Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-05 / 4. szám
8 feSZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. január 5. A bob )vdo!í hőerőmű Bulgária legnagyobb hőerőművét, i amely Bobovdpl bányásztelepülésről kapta névé^;. 1975-ben helyezik üzembe. A hőerőmű tüzelőanyagként kizárólag a bobovdoli szénmedencékből nyert kőszenet fogja felhasználni. A névadó kis bányásztelepülés. Bulgária egyik legfiatalabb városa, nem messze fekszik a befejezés előtt álló hőerőműtől. A környező szénlelőhelyek kiaknázása a korábbi kis települést a bolgár bányászati ipar jelentős központjává tette. Az elmúlt tizenöt év alatt a lakosság csaknem meghúszszorozodott, s a városfejlesztési tervnek megfelelően 2000-re újabb húszszorosára emelkedik majd. A lakosságnak több mint a fele a tervek szerint Boboydól bányáiban talál munkaalkalmat. Jelenleg az ország legnagyobb ■ föld alatti szénbányájának . feltárásán dolgoznak, amely .— ha tervezett kapacitását, néhány éven belül eléri — a bobovdoli hőerőmű üzemanyagának 80 százalékát szolgáltatja. A bányákban túlnyomóan szovjet technológiát alkalmaznak, a különböző gépek és berendezések 90 százaléka a Szovjetunióból származik. A gépek , mellett a bányákban számos szovjet szakértő nyújt segítséget a bolgár bányászoknak. Hitek Csehsz'o vá /, i iból l i11 *,sístv.maion A ’ dél-moraviai' ,,CSKD B L.ANSKO” Gyár * az egyetlen olyan Vállalat Csehszlovákiában., amely építőkőmegmunkáló gépeket gyárt. A világszínvonalon álló gépek iránt nemcsak belföldön, hanem a Szovjetunióban és más országokban is érdeklődnek. A gyár, évente. hatvan ilyep, gépei’, készít. . r hj * ükho -ti b jhát Megindult' a- termelés Pozsony -új húsipari kombinátjában, árhétv évPntfe 36 000 tonnaV húst ’rés "'húsipari terméket állft maid elő. Egy műszak alatt; IwO -Sértést és 220 - szarvssróarhát dólgoznak fej az ú.jüzemb'éh. ' Sörgyárak iOVö-ig.'CSahszloyákiá tíz komplett sörgyári technológiái , Vberendeaest szállít a S -ovjetunlóbá. • Hrdcíec—Králüvfe-bán .lövőre mégkézdődik azoknak a gépsoroknak a készítése, amelyek egv úi moszkvai sörgyárban üzemelnek Sftáld.' A sörgyár tervezett kapacitása évente egv millió hektoliter sör. Ugyancsak ■ s eh s zl o v ák berendezésekkel látják el Zaporóásj-e. Kurszk Kazány e» más szovjet váró- • sok, úi : sörgyárait is. • | Hazánk és a világgazdaság Hazánk külkereskedő ország. Korántsem újkeletű jellemzője ez gazdaságunknak; ismeretes, hogy a lábon ballagó export — a határainkon túlra hajtott szarvasmarha —, amelvet évszázadokkal ezelőtt élt exportőreink, a hajtők, tenát a najüuK serege kísért, nem csekély mértékben befolyásolta történelmünket. A históriai előzmény azonban mindössze jelkép, napjaink külkereskedelme aligha hasonlítható korai előtörténetéhez. A külkereskedelmi forgalom száguldóén gyors emelkedése, egyszersmind szerkezetének minőségi változássá, az utóbbi évtizedek világgazdasági folyamatainak jellegzetes Vonása. A külkereskedelmi forgaloni — mindenekelőtt az iparilag fejlett vagy iparukat éppen kiépítő kis és középméretű országokban — .általában lényegesen gyorsabban nőtt, mint a nemzeti jövedelem. Ez az irányzat jellemezte.; a mi fejlődésünket is: az ötvenes évek első felében a nemzeti jövedelem 1 százalékos emelkedésére a külkereskedelmi forgalom átlag 1,25 százalékos, majd a hatvanas évtizedben 1,84 százalékos növekedése jutott. Közismert, sokszor idézett arányszám, hogy a nemzeti jövedelmünk mintegy 40 százaléka a külkereskedelem közvetítésével keletkezik, ami népgazdaságunk rendkívül erőteljes világgazdaság-érzékenységét fejezi ki. Szükségképp következik ez abból, hogy a gyors ipari fejlődés nagymértékben növelte az ország gép- és anyagbehozatalát, amit természetesen — a külkereskedelmi mérleg egyensúlya érde- i kében —, megfelelő mértékben növekvő exporttal kellett fedeznünk. Ehhez még hozzátehetjük, hogy hagyományos export áruink — agrártermékeink — a hatvanas évtized elejéig szűkösen álltak rendelkezésünkre, részint a gyorsan növekvő fogyasztás, részint a mezőgazdasági termelés viszonylag lassú fejlődése miatt. S bár a hatvanas évtizedtől mindmáig növekvő mennyiségben exportálunk mezőgazdasági termékeket, gazdasági fejlődésünk import igényeit ezzel természetesen aligha fedezhetjük. A külforgalomból származó legfontosabb — nevezetesen: ipari. — bevételi lehetőségeinket.- némi egyszerűsítéssel, így jellemezhetjük: kevés a nyersanyagunk, energiahordozónk, következésképp, abból élünk, hogy anyagot vásárolunk, okosan, gazdaságosan, feldolgozzuk és a munkáskezekkel, szellemi tőkénkkel értékesebbé gyarapítóit árut késztermékként itthon és külországban eladjuk. Ám éppen ez az a pont, ahol a tőkés világgazdaság mind súlyosabb válságtünetei érzékenyen hatnak a mi gazdaságunkra is. Az anyagbehozatal és a késztermék kivitel teljességgel megbillent árarány-helyzete okozza a bajt — de mielőtt erről részletesebben szólnánk, célszerű néhány vázlatos körvonallal ábrázolnunk világgazdasági helyünket és helyzetünket, külkereskedelmi kapcsolatrendszerünket. Tervszerűen, biztonságosan Köztudomású, hogy külgazdasági kapcsolatainkat, a nemzetközi munkamegosztásban betöltött szerepünket alapvetően a KGST együttműködés, az erőteljesen kibontakozó szocialista integráció határozza meg. A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei erről szólva hangsúlyozzák: „Előrehaladásunk alapvető feltétele a szocialista nemzetközi gazdasági összefogásban rejlő lehetőségek teljesebb kiaknázása. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében segítjük a szocialista gazdasági integráció kibontakozását, a komplex program válóraváltását. Főként a termelési együttműködést és kooperációt, valamint a szakosodást és a tudományosműszaki együttműködést szélesítjük, mindenekelőtt a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamával’’. Fontos erről szólva rámutatnunk az integrációs program fokozatos megvalósításának folyamatára, az ebből származó előnyökre. A KGST •országokhoz, elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatainkat ugyanis napjainkban már nem csupán az jellemzi, hogy külkereskedelmi forgalmunk kétharmadát a testvéri szocialista országokkal bonyolítjuk le, biztonságos, tervszerű keretekben. Rendkívül jelentősek azok a változások, amelyekre a kongresszusi irányelvek is — amint az imént olvashattuk —, nyomatékosan rámutatnak, s amelyek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok korszerű irányzatainak megfelelően, mind jobban meghaladják a hagyományos, úgy is mondhatnánk: adokveszek jellegű, export-import típusú együttműködést. Bár az integrációs program hoszszú távra, 15—20 esztendőre szól, a legutóbbi néhány évben már mind erőteljesebben kirajzolódtak az együttműködés minőségi változásának körvonalai. Az integráció térhódítása az érdekek egyeztetésének olyan fokozatos rendszerét jelenti, amely a kölcsönösség elvét érvényesítve, lépésrőllépésre közelíti egymáshoz a tagországok népgazdaságait. E Közelítés alapvető eszközévé vált a népgazdasági tervek egyeztetése, ami különösen a kis és középméretű országok számára Ígér rendkívül nagy előnyöket. A tervek egyeztetése ugyanis nyilvánvalóan növeli a gazdasági előrelátás megbízhatóságát, stabilitást és folyamatosságot ad, hozzájárulva a termelőerők hatékony kihasználásához. „Sokrétűbbé váltak a KGST országokkal kiépített termelési kapcsolataink is. A közelmúlt években, a világpiac változásaival összefüggésben, előtérbe kerültek a nyersanyag és energiaszükségletek kielégítésének új módszerei. Megjegyezhetjük, hogy a mi ipari fejlődésünk nézőpontjából különösen fontos ez; külkereskedelmi forgalmunk áruszerkezete, amelyben az anyagjellegű termékek behozatala mintegy 50, kivitele pedig mindössze 20 százalékkal szerepel, jól érzékelteti ezt. A kiépülő új, közös fejlesztésre irányuló kapcsolatok mindenekelőtt azokra az energiahordozókra és nyeranyagokra összpontosulnak, amelyekből így lehet a távlati szükségleteket ts kielégíteni. Ilyen — számunkra elsőrendű jelentőségű — program az orenburgi gázvezeték megépítése; a KGST döntés, hogy a szovjetunióbeli Vinynyica és Alberti rsa között 750 kilovoltos távvezeték épül; együttműködésünk a vastartalmú nyersanyagok és egyes ferroötvözetek kitermelésének, előállításának közös fejlesztésében, a cellulóz és papíripar anyagellátását célzó üzem építésében. Á kapcsa*«fok ti» vonásai Kapcsolataink új vonásait ismzi, hogy 19.73 decernarében három KGST méretű nemzetközi vállalkozás létrehozásáról irtunk alá egyezményt; a textilgép gyártást, az atemeroműépítést és elektromosipari termékek előállítását szervezik e 'ok az együttműködő — s iparunknak megrendelést, illetve korszerű gépeket, berendezéseket szállító — nemzetközi vállalkozások. Mindez — ha csupán körvonalakat ábrázolva is —, érzékelteti, mit jélent az a folyamat, amely a hagyományos áruforgalmi együttműködést mind sZéleskörűbben meghaladva, népgazdaságunkat, termelőerőinket korszerű külgazdasági, munkamegosztási szálakkal fűzi a világ leggyorsabb ütemben fejlődő-növekvő gazdasági integrációs tömörüléséhez. Ha ezt pontosán értjük, érzékeljük: csak akkor közelíthetünk valósághűen azokhoz a gondokhoz, amelyek a tőkés világgazdaság válságtüneteiből hozzánk is étszüremlenek. Ez a gond, ámint már utaltunk rá, abból származik, hogy bár külkereskedelmi forgalmunknak csupán a harmada köt bennünket a nem szocialista világhoz, az úgynevezett cserearány számunkra hátrányos változásai jelentős veszteségeket okoznak. A cserearány-mutató közelebbről azt jelenti, hogy exportált termékeink áremelkedése sokkal mérsékeltebb, mint, a behozott áruk drágulása, a két árszínvonal tehát hátrá' nyunkra változott. E változások jellegét hadd szemléltessük néhány ténynyel. Bár nyersanyag és energiahordozó igényeinket csak csekély arányban elégítjük ki tőkés importtal — a nyersanyagárak viharos növekedése így is nyomasztó t többletkiadásokat okoz, hiszen az alapvető nyersanyagárakat összegezve jelző, úgynevezett Reuter-index (amely 1931 szeptember 18-i alapon már áz akkori tőzsdéi jegyzések ársziritjét tékinti 100-nak), 1971 januárjában 549-en állt, 1973 decemberében Í357-re szökött fel, majd 1974. januárjában 1415-ös lázgörbe-növekedést mutatott. Gondjaink tehát á világirányzatból következnek, amely a cserearányokat egészében a nyersanyagok javára és a feldolgozott termékek kárára módosította. Ez — tényszerűen — azt jelenti, hogy tőkésirányú külkereskedelmi passzívumunknak az idén mintegy 80 százaléka a cserearány romlásából származik. A körülményekhez igazodva Ezt a hatást — jól tudjuk — sokáig a költségvetés védte ki, ám bizonyos mértéken túl ez aligha folytatható. Nyilvánvaló, hogy végül is a költségvetésből folyósított támogatás szintén a nemzeti jövedelem része — másrészt: ilyen ^módon a vállalatok kevéssé érzékelik a valóságos körülményeket, s nem is igazodnak eléggé azokhoz. A megoldás, következésképp, csak az lehet, amire a Központi Bizottság december 5-1 üléséről szóló közlemény utal: a termelési, szerkezet átalakításának gyorsításával, a gazdálkodás hatékonyságának javításával, gazdaságosan értékesíthető exportárualapok növelésével kell igazodnunk a világgazdasági folyamatokhoz, másrészt, lehetőségeinkhez képest erősítenünk kell á KGST országokkal Való együttműködést a szocialista integrálódás kiteljesedését. Tábori András Szibéria autóútjain Szibéria Krasznojarszki területén az autóutak hossza eléri a 23 ezer kilométert. A vidék rohamos fejlődése a régi utak felújítását, új autósztrádák építését teszi szükségessé. AZ egyre növekvő, biztonságos forgalom lebonyolításában nagy segítséget nyújt az Állami Autófelügyelet. Forgalom- . ellenőrzéseket végez az utakon, balesetmegelőző intézkedő- ; seícet hoz, és segélyben részesíti a rászoruló autósokat. Az Állami Autófelügyelet jól felszerelt, különleges gépkocsikkal rendelkezik. Operatív intézkedések esetén helikoptereket küld a helyszínre, amelyek állandó rádióösszeköttetést tartanak az autóutakat ellenőrző, különleges gépkocsikkal. Beruháxásohra 113 milliárd rubel V. Iszajev, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának első elnökhelyettese nyilatkozatot adott a Pravdának az 1975. évi szovjet berupázásokról. Nyilatkozatában, melyet a Pravda közölt, egyebek között rámutatott, hogy a Szovjetunióban a IX. ötéves terv (1971—-1975.) eddig eltelt négy esztendejében 1700 új nagyvállalatot létesítettek, közöttük elkészült a világ legnagyobb kohója. Krivoj Rogbart. Az idén, áz ötéves tervidőszak utolsó évében a Szovjetunióban összesen 113. milliárd rubelt fordítanak beruházásokra. Ebből óriási Összegeket biztosítanak lakásépítésre is. Az idén fel« építendő lakások alapterülete összesen 107 millió négyzetméter lesz.- oe -; A tervek szerint változatlanul folytatják. ^jjfteruházá-. Sok koneehtcAáás^jeirendeíték, hogy a közpom.l álímtú beruházásé^ értekének:, több, mint kétharrriaüat ■ a már működő Vállalatok bővítáfá'-Á re, rekonstruálására- és - mű? szaki korszerűsítésére keli fordítani. A műszaki korszerűsítési, alap 1974-hez képest az idén-; 15 -százalékkal növekszik. Leggyorsabb ütemben azol> az iparágak fejlődnek az idén is,- amelyek meghatározzák az égésé népgazdaságműszaki fejlődését, vagyis a villamosenergia-termelést. a fémkoháSZatoti a gépipart, a vegyipart, az olajbányászatot és az olajfejdolgozó ipart. Sok olyan üzem is létesül, amely közvetlenül befolyásolja majd a szovjet néo életszínvonalát. így például befejezik a tiraszpoli és osai textilkombinát, a mogiljovi selyemgyár, a ruzajevkai és a zsogyihói ruhagyár, illetva sok más textilipari üzem építését. Változatlanul nagy léptekkel fejlődik a villamosenergia termelése. Az idén üzembe helyezendő erőművek , összes kapacitása 13 millió kilowatt lesz. Jellemző irányzat. hogy főleg nagy agregátokkal biztosítják a növekményt. Az uglegorszki és a zaporozsjei erőműben például 800 000 kilowatt teljesítrhényű turbinákat szerelnek -fel, a kurszki atomerőműben^ pedig megkezdik működésű„két az egymillió kilowattos erőművek. Elkészül továbbá a' reftyinszki és a jermaküvszki vízférőmű. valamint a-, toktogulszki és az usztyilimszkí hőerőmű. Jelentős mértékben' növekszik a fűtőanyagok termelése is. Számos új szénbányát nyitnak. Űj olajfinomítókat létesítenek és egyebek között üzemhe helyezik a Közép- , Ázsia központi iparvidék gázvezeték 1224 Kilométer hosszú 4. ágát. a Nadimounga—Nyizsnyaja Túra gázvezeték 3. ágát, és a NyiZsnye- » yartoVszk—Kurgan—Kujbisev dlajvezetéket,- — - -Pi érnek h ii Több mint 80 ezer nyercprémet adtak el 1974-beh az államnak a Szahalin-félszigeten levő „Szolovjovszkij” szovhoz prémállat tenyésztői. A szovhoz telepén minden munkaigényes folyamatot, köztük a táplálék előkészítését és adagolását is automatizálták. A szovhoz termelői kapacitása állandóan bővül Nemrég adták át a többezei prémes állatot befogadó főegységeket. A szahalini nerc. a prémek királynőié külföldön is nagy keresletnek örvend. A prémek 40 százaié kát a Londoni Szőrmea 'k cióra szállítják.
