Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-31 / 25. (26.) szám
1975. január SI. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kongresszusi irányelvek tükrében Gazdasági egyensúly, társadalmi egyensúly Két idézet. Az ejső: „Gazdaságpolitikánknak az V. ötéyes terv időszakában a távlati célokkal összhangban kell biztosítania gazdaságunk tervszerű és arányos fejlődését.” A másik: „Az V. ötéves terv idején a felhalmozás és a fogyasztás olyan arányát szabjúk meg, amely egyidejűleg szavatolja a, termelés bővítéséhez szükséges beruházásokat és az életszínvonal rendszeres emelkedését.” Mindkét citátum^ az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi irányelveiből Való. Kifejezője annak, hogy a gazdasági egyensúly szorgalmazása nem öncél, gazdasági törekvésünknek .minden esetben társadalmi, politikai indokai vannak. Az egyetlen forrás Rozsdásodó milliók Azt láttam a minap a filmhíradóban, hogy nagyon sok, ma már ,nem használható, mezőgazdasági gép vesztegel kint a.határban, pedig kiváló alapanyagul szolgálhatnának valamelyik vasgyárnak. Szolnok megyében a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok majorjai, szántóföldjei körül szétnézve szintén nagyon sok, ma még használható mezőgazdasági gép látható esőnek, fagynak kitéve. Tiszasülyön például valamelyik termelőszövetkezet rizskombájnja még mindig úgy áll, ahogy az aratás utolsó napjáról bejött: sárosán. rozsdásan, tengelyig vízben. A Jászság egyik gazdaságában pedig igen érdekes módját választották a „szakemberek” a vetőmag csírázási együtthatójának vizsgálatára, mert a kombájn vágószerkezetében rendezték be „kísérleti parcellát”. Mindenesetre a mag már szépen kizöldült, érdemes még néhány hónapot várni a gép rendbetételével, és akkor a termést is leszüretelhetik a „gondos” gazdák. Sorolhatnám tovább, hogy hol, milyen gépet hagytak kint a szabadban, vagy éppen a szántóföldön, de azt hiszem felesleges. Felesleges azért, mert ha már a milliós értéket jelentő John Deere traktorokat, vagy az aratáskor nélkülözhetetlen Kolosz 6-os kombájnokat sem becsülik annyira a gazdaságok, hogy legalább letisztítsák, átzsírozzák és egy műanyag fóliával letakarják, akkor itt nincs helye a beszédnek. Nem beszélni, hanem cselekedni kell, méghozzá azonnal, mert különben ezek a gépek is rövidesen vasgyári alapanyaggá rozsdásodnak. — br — A Tissa Cipőgyár átvette a mesőI úri Dóssá Cipőipari Ssövetkesetet r A magyarázat egyszerű. Akár társadalomi, akár gazdasági teend^lc anyagi alapjáról legyen szó, egyetlen forrás áll rendelkezésünkre: a megtermelt, elosztható nemzejd jövedelem, amely a dolgc>zó milliók munkája ereriményeként létrejött anyagi javakban és szolgáltatásokban testesül meg. Ha a gazdaság terepén tartós zavarok keletkezhetnének — jpl. nagymérvű és egyre növekvő költségvetési hiány, a belföldi fogyasztás drasztikus korlátozása —, következményeik a társadalmi fejlődés sok összetevőjét sem hagynák érintetlenül. A bérek befagyasztása, a lakásépítés csökkentése, az egészségügyi, szociális gondoskodás megtorpanása a társadalom széles köreiben keltene elégedetlenséget, nyugtalanságot, s ezek hatására tovább romlana a gazdasági tevékenység. Szándékosan éltünk végletes példákkal, igazolásául annak, hogy tátsadalmi céljainktól gazdasági teendőink nem választhatók el. Ha a külső hatások módosítják az elosztható nemzeti jövede-A gazdasági egyensúly javítása csakis úgy mehet komolyabb társadalmi feszültségek nélkül végbe, hogy nem érinti az alapvető életszínvonalpolitikai célkitűzéseket. Azaz a különböző megoldások előnyeinek minél jobb egyeztetésével. Idén j30 milliárd forintot fordíthatunk beruházásokra. Ezt áz összeget túllépni nem lehet, ám öntevékenyen „megtoldhatjuk”, a tartalékok segítségével. Hiszen a — A repülőút volt a legszebb : Budapest—Bukarest—• Istambul—Bagdad. Kicsit gagyogok angolul, elbodogultam az úton. Hipp-hopp, megérkeztem. Azt hitiem, hogy Bagdadban egy szuperexpresszre fogok felülni, ugyanis láttam a tévében a világ nagy vasútjairól szóló filmet s itt szó volt a bagdadiról is. A fővárostól Moszulig a négyszáz kilométert — latolgattam magamban — három vagy négy óra alatt átszeli az expressz. Tíztizenhárom óra hosszáig zötyögtem, helyenként 30—35 kilométeres sebességgel (sebességgel?) másztunk, ötven fok volt a hőmérséklet, akkor már nyolc hónapja egy szem eső sem hullott. Nyakaltam a colát. Egy mészműhöz készített a karcagi Általános Szerelőipari Szövetkezet másfél millió forint értékű kapcsoló berendezéseket. Az irakiak kérték, hogy egy szakembert küldjön a szövetkezet a szereléshez szaktanácsadónak. Nos, így kerültem ki. „Kit küldjünk”? Menjen Drapalik György, örültem, hogy rám esett a választás. Húsz éve dolgozom itt, úgy érzem megbecsültek, elismertek a kiküldetéssel. A mészmű? Moszultól 25 kilométerre épült, egy cementgyár mellett. Ez utóbbit a franciák csinálták, ott már készült a cement. Amíg ott voltam szeptember 7-től november 13-ig, a mészmű lem nagyságát — a fogyasztás és felhalmozás viszonyát —, akkor súlyos hiba lenne tétlenkedni. 1974-ben, világgazdasági folyamatok hatására ez következett be. Az 1975-ös népgazdasági terv már ezt figyelembe vevő intézkedések sorát tartalmazza. A tervezetet meghaladó költségvetési hiány mérséklése, majd fölszámolása, hoszszabb időt követel. Az első lépés megtörtént: 1975-ben -a nemzeti jövedelem 5—5,5 százalékos növekedésével a belföldi felhasználsá lassúbb, 3—3,5 százalékos emelkedését állítja szembe kívánatosként a népgazdasági terv. Ez célszerűbb, takarékosabb munkát igényel, némely tekintetben szerényebb haladást, ám éppen az egyensúly javítása, azaz a távlati célok, érdekek teljesülése, figyelembe vétele miatt. Ha nem ezt cselekednénk, erősödne a feszültség — a gyarapodó költségvetési hiány növekvő hitelfelvétellel, külföldi eladósodással járna —, s végül mégis tenni kellene, de akkor már keserves lépéseket meglevő állóeszközök kihasználásának egy százalékos növelése az anyagi ágazatokban, 15 milliárd forint értékű beruházás megtakarítását tenné lehetővé. S nem egy, nem két ilyen tartalék kínálkozik hasznosításra, látszatra puszta gazdasági feladatként, valójában a társadalmi egyensúly anyagi feltételeit gazdagítva. Ebből azonban az is következik, hogy a társadalom kisebb csoportjainak be kell látnirőüzemét villamosítottuk, szereltük. A mészművet és az őrlőüzemet akkor még építették az arabok, magyar tervek alapján, magyar irányítással. Az üzem összes gépi berendezését a jászberényi Aprítógépgyár szállította. Irakban most nagyarányú iparosítás folyik. Én nemcsak irányítottam, hanem szereltem is. Hogy milyenek az arab munkások? Nagyon rendesek, készségesele, hamar belejöttek a mi módszerünkbe. Hogyan magyaráztam nekik? Volt tolmácsunk, egy arab fiú. Pesten tanult meg magyarul az alatt a félév alatt, amíg porcleválással operálták. Kedves volt, sokat derültünk magyar kiejtésén. Például nem azt mondta, hogy reggeliztem, hanem reggeláztam. Egyébként a munkásokkal angolul is lehetett boldogulni. Irak angol gyarmat volt, vaiamenynyire ismerik a nyelvet. Bent laktam Moszulban egy első osztályú szállodában, három honfitársammal együtt. Az egyikük ' gépészmérnök, ő irányította az egész mészmű építését. Másik egy hegesztő szakmunkás volt. A harmadik magyar az Aprítógépgyárból jött. a gépek szerelését irányította. A munkahelyre naponta vittek-hoztak bennünket. Hogy mi ragadott meg különösen? Az utca. A férfiak világosban járnak, a nők feketében, általában lefátyolozott uk különböző kérdésekben az összérdekek előbbre valóságát. Nincs kétféle igazság Zsákutcába jutnánk ugyanis, ha elvben elismernék a hozott intézkedések jogosságát, de a gyakorlatban vitatnánk azokat. Miért éooen a „mi” beruházásunkat nem engedélyezték, miért éppen a „mi” importgépeinkre nem adtak hitelt...?! Ki ne mondhatná el ugyanezt? Azaz az általános érvényű igazságokat nem lehet felszeletelni, s akként válogatni közöttük, ahogy a szőkébb érdek megkívánja. Egységes megítélés és cselekvés szükséges, ami megköveteli, hogy fölismerjük a gazdasági teendők társadalmi hátterét, célját, s helyben is ez utóbbiakhoz igazodva készüljön el a feladatok fontossági rangsorolása. Ügy tűnik, mindkét kezünket elfoglalják a gazdasági intézkedések, rövid és hosszú távra szólóak. Mivel egyengessük akkor a társadalmi egyensúly javításának útját? Hiszen éppen elég feladatot ad a készletnövekedés lassítása, hogy az idén ötmilliárd forinttal kisebb legyen, mint 1974-ben. Erőfeszítéseket igényel a beruházások hatékonyságának fokozása, a lakásépítés magas színvonalának — 1975-ben 90 ezer lakás — fenntartása... Hol a kapocs, mely összeköti gazdasági és társadalmi érdekeltségeinket? Feleljünk a kérdésre Németh Károlynak, a Központi Bizottság titkárának a Központi Bizottság 1974. december 5-i. ülésén elhangzott szavaival. Azt mondotta: „A hosszútávú népgazdasági tervezőmunka feltárta és megerősítette, hogy a magyar népgazdaság növekedési üteme és ennek alapján az életszínvonal emelése alapvetően a termelés hatékonyságától, a termelékenység fokozásától, a gazdaságos termékszerkezet kialakításának gyorsításától, termékeink világpiaci versenyképességétől függ.” M. O. arccal. De a divat azért hódít. Egy kollekció: fátyol és mini szoknya. De van ott burnusz, trapéznadrág, európai áruk... Talán csak a kunsági gyomor ízlése szerinti étel kevés. Mások a szokások. Ettem édes rizses csirkét fahéjjal, mazsolával. Zellerlevest is tálaltak minden étkezéshez. Volt padlizsánpörkölt két szem hússal. Mikor hazajöttem, az első dolgom volt, hogy degeszre ettem magam finom töltött káposztával. Ki akartak ismét küldeni. Miért nem mentem? Családos ember vagyok, két gyerekkel, 43 évvel. Nekem már hosszú egy ilyen távoliét. Jobb itthon. Meg ugye az étek is... de ezt ne írja meg. Szép ott, de hadd lásson világot más is. Néhány nap múlva indul Karcagról Lengyel László Moszulba, már megkapta a védőoltást. Mit adott az iraki út? önbecsülést, de ezt széles értelemben gondolom. Ott tanultam meg igazán becsülni saját . munkánkat. hiszen láttam, hogy mennyire szeretik, elismerik termékeinket, szakismeretünket. Ahol például én voltam, a már elkészült mészmű mellett újabb épül, s ezt nem a franciákra vagy németekre bízták. A magyarok csinálják. Ügy tudom már alapozzák. Körmendi Lajos Bővül a kínálat a Merhurníl Az elmúlt évben 88 000 gépkocsit vásárolhatott a lakosság és a közületek a Merkúrtól, s az idén eddig 82 000 személyautó beszerzésére kötött a vállalat szerződést. Ez évben tovább javul az autókínálat összetétele, új típusok is megjelennek a Merkur listáján, több típust pedig a gyártó vállalatok korszerűsítettek. A Trabant Special — amelynek első szállítmányai már meg is érkeztek — biztonságosabb és kényelmesebb is elődeinél. A Wartburgon újdonság a tökéletesített ajtózárak, az újszerű kormányoszlop, s a nagyobb biztonságot nyújtó fékrendszer. Már most élénk az érdeklődés a nagy Zsiguliként számontartott VÁZ 2103-as típus iránt, amelynek erősebb a motorja a jelenlegi Zsigulikénál. A vevők színvonalasabb kiszolgálásáért több újfajta intézkédést vezettek be, így például a rövid szállítási határidőkre megrendelhető típusokra közvetlenül levélben is feladható a megrendelés, s előleget sem kell fizetni. Sikeresnek bizonyult a tavaly elindított „használtért használtat” akció; eszerint a több éves gépkocsik tulajdonosai minőségi cserével a Merkur telepein jobb használt autót választhatnak, s ennek vételárába beszámítják a régi kocsi értékét. Központilag ellenőrzik a kolrsza'i termékek Íe!ln<znílását A múlt évben jelentősen nőtt a kohászati termékek iránti igény. A vaskohászati vállalatok 1974-ben több mint 2,4 millió tonna hengerelt árut állítottak elő, s ezzel teljesítették éves tervüket. Ám a hazai termelés és az import bővítése ellenére is az alapanyagellátásban sokszor volt fennakadás. Ezért a Minisztertanács még a múlt év második felében kötelezte a minisztériumokat és más országos hatáskörű szerveket, hogy kiemelten foglalkozzanak az anyagellátási kérdésekkel, ezen belül is az anyaggazdálkodással. Szükségessé vált tehát a kohászati termékek hazai felhasználásának központi ellenőrzése. A tervek szerint a KGM vállalatok az idén a tavalyinál 6 százalékkal több kohászati terméket dolgoznak fel. Ennek tervszerű forgalmazását, valamint az anyag- és energiatakarékosság ehhez kapcsolódó programjának megvalósítását a KGM az anyagkoordinációs iroda útján ellenőrzi. (Tudósítónktól) Mint azt lapunk január 16-i számában megírtuk, a mezőtúri Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága soronkívüli ülésen döntött a Dózsa Cipőipari Szövetkezet kényszer-felszámolásáról. „Minden remény megvan arra, hogy a szövetkezetei, az új telephellyel, az ott dolgozókkal együtt az egyik könnyűipari nagyvállalat átveszi és mint annak mezőtúri gyáregysége működik majd” — írtuk akkor. A héten a Könnyűipari Minisztérium jóváhagyó ja-Nagyszámú felmérő munkát végeztek a szociológusolt: a Dunaújvárosi Vasmű két gyárrészlegében, ötszáz fizikai munkást kérdeztek meg személyesen és kérdőívek segítségével: hogyan vélekednek munkájukról, keresetükről, munkahelyi körülményeikről. Az adatok szerint a megkérdezettek ötven százaléka elégedett a munkakörülményekkel. s mindössze három százalékuk nyilatkozott ellenkezőleg. A kohászatra jellemző kedvezőtlenebb munkahelyi körülmények — szennyezett levegő, magas hőmérséklet, nagy zaj, folyamatos üzemmenet — ellenére a munkások fele a fizikai megterhevaslatával utaztak Mezőtúrra a martfűi Tisza Cipőgyár gazdasági vezetői. A Dózsa Cipőipari Szövetkezetben bejelentették, hogy a Tisza Cipőgyár a munkájukról, ügyességükről rég híres mezőtúri mesteremberek szövetkezetét átveszi. Remélhetőleg a hír megnyugtatta a mezőtúri szövetkezet mintegy háromszáz dolgozóját. A debreceni és a kunszentmártoni gyáregységek mellett a mezőtúri lesz a Tisza Cipőgyár harmadik telephelye. lést közepesnek tartja és csak egyharmada minősíti nehéznek. A kereseti arányok Dunaújvárosban általában kedvezőbbek, mint más kohászati vállalatoknál: 2500 forint az átlag. A munkásoknak csak 15 százaléka keres 1800 forintnál kevesebbet. 28 százalékuk viszont 3000 forintot visz haza. A nagyüzemi munkások kulturális érdeklődése és tájékozódása igen változatos: 85 százalékuk vásárol újságot; 75 százalékuk emellett a folyóiratokat is szívesen lapozza. A felmérések tanúsága szerint a Vasmű fizikai dolgozóinak 40 százaléka továbbtanul. Űj műhelycsarnok építésével javítottak a dolgozók munkakörülményein a jászberényi Cipő és Háziipari Vállalatnál. A korszerű tűzdelő és aljkészítő gépsorral felszerelt 450 négyzetméter alapterületű műhelycsarnokot 1 millió forintos költséggel építtette a vállalat. Légkondicionáló berendezéseivel, korszerű gépsoraival több mint száz dolgozónak — műszakonként ötven—hatvan embernek — biztosítanak minden eddiginél jobb munkakörülményeket Előtérben a tartalékok Szerelő voltam Irakban Vallomás a munkáról, a munkahelyről
