Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-23 / 19. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975. Január 2S. FEGYVERES EILE MÁLLÁS TÖRTÉNETÉBŐL Harc a íővárosérí 5. A Kommunista Párt akció­gárdáit a nyilas hatalomát­vétel sem tudta letéríteni ki­tűzött feladatukról: a nácik és bérenceik elleni kímélet­len harcról. A terror egyik célja az volt, hogy megbénít­sa a magyar nép ellenállását. A Kommunista Párt akció­gárdái viszont fegyveres ak­cióikkal bátorítani, ösztönöz­ni, á fegyveres harcra moz­gósítani akarták a megfé­lemlített, elbátortalanodott embereket. Végrehajtott ak­cióik ezért nem annyira ka­tonai jelentőségűek, mint in­kább mozgósító, demostra- ■ tív, erkölcsi hatásúak voltak. Jelentőp akciógárdák; A párt jelentősebb akció­gárdái a Márót, Laci, Szir­­csoport, a novemberben, de­cemberben, főként a Vasas­tornászokból .alakult K1SZ- partízángárdák — a Homok, a Kelen, Lakatos, Turcsányi, Ságvári-csoport többségük vezetőjükről kapta nevét. A csoportok tömegesen hajtot­tak végre robbantásokat, ké­zigránát-akciókat, katonai járművek, telefonvezetékek, nyilas- és SS-csoportok el­len. A párt akciógárdáinak egyik összehangolt tette volt pl. a Kelen-föld, Rákosren­dező, Zugló és Göd közötti, úgynevezett körvasút több alkalommal, egyszerre több helyen végrehajtott felrob­bantása. Demonstratív jel­leggel bírt a bánhidai és mátraházi — a főváros áram­szolgáltatását — biztosító fő­vezeték oszlopok megrongá­lása Óbudán, Pesthidegkúton és Kispest határában. Állan­dó célpontjaik voltak a nyi­las kerületi és körzeti párt­helyiségek, az olyan épüle­tek. ahol a fasiszták egy-egy reprezentatív szervezete szé­keit, mint pl. az Üllői úti hírhedt ABIT — Antibolse­­vista Ifjúsági Tábor, a Tisza Kálmán — ina Köztársaság téri Volksbund székház, vagy az SS-ek egyik szóra­kozóhelye a Metropol Szálló, es a különböző nyilas köny­vesboltok. Az akciógárdák, néhány ak­ciójáról bővebben is szól­nánk: A Szír csoport A Weinberger Dezső ve­zette SZir-csoport 1944. no­vember végén a nyilas-párt főhadiszállásának, a Hűség Házának a megtámadását kapta feladatul. Az akció ko­moly előkészületeket kívánt. Minden elhamarkodott, meg­gondolatlan lépés újabb, a felszabadító bizottsághoz ha­sonló lebukáshoz vezetett volna, a siker pedig bizo­nyította, hogy a terror, a le­tartóztatások sem tudják a hazafiak hangját elnémítani. Gondos terepszemle után no­vember 27-én este került sor az akcióra. Először a csoport egyik tagja elterelő manő­verként kézigránátot dobott az Andrássy út 60 előtt álló nyilas őrszemre és magára vonta a Hűség Házban tar­tózkodók figyelmét. Így tár­sai a Csengery utcából vi­szonylagos biztonságban ha­jíthatták kézigránátjaikat a nyilas székház hátsó ablakai­ba. Áz akció nagyszerűen si­került. Bizonyította, hogy a nyilasok még a legjobban vé­dett „Otthonukban” sem( érezhetik biztonságban ma­gukat. A Padányi Mihály vezette Marót-csoport vállalkozott a december 3-ára a Városi Színházba — ma Erkel Szín­ház — tervezett nyilas nagy­gyűlés szétrobbantására. A nyilasok eddig egyetlen nagy­gyűlést sem mertek tartani hatalomra kerülésük óta. Egyes hadiüzemekben kísér­leteztek ugyan „népgyűlé­­sekkel”, de itt legtöbbször az összeterelt munkásság elke­seredésével találták szemben magukat. A fővárosiak el­lenállásának mind határozot­tabb megnyilvánulását pro­paganda-gyűlésekkel szeret­ték volna leszerelni. Ezért a nyilasok nagyon sokat vártak az első nyilvános nagygyű­léstől, amelynek sikerétől függően többet is terveztek. „SzétroM antotf’’ nvilasgvűlcs December 3-án, a nagygyű­lésre érkező nyilas csoportok közé vegyülve jutottak a színházterembe a Marót-cso­port tagjai. Nagy lelemé­nyességre, bátorságra és egy kis szerencsére volt szükség ahhoz, hogy az erkély és a földszint egy-egy páholyá­ban elhelyezzék az előzőleg már acetonnal „élesített” robbanóanyagot és időben el­hagyják a veszélyezteti he­lyet. A gyűlés megkezdődött. A nyilas induló hangjai után Gera József nyilas pártveze­­tő emelkedett szólásra. Alig beszélt azonban néhány per­cig, amikor a földszinti pá­holyban robbant az első bom­ba. „Óriási füst, por és si­koltozás — írja Fehér Lajos, Harcunk Budapestért című könyvében — Mindenki ma­radjon a helyén, az előadást folytatjuk! — kiabáltak mindenfelől... Az 'erkélyen több nyilas pisztolyt rántott és azzal akarta visszanyom­­ni a .megzavarodott nyilas tömeget.” Gera, alig hogy a kedélyek lecsillapítása után ismét szóhoz jutott, robbant a második bomba. Bábeli zűrzavar kezdődött, a meg­vadult nyilas tömeg a szé­kek tetején keresztül rohant az ajtók felé, törték, zúzták, gázolták- egymást. A nagy­gyűlés folytatása lehetetlen­né vált. Ez az akció kudarcba. ful­lasztotta az első és egyben utolsó nyilas gyűlést is, mert ezt követően a nyilasok nem mertek sem a fővárosban, sem vidéken nyilvános tö­meggyűlést tartani. Az akció végrehajtói pedig a legma­gasabb pártelismerésben, pártdicséretben részesültek. Kisegítő karhatalmiak A kommunisták harci gár­dáihoz hasonló szerepre vál­lalkoztak a számban és ösz­­szetételben is jelentősen el­térő, úgynevezett Kiska — teljes nevén kisegítő karha­talmi — alakulatok, amelye­ket a rendszer urai hoztak létre éppen az ellenállók el­len. Később a kommunisták és más hazafiak felismerve a nagy lehetőséget a nácielle­nes tisztekkel együttműköd­ve üldözötteket, harcra kész embereket juttattak a Kiska alakulatokba. Az ellenállók ott legalizálodtak és látszó­lag a rendszert szolgálták, a valóságban azonban ott és úgy leptek fel a nyilasok el­len, ahogy tudtak. Legna­gyobb ilyen antifasiszta ala­kulat a XIII/1-es és a X1V/2- es zászlóalj, illetve század volt. Utóbbiban legalizálta magát a kommunista, szo­cialista fiatalokból állő Vö­rös Brigád, tagjai többségét a nyilasok elfogták és a Várban kivégezték. Hasonló — bar számszerűen kisebb — alakulat szinte minden kerületben megtalálható volt. Az alakulatok közül több, kapcsolatba került az egyre nagyobb jelentőségre szert tett, főként a peremkerüle­tekben szerveződött partizán­egységekkel. (Folytatjuk.) Pintér István Bvs rámoló Kínéról A moszkvai Lítyeraturnaja Gazeta részleteket közölt egy Kínát járt megfigyelő nap­lójából, aki szemtanúként élte át a legutóbbi esemé­nyeket. David Karpil megállapítá­sa szerint Kínában jelenleg „újabb ideiglenes kompro­misszum jött létre az ellen­séges frakciók és csoportok között, hogy rendet teremt­senek a gazdasági életben, amelyet feldúlt a Lin Piao és Konfuciusz bíráltára in­dított kampány viharos sza­kasza.” A Pekingben élő kül­földiek kétségtelennek tart­ják, hogy a kampány kezde­tétől fogva a bírálat nyilait Csou En-laj felé lőtték ki” — írja a megfigyelő. — Az utóbbi időben azon­ban valami történt a kínai fővárosban. Fokozatosan el­tűntek a legélesebb jelsza­vak, a bíráló faliújságok és helyettük az egységre. a fegyelemre és a termelés nö­velésére buzdító felhívások jelentek meg. A Zsenmin Zsipao, a Hungcsi és a Csie­­fangcsü Pao újévi cikke vi­szont ismét arról ír, hogy „kemény csapásokat kell mérni az ellenforradalmá­rok felforgató tevékenysé­gére.” A maoista politikai kampányok sokéves gyakor­lata szerint ez újabb tiszto­gatásokat jelent, amelyek milliókra terjedhetnek ki. Egyszóval, a kínai vezetőség „összeforrottságának” és „egységének” emlegetése csak üres szó, vagy a maoista ki­fejezést használva, „nagy csalás” — zárul a Kínáról szóló beszámoló a Lityera­­turnaja Gazetában. Ciprus Csalódtak a görögök us angolokban A görög parlament kedden este egyhangúlag hozott ha­tározatában keserűségét és csalódását fejezte ki Nagy- Britanniának a ciprusi me­nekültek. kérdésében tanúsí­tott magatartása miatt. Elő­zőleg ciprusi görög diákok küldöttsége egy dokumentu­mot nyújtott át a parlament elnökének, a miniszterelnök­nek és az ellenzéki pártok vezetőinek, dinamikusabb politikát követelve a sziget ketté osztását célzó ameri­kai, angol és török politika megakadályozása érdekében. Időközben ismét megnyi­totta kapuit az athéni brit nagykövetség, amely szom­bat óta zárva tartott, miután kétezres diáktomeg ostromol­ta meg az épületet, tetemes anyagi kárt okozva. Budapest Fővárosunkat harctérié tet­ték a náci csapatok. A házakat lerombolták, a hi­dakat felrobbantották, a gyá­rak gépeit leszerelték, és Németországba hurcolták. A pincébe menekült lakosság szenvedése 1945. február 13- án véget ért: Budapest fel­szabadult. Bélyegkiadások csak hazánk egész területé­nek felszabadulásának év­fordulóját köszöntik, de eb­ből az alkalomból 1970-ben éppen a főváros romjainak ijesztő látványával utaltunk a háború pusztításaira, Dí­szes rajzú bélyegzők koráb­ban és az idén is megörö­kítik filatejisták részére a főváros felszabadulási ünne­pét. 1975. február 13-án em­lékbélyegzőt használ Buda­pesten a 4.. 5., 62., 72. és 114. sz. postahivatal. Eredetben vasy bélyegen? A hamburgi Walch család­ban a ház ura még ifjú fe­leségénél is jobban imádta a bélyegeket. Az albumokban minden este, sőt néha még álmából felriadva is gyö­nyörködött. Egy decemberi éjszakán a magyar sorokat nézegette, amikor a Mona Lisa bélyeg láttán megdob­bant szíve. Milyen szépen mosolyog, bár az én Linám lenne ilyen — gondolta. Közben felébredt az asz­­szony, és nagy veszekedés támadt. Reggel megállapod­tak. hogy elválnak. A bíró­sági eljárás simán lefolyt, a szerény berendezés kettévá­lasztása sem okozott gondot. Lina a bélyegeket előbb fér­jének hagyta, később meg­gondolta magát. Az albumok miatt eleget bosszankodott, okozzon most férjének fáj­dalmat a gyűjtemény felének elvesztése. A megosztáshoz szakértőt hívtak, aki a bé­lyegeket 300 ezer márkára becsülte. A hatalmas összeg hallatára Lina asszony rög­tön megértőbb lett. együtt is maradt volna házastársával. Hirtelen eszébe jutottak a filatelista férj jó tulajdon­ságai. A válást azonban már kimondták. Bolyai A Magyar Posta február­ban 1 forint névértékű bé­lyeg kibocsátásával emléke­zik meg Bolyai Farkas szü­letésének 200. évfordulójáról. Bolyai életét a matematiká­nak szentelte, évtizedekig kereste Euklides párhuza­mosokról szóló alaptételének bizonyítását. Eredményeit 1832-ben tette közzé Ten­­tamen című latin nyelvű könyvében, de a megoldást csak fia, János találta meg, aki felállította az abszolút (a vitatott tételt elvető) geo­metriát. Bolyai a marosvá­sárhelyi kollégiumban taní­tott 47 évig, feltalált új rendszerű kályhákat és ver­seket. drámákat is írt. Kor­társai nem értették meg, anyagi gondok között, bol­dogtalan házasságban élt. 1821-ben újra, most már sze­rencsésebben nősült, 1843- ban kibékült fiával, és 13 év múlva bekövetkezett halá­láig a két matematikus együtt élt. 1932-ben, az első arckép­sor 70 filléres címletén a posta már bemutatta Bolyai Farkas arcképét. Akkor a Magyar Tudományos Akadé­mia (Bolyai levelező tag volt) tulajdonában levő Thanhof­­fer festmény szolgált a bé­lyeg alapjául. A mostani ki­advány Vagyoczky Károly grafikusművész terve alap­ján szürke és piros színben készül az Állami Nyomdá­ban. Hírek Veszélyben az olimpia, Montrealban nincs elég pénz az előkészületekre. A kana­dai posta a nagy verseny bélyegeinek külföldi terjesz­tésével vezérképviselőket bí­zott meg az USA-ban. Belgi­umban, Angliában és Olasz­országban. A négy tekinté­lyes bélyegkereskedővel kö­tött szerződésből jelentős be­vételt várnak, noha a ren­dezőbizottság már eddig tímillió dollárt kapott a pos­tától. Február 5-én újabb, három értékből álló sorozat jelenik meg. A feláras bé­lyegek az úszás, az evezés és a vitorlázó sport népsze­rűsítését is szolgálják. a Nincs „elhagyott” föld Az állami gazdaságok Len­gyelországban 1949-ben jöt­tek létre. Területük 1950-ben 2.2 millió hektár volt, ebből 1.8 millió hektár mezőgazda­­sági terület, amelynek azon­ban csak kétharmadát mű­velték. Azóta jelentős válto­zások mentek végbe, első­sorban a parasztok által el­hagyott és tartalékba kerü­lő földek átvételével. Jelen­leg (1973. évi adatok alap­ján az állami gazdaságok összes területe 2.935.000 hek­tár mezőgazdasági terület, vagyis az ország összes me­zőgazdasági területének 15.2 százaléka. Agrokémiai szolgálat A terméshozam-növekedés a Szovjetunióban mintegy fele a helyesen alkalmazott ásványi műtrágyáknak kö­szönhető. Az ásványi műtrá­gyák jelentik a mezőgazda­ság egyik leggyorsabban ter­jedő eszközcsoportját. Ele­gendő csupán annyit megál­lapítani, hogy minden egyes, a kemizálásra költött rubel átlagosan, az OSZSZSZK-ban 2.5 rubelt, a nem-fekete föld területeken pedig 3,5 rubelt jövedelmez. Az átfogó ke­­mizálás egyre inkább a föld­művelés és az állattenyész­tés döntő tényezőjévé válik. Rekordtermés Az előzetes statisztikai adatok tanúsága szerint 1974-ben Jugoszláviában ku­koricából és cukorrépából is rekordtermést takarítottak be. Mivel búzából is igen jó volt a termés (mintegy 6 millió tonna), az elmúlt esz­tendő a legutóbbi évtized egyik legsikeresebb évének tekinthető. Az 1974. évi ku­koricatermés volumene az előzetes adatok szerint 8.4 millió tonna, a cukorrépáé pedig 4.25 millió tonna. A napraforgómag-termés 410 ezer tonna, azaz 22 ezer ton­nával kisebb, mint az előző évben. Technikoi megújhodás a VDK-ban A Vietnami Demokratikus Köztársaság mezőgazdasága az elmúlt húsz év alatt mind társadalmi és gazdasági, mind pedig műszaki szem­pontból lényeges változáso­kon ment keresztül. A döntő fordulatot az új szocialista termelési viszonyok megte­remtése jelentette. Az egész ország területére kiterjedő és vissza 'nem állítható föld­reformot követő szövetkeze­ti gazdálkodás megnyitotta a technikai megújhodáshoz vezető utat. Napjainkban ez a folyamat képezi a mező­­gazdaság központi problémá­ját. KGST-géppark A KGST-tagországok je­lenleg hárommillió traktor­ral és 800 ezer gabonakom­bájnnal rendelkeznek, míg ezeknek a gépeknek a szá-Pazarlás Nagy Nagy-Britannia élelmiszer­készletének negyedrésze év­ről évre veszendőbe megy — jelentette ki dr. H. C. Pe­reira, a brit Mezőgazdasági Minisztérium tudományos igazgatója egy nemrégiben Brightonban megtartott kon­ferencián. Az ország élelmi-' szerveszteségeinek értékét a brit agrár szakember 1.9 ma 1950-ben csak 720 ezer, illetve 200 - e(zer volt. A KGST-országok műtrágya­­felhasználása 1950-től meg­tízszereződött, és jelenleg el­éri a 21 millió tonnát. Britanniában milliárd font sterlingben ha­tározta meg. Az élelmiszer­­termeléssel és felhasználás­sal összefüggő tudományos kutatásoknak \és fejlesztési elképzeléseinek szentelt fel­szólalásában Pereira nyoma­tékosan hangsúlyozta a rak­tározási veszteségek megelő­zésének szükségességét. A konzervipar a élelmiszeripar viszonylag új­keletű ágazata. Az ország el­ső gyümölcs- és konzerv­gyára, az ismert KYKNOS 1915-ben létesült Nauplion vidékén. A két világháború között, s az azt követő idő­szakban számos kisüzem épült, de a hatvanas évekig a konzervipar alárendelt sze­repet játszott az ország élel­miszergazdaságában. Az el­múlt másfél évtized során nagymértékű állami támoga­tással korszerű élelmiszer­feldolgozó és tartósító gyá­rak létesültek az egyre nö­vekvő nyersanyagtermeléssel párhuzamosan. Újkeletű konzervipar görög Műtrágyagyártás Egy évtizeddel ezelőtt Kí­na még a nitrogénműtrágyá­kat importáló legnagyobb országok között szerepelt. 1972-ben közel 1.6 millió tonna nitrogént vásárolt külföldön, ami az egész vi­lágkereskedelem egyötöd ré­sze volt. Igen nagy erőfeszí­téseket tesznek, hogy a hat­vanas évek második felében elindított kulturális forrada­lom hátrányos következmé­­neyit kiküszöböljék, mert annak idején a tervek telje­sítésével erősen elmaradtak. Pedig még nem heverték ki azt sem, hogy a Szovjetunió 1961-ben megszüntette Kína műszaki és pénzügyi támo­gatását. Tiltakoznak a parasztok A Rajna felső folyásának mindkét oldalán, Waldshut és Karlsruhe között napokon át tüntettek és tiltakoztak. A svájci paarsztok Leibstadt­­ban Basel közelében a lege­lőre hajtják állataikat, hogy így nyilvánítsák ki ellenke­zésüket az oda tervezett atomerőmű építésével szem­ben. A Kaiserstuhl menti Wyhlben a badeni szőlősgaz­dák és parasztok hasonló terv miatt tiltakoznak a ba­den—Württemberg! tartomá­nyi kormány ellen: mindösz­­sze néhány kilométerre Wyhltől, a Rajna elzászi ol­dalán a környezetvédelem hívei hat hét óta tartanak éjjel-nappal megszállva Markolsheim mellett egy építési területet, ahol egy müncheni cég akar mű­anyaggyártás céljára ólom­­feldolgozó üzemet létesíteni!

Next

/
Thumbnails
Contents