Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-25 / 21. szám
1973.. január 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A munkásság helyseiéről tárgyalt a megyei fair ács Magánk kozott szólva a szalagátvágásokrói Érdekes megfigyelés: Ha egy község, vagy kisváros áruellátásának megjavításáról van szó, először nyomban egy ül, hipermodern áruházra gondol mindenki. Való igaz, alapvetően ez lehetne a legjobb megoldás. De hát mindenki tudja, hogy önnek nagyon is körűi határolt lehetőségei vannak. Egyszerűen képtelenség mindenhova, ahol erre szükség van, azonnal egy új áruházat építeni, mert a beruházási lehetőségek korlátozottak. A jó ügyben buzgólkodoknak ezt előbb, vagy utóbb valahol tudomására is hozzák. Hozzátéve azt a javaslatot, hogy az új üzletház felépítéséig is tegyenek meg mindent a regi kapacitások jobb kihasználására. Mert az esetek többségében erre m£g^ sok lehetőség van. A régi boltokban is lehet jobban kereskedni, a nagyobb választékra, a figyelmes kiszolgálásra ügyelni. Addig nincs is semmi baj, amíg Ilyenkor a buzgóság nem csökken, s eme utóbbi tanács megvalósítására fordítják mindazt a2 energiát, amivel az új beruházás kiharcolásához hozzákezdtek. Sajnos nem mindig így történik. Ugyanezt az ipari beruházásokról is el lehet mondani. Mert mennyivel látványosabb egy-egy új üzemcsarnok felépítése, mint mondjuk a régiben új gépsorok beállítása, vagy a második, harmadik műszak megszervezése, vagy egyszerűen csak a munkaműveletek ésszerű módosítása, a belső üzemszervezés megreformálása. Pedig ez utóbbiak haszna is kézzelfogható, hatása a termelésre, az önköltségre mérhető. Nem utolsósorban: nem kíván költséges építkezéseket, vagy hosszú időt. De tegyük a szívünkre a kezünket. Nincs ebben a szemléletben része a rosszul orientált közvéleménynek is? Hallott-e már valaki arról, hogy egy boltban ünnepséget tartottak mert egy bizonyos naptól kezdődően, a jobb üzletpolitikával sikerült nagyobb áruválasztékot biztosítani; vagy ki hallott arról, hogy egyik, vagy másik üzemben egy napon megjelent ez és ez a közéleti személyiség, hogy maga is tanúja legyen egy — a termelés ésszerűsítését, a kapacitások jobb kihasználását célzó — új munkarend beindításának. Ilyen esetekben nem szokás avató ünnepséget tartani, nemzeti szalagot elvágni, banketten koccintani a megjelent előkelőségekkel. Vagyis: ki figyel oda arra, ha nincs új áruház, új üzemcsarnok, „csak"’ szépen csendben megjavul az áruellátás, emelkedik a munka termelékenysége, hatékonysága. Jó lenne az ilyen beidegződéseken változtatni. Mert a szocialista gazdaságfejlesztés olyan szakaszához érkeztünk, amikor már nemcsak, és nem is elsősorban az új nagy ipartelepek, gyárak, üzemek jelzik a mérföldköveket. Az intenzív fejlesztés olykor kevésbé látványos módon elért sikerei diktálják ezután előrehaladásunk ütemét. Tanuljuk meg az így született eredményeket is értékükön becsülni, szerezzük meg a közvélemény előtt ennek is a rangját. V. J. Példás helytállás a szolgálatban, a munkában és a közéletben (Folytatás az 1. oldalról) teleinek megteremtése, a gyermekintézmény-hálózat terén meglevő, főleg városi szegénységünk felszámolása, vagy éppen városaink, községeink arculatának, tisztaságának, a mai ember igényéhez való alakítása. Valamennyien tudjuk, hogy helyettünk ezeket a politika rangjára emelkedett feladatokat senki sem oldja meg, tehát azt tűzhetjük ki célul, hogy jelentőségük szerint sorolva, lehetőségeinket jól hasznosítva, egy ötéves^ tervciklus keretein belül qiű-1" jtik meg e gondokat az, elviselhetőség, némelviket a hosszabb távra -vóló rendezés állapotáig, ■ Dr. Gergely' István ezután javasolta, hogy sorolják Utoljára hagytam, de jelentőségét tekintve mondanivalóm legelejéhez tartozik a megyénk munkásságának, álét- és munkakörülményeiről történő tanácsi gondoskodás. A hatalmon levő munkásosztály Szolnok megyei részéről van szó és nem szívesség, hanem kötelesség a munkásság ügyes-bajos dolgaival, erkölcsi-anyagi megbecsülésével foglalkozni az államhatalom képviseletének, csakúgy mint a vállalatok, intézmények és tömegszervezetek testületéinek s egyszemélyi vezetőinek. A munkásság lakosságunk közel 60 százalékát képviseli. INagy óbb megbecsülésére a Központi Bizottságnak kellett két évvel korábban határozatot hoznia. Megyénkben a megtermelt értékek kétharmadát is a munkáskezek alkotják és munkások körében alakult a megyénkben működő szocialista brigádok zöme is. Szükséges tehát, hogy jelentőségének és súlyának megfelelő módon foglalkozzunk politikai, gazdasági, kulturális, szociális helyzetükkel és hassunk oda, hogy intézkedéseink közmegelégedést keltsenek Szolnok megyében. — Halaszthatatlan szükség van arra is, hogy a szocialista demokráciát, benne az üzemi demokráciát tisztítsuk meg a kozmetikától s emeljük jelentőségét és jövőjét megillető helyre, valódi rangjára. Javítsuk meg minden szinten a hallásunkat a munelőbbre azokat a régóta várt és ígért közérdekű beruházásokat, amelyekre már részben vagy egeszben pénzt gyűjtöttek öss2e, amelyekre emberek és kollektívák áldoztak a sajátjukból. Ilyen például a megyei művelődési és ifjúsági ház, a vidékieket és a szolnokiakat egyaránt érintő autóbusz-pályaudvar. Említette a városok és néhány nagyközség lakásépítési programjának meggyorsítását is. — Itt szeretném megemlíteni — folytatta a megyei pártbizottság első titkára — hogy az eíajta beruházások intézése alkotó tevékenységnek számít. Nem tűri el károk nélkül a bürokratizmust, viszont nem nélkülözheti az igyekezetei, a szorgalmat és a hozzáértést. Javuljon a Tisza Cipőgyár munkásságának ellátása és lakáshelyzete, tülekedés és időveszteség nélkül érkezzen ki gyárába, majd onnan haza a Tiszamenti Vegyiművek, a Hűtőgépgyár, a Papírgyár, a Járműjavító, a mezőgépipar, az építőipar munkása. Pénzéhez, munkaidejéhez alkalmazkodjon kereskedelmünk. Munka közben nyugodtan érezhesse magát a Szolnok megyei munkás is: gyermeke bölcsődében. óvodában, napközi otthonban, korszerű iskolában legyen. S legalább ki tudja számolni, hogy mikor s milyen lakásba tudja költöztetni, rendszerint nagyszámú családját, aki lakásra szorul. Közelebb kell vinni a munkásemberekhez a kultúra, a művészeti alkotások értékéit és ezzel egyidejűleg felkelteni, majd kielégíteni kulturális igényeiket. Többet és hatékonyabban kell foglalkozni tudásuk, politikai, szakmai felkészültségük gyarapításával, mégpedig nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is. Felelősségteljesebben kell gyorsítani azt a lassú folyamatot, amelyben a ma munkásából, munkásfiataljából a holnap vezetője is válhat. . kások szavának meghallására: s formáljuk intézkedéssé észrevételeiket, javaslataikat. Hiszem, hogy az említett gondok csökkenni fognak, a közmegelégedés pedig növekszik, javul környezetünkben. Ennek elérése a mi feladatunk. A tanács és minden társadalmi, tömegszervezet tehát csak akkor végzi el feladatát Szolnok megyében is, s mi személy szerint is csak akkor felelhetünk meg a bizalomnak, ha ezek a tervek, vágyak mielőbb, eszünk és kezünk nyomán valóra válnak. Szót kért a tanácsülésen több szocialista brigád képviselője is. Márton István, a Papírgyár Damjanich szocialista brigádjának vezetője az egészségügyi ellátás fejlesztését szorgalmazta, s kifogásolta, hogy az átlagosnál viszonylag alacsonyabbak a keresetek, a munkahelyek nagy része pedig egészségtelen. Csabai József elmondotta, hogy a Járműjavító szocialista brigádjai is azt kifogásolták, hogy bérük elmarad a hasonló munkát végzők bérétől, különösen a budapestiekétől. Sürgették a munkáslakás építés lehetővé tételét és a közlekedés javítását. Dinya Irén a martfűi szocialista brigádok megbízásából a lakás- és óvodaépítés, valamint a kereskedelmi ellátás hiányosságait tette szóvá. Mint mondotta, a brigádok elismerően szóltak viszont arfól, hogy a nők, különösen az anyák helyzetének megkönnyítésére igen sokat tesz az üzem. A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat szocialista brigádjainak helyzetéről Bíró József tájékoztatta a tanácsot. A tanács határozata A megyei tanács a felszólalásokban elhangzott javaslatok túlnyomó többségét figyelembe véve alakította át a határozati javaslatot, amely az üzemi demokrácia fejlesztésének, a lakáshelyzet javításának, a szakképzettség színvonala emelésének, s általában a munkások élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében szükséges intézkedések sorát rögzíti. A vitában elhangzottak alapján a konkrét tennivalókat több esetben pontosabban, félreérthetetlenebb módon fogalmazták meg, ami az egyértelműbb végrehajtást és a könnyebb ellenőrzést segíti elő. A tanács a munkásság helyzetének javítására előterjesztett határozati javaslatot a módosítások után egyhangúlag elfogadta. B. A. Ülést tartott as MSZMP Szolnok városi B zovsága Tegnap ülést tartott a szolnoki Városi Pártbizottság és megtárgyalta a XI. kongresszus irányelveit és a szervezeti szabályzat tervezetet. A pártbizottság Ülésén részt vett és felszólalt Rév Lajos,, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az OKISZ elnöke. Jelen volt az ülésen Barta László, a megyei pártbizottság titkára is. * * * A délutáni órákban Rév Lajos dr. Gergely Istvánnal, a megyei pártbizottság első titkárával, és Barta Lászlóval, a megyei pártbizottság titkárával időszerű szövetkezetpolitikai kérdésekről tárgyalt, majd látogatást tett a KISZÖV-nél, ahol Bordás Lászlóval, a KISZÖV megyei elnökével folytatott megbeszélést. VIezó'gazHasági könvvhcmap 0rs7á«os megnyitó Szóin -kon A 18. mezőgazdasági könyvhónapot februárban rendezik meg, az országos megnyitó február elsején Szolnokon lesz. A Szigligeti Színházban délelőtt fél tízkor dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke üdvözli a megjelenteket, és megnyitja a tanácskozást. Ünnepi beszédet mond dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A Galériában rendezik a mezőgazdasági könyvkiállítást. A mezőgazdasági könyvhónap keretében mezőgazdasági szakelőadásokat is rendeznek Szolnokon. (Folytatás az 1. oldalról) Törökszentmiklóson, Tiszafüreden, Kunszentmártonban, Jászberényben és Szolnokon jó szívvel patronálják az úttörőket. A kunszentmártoni és a tiszafüredi úttörőcsapatoknak zászlót adományozott a testület. A munkásóröknek is köszönhető, hogy a jászberényi pajtások nyerték meg azt az országos honvédelmi vetélkedőt január 16-án, amelyet az úttörő szövetség, a Magyar Rádió és a fegyveres testületek közösen hirdettek meg. A veterán munkásőrök szívesen járnak az ifjúgárdisták közé, s a megye valamennyi munkásőre készségesen segít abban, hogy az idén augusztusban Szolnokon megrendezendő VI. Országos Ifjú Gárda szemle emlékezetes esemény legyen. Mindezen túl az országos parancsnokság külön felszabadulási emlékversenyt kezdeményezett 1974-ben. A megye munkásőrei az emlékverseny első két fordulóján odaadással bizonyították politikai, katonai felkészültségüket, fizikai állóképességüket. Nagy buzgalommal gyűjtik a munkásőrség történetének dokumentumait is. A megyei parancsnok szilárdnak ítéli meg az állomány erkölcsi, politikai egységét. Elmondta a2t is, hogy különösen a parancsnoki beosztásban dolgozó munkásőrök tanultak sokat a múlt évben, kilencven százalékuk már elvégezte a parancsnokképző iskolát. Posta Mihály meghatározta azt is, 1975-ben milyen tennivalók várnak Szolnok megye munkásőreire. Majd, a megyei parancsnok jelentését követően, Kovács Ferenc ismertette azokat a parancsokat, amelyek a szocialista versenymozgalomban elért sikerek alapján vándorzászlókat és kiváló jelvényeket ítéltek oda kollektíváknak, illetve a legpéldásabban dolgozó munkásőröknek. A területi parancsnokság legjobb közvetlen szakalegységének járó vándorzászlót az ellátó szakasz parancsnoka, Csőke Sándor vette át dr. Gergely Istvántól és Posta Mihálytól. Felszólalt az ünnepségen dr. Gergely István is. A megyei pártbizottság nevében köszöntötte a kiképzésben, a szolgálat teljesítésében kiemelkedő . sikereket elérő Szolnok megyei munkásőröket és parancsnokokat. Többek között azt mondta: — Közel két évtizeddel ezelőtt az eile forradalom erőivel vívott fegyveres harcok tüzében alakult meg hazánkban és megyénkben is a munkásőrség. A munkások, parasztok, értelmiségiek legjobbjai egykori vörös katonák, veteránok és fiaik nemzedéke fogott fegyvert a párt hívó szavára. Szovjet testvéreink internacionalista segítségével önként vállalták a harcot azok ellen, akik szabadságunkra, a munkáshatalomra törtek. Azóta a munkásőrök önzetlen tevékenysége szerves része a megye sikereinek. A megye lakosságának sikeres munkájáról beszélt elismerően ezek után dr. Gergely István. Elmondta, hogyan készülődnek a megye dolgozói, közöttük a munkásőrök. a pártélet közelgő nagy eseményeire. Erről szólva kijelentette: — A. munkásőr egységekben rend és leoveiem uralkodik. ahogy azt a megyei párt-végr°haj*óhi'O*tsí0 rongál megí'lavVotti Mnqrs szintre emelkedett á harckészültség, a pontosság jellemzi a munkásotokét. Munkahelyükön és o közéletben egyaránt példamutatóan dob goznak és viselkednek. Elismeréssel szólt arról is, hogy a munkásörök ott voltak a mezőgazdaság őszi termésének betakarításában. Mint mondotta: — Hazánkban, s megyénkben is társadalmi rangot jelent a munkásőrséghez tartozni. A nép jól tudja, hogy a munkásosztály önzetlen katonái ők. akik bármikor készen állnak arra is, hogy fegyverrel védjék a munkáshatalmat. az üzemekben, intézményekben pedig munkájukkal erősítik azt. A munkásosztályhoz. annak vártjához való önzetlen hűség, a pártunk politikája iránti elkötelezettség és a példás tettek sora jellemzi a munkásőröket. A jövőről szólva emlékeztetett arra. hogy a megye kommunistáinak, munkásőreinek, a társadalom legjobb erőinek hivatása, hogy tudása legjavát adva, energiáját nem kímélve igényességgel dolgozzon hazájáért, szülőföldjéért. Beszéde végén külön gratulált a tizenöt éve és tíz éve szolgáló munkásőröknek kitüntetésükhöz. Felmentette munkásőri pártmegbízatásuk alól a leszerelőket. Végül azt mondta: — A megyei pártbizottság azt várja és biztos is benne, hogy a munkásőrök 1975-ben is a megszokott fontossággal teqyehnezettséggel dolgoznak. Köszöntötte a munkásőröket Gromcv őrnagy is. Kedve* szavakat hoztak magukkal a Sásvári körúti iskola Arany János úttörőcsapat tagjai, majd Kiss István vezényszavára köszönt el az állomány a vendégektől s ezzel véget ért a2 ünnepség. A Szolnok megyei Tanács He tényi Géza Kórházában készül a 268 ágyas új épület, melynek átadását december 31-re tervezik A munkások ügyeivel foglalkozni kötelesség Megfelelni a bizalomnak B. L.
