Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-12 / 10. szám

1975. Január 12. SZOLNOK MTGYEI NfiPLá 5 A KÍPEN LÁTHATÓ .óriás* Misha kancsó Karcagon. Kántor Sándor fazekasműhelyében látott napvilágot. A készítő Nagy István — a múlt évben nyerte el „a népmű­vészet ifjú mestere” címet — az utolsó simításokat végzi az egy méter magas kancsőn Házavató augusztusban TÉLI ESTÉKEN Bővítik, felújítják a jász­­szentandrási művelődési ott­hont. Az épülő új épület­­szárnyban színpad, 300 sze­mélyes színházterem, 2 szak­köri szoba és egy iroda lesz, az alagsort pedig pinceklub­bá alakítják. Az átalakítás’ „hivatalos” költsége mindössze 900 000 forint. Ennyi ugyanis az építőanyag ára. A kivitele­zést ■ a tanács építőbrigádja A kibontakozó szocia­lista társadalomban az egyes osztályok, rétegek, csoportok, g az egyes emberek nem vesznek — nem vehetnek — azonos módon részt a terme­lésben és fogyasztásban, így a szellemi javak „termelésé­ben” és elsajátításában sem. A szocialista társadalom azonban szüntelenül azon munkálkodik, hogy a társa­dalom tagjai minél inkább birtokában legyenek a szük­séges tudományos ismeretek­nek, de legalábbis tegyenek szert azokra a képességekre, amelyek révén állandóan Ké­szen állnak a legnélküiözhe­­tetlenebb tudományos isme­reteknek a megértésére, be­fogadására; „fogyasztására’, feldolgozására, a mindenna­pi szocialista életvitelűén •'»­­ló felhasználásra, alkalma­zásra. Á tudományok ered­ményéből táplálkozó köznapi tudat, sokkal jobb pozíciói­ból segíti a cselekvést, mint a tudományt mellőző, ösztö­nösen kialakuló és működő köznapi tudat. (Ez utóbbit nevezzük el mindennapi tu­datnak.) A tudományos isme­reteket magábaépítő, fel­használó köznapi tudattal könnyebben lehet tájékozód­ni a bonyolult világban. Az ilyen köznapi tudat segíti a „szabad szemmel nem érzé­kelhető” jelenségek* feltárá­sát, lényegük megértését, a megalapozott ismeretekre tá­maszkodó állásfoglalást, nö­veli az ügyek menetére gya­korolható befolyás mértékét, s a döntésekben való rész­vétel esélyeit. A tudományok eredményeiből kiszűrt isme­retek nélkül a köznapi tudat szükségszerűen elmarad, utat téveszt, s akarva akaratlanul növeli a tudománvos tudat­tól elválasztó szakadékét Aminek azután az a követ­kezménye, hogy csökken a mindennapi' tudattal cselek­vők aktivitása, az események menetére gyakorolt befolyá­suk mértéke. Az események, és a község vállalta — tár­sadalmi munkában. A fel­újított művelődési ház át­adását augusztus 20 ra ter­vezik. Augusztustól az új épületben kap helyet a ti­zenegyezer kötetes könyv­tár is, melynek több mint ezer olvasója van. Jászszent­­andráson a két intézmény együttműködésétől a közmű­velődési munka fokozott ha­tékonyságát remélik. történések „a fejük felett zajlanak”, s ők kívül reked­nek ezeken. Rajtuk kívül nélkülük „esik meg” a törté­nelem. Nézzük meg egy kissé kö­zelebbről, milyen is társadal­munk mindennapi élete, s ezt tükröző és alakító hét­köznapi tudata? Szocialista társadal­munk több mint két évtize­des fejlődése bizonyítéka an­nak, hogy nagy tömegeknek, az egyes rétegeknek és egyes embereknek a mindennapi élete és gondolkodása vi­szonylag rövid idő alatt gyö­keresen megváltozhat, ha a társadalomnak mind több tagja nemcsak hogy érdekelt ebben, hanem tudatosan részt is vállal a változást előmoz­dító feladatokból. Nálunk, és & többi szocializmust építő országban ugyanez a helyzet Sokak, ezrek, százezrek sa < játították el viszonylag igen rövid történelmi idő alatt nemcsak a tudatos társada­lomépítéshez szükséges alap­vető társadalomtudományi ismereteket, nemcsak a kor igényeinek megfelelő terme­lési kultúrát, de a szélesebb értelemben vett szocialista kultúrát és műveltséget is. Ez tette lehetővé, hogy szo­cialista módon alakítsák élet­formájukat, mindennapjaikat is. A széles tömegek minden­napi életfeltételeinek gyöke­res átalakításához — a szük­séges anyagi feltételek meg­teremtése mellett — nagyban hozzájárultak szocialista szellemű, a modern tudomá­nyok eredményeit is magá­­baötvöző közoktatásunk és a felvilágosítást, a népművelést szolgáló kommunikációs esz­közeink. Ezek segítségéve! vittük be a köznapi tudatba a természet — műszaki- és társadalomtudományok, a kultúra legfontosabb és leg­maradandóbb eredményeit. De éppen menet közben ta­nultuk' meg azt is, hogy nem TV ELŐZETES Sorosatok kendődnek Kedden új sorozat kezdő­dik a televízióban Gép in­dul címmel, amelynek szí­nes, jó szórakozást ígérő úti­filmjei az Aeroflot járatai­nak útvonalairól készültek. Az első film Moszkvát mu­tatja be. Ezután kerül kép­ernyőre a Wilhelmina című magyarul beszélő NSZK film. A jogi esetek 1975-ös első adásában az üzemeket, illet­ve az üzemi kollektívákat érintő jogi kérdésekről lesz szó. A második műsorban a szkopjei televízió estjét sugá­rozzák. Szerdán a külpolitikai fó­rum után a Nyitott könyv jelentkezik. Boldizsár Iván három novellájából készült a Halálaim összefoglaló cím­mel adásra kerülő tv-játék. Csütörtökön folytatódik az egy óra múlva itt vagyok cí­mű tv-film sorozat. A 10. rész címe: megfordult a szél. Péntek, Harminc éve szabadult fel a budapes­ti gettó. Ebből az alkalomból sugározzák a Gettó című do­kumentumfilmet, amely élő tanúk visszaemlékezései alap­ján idézi fel a szörnyűsége­ket, majd a felszabadulást. Szombaton magyarul beszé­lő angol filmsorozat indul Szellemes nyomozó címmel. Este a Szállnak a darvak cí­mű magyarul beszélő szovjet filmet vetítik. elég csupán bevinni a közna­pi tudatba az egyre növekvő tudományos ismereteket, mi­vel azok nem válnak spon­tán módon „anyagi erővé”, azaz nem hatnak automati­kusan a mindennapi cselek­vésben. Sőt, nem ritkán ta­núi lehettünk annak is, hogy a köznapi tudatba egyszer — sokszor — bevitt tudományos tények, érvele, bizonyítékok is „kihulltak” onnan, vagy gyökeret sem tudtak eresz­teni. Élnek közöttünk, velünk, olyan emberek, akik poggyá­szaikban tovább cipelik régi, elavult nézeteiket, felfogásu­kat, ismereteiket, előítéletei­ket, normáikat, szokásaikat. Találkozhatunk szűkebb, vagy tágabb környezetünk­ben olyan emberekkel, akik fizikailag itt élnek velünk, de egy másik énjük mintha va­lahol Csipkerózsika álmát aludná. Sorra-rendre elmu­lasztják, elszalasztják a kí­nálkozó lehetőségeket, s tar­talmas, gazdag szellemi táp­lálék helyett beérik Ízetlen, híg ételekkel. Életvitelükben nem, vagy alig hagy nyomot az őket körülvevő többre, szebbre, tartalmasabbra tö­rekvők küzdelmének pátosza. A mindennapi tudattal cse­lekvő, éppen mert „békapers­pektívából” látja a maga kis „egyszemélyes” életét, azt hi­szi, hogy a közösségtől elfor­dulva a saját „kis világába” menekülve, könnyebben „va­lósíthatja meg önmagát” Milyen kSnnyeu té­ved, amikor hamis elképzelé­seire támaszkodva a létezési azonosnak tartja a „tollaso­­dással”. az érvényesülést az ügyeskedéssel, vagy engedve a látszatnak, úgy véli, hogv a belső ürességet pótolhatja talmi csillogással, vagy eset­leg azt hiszi hogv az életet pusztító pótlékokkal meg­szerezte magának a valódi boldogságát. (G, H.) (Folytatjuk.) A tavasz, a nyár, kiparan­csol a földekre, a vizek há­tára, a hobby-telkekre, a sportpályákra, erdőt kóborol­ni, csalogat strandolni... A tél fedél alá kénysze­ríti az embert. Hideg van. korán sötétedik, jólesik be­húzódni egy-egy meleg, meg­hitt sarokba. A szabad idő érték, ha jól hasznosítjuk, FEJÜK FÖLÉ A TETŐT Nagysapkás, kis legény baktat a hóesésben. Vakító fehérség a vége-hossza nincs tiszaföldvári főutca. — Hová, ebben a komisz időben? — Menek citerálni... ci­­terázni... Próba lesz. A művelődési háznak ti­zenöt tagú citerazenekara van. Együtt játsszák itt is ..a Rózsa Sándort”, unokák, nagyapák; diákok paraszt­­emberek, munkások. A hulló mennyezetű elő­szobában egy dolgát végezte hirdetőtábla. A Ház vegyes­kórusa nemrégiben ünnepel­te félévszázados jubileumát, arra hívogatott az utcai tab­ló. Mondják, szép hangver­seny volt, a kórus ezüst dip­lomát kapott. Az igazgatói irodában meghívók készülnek. A nagyközség ötven szocialista brigádjából huszonkettő be­nevezett a többfordulós szel­lemi vetélkedőre. A döntőt április 4-én tartják. A klubszoba üres, sivár, szegényes. A presszó teli fia­talokkal. Cipőgyáriak, ktsz­­beliek. — Nem járnak néha a művelődési házba? — Dehogynem ... Amikor van valami, ott vagyunk. Ha az ifjúsági klub tart foglal­kozást, vagy a szakkörök, mindig megyünk. Nemcsak ezután a példa után mondom: nem igaz, hogy az emberek túlléptek volna a kulturált együttlét igényén! A tiszaföldvári belterületi művelődési ház a nagyköz­ség legelhanyagoltabb köz­épülete. Sajnos ... Nincs egyetlen falfelület, ahonnan ne hullna a vakolat. Mikor tatarozták utóljára? Az ószöllői művelődési ház — terem? — poros, hodály­szerű. Nem is igen használ­ják, azazhogy itt tartják a bálokat — olykor. Ez a te­rem tartja el — a báli bevé­telből — a belterületi műve­lődési házat. Keserves ke­nyér; a bálozók néha ve­rekednek, bicskáznak. Nem messzi az iskola. A gyerekek az utcán topog­nak. Jó tornaterem lenne abból a semmi haszna nincs épületből, csak át kellene alakítani. A szellem egész­ségét eddig se szolgálta, se­gítse hát a test szépségét. Ahogy a villany kellett valaha a falunak, úgy kel­lene már a földváriaknak egy korszerű művelődési központ. Ide már nem igény­felkeltő, hanem igénynövelő tartalommal. IIITÉ8 G1CLA, GOETHE NYELTE Nagy pingpongcsaták dúl­nak a kunszentmártoni 628- as számú Ipari Szakmunkás­­tanuló Intézet új székházá­nak merengőin. —■ A busz indulásáig min­dig játsszunk. Jó itt, meleg van, tisztaság. — És este? Hová valósiak? — Otthon Szelevényen is mindig van valami. Ha már végképp üres az este — sak­kozunk. Nagyon szeretek sakkozni. Van egv barátom. 6 nagyon tud. Lejátszunk egv-egv híres partit a nagy­mesterek könvve nvomán. — Csépai vagvok. Hát... ott se unatkozom. Ki aka­rok menni dolgozni az NDK- ba. vagyis inkább tanulni. Van egy lány, ő már elég jól beszél németül... Együtt járunk. Tíz szó naponta a leckém. A Körös-part új büszke­sége a v'i’-östé-’lás. csuna üveg. bakfis-kamasz palota, vadonatújnak látszik. Két éve még a nagyközség 16, különböző énül etében, szo­bájában. sufnijában tanul­tak az akkori szakmunkás­jelöltek. Mandulaszemű. eooíos Ián” olvas a hall örökzöldje alatt. • — Ki a kedvenc írója? — Oh. én még messzi va­gyok attól. ho«v azt mond­jam. X, vagy Y. a nagy író, az a kedvencem. Űgv nem szeretem, ha valamelyik ba­rátnőm — vagv bárki — fe­lületesen mond véleménvt. Most Illyés Gyulát olvasom, amíg nem megy a vona­tom. — Telik könyvre... — Hát.. arra még nem Igen, de az iskola könyvtá­rából annyit veszek , ki, amennyit akarok. Tavaly 50 ezer forintért vásárolt könyvet az inté­zet ... — És otthon, este... — Nem igen tudok mit csinálni, de nem is baj. Ak­kor is olvasok. Az intézet négyszázhatvan diákiának javarésze a kör­nyező falvakban lakik, na­ponta ingáznak) — A tananyagon kívül mit tud még nekik adni az is­kola? — Művelődésükről, szóra­kozásukról csak igen sze­rény keretek között tudunk gondoskodni — mondja az igazgatóhelyettes — hiszen a tanulók bejárók. A könyv­tár rendelkezésükre áll. és évente négyszer elvisszük őket színházi előadásra. Ha felépül a tornatermünk, ifjú­sági klubot is berendezünk nekik. A NAGY-RÉT MELLETT A házak alsó portáján még mindig ott viaskodik ős- Tisza limánya. csalitja. Az út menti tanyákon csak két tenyérnyiek az ablakok. Eze­ken át keveset lehet látni a világból. De a házakba, mégis bejut a nagyvilág. Ha másképpen nem, a tetőn ke­resztül ... Nagyrév minden második épületének kéménye mellett ott a tv-antenna. Valaki ki­számolta: minden harmadik nagyrév! felnőttre jut egy televízió. Az ezernégyszáz lelkes községbe több mint három­száz napi- és hetilap, illet­ve folyóirat jár. A fagyott sáron egy szür­ke Skoda bukdácsol... — Elnézést, hová mennek? — Kecskemétre, bulizni egy kicsit. Itt semmi sincs, még egy mozi se... A moziépületet nem érde­mes felújítani, olyan rossz állapotban van. A múlt év­ben bezárták. — Az idén már vetítünk a művelődési házban. K nte egvszer. A tanvai klubban pedig kéthetenként — mond­ják a tanácsi kirendeltségen. — Könyvre tavaly meny­nyit adott a községi tanács? — Szép pénzt! Tizenkét­ezer forintot. — És olvasnak is a nagy­réviek? — Akik beiratkoztak, azok sokat olvasnak! Most indí­tunk egv mozgalmat: az út­törők minden távolabb lakó­hoz. vagv öreghez, odaviszik maid a könvvet. Amit csak tudunk, csináljuk. De hát a pénz. a pénz... — Mire? — Rendezvényekre. Tőlünk jó kétszázan járnak a Tisza Cipőgyárba, a szőrmegyárba Kunszentre, meg a beton­­elemgyárba, de ezek az em­berek az üzemeik kulturális alaojából semmit se kap­nak. Legalábbis itt a falu­ban ... — Elég csinos a művelő­dési házuk. — A termelőszövetkezet társadalmi munkában kifes­tette. Van is ott élet! Meg az is tény. hogy szombat­vasárnap összeállnak a fia­talok. beülnek az autóba, vagy fel egy buszra, aztán irány városi levegőt szívni Kecskemétre. Pestre. A LEHETŐSÉGEK HITALMA A martfűi művelődési köz­pontban 33 különböző szak­kör, művészeti csoport és klub működik. Az elmúlt évben százhúsz­ezer látogatóia volt az intéz­ménynek. döntő többségében — a gyár közelségéből is következően — munkások. De ne essünk a stati" tika bűvöletébe. Hogyan véle­kednek a téli esték lehető­ségéről a martfűiek? — H*rom színház játszik nálunk bérleti előadást, a szolnoki, a békéscsabai és a kecskeméti. A negyedik, a szegedi színház is itt ven­dégszerepei néha... — so­rolja a művelődési központ előadója. A bérlők száma: kétszáz­­nvol-'van felnőtt, háromszáz fiatal. .. — A könyvtárban mindent • megtalálok, ami csak eszem­be jut — mondja egy köl­csönző. Művezető a gumi­gyárban. A könyvtárnak ezernyolc­száz beiratkozott olvasója van. kilenc letéti, és számos brigádkönvvtárral dolgoznak. — Eddig sajnos naevon ré­gi filmeket játszott a mozi. Űgv értem, a jobb filmek a pesti bemutató után egy­mástól év múlva kerültek hozzánk. A sajtó, a rádió a bemutatók táján értékeli a filmeket — lehúzza vagy fel­magasztalja — de ez hamar feledésbe megy. Mi már —■ úgy mondjam — kritikai kí­séret nélkül maradunk. Hogy lehet az, hogy egy ilyen nagy munkásmozi hátrányt szenved... — kérdez visz­­sza a jegypénztár előtt eev fiatalember. Karbantartó műszerész a gyárban. Az elmúlt évben 300 elő­adás volt a művelődési köz­pont filmszínházában, negy­venötezer néző számára. Ami a kritikai megállapításokat illeti: a martfűi művelődési központ filmszínháza való­ban nem premier mozi. Ja­nuár elsejétől azonban lé­nyegesen előbb ide kerülnek az új filmek, mert a mozit „átsorolták”, magvarul: a művelődési központ maga­sabb bérleti díjat fizet a filmforgalmazónak. így ha­marabb küldik az új filme­ket. — Megvan elégedve a gyár körüli kulturális, szórakozá­si lehetőségekkel? Kismama, babakocsival: — Több, igazán túlzás léhne. Technikusjelölt: — Nem tudom, nem igen érek rá kulturálódni, tanu­lok. Szakoktató: — Nagvjábói. ifjú hölgy, gólyaláb cipő­ben. Betanított munkás: — Kicsit egysíkú ... Szakmunkástanuló, ököl­vívó: — Mi lehetne még.,.!Tán a krimi-film kevés... Műkedvelő beat-zenész, gépkocsivezető: — Ezen még nem is gon­dolkoztam. annvi féle, fajta programom van... Tanár: — Jő jó... én meg va­gvok elégedve de azoktól a százaktól, me? ez^e^’ni kér­dezze meg. akik még a kul­­tmközoont mellé járnak... Bri<?á4vezető: — Nagvon ... Csak két fe­je lenne az embernek, hogy minél több beleférne. Tiszai Lajos Műveltség és köznapi tudat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents