Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-26 / 22. szám

1973. január 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ezekben a hetekben a , termelőszövetkezetek műhelyeiben nagy munkában vannak a szerelők, szeretnék az erő- és munkagépek téli nagyjavítását mielőbb befejezni. A gazdaságok tavasszal kifogástalanul előkészített gépekkel kezdhetik meg a munkát a földeken. Képünk a tószegi Petőfi Termelőszövetkezet műhelyében készült HÉTFŐTŐL SZOMBATIl* Állásfoglalások a kongresszusi irányelvekről — Termel a leninvárosi olefinüzem Heti belpolitikai összefoglaló Magnók közölt stóha a derék emberekről „Minden tőle telhetőt megtesz, mindig a legjobb tu­dása ' szerint dolgozik..szokták mondani, ha egy derék embert valamilyen okból minősítenek. Elhangzott ez mos­tanában párttaggyűléseken, amikor a vezetőségbe javasol­ták emberekét, ezt szokták mondani, ha valakit előlépte­tésre-, kitüntetésre javasolnak. Nem tudom, elgondolkodik-e valaha is valaki a javaslattevők közül azon, hogy tulaj­donképpen ezek a dicsérő szavak nem sokat mondanak. Nem sokkal többet, mint azt, hogy a szóban forgó személy nem lusta, hogy szorgalmas, végzi a dolgát amit rábíztak, tisztességgel. Ez talán nem elég? — kérdezhetik. Bizony nem. „Min­den tőle telhetőt megtesz...’’ — mondják. Jó, de mennyi telik tőle? Azt vizsgálja-e valaki? Hozzunk példát a sport­életből. Két méter fölött kell ugrani annak, aki a magas­ugrásban az országos élmezőnybe akar jutni. Ez a teljesít­ményszint, ez a mérce. Éppen ezért a sporttudósításban soha nem olvashatunk olyat, hogy valaki csak 136 centi­métert tud, de nagyon derék ember, mert „minden tőle tel­hetőt megtesz...” „Mindig a legjobb tudása szerint dolgozik...” Igen, de a legjobb tudása, a fejében levő utolsó szikrányi tálentum összekaparása után is, elegendő-e ahhoz, amit rábíztak? Ha igen, akkor a jelző valóban pozitív értelmű. Olyan em­bert takar, aki a rábízott tisztséghez kellő felkészültséggel rendelkezik és egész tudását, képességeit maradéktalanul az ügy szolgálatába állítja. De ha a „legjobb tudás” és az elvégzendő feladat között hézag van, a dicséretnek szánt megállapítás üres frázis marad. Mintahogyan önmagában még az sem mond sokat, ha valakiről jellemzésként elmondják: ilyen, meg ilyen iskolát végzett. Ez így osupán egy' feltételezhető műveltségi szint­nek a jelzése, ha alapos és teljes értékű képet akarunk adni valakiről, azt is meg kell vizsgálni, hogy a munkája, teljesítménye eléri-e azt a színvonalat, amit az iskolai ok­levele sejtetni enged. És itt nemcsak arról van szó, hogy főiskolai végzettséggel is láttunk már elemi iskolás módon dolgozni — hanem arról is, hogy bizonyos helyeken az ok­levél varázsa, a megszerzett cím is elegendő ahhoz, hogy valakit magasra értékeljenek. „Elvégezte ezt, meg ezt az iskolát, tanfolyamot...” — szokták írni jellemzésül. Az már nem mindig derül ki, hogy mindez meglatszik-e a magatartásán, a munkáján, a környezetén. Vagy: van-e olyan ambíciója a munkájában, amely diplomája után el­várható, van-e benne újítási készség, fogékonyság az új megoldásokra, vállalkozási, kockázatvállalási készség — s mindezt, mint igényt, képes-e környezetében is ébren tar­tani, mérceként alkalmazni. Most látom, hogy — így magunk között szólva — tu­lajdonképpen már a kádermunkáról beszélünk, a káderek megítéléséről. És ez nem is baj. hiszen elég sok , sablon kísért ebben is, olyan beidegződések, amelyek a most for­málódó új igényeknek, a mind szükségesebb új munkastí­lusnak már nem felelnek meg. V. J. Kártérítésekre 2 milliárd Jelentős ipart eseménnyel kezdődött ez a hét: Leninvá­­rosban, a Tiszai Vegyi Kom­binátban — közismertebben, a TVK-ban — megkezdte próbaüzemelését az „olefin­mű”. Ez a szakszerű elneve­zés már ismerősen cseng, a bonyolult vegyi folyamat lé­nyege pedig, hogy a TVK- ban előállított etilént 330 ki­lométeres vezetéken az uk­rajnai Kallus városának ve­gyi kombinátjába szállítják — alapvetően fontos mű­anyagok és vegyipart alap­anyagok ellenében. Ha a próbaüzem hibátlan, éppen amikor e sorok napvilágot látnak, elindul az etilén a cső­vezetéken, s vele a tech­nológiai együttműködés a két vegyimű között. Legújabban már szinte minden héten, így ezúttal is, hírül adták: egyik vagy má­sik építővállalat, korábban elképzelhetetlenül rövid idő alatt, tető alá hozott egy könnyűszerkezetes iskolát, vagy óvodát. Az egyszeri ese­tek országszerte programmá nőnek, így a megyében is. A héten, látott napvilágot a hír, hogy Szolnokon továbbá Kar­­tagon, Jászberényben „könnyűszerkezetes” óvo­dát építenek. Kiemelkedő események vol­tak az országban és a me­gyében a munkásőr egység­gyűlések. A munkáshatalmat fegyverrel védő dolgozók kö­zül sokan kaptak kitüntetést a 10 és 15 éves szolgálatért. Már az elmúlt héten szól­tunk róla, milyen értékes hozzájárulás á közelgő párt-A karcagi Cipőipari Szö­vetkezet kiváló termékét, a lovaglócsizmát igen kedvelik szerte a világon. 1975-ben nyolcezer pár csizmát szállí­tanak az NSZK-ba, Francia­­országba, Hollandiába, Svájc­ba, sőt. új vásárlóként je­lentkeztek a Közel-Kelet or­szágai, például Irak és Ku­wait is Hatmillió forintos árbevételre számítanak ex­portból. Hazai piacra az idén 67 ezer pár férfi félcipőt, a ta­valyinál 17 ezerrel többet gyártanak. Űj termékük ugyan nem lesz, de módosít­ják a férficipő modelleket, szebb, divatosabb áru hagyja el. az üzemet. Tizentöezer pár fapapucsot is szállítanak kongresszus munkájához egy­­egy tanácskozás és állásfog­lalás a kongresszusi irányel­vekről. A héten a KISZ Köz­ponti Bizottsága — Ká­dár János jelenlétében —, 'a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöksé­ge, valamint az Országos Szövetkezeti Tanács vi­tatta meg a XI. párt­kongresszus Irányelveit. A tanácskozások közös jel­lemvonása: egyetértés a párt következetes politikájával és az együtt-gondolkozás kife­jezéseként hasznos észrevéte­lek a Központi Bizottság szá­mára. Szolnok megyében meg­kezdődtél« a zárszámadások. Jó zárszámadásoknak nézünk elébe — állapította meg la­punk keddi vezércikkében, s hogy ez mennyire így van, bizonyítja a jászberényi Vö­rös Csillag Tsz csütörtöki zárszámadó közgyűlésé, ame­lyen a 4 évvel korábban még veszteséges szövetkezet 123 forintnál több napi részese­dést fizetett a tagoknak. Szolnokon az ország leg­nagyobb cukorgyárában befejeződött a kampány, A nehéz ősz ellenére mintegy 48 ezer vagon répából 4100 vagon cuk­rot gyártottak. Az üzemben megkezdődik a 190 millió forint értékű fel­újítás, karbantartás. Aligha kelt meglepetést, hogy — mint a szénbányá­szat e1 héten nyilvánosságra hozott tervéből kitűnik — bővítik a kitermelést és ja­vítják a munka gépesítését. S mert a szénigények hosz­a belkereskedelemnek. Elké­szült egy új üzemrész, amelynek az építési költsé­ge félmillió, forint volt. Egy új célgép máris megérkezett, még továbbiak érkezését várják. összesen kétmillió forintot fordítanak modern cipőipari gépek beszerzésére. A tavalyi 70 ezerre! szem­ben 1975-ben 90 ezer pár ci­pőt gyártanak, s termelési tervük is meghaladja 10 mil­lió forinttal az elmúlt évit: az idén 24 milliós tervet irá­nyoztak elő. A dolgozók lét­számát minimálisan emelik (115-ről 130 főre), a többlet­­termelést jó munkaszerve­zéssel és a termelékenység növelésével kívánják elérni. szabb távon is növekednek, folytatódnak a földtani kuta­tások is. Az átgondolt munkaerő- és bérgazdálkodás — erről be­szélt a munkaügyi miniszter is e heti sajtótájékoztatóján — sokat segíthet. Azt is be­jelentette, hogy az idén nem lesznek központi bérintézke­dések, és a rendelkezésre ál­ló pénz jelentős részét az ösztönzés fokozására hasz­nálják föl. A Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalatánál —mint azt már közöltük — az . el­múlt évben úgy döntöttek, hogy a nyereség kifizetését nem az év végére halmozzák fel, hanem cgyrészét év­közben differenciált bér­­fejlesztésre használják fel. Átlagosan 6,2 száza­lékkal emelték a dolgo­zók fizetését. Ennék ellenére nyereségré­szesedést is osztanak, s ezek az idők nemcsak a vasipari­nál, hanem minden vállalat­nál az év végi mérlegkészíté­sek jegyében zajlanak, hi­szen közeleg a nyereségré­szesedés kifizetésének az ideje. Lapunk, tegnap beszámolt a megyei tanács pénteki ülésé­ről, amelynek fő napirendje a ■ munkásság helyzetének elemzése volt. Á tanácsülé­sen részt vett és felszólalt dr. Gergely István, a megyei pártbizottság első titkára. A megyei tanács határozatában intézkedések sorát fogadta el a megye munkássága élet- és munkakörülményeinek ja­vítására. Különleges bánya Különleges bányát nyitott Bács-Kiskun megyében a fü­­löpházi Petőfi Termelőszö­vetkezet. Az ősgyep alatt — kútfúrás közben — fehér földréteget találta!«, ami a budaiföld és a bécsifehér keverékével azonos értékű festékanyag. A KERMX vizs­gálata szerint 30—40 száza­lékban meszet tartalmaz —. fehér festőanyaga pedig 70— 80 százalékos. Lelőhelyén — különösebb beruházás nélkül — megkezdték a ritka ter­mészeti kincs feltárását. Az alig 30—40 centiméter mé­lyen húzódó anyagot tégla­alakúra formálják, s úgy ér­tékesítik. Kiszolgálják az építőipart, s ellátják a fes­téküzleteket. Megnő a győri kikötő szerepe A magyar Felső-Dunán az ötödik és a hatodik ötéves tervidőszakban kiépítendő vízlépcső és erőműrendszer alaposan megváltoztatja ■ a Kisalföld folyóinak vízház­tartását A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium ja­vaslatára a Győr-Sopron me­gyei Tanács1 megvizsgáltatja a hajózás kiterjesztésének lehetőségeit. Az máris bizo­nyos, hogy a Mosoni-Duná­nak Gönyü és , Győr közötti szakasza alapos kótrás-t kan. Így a gyári kikötőt a mé­lyebb merülésű, 1300-as, 1500-as uszályok is meg tud­ják közelíteni. Az észak­dunántúli nagyváros ezáltal az Atlanti-óceán és a Fekete­tenger közötti egységes vízi­ül egyik állomása lesz. Erősebb lesz a Dráva töltése A Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság építési feladatai közül idén is kiemelkedik a (jrávai program. Árvízvédel­mi beruházásra 13 millió fo­rintot költenek. Ebből erősí­tik meg a Drávaszabolcs és az országhatár közötti töltést. Bővítik a szelvényt. Ezév vé­géig a töltés 15 km hosszan 60 cm-rel magasabb lesz az 1972 évi eddigi legmaga­sabb árvízszintnél. Most indulj a Dráva szabá­lyozásának harmadik üteme Vejti és Majláth-puszta — a 85—95 folyókilométer — kö­zötti szakaszon. A 75—85 fo­lyókilométer — Drávasza­bolcs és Cun — között ta­valy fejeződött be a szabá­lyozás. Az öt évre tervezett munka 30 millió forintot emészt fel. Ennek egyharma­­dát kell idén elvégezni. Az Állami Biztosítónál el­készült a mezőgazdaság múlt évi elemi kárainak összesí­tése. Eszerint 1974-ben az ÁB több mint kétmilliárd forin­tot fizetett ki az állami gaz­daságoknak, a termelőszövet­kezeteknek. Növénykárt 600 ezer hek­táron — mintegy egymillió katasztrális holdon — állapí­tottak meg. A legsúlyosabb veszteségeit — mint minden (Tudósítónktól) Termelőszövetkezeteinkben ma már úi fogalomként ho­nosodott meg az erdőgaz­dálkodás. Az átlag 4—5 ezer hektáros vagy ennél nagyobb közös gazdaságokban, „ ter­mészeti lehetőséget kihasz­nálva erdőgazdálkodással, fa­termeléssel is foglalkoznak. Szolnok megyében különösen a Jászságban és a tiszazugi homokföldeken nő évről év­re a fásított, erdősített szö­vetkezeti terület nag-ysága. A legfrissebb felmérések sze­rint az utóbbi három év alatt kétezer hektárral nőtt az akáccal, tölggyel és más haszonfákkal beültetett terü­let 1800 hektárral pedig a cellulóznyár-területek bővül­tek. A mostani tavasszal a tsz-ek erdősítési programjá­­ban is. mintegy 3—400 hek­tár erdősítés szerepel. Az üzemi erdőgazdálkodás szervezése, szakmai irányí­tása képzett szakembereket igényel. A megye tsz-eiben jelenleg 18 erdésztechnikus dolgozik. A jászberényi Vö-' rös Csillag Tsz-ben például két erdészt foglalkoztatnak. Speciális szakemberek írá­évben, tavaly is — a jégve­rés okozta: több mint egy­­milliárd. forint értékű ter­ményt pusztított eL Az áryíz 54 000 hektár ter­mőföldet öntött el. A károk­ra 212 millió forintot térített a biztosító. Állatkárokra 400 millió, a gazdasági épületek, fölszere­lések tűz-, vihar- és árvíz­káraira csaknem 100 millió forint kártérítés jutott. nyitják a környezet gazda­gítását, egyebek között a jászfényszarui Béke, a ti­­f.zasasi Rákóczi, a jász­apáti Alkotmány és a cserkeszöllői Magyar—Román Barátság Tsz-ben. a gyakor­lati helyzet azonban több szakembert igényel, ezért tervszerűen gondoskodnak úi erdészek képzéséről. Ez idő szerint hárman a szegedi, ugyancsak hárman pedig az ásotthalmi Erdészeti Szakis­kolán tanulnak, s az érett­ségi vizsga letétele, illetve a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után. megyénk tsz-eiben vállalnak majd munkát- A megyei tanácson továbbképzési programot is készítettek már a gyakorló erdészek számára. A debre­ceni Állami Erdőrendezőség területéhez tartozó Szabolcs, Hajdú és Pest megye tsz­­szakembereivel együtt a Szolnok megvei erdészek is kéthetes mérnöktovábbképző tanfolyamon vesznek részt a szegedi Kiss János Erdészeti Szakközépiskolában. A tan­folyamra áprilisban kerül sor és a négy megyéből két tur­nusban nyolcvannyolcan gva­­rapítják elméleti és gyakor­lati ismereteiket. 1975*08 tere Ötvenötezer élő vadat fognak be (Tudósítónktól) Megyénk 35 vadásztársasá­ga együttműködve a fez­ekkel és az állami gazdasá­gokkal, magas szintre fej­lesztette a vadgazdálkodást. Apróvadak tekintetében aa ország leggazdagabb terüle­tei között tartják számon a megyét. Az elmúlt esztendő rapszodikus, főleg csapadé­kos időjárása, valamint a fellépett betegség némileg megcsappantotta az apró­vadállományt, az 1975. évi vadgazdálkodási tervekben azonban már ismét magas számok szerepelnek, özbak­­ból például 1252 kilövése szerepel, együttesen 4154 őz­suta, gida és őzbak elejtését tervezik. A mesterséges tenyésztés­sel is gazdagított fácánállo­­mámrból, kedvező éviárat esetén több mint 113 ezer, fogolyból pedig közel 9 ezer szárnyas kilövése a cél. Vad­­nyúlból 20 ezernél több ke­rül maid terítékre. A vadász­­társaságoknak nemcsak a kilövés jelent hasznot, ha­nem az élővad-befogás is. Nem véletlen tehát, hogy a speciális hozzáértést igénylő élevad-befogás aránya is ma­gas a korábbi évekéhez ké­pest. Vadnyúlból például 37 ezer hálóba kerítését terve­zik. Fácánból 16,5 ezer. fo­golyból 1400 kerül élve a vadászok birtokába. Az ér­tékes állományt vérfelfrissí­tésre szánják az ország más területeire, illetve külföldre. Az apróvadállomány, kü­lönösképpen a fácán terv­szerű gyarapodását iól elő­segíti a mesterséges keltetés, illetve tenyésztés. A megye vadásztársaságai úgv terve­zik, hogy 1975-ben 81 ezer fácánt és 3600 fogolvt keltet­nek ki és engednek szét a megvében a természetes ál­lomány gyarapítására. Az idei vadgazdálkodás is jó haszonnal kecsegtet, a va­dásztársaságok tervezett érd bevétele 35,5 millió forint, a nyereség várhatóan megha­ladja majd a 8 millió fo-. riiitots . j Lovaglócsizma és fapapucs Erdészeket képeznek a téesznek »

Next

/
Thumbnails
Contents