Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-14 / 11. szám

1975. Január 14. SZOT WOK iWFGVEt VFPT ap 3 Törökszentmiklós belvízrendezését segítik a képen látható óriás betoncsövekkel. A városban levő Bicskás-tó vízszintjét átemelő szivattyúval csökkentik majd, s a fe­lesleges vízmennyiséget ezekkel a csövekkel vezetik el. Monotónia (1.) Munkások — futószalag mellett Első élmény: Tolnai bá­csi, a szomszéd suszter ezer­­bütykű kezével megsimogat­ta a selymesbőrű, új cipőt Kész, mondta. Látod, kész. Hatéves lehettem. Második élmény: Egy film. Chaplin: Modern időit. A szalagon végeláthatatlan jön és jön valami. Az em­ber mellette áll, és minden A martfűi cipőgyár hat­ezer dolgozója közül több mint három és fél ezer futó­szalag mellett dolgozik. A gyártás folyamatát a lehető legapróbb részműveletre bon­tották fel, így egy-egíy mun­kás csupán néhány mozdu­latból álló munkát végez minden cipőn. Az úgyneve­zett alja-körön a tűződéből Ideszállított felsőrész kap bélést, talpat. Az egyik munkás az automatával két szeget üt be, ezzel erősíti fel * kaptafára a talpbélést. Egy mozdulat: levesz. Másik: bé­lést tesz a kaptafára. Har­madik: odatartja az auto­matához. Negyedik: felrak. Ger#b György pszicholó­gus írja. Kísérletek a fáradt­ság lélektanának köréből cí­mű könyvében: „A monotó­nia lényege éppen az. hogy a hosszabb időn keresztül fellépő hasonló ingerek te­lítődésre vezetnek, gátlásos állapotot hoznak létre. Ez egyenesen következik a vál­tozatosság nélkül végzett munkából, amelyet tompult­ság kísér”. Dr. Zentay Márton, 18 éve a gyár üzemorvosa: — Figyelje meg, a szalag mellett begyakorolt reflex­mozdulatokkal dolgoznak az emberek. Oda sem kell fi­gyelniük szinte. Nyugodtan beszélgethet velük, közben végzik a munkájukat. Egy darabig megy ez, aztán töb­ben menekülni akarnak. Ma-Hútor aknrb'tl Űj részleggel bővült a Kiskunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság Jánoshal­mi Fafeldolgozó Telepe. Az üzemet, amely évi 25.000 köbméter fa megmunkálásá­ra alkalmas, hőkezelő csar­nokkal egészítik ki az idén. Ebben szónezik majd. svéd megrendelésre, a hasított akácfát. A hőkezelt akác ugyanis tartós dióbarna színt kap, s így kiválóan al­kalmas bútor, illetve parket­­agyártásra. A több mint egymillió forintos költséggel felépülő üzem ez év júliusá­ban kezdi meg a termelést darabon, egyetlen mozdu­lattal meghúz egy-egy csa­vart. Eegy ... ket’ő. Eegy ... ket’ő. Eegy ... Aztán, nagy­sokára megáll a szalag — vége. De az ember karja to­vább ráng a munka üte­mére: Eegy... ket’ő! Eegy... ket’ő! Nevetek én is, de el­szorul a torkom. Aztán ismét levesz, két moz­dulat. felrak. A szalag má­sik pontján egy asszony ra­gasztót ken a cipőfelső kö­zepére. Idevesz. Ken. Fel­rak. Levesz. Ken. Felrak. Egy asztal mellett két asz­­szóny cipőt fűz. Négy lyuk, Csomó, négy lyuk, csomó, négy lyuk... A talpillesztés már bonyolultabb munka, összesen hét kézmozdulat. A fiatalasszony, aki illeszt, szakmunkás. Nyolc óra alatt egy aljakö­rön átlagosan 1200 darab fut végig. Ennyiszer csinálják végig ugyanazt a néhány mozdulatot. Nap mint nap. Két éve, öt éve, tíz éve. guk sem tudják mitől, de ez a monotónia. Jönnek könyö­rögni, hogy legalább néhány napra adjak betegszabadsá­got. Fejfájásra, hasonlókra panaszkodnak, — Ma is volt itt egy asz­­szonyka. Ragasztót ken a talpra. Mondja, szédül, hányingere van. Semmi szer­vi baja, tapasztalatból tu­dom. Tulajdonképpen bele­fáradt. Krónikusan vannak ilyenek, de, ha mondom, más munkára kellene men­niük, azt nem akarják. Fél­nek, hogy kisebb lesz a ke­reset. Meg amit már begya­koroltak, azt tudják gyorsan csinálni. Ha más munkára osztanák, időbe telik, míg belejönnek. De a monotoni­tás akkor is veszélyes, ak­kor is nyomokat hagy az emberekben, ha ők maguk nem veszik észre — csak a 'tüneteket. Gyakrabban váltogatni Székely Józseíné segéd­munkás az egyik aljakörön, öt éve keni a cipőket. A közepét, fehér ragasztóval. Állva dolgozik. Fizetése 1200 forint. — Szívesen csinálna mást is? — Nekem mindegy. Ezt szeretem csinálni, már be­gyakoroltam. ■— Nem unalmas? —- Nem. Közben lehet gon­dolkodni, Néha beszélget­ni is. Vörös Béla, 21 éves se­gédmunkás, ugyanazon a kö­rön dolgozik, az úgynevezett kéregkiszögező gép mellett. Ezt a munkát másfél éve csinálja. Nyolc általánost és egy nyolchónapos tanfolya­mot végzett Most szakmun­kás szeretne lenni. Keresete 2400—2500 forint havonta. — Ha megkapja a szak­munkásoklevelet, akkor le­kerülhet a'szalagról? — Nem valószínű. Itt min­denki szalagon dolgozik. De nagyobb szavazati joga van az embernek, ha szakmun­kás. Közben egymás után sze­di a szalagról a cipőket Jobbra fordít, balra fordít a gép négy szeget bever. — Leköti ez a munka? — Nem nagyon. De van nehezebb modell is, azon esetleg igazítani is kelt Azt jobban szeretem, akkor könnyebben elmegy & nyolc óra. — Csak ezen az egy gé­pen tud dolgozni? — Nem, több gépen is. Néha besegítek. Az jó. A másik művelet kikapcsolja az embert. Nem lenne rossz, ha gyakrabban lehetne vál­togatni. Trömböczky Péter (Folytatjuk.) Több busz, nagyobb nyereség A IV. ötéves tervidőszak utolsó évére 9500 autóbusz gyártását tervezte az Ikarus, de a sorra beérkező újabb üzemi, gyáregységi munka­verseny-felajánlások alapján várható, hogy a növekvő pi­aci igények kielégítésére az idén 10 300 Ikarus-autóbusz gördül le a futószalagokról. Ennek megfelelően tovább bővülhet az export, a gyár még több városi és városkö­zi távolsági buszt szállíthal legnagyobb megrendelőinek­­a Szovjetuniónak és az NDK-nak. A növekvő ter­melés lehetővé teszi új pi­acok szerzését elsősorban Dél-Amerikában, Az Ikarus üzemeiben ezekben a napok­ban dolgozzák ki az anyag- és energiatakarékossági programokat. Az évente mitHegy 15 ezer kilogramm­­nyi olajszármazékból 10 szá­zalék. kenőolajakból pedig 5 százalék megtakarítást ter­veznek. A gyárban az idén tovább folytatják az új típu­sok tervezését. Kísérleti pél­dányaik összeszerelését, és arra számítanak hogy a ter­melés további növelésével, a fejlesztési elkéozelések meg­valósításával. tovább növel­hetik nyereségüket az 1974- es több mint 750 millió fo­rintnyi eredményhez képest. Két éve, öt éve, tíz éve Akkor, is ha nem veszik észre Meghatározták a néplronimozgalom új feladatait ülé*t tartott a Hazafias INép^-ont Országos Tanácsa Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tag­jának, a HNF OT elnökének vezetésével tegnap a Parlament Vadász termében ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Az értekezleten — amelyen részt vett Apró Antal, az országgyűlés elnöke és Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai — a párt XI. kong­resszusának irányelveit elemezték, s meghatározták azokat a feladatokat, amelyek a népfrontmozgalomra várnak a IV. ötéves terv megvalósításában. Sarlós István, az Országos Tanács főtitkára vitaindító előadásában egyebek között rámutatott: a közügyetk iránt érdeklődő állampolgárok nagy figyelemmel tanulmá­nyozzák az MSZMP nyilvá­nosságra hozott kongresszu­si irányelveit. A közvéle­mény egyetértéssel nyugtáz­ta a Központi Bizottság meg­fogalmazását : a párt politikája kiáll­ta a gyakorlat próbáját, cselekvő támogatásra tar Iáit a munkásosztályban, a termelőszövetkezeti pa­rasztságban, az érte mi­ségben, az egész népben. Akik gondosan áttanulmá­nyozták a dokumentumot — húzta alá a főtitkár — azok egyértelműen meggyőződhet­tek arról, hogy a párt foly­tatja a Szovjetunió és a szo­cialista világ melletti elkö­telezettség politikáját, biz­tosítja az 1957 óta érvénye­sülő politika . folyamatossá­gát, azt, hogy a munkásosz­tály vezető szerepe továbbra is alapvető feltétele és biz­tosítéka a szocializmus épí­tésének, s hogy a munkás­­osztály kitart a marxista szövetségi politika elvei és gyakorlata mellett. Az irány­elvekből kitűnik, erősödnek a szocialista tulajdonviszonyok, érvé­nyesül a szocialista de­mokrácia, a gazdasági munkában fokozódik a vezető szervek felelőssé­ge, ellenőrző és irányító funkciója, ugyanakkor növekszik a gazdálkodó egységek és a területi szervek önállósága. Minden lehetőségét felhasz­nálunk az egész nép életkö­rülményeinek gyors javítá­sára, az életszínvonal eme­lésére, állampolgáraink mű­veltségének és a közügyek iránti érdeklődésének növe­lésére. A párt, az állami és a társadalmi szervezetek, mozgalmak közös feladata a szocialista közgondolkodás és erkölcs erősítése, vala­mint a kollektív cselekvésre való felkészítés. Sarlós István a továbbiak­ban a Hazafias Népfront te­endőiről szólt, s a feladatok között említette: a szocialis­ta nemzeti egység arra is kö­telez, hogy az együtt dolgo­zó, együtt élő. a különböző adottságok miatt más és más érdeklődésű — érdekeltségű emberek gondjaival, sorsuk­kal is foglalkozzunk. Az egységben — amelynek fő bázisa természetesen a munkásosztály vezette mun­kás-paraszt szövetség —■ mindenki érdekelt. A Hazafias Népfrontnak arra kell törekednie; hogy a szövetségi politika he­lyes értelmezése révén elősegítse az osztályok és a retegek harmonikus együttműködésének fej­lődését. A főtitkár vitaindítójának további részében sorra vette azokat a területeket, ahol még elvégzendő munka var a népfrontmozgalomra, szóit a szocialista tulajdonformák erősödéséről, az állami tár­sadalmi ellenőrzés rendsze­rének fejlesztéséről, az ipar­­telepítésről, a körültekintő takarékosságról, a nők, a fi­atalok és a nyugdíjasok helyzetéről. A vitában sok észrévétel és javaslat hangzott el az irányelveknek úgyszólván minden fejezetével kapcso­latban. A véleménycsere tanulsá­gait Sarlós István foglalta össze. Az Országos Tanács teg­napi ülésén megvitatta és el­fogadta azokat a feladatokat, amelyek a népfront-mozga­lomra várnak a IV. ötéves terv megvalósításában. A do­kumentum hangsúlyozza: szocialista építésühk ered­ményeinek megszilárdítása, újabb sikerek elérése mind­nyájunkat arra kötelez, hogy megvalósítsuk 1975. évi tervünket. Kitér arra, hogy ehhez fegyelmezettebb munká­ra, a népgazdasági érde­kek szigorú érvényesíté­sére. takarékosságra, a terv gazdasági céljainak szervezett, széleskörű társadalmi támogatására van szükség. Az Országos Tanács ülése Kállai Gyula zárszavával ért véget jobb mun\akörüWny**k Kisújszállási exDort a Szovjetunióba Elkészült Karcagon, a Ta­lajművelési Kutató Intézet főépületének új szárnya. A munkatársak most költöznek át a húsz új kutatói szobá­ba. A régi épületrész fölsza­baduló helyiségeiben a la­boratórium bővítését oldják meg. Az új épületszárnyat az intézet Petőfi szocialista brigádjának kőművesei épí­tették fel. Teljesítette elmúlt évi ex­porttervét a kisújszállási Férfifehérneműgyár. 150 mil­lió forintos tavalyi tervük­nek mintegy felét a Szov­jetunióba exportált divatos, modern férfiingek teszik ki. Ez annak köszönhető első­sorban, hogy a kongresszusi munkaversenybe benevezett tizennyolc szocialista címért küzdő brigád maradéktala­nul teljesítette vállalásait. A brigádok az idén a kongresz­­szusi munkaversenyben húsz százalékkal akarják növelni termelékenységüket. A településfejlesztés útja Tiszaroff alsőfokű kffizpont A településfejlesztési ter­vek szerint részleges alsófo­kú, alsófokú és kiemelt al­­sófokú, valamint részleges középfokú és középfokú köz­pontokat létesítenek Szolnok megyében. Természetesen nem máról holnapra, hanem két ütemben: 1985-ig, illet­ve 2000-ig. S nem is min­denütt, csak ott, ahol adot­tak a feltételek. Tiszaroff helyzeténél fog­va például rendelkezik meg­felelő feltétellel: Tiszagyen­­da és Tiszabura között van. Persze ez önmagában még nem elég. hiszen az alsófokú központnak a három-hatezer lakosú körzeten kívül saját magát is el kell látnia. Mi­vel? Felsőtagozatos általános iskolával, körzeti orvosi ren­delővel, gyógyszertárral, böl­csődével, óvodával. Továbbá gazdasági, szolgáltatási és kulturális vonzást kell gya­korolni a körzetrei Ezek a feltételek részben már megértek Tiszaroffon. A háromezer lakosú község gazdasági életére jellemző, hogy 1973-ban ötmillió, ta­valy pedig már 7 millió fo­rinttal gazdálkodott a tanács. Az évi kö7séafeile=7tési alap egymillió forint. Jelen­tős összeg, de jelentősek az eredmények is: víz- & vil­lanyvezetéket. járdát építet­tek. van modern körzeti or­vosi rendelő és gyógyszer­­tár, mintegy egymillió fo­rintos ráfordítással felújítot­ták a községet átszelő utakat, s korszerűsítették az általá­nos iskolát. Hatszázezer fo­rintéi-! parkettázták ki a tantermeket, falaikat pedig 1,30 m-es magasságig fenyő­fával burkolták be. Beszerez­ték a megfelelő szemléltető eszközöket is. Sok viszont a képesítés nélküli tanár. a huszonkettőből tíz. Már most látható, hogy kevés lesz a tanterem, ha a szom­szédból, Tiszagyendárói ide­jönnek át tanulni a felsőta­gozatos diákok. A bölcsődé­ben húszonhárom. az óvodá­ban pedig hatvannégy kis­gyermeket foglalkoztatnak. A 7 ezer kötetes könyvtár fej­lesztésére évente 20 ezer fo­rintot költenek. Nem csoda, hogy olvasottságban megyei szinten az elsők között van­nak. Az elképzelések szerint megfelelő szakemberekkel, kulturális módszertani köz­pontot alakítanak ki a mű­velődési házban. Tiszaroff fejlődésének mé­gis az ipar adott nagy len­dületet 1969-ben a község­be települt a Kompakt Cső-; magoló Vállalat gyáregysége, Az üzem tavaly kétszázötven dolgozóval elérte a 160 mil­lió forintos termelési érté­ket. Vonzerejét ennek kö­szönheti elsődlegesen: már szép számmal járnak ide dolgozni a körzet asszonyai. Megkönnyíti ezt a jó közle­kedés is. Jelzi a fejlődést, hogy évente 30—35 építési engedélyt ad ki a községi ta­nács. Az alsófokú központ kiala­kítása szükségessé teszi a gazdasági erők összefogását is. A tiszaroff! és a tisza­­gyendai ÁFÉSZ már lépése­ket tett az egyesülés felé. Nagy erőfeszítéseket kí­ván a községtől a szolgáltató ipar letelepítése. Meg keli oldani az elektromos háztar­tási gépek rendszeres javítá­sát, építőipari részleget kell felállítani. Szükség van vil­lany- és vízszerelő szakmun­kásokra, fodrászra, férfisza­bóra. A szerepkörnek megfe­lelő szolgáltatás biztosítása alapvető követelménye a központtá válásnak. Jóllehet korántsem alakult ki minden feltétel, az elért eredmények alapján Tisza­roffon már kirajzolódtak az alsófokú központ körvonalai, — keusSasÜH —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents