminiszter terve szerint a Sinai-félsziget két, stratégiai fontosságú hágója, a Mitla- és a Giddi-szoros továbbra is íz- ' rael kezén maradna. Rabin izraeli miniszterelnök már többízben kijelentette, hogy országa csupán abban az esetben hajlandó visszaadni Egyiptomnak a sinai-félszigeti olajmezőket vagy hágókat, ha Egyiptom hosszú távra deklarálja békeszándékát A vasárnapi kubai lapok vezető helyen számoltak be arról az NDK fővárosából érkezett döntésről, hogy a VIT előkészítő bizottsága úgy határozott: a XI. Világifjúsági Találkozót 1978 nyarán Havannában rendezik meg. A kubai KISZ első titkára, a bizottság ülésén részt vett delegáció vezetője, Berlinből adott telefoninterjújában hangsúlyozta: „A döntést a kubai forradalom iránti tisztelet megnyilvánulásának tekintjük. 1978 nyarán ünnepeljük a Moncada-laktanya megtámadásának 25. évfordulóját. Ez még rangosabbá teszi a világ haladó ifjúsá-Bruno Kreisky osztrák kancellár, aki a szocialista internacionálé ténymegállapító bizottságát vezette négy arab országba, vasárnap délután visszaérkezett Bécsbe. Az internaconálé küldöttsége Marokkót, Algériát, Tunéziát és Líbiát kereste fel, s vezető politikai személyiségekkel találkozott gának havannai találkozóját.” A kubai ifjúság lapja, a „Juventud Rebelde” vasárnapi száma kiémeli Erich Honeckernek, a Német Szocialista Egységpárt KB első titkárának szavait: „A világifjúsági találkozó jó kezekbe kerül.” A lap a többi között hangsúlyozza: „Első ízben találkoznak Európán kívül a világ haladó ifjúságának képviselői, Békeóhajukat, szabadságszeretetüket, a világ leghatalmasabb kapitalista államának szomszédságában, a szabadság szigetén fejezhetik ki.” Nyugat-Berlinben február 22-én Bruno Pittermann elnökletével üléseznek a szocialista internacionáléhoz tartozó vezető pártok képviselői. Willy Brandt, az SPD elnöke és Schmidt nyugatnémet kancellár bevezető referátuma után Kreisky kancellár beszámol a szervezet ténymegállapító bizottságának most véget ért útjáról. internaGionálé-küldilttség A barátság okmánya Fényerőszabályozó a foglalatban „Uraim!” — így hangzott az ünnepi beszédben a megszólítás huszonhét évvel ezelőtt, 1948. február 18-án, a magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötésekor. „Kedves elvtársak, barátaim!” — volt a megszólítás 1967-ben a szerződés megújításakor. A két dátum között történelmi korszak feszül, az óriási változások kora, mely változások azóta is a szerződés megújítása óta eltelt hét esztendő alatt is jellemzik hazánk, szocialista fejlődését. Három esztendővel a felszabadulás után végleg eldőlt, hogy merre tart Magyarország. A nép legyűrte belső ellenségeit, de nem mondhatta el ugyanezt a kívülről fenyegető veszélyekről. A Szovjetunió barátsága és ereje volt a biztosítéka annak, hogy a még gyenge népi hatalmat nem sodorták el külső erők, amelyek éppen azokban az időkben indították el a hidegháborút. De más jelentősége is volt annak az ünnepélyes aláírásnak. Magyarország, amely három esztendővel azelőtt még a fasizmus szekerét tolta, ezzel a szerződéssel mintegy belépőt kapott a nemzetközi életbe: egy győztes nagyhatalom egyenrangú társsá emelte. A barátsági szerződésből azóta barátság lett, az együttműködésből, mély eszmei és politikai kapcsolat. Magyarország a Varsói Szerződés Szervezetének és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagja, s a nemzetközi életben megbecsülésnek -örvend. Soha nem felejtjük el azonban, hogy honnan indultunk, hogy a katonai és az erkölcsi vereség szakadékéból, amelybe az úri Magyarország sodorta nemzetünket, a szovjet nép segített fölemelkedni bennünket. De még kevésbé szabad elfelejtenünk: az a tekintély, amelyet a Magyar Népköztársaság élvez, annak köszönhető, hogy nem áll egyedül, nincs kitéve a nemzetközi erők játékának. Barát és ellenség egyaránt tudja, hogy egyértelműen és következetesen a szocialista közösség álláspontját, érdekeit képviseljük. Ez az elvszerű következetesség teszi, hogy komolyan vesznek bennünket a nemzetközi porondon, hogy szerepünk lehetett és van a nemzetközi enyhülés megteremtésében. Ez a közösség, ez a baráti összefogás biztosítja, hogy itthon nyugodt körülmények között fejleszthetjük gazdaságunkat, építhetjük kultúránkat, megteremthetjük a szocialista társadalmat. Magyarország új élete természetesen a felszabadulással kezdődött, de a huszonhét éve kötött barátsági szerződés mintegy hivatalos állami szintű megpecsételése volt annak, hogy együtt, szoros szövetségben kívánjuk járni a történelem útját. Ez a szerződés a nemzet igaz érdekeit szolgálta és szolgálja. Fock Jenő miniszterelnök mondta a szerződés megújítása alkalmával, hogy kapcsolataink ezekben az évtizedekben szoros testvéri szövetséggé kovácsolódtak, és ennek a szövetségnek az erősítése a magyar nép nemzeti érdeke volt és marad a jövőben is. A „jó öreg” petróleumlámpának volt egy nagy előnye: könnyen és egyszerűen szabályozni lehetett a fényerejét. A ma használatos villanyégők esetében nincs erre lehetőség, csak az izzók cseréjével oldható meg a fényerő csökkentése vagy növelése. Ezt a hátrányt felismerve dán kutatók olyan foglalatot konstruáltak, amelybe félvezetőkből összeállított fokozatmentes feszültségszabályozós foglalat 200 watt teljesítményig bármiféle villanykörtéhez használható. Egy oldalsó gomb Egy angol kutató meglepő mérési adatok birtokába jutott a golf játék lassított filmfelvételek segítségével vald tanulmányozása révén. Megállapította, hogy az ütésre lendített golfütő feje kb. 160 km/óra sebességre gyorsul fel, amíg érintkezik a gumikúpra helyezett labdával. Az ütőfej és a labda találkozása félezred másodpercig tart, ez alatt — az ütés íve mentén — 2 cm-t tesznek meg együtt, s ekkor a labdára ható legnagyobb erő egy tonnával egyenértékűi!). Ennek hatására a labda mintegy 220 km/óra sebességgel repül tova. Az ütés ereje egy kevéssé össze-A nagyméretű és súlyos gépegységek, ipari berendezések szállításának problémája egyre nagyobb jelentőségű lesz a Szovjetunióban. A gyártómű ugyanis rendszerint több száz, vagy több ezer kilométer távolságra van attól a helytől, ahová az előállított gépet vagy készüléket szánták. Alkatelemeire, kis egységekre bontva elhárul ugyan a szállítás gondja, de ez nem mindig valósítható meg, mindamellett sokba kerül a szét- és összeszerelés. 1974. május 18-án hajtották végre az első föld alatti nukleáris robbantást Indiában. Ennek az eseménynek élénk visfehangja volt a tudományos és a politikai sajtóban egyaránt. Egyes körökben meglepetést keltett, hogy India ilyen gyorsan eljutott a technikai potenciálnak erre a magas fokára. Némely sajtóhangok még azt is kétségbe vonták, hogy az indiai nukleáris kísérletnek békés céljai lettek volna. Bár az indiai kormány hangsúlyozta, hogy a robbantás rendeltetése az volt, hogy csatornák, alagutak stb. építéséhez új segédeszközt teremtsenek, mégis egyes sajtóhangok arra hivatkoztak, hogy a föld alatti robbantásokkal még a Szovjetunió és az USA is — állítólag — elfordításával lehet akár csak parázsló fény erejűre is beállítani az izzólámpát. Az effajta íényforrás jó szolgálatot tehet a gyermekszobában, a kórházakban, az iskolákban, az éttermekben (hangulatfény), a vetítőhelyiségekben, a laboratóriumokban stb. Az újfajta foglalat használata persze nem eredményezhet energiamegtakaritást, hiszen az izzólámpa névleges teljesítményéhez szükséges áram egy részét „fel kell emészteni”, de nem is ezzel a céllal készítették a konstruktőrök. nyomja a labdat, és ezzel valamelyest csökken az ütés energiája, amit azonban a labda anyagának rugalmassága némileg ellensúlyoz. A golfjáték főleg az angolszász országokban köz- • kedvelt, hazánkban sajnos még ma is egyfajta arisztokratikus szórakozásnak tartják. Pedig egyike a legegészségesebb sportoknak, mivel az ütések jól megmozgatják a test legkülönbözőbb izmait (egy ütés kifejtéséhez 2,5 kilowattnyi teljesítmény szükséges), és a golf játékhoz megfelelő nagyságú sima terület és eléggé költséges felszerelés is szükséges. Ha vízi úton elérhető a telepítés helye, viszonylag egyszerű a helyzet. Közúton — s netán úttalan-utakon — már valóságos „hadművelet” egy-egy ilyen szállítási feladat megoldása. Így van ez a képen látható esetben is, amikor egy 300 ezer kilowatt teljesítményű, 300 tonna súlyú transzformátort kellett Közép-Ázsia egyik épülő vízierőművéhez eljuttatni. öt nagy teljesítményű vontató-gépjármű húzta és egy tolta a különleges szállító-egységre helyezett áramátalakítót. csak olyan csekély gyakorlati eredményeket ért el, hogy India számára ez az út nem lehetett csábító, már csak azért sem, mert egy ilyen kísérletnek roppant nagyok a költségei. Ennek kapcsán az illetékes indiai szerv (az atomenergia-bizottság elnöksége) azt a nyilatkozatot tette, hogy a robbantási kísérlet csak csekély részét emésztette fel India egész nukleáris költségvetésének. Ugyanis ennél hétszer nagyobb összeget . fordítanak mezőgazdasági és orvosi (főképp rákellenes) nukleáris kutatásokra. Egyben azt is közölték, hogy az első indiai föld alatti robbantás összes költsége 30 lakh rúpia volt (lakh az indiai nyelvben százezret jelent), vagyis az összes költség csak $ millió rúpiára rúgott A golfjáték fizikája Mibe került az indiai nukleáris robbantás? Szokatlan szállítmány
