Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-31 / 25. (26.) szám
4 SSOLNOK MEGYE! VfiPLAP ISrrS. Jármát SÍ. ★ ^fíJiicÚKAHACYUi *•■ ftemm uuhAuk *történetéből Segítened kell! 12. miméi Aranycsempésr A magyar fegyveres ellenállás egyik sajátos vonása volt, hogy a magyarokat Európa szinte minden, a németek által leigázott, vagy megszállt országának antifasiszta mozgalmában megtaláljuk. Mi magyarázza ezt? A választ a negyedszázados fasiszta Horthy-rendszer lényegében kell keresni. Az 1919 Magyarországi Tanácsköztársaság megdöntését követő fehérterror, majd a későbbi üldözések elől menekülve, tízezrek kényszerültek emigrációba. A politikai üldözötteken kívül tízezrekre tehető azoknak a száma, akiket a nyomor, a munkanélküliség, a létbizonytalanság kergetett külföldre. A Londoni Magvar I anác* Az elüldözött magyarok azonban külföldön sem feledkeztek meg hazájukról, bekapcsolódva a haladó mozgalmakba a hazától távol is hazájukért, népük szabadságáért küzdöttek. Közülük több ezren bekapcsolódtak a harmincas évek végén a spanyol nép szabadságáért folyó küzdelembe is. A második világháború kitörése után is többségük tudta hol a helyé. Hazafias és internacionalista kötelezettségüknek tartották, hogy ott, ahol vannak, azonnal bekapcsolódjanak a nácik elleni küzdelembe. A - legtávolabbi földrészen, Amerikába szakadt magyarjaink — köztük Bartók Béla a kiváló zenetudós, Tamás Aladár irodalmár, Vámbéry Rusztem politikus és híres ügyvéd — szervezik az Észak-Amerika földjén élő magyarok antifasiszta frontját. E gondolat legfőbb propagálója a kanadai magyarok haladó lapja, a „Kanadai Magyar Munkás” Mexikóban pedig a „Szabad Magyarság”. Angliában Károlyi Mihály a polgári demokrata forradalmár köré tömörülnek legjobbjaink; akinek erőfeszítése nyomán 1944 áprilisában — a különböző magyar pártállású és világnézetű antifasiszta csoportok egyesülésével — megszületett a Londoni Magyar Tanács. Károlyi Mihály és- a Tanács minden rendelkezésre álló eszközt — rádiót, újságokat, szerteágazó kapcsolatot — felhasználva azon dolgozott, hogy megértesse a külföldön s főkent itthon élő magyarokkal: nincs más választás csak az elszánt küzdelem a nácik és csatlósai ellen. Magyarország jövője csak akkor biztosított, ha az a Szovjetunió és a demokratikus államok barátságára, a Duna medence népeinek összefogására és az ország demokratikus megújhodására épüL Emigránsok ezrei EranciaorszátrbHn Franciaországban különösen sok — mintegy 25—30 ezer — magyar élt, köztük tekintélyes számban kommunisták. Közülük százak harcoltak már spanyol barikádokon és amikor 1940-ben, Franciaországra rontott a hitleri fenevad, háromezernél is több magyar fogott fegyvert és ott küzdött az 1., 2., és 3. „Volontaires Etrangers”, a külföldi önkéntesek menetezredeiben és más katonai egységekben a francia hazafiak oldalán, Franciaország kapitulációja után sem tették le a fegyvert. Comission de la M^in d’Genoré Immigré, röviden MOI irányította a magyár ellenállók munkáját is, amely már 1941-ben csatlakozott a Franc Tireúrs et Partisans Franciais, az FTP fegyveres csoportjaihoz. 1943 nyarán létrejött a franciaországi magyar antifasiszta csoportok közös, egyben önálló szervezete a Magyar Függetlenségi Mozgalom. Lapja a Magyar Szemle így írt: „Franciaországi magyar! Egy pillanatig se felejtsd: neked is segítened kell! Ha támogatod a francia nép Hitler-ellenes felszabadító harcát, saját magad és hazád szabadságáért, függetlenségéért - is cselekszel!” A rendelkezésre álló adatok szerint mintegy ezerre tehető azoknak a magyaroknak a száma, akik szervezett formában vettek részt a francia nép ellenállási mozgalmában. Ezen túl sokan voltak olyanok is, akik illegális feladatokra nem vállalkoztak, de erkölcsileg, anyagilag is támogatták a mozgalmat. Petit Jean tárja Az MFM 1944 nyarán már 70 csoportot egyesített. Párizsban több mint 20 csoportot készített fel a szervezet a fegyveres felkelésre. A magyarok ott voltak mindenütt — Párizsban és környékén, az észak-franciaorzsági bányavidéken, éppúgy, mint a déli zónában. A, párizsi munkások fegyveres felkelésében — egyes források szerint — 300 magyar vett részt. 119 magyar antifasiszta esett el a francia maquisok oldalán. ~ Köztük volf Petit Jean néven ismert Weisz János, Boczor József, Elek Tamás, Békés Imre, akiknek sírján Franciaországban ma is mindig friss a virág. Belgiumban élő magyarok mindjárt a háború kezdetén bekapcsolódtak az ellenállásba. Illegális magyar csoportok alakultak Brüsszelben, Antwerpenben. Illegális magyar nyelvű lapjuk, a Szabadság jelmondata: „Halál a fasiszta megszállókra!” 1941 szeptemberében a belga partizánhadsereg keretében — mintegy 50 főből álló — önálló magyar század alakult, : legendás hírű parancsnokai a mártírhalált halt Löwenwirt Miklós, akit — postumus — a Lipót-rend tiszti keresztjével tüntettek ki és Molnár István voltak. Számos robbantás, kézigránátos támadás mellett is legismertebb akciójuk az 1943. február 8-án a Saventhem és a Sterrebeek közötti pályaszakaszon haladó német katonai szerelvény felrobbantása volt. Ennek során 300 fasiszta lelte halálát, vagy sebesült meg. A század legtöbb tagja — vezetőikhez hasonlóan — a fasizmus elleni harc hősi halottja lett. Rajtuk kívül még mintegy 150 magyar vett részt a belga ellenállás küzdelmeiben. Magyarok harcoltak Algírban is, Dániában, lylland szigetén találkozunk magyar antifasisztákkal, de ott találjuk őket az olasz ellenállók között is. • * • Magyarországon, mint cikksorozatunk is mutatta, az ellenállási mozgalom lassan fejlődött és a nácik kétszeri beavatkozása is szerepet játszott abban, hogy nem jutott el a fegyveres felkelésig. A Szovjetunió, a Vörös Hadsereg szerepe ennélfogva hazánkban sokkal nagyobb, mint a többi Duna menti országban. A szovjet csapatok nem csupán a fasiszta megszállókat űzték ki, hanem a magyar fasizmus elnyomó szerveit is szét kellett zúzniok, hogy felszínre hozzák a dolgozó osztályok azon forradalmi energiáit, amelyek az ellenállás során nem tudtak teljesen aktivizálódni. A nemzeti ellenállás kibontakozása, a forradalom belső feltételeinek megérlelődése egyrészről, másrészről, a Szovjetunió felszabadító küldetése tette lehetővé az új, népi' derrtokratikus Magyarország megszületését. Pintér István (VÉGE) Az „ioazsáo hadjárat Bumedien nyilatkozata Az FKP által indított „igazság-hadjárat” keretében tegnap több mint 700 000 példányban megjelent Az Humanite Dimanche különszáma, amely számos cikkben leplezi le a maffia módjára működő olajtársaságok üzelmeit, s a francia népet súlyosan megkárosító tevékenységét. A különszámban jelent meg az a nyilatkozat, amelyet Bumedien algériai államfő adott Roland Leroynak, a FKP Politikai Bizottsága tagjának. Az Humanite igazgatójának legutóbbi algériai látogatásakor. Bumedien elnök nyilatkozatában rámutatott arra, hogy nem az olajárak jogos emelése okozta a tőkés világ gazdasági válságát s a nemzetközi kapcsolatok feszültségének most tapasztalható éleződését. A válság alapvető oka a fejlődő országokra rákénvszerített gazdasági rendszer alapvető igazságtalansága. Az Egyesült Államok erőszakkal nem érhet el semmit, de sok rosszat okozhat. A washingtoni vezetőkre utalva Bumedien azt mondta: „hogyan képzelik el, hogy megtámadhatnak akárcsak egyetlen arab országot is. Anélkül, hogy visszavágást ne provokálnának ki? Elég néhány elszánt csoport ahhoz, hogy minden olajberendezést levegőbe röpítsenek”. Látóba ás a börtönben A Palesztinái Felszabadítási szervezet szerdán engedélyt adott néhány nyugati újságírónak, hogy látogatást tegyen a szervezet Damaszkusz külvárosában lévő börtönében. s itt találkozzék a pár hónappal ezelőtt Dubaiban végrehajtott gépeltérítési kísérlet két elítélt résztvevőjével. A két merénylet „ egyenként tizenöt évi börtönbüntetéssel sújtotta a PFSZ a terrorcselekmény elkövetéséért, amelyben —- mint emlékezetes — a Dubaiból Tuniszba irányított gép egyik nyugatnémet utasa életét vesztette. Enrico Caruso franciaországi vendégszereplésre utazott. Az olasz—francia határon a vámos hosszasan kutatott Caruso bőröndjében. Végül már az útitársak is türelmetlenkedni kezdtek. Egyikük megszólalt: — Ember, az ég szerelmére, tudja, hogy annak az A torinói nyugdíjasok ezentúl ingyen mehetnek moziba. Az Erba filmszínház az elmúlt napokban kezdte meg a délutáni vetítéseket, amelyeken valamennyi nyugdíjas reszt vehet. A filmszínház 1200 személy befogadására alkalmas. A vetítésre kerülő filmeket Enrico Carusónak a bőrönd-' jében turkál, akinek arany van a torkában? A vámosi becsukta a bőröndöt, végigmérte Carusot, majd szárazon így szólt: — Jöjjön velem. Át fogjuk világítani, majd meglátjuk, valóban ván-e arany a torkában. a közönség összetételének megfelelően válogatják ki. A délutáni előadásokon első ízben Alessandro Blasetti „Én, én, én ... és a többiek” Című filmjét vetítették, amelynek fő szerepeit Marcello Mastroiannl, De Sica és Gina Lollobrigida játsszák. * II) szovjet lég busz Az Iljusin Tervező Intézet rajzasztalairól már lekerültek a legújabb repülőgéptípus, az 1L—86-os tervei. A mérnökök, a szerkesztők átadták azokat a kivitelező szakembereknek. A szovjet repülőgépcsalád egyik legfiatalabb tagja egyszerre 350 utast szállíthat majd. Összehasonlításul: a Budapest—Moszkva útvonalon szolgálatot teljesítő TU—154-ek fedélzetén egy alkalommal 150 személy foglalhat helyet. A légíbusz — sokan így nevezik ,az új repülőgépet -— más műszála adatai is érdekesek. Teherblróképessége szinte páratlan — egy-egy útján 42 tonna súlyt tud elszállítani. A tervezők megoldották, hogy a terhelés számottevő növekedésével az utazási sebesség kielégítse korunk igényeit. Óránként 950 km megtételére lesz képes az új Iljusin. A gép 13 ezer méter magasságig emelkedhet. A prototípus a tervek szerint még ebben az évben megkezdi próbarepüléseit. A sokoldalú vizsgálatok után az IL—86-os előreláthatólag 1977-ben kapcsolódik majd be a forgalomba. A repülőgépen az utazóközönség szempontjából nagyon lényeges újítást is bevezetnek. Akik már utaztak repülőgépen, tudják, milyen körülményes és mennyi időveszteséggel jár a csomagok leadása, majd kiválasztása. .Az IL—86-ná! ezt jóformán megszüntették: a kétszintes repülőgép első emeletén külön kis csomagtároló kabinokat alakítottak ki, pontosan annyit, ahány ülőhely van. Az utas önkiszolgáló rendszerben behelyezi bőröndjeit, kézipoggyászát, majd felsétál a második emeletre és helyet foglal. A repülőgép landolása után az utasok maguk veszik le a csomagot a gépről. Az Iljusin Tervező Intézet szakemberei szerint az utasok legalább 2—3 órát nyernek azzal, ha csomagjaikat maguk kezelik, ugyanakkor kiküszöbölhető a csomagok elkevefedése, helytelen, hanyag kezelése. Az első menetrendszerű járatokat előreláthatólag a szovjet főváros, valamint a krimi és kaukázusi légikikötők közötti útvonalákón indítják, később nemzetközi járatokon is repülnek majd az IL—86-osok, A japánok nagy álma I Immár tíz éve folynak a négy legnagyobb japán szigetet: Honshut, Hokkaidot, Shikokut és Kyushut összekötő Seikanalagút munkálatai, de még legalább tíz évre van szükség, amíg a japánoknak ez a nagy álma megvalósul. Két szigetet, Honshut és Kyushut már vasúti alagút köti öszsze és vizsgálják a Honshut és Shikokut összekötő vasúti-közúti híd éoítésének lehetőségeit is. Ennél már előbbre tart a legnagyobb vállalkozás, a Honshu és Hokkaido közötti víz alatti alagút építése. Már 1964 óta folynak az 52 kilométer hosszúságú Seikan-alagút építésének előmunkálatai. Ennek víz alatti része a gyakran viharos Csugaru-szoros alatt halad majd át Honshu és Hokkaido között. Jelenleg 20 óra alatt lehet eljutni vasúton és kompon Tokióból Sapporoba, Hokkaido sziget fővárosába. Az alagút elkészülte Után öt óra és ötven perc alatt teszik majd meg ezt az utat az expresszvonatok. Jelenleg télen gyakran nem közlekednek a kompok a tájfunok miatt — nem utolsó sorban a rossz összeköttetésnek tulajdonítható, hogy Hokkaidon nagy erdők és mezők menekültek meg eddig az iparosítás területfoglalásától. Az optimisták remélik, hogy az új alagutat, amelynek építését mindkét oldalon megkezdték, részben már a közeli jövőben használatba vehetik. Eredetileg nyolc méter átmérőjű alagutat akartak építeni, ezt azután 11 méterre növelték, így két sínpárt helyezhetnek majd el benne. Nagy gondot okoz az alagút megfelelő szigetelése. A problémák nehezek, de nem megoldhatatlanok jelentették ki a szakértők. Az objektum beruházási költségeit 900 millió dollárra becsülik. Üjabb 4,4 milliárd dollárra lesz majd szükség a csatlakozások és a gyorsvasút kiépítésére. A költségek egy részét újabb gépkocsiadóval próbálják előteremteni Japánban. E terv ellen nem számolnak tiltakozással, mert az új alagúton 15 millió utast és 30 millió tonnányi árut továbbíthatnak majd évente. A japán vasutak kompjai alig négymillió embert és hatmillió tonnányi árut szállítottak az elmúlt évben Honshu és Hokkaido szigetei között. Vitorlás kerékpár Ügy látszik, az emelkedő üzemanyagárak az Amerikai Egyesült Államokban is megmozgatta az egyébként is rendkívül praktikus gondolkodású amerikaiak fantáziáját. Ted Petterson például az egyelőre változatlan áron fújó szelet kívánja fölhasználni közlekedési (és bizonyára anyagi) problémáinak megoldására. Feltehetően a közeli jövőben nem kell számolni az USA-ban szélcsenddel ... Golfpályából búzamező Japánban 1367 golfpálya áll a játék szerelmeseinek rendelkezésére. Egy idő óta aaonban a golfklubok és szurkolóik izgatottan lesik a fejleményeket: a földművelésügyi miniszter szemet vetett a „mezőgazdaságtól elrabolt” füves területekre. Élelmiszer szempontjából Japán pillanatnyilag 73 százalékban önellátó. Az ország teljes egészében önellátóvá válhatna, ha mezőgazdasági területté alakítanák a golfpályák céljára fenntartott területek kétharmadát. A sportrajongók hallani sem akarnak a dologról. Az első orosz olajbányász 1745 végén az orosz kereskedők jelentették, hogy Arhangelszkben „ismeretlen személy jár, és büntetlenül gyógyítja az embereket valamilyen petróleummal, sőt a petróleumot árusítja is.” Ez a személy nem volt más, mint Fjodor Szaveleviqs Prjodunov, aranyásó, aki a XVIII. század harmincas évéiben feltárta a Medvezsje szigeten levő ezüstbányákat, és megkezdte kitermelésüket. 1746-ban Prjodunóv az Uhta folyó vizéből 40 púd (kb. 65,5 kg) olajat választott ki a legprimitívebb módon — akkoriban a szondákat nem ismerték Oroszországban. Ez volt az első orosz olaj. Prjodunov később tragikus sorsra jutott. Moszkvába utazott, és ott igén hamar talált vevőt a „kőolajra”. Minthogy azonban a petróleumot gyógyszerként használta. vádat emeltek ellene kuruzslás miatt. Az első orosz olajbányász börtönben halt meg, 1753-ban. A világ legdrágább felesége Válás után több mint 2 millió dollár asszonytartást fizet volt .feleségének. Az összeget a floridai Miami ügyészsége szabta ki, és minden bizonnyal az amerikai válások esetében ez a legmagasabb összegű aszszonytartás. A rekorder a 74 éves William Störer, akinek az Egyesült Államok több városában összesen kilenc rádió-televíziós állomása van. Annak ellenére, hogy pénzügyi problémái egyáltalán nincsenek, Stores mégis megfellebbezte az ítéletet. „Elvből fellebbezek, kizártnak tartom, hogy feleségem ennyit érne” — jelentette ki. Mindenesetre kifizette a bíróság által megítélt. 119 hónapra elosztott asszony tartás első1 részletét Nyugdíjasok mozija
