Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)

1975-01-03 / 2. szám

SZOLNOK MFGTEI NÉPLAP .*? 1975. Január 3„ Elengedlreíelleii a megye élelmiszeriparának f*ij Vesztése Dr, Dimény Imre miniszter látogatása Szolnok megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának [helyzetéről tartottak megbeszélést tegnap Szolnokon a me­gyei tanács székházában. A tanácskozáson részt vettek dr. IJimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Kecskés Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának munka­társa, a MÉM vezető szakemberei, valamint dr. Gergely Ist­ván, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára, dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke, Barta László, a megyei pártbizottság titkára és más vezető szakemberek. A vendégeket dr. Gergely István köszöntötte, majd dr. Hegedűs Lajos tartott tájé­koztatót Szolnok megye mezőgazdáságának hely­zetéről. Többek között el­mondotta, hogy a kedvezőt­len őszi időjárás ellenére a mezőgazdasági szövetkeze­tekben a halmozott termelési érték várhatóan mintegy 5— 6 százalékkal ''emelkedik és meghaladja a 7 milliárd fo­rintot. A termelési költségek a vártnál nagyobb mérték­ben növekedtek, összességé­ben a megye termelőszövet­kezeteiben 8—10 százalékos n vereségcsökkenés várható. Mindemellett, az 5—6 száza­lékos létszámcsökkenés elle­nére, a részesedési alap mintegy 2 százalékkal nö­vekszik. A termelőszövetke­zeti beruházások értéke az 1973. evivel.-ázonos, de szer­kezetében további kedvező változások; vannak, az elmúlt évben is folytatódott a már kát éve tapasztalható eltoló­dás a gépi beruházások ja­vára. 1973. évi veszteség miatt gazdaságot nem kellett szanálni a megyében, a ked­vezőtlen adottságú termelő­­szövetkezetek helyzete is sta­bilizálódott. A megye állami gazdasá­gaiban a termelés tovább szakosodott. A bruttó terme­lési érték 8, a nettó árbevé­tel 7,5 százalékkal nagyobb, mint az előző évben. Az álla­mi gazdaságok a beruházott 200 millió forintból szintén többet fordítottak gépesítés­re, mint az előző évben. A megyei tanács elnöke kedvezően nyilatkozott az Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság javuló munkájáról, valamint a megye élelmi­­szeripari vállalatainak gaz­dálkodásáról is. Az eredmé­nyek mellett szólt a gondok­ról is. Nem utolsósorban ar­ról, hogy a munkát hátrál­tatja a nagyteljesítményű erőgépek és a kálium műtrá­gya korlátozott beszerzési lehetősége, Dr. Dimény Imre méltatta többek között Szolnok me­gye egyre növekvő szerepét a szójaprogramban, elisme­réssel szólt a karcagi rizs­­termesztési rendszerről, va­lamint arról, hogy a megye gazdaságai felismerték a termelési rendszerek jelentő­ségét, az országos átlagnál nagyobb ütemben igyekeztek azokba bekapcsolódni. El­mondta: 1975-ben is arra kell törekedni, hogy a rizs vetés­­területe ne csökkenjen, ugyanakkor a cukorrépa ter­mőterületének növelésekor az a cél, hogy ez elsősorban a termelési rendszerekben va­lósuljon meg. Dr. Gergely István zársza­vában többek között azt hangsúlyozta, hogy a megye mezőgazdasága akkor fej­leszthető dinamikusan, ha fejlődik feldolgozóipara is. Az élelmiszeripar fejlesztése ugyanis visszahat a nyers­anyagtermelőkre, a legna­gyobb segítséget tehát a ver­tikális integráció adná. A MÉM vezető képviselői a megye ilyen irányú törek­véseit elismerték, és ígére­tet tettek arra, hogy a lehe­tőségekhez mérten igyekez­­nek megadni ehhez a támo­gatást. T. P. / ANIKÓ, a „radiátor-bébi Először akkor láttam, amikor még pólyában rugdalózott. Mostmár egyéves, szőke, dundi kislány. Urbán Anikó, a „ra­diátor-bébi”.... 1973. december 8. Ezt a na­pot soha nem felejtik el Jászboldogházán a radiátor üzemben. Azon a szombaton ugyanis egy kislány született a gyárban. Szalóki Ferenc, az üzem vezetője még min­dig élénken emlékszik vissza a nem mindennapi esemény­ei, — Szinte el sem hiszem, hogy már eltelt egy eszten­dő. Olyan mintha csak pár napja született'volna Anikó. Jól emlékszem mindenre... Azon a szombaton kommu­nista szombatot tartottunk a gyárban. Sokan bejöttek dol­gozni Urbánné, Pannika is itt volt, aki már minden nap várta a babát. Reggel meg­beszélést tartottam. Vendé­geket is vártam, ahogy meg­érkeztek lementünk az üzembe szétnézni. Ügy tizen­egy óra lehetett, amikor két­ségbeesve szaladtak utá­nam, hogy azonnal menjek, mert Urbánné rosszul van. Lehet, hogy meglesz a gye­rek! Összeszedtem a mara­dék erőmet, bátorságomat és szaladtam. Mire odaértem már ott volt Ménkű Jáftosné és Kiss Andrásné, — Urban­­nr két rhühkatársa — ők segítkeztek. Telefonáltak a mentőknek, a herényi kór­házba, hívták a bábaasz­­szonyt. Mire mindezt elintéz­lek megszületett a kislány. A mentők érkezését már pó­lyában várta, — mert köz­ben hazaküldtem babaholmi­kért is. Alig tértünk magunk­hoz, amikor elvitték az édes­anyát meg a picit. Minden­ki ideges, fáradt volt. Hát nem mindennap történik ilyesmi nálunk! Az üzemben később sem feledkeztek meg a kis Ani­kóról. A Gagarin szocialista brigád „lányává fogadta”. Figyelik a fejlődését, segíte­nek a nevelésében. — Anikó itt született a gyárban, a mamája a bri­gádunk tagja — így hát mi patronáljuk — mondja ha­tározottan Kohári Magdolna brigádvezető. — A Gagarin brigád a készáruraktárban dolgozik, húszán vagyunk. Pannika is itt dolgozott, amíg nem ment szülési sza­badságra. Három évig ott­hon lesz, addig csak látogat­ni jön az üzembe. Sokszor magával hozza Anikót. Ilyenkor mindenki vele ját­szik. Barátságos, kedves gye­rek, nagyon szeretjük. Név­napjára, születésnapjára ajándékokat vettünk neki. Karácsonyra is kapott egy nagy macit. Ha 'időnk enge­di, elmegyünk meglátogatni. Sajnos most tanyára költöz­tek, oda nehezebb kijutni, dr szakítunk rá időt. • * • A nagy fotelban elmélyül­­ten játszik Anikó. Gondosan vizsgálgatja az ajándékba kapott csokoládét. Néha édesanyja „szavába vág”, majd újra elfoglalja magát. Urbán Lászlóné az eltelt egy év eseményeit idézi. — Ahogy megszületett a kislány, a jászberényi kórház szülészeti osztályára vittek mindkettőnket. Onnan Anikó a gyerekkórházba került, mert besárgult. Az orvosok mondták, hogy nem kell megijedni, ez a legtöbb cse­csemőnél előfordul. Gondol­hatja, hogy nem volt nekem egy nyugodt percem sem. Csak akkor örültem igazán, amikor december 19-én kö­zöltek velem, — menetűn« haza. Az eiső közös karácso­nyunkat már otthon töltöt­tük. A hónapok szaladta« egymás után. Már csak azt vettük észre, hogy Ani tor­­golódik, majd magától ül, áll... Minden nap újabb él­ményt jelentett. Néhány szót is kimond tisztán: papa, pápá, adjál. Nemrég megtet­te az első lépéseket, remé­lem nemsokára egyedül is megy. Annak őrülök, hogy nem volt beteges, az egy ev alatt kétszer-háromszor kap­ta el a náthát. Barátságos, nem tel senkitől. Hozzászo­kott az emberekhez, nem hiaua a gyárban született... lía behozom az üzemoe mindenütt csak „radiátor­­bébinek” szólítják. Erre na­gyon büszke vagyok. Még volna mit mesélni Anikóról, hiszen egy év alatt sok minden történt vele, de már nagyon türelmetlen.^ Hangos cuppogásokkal, sikításokkal jelzi, hogy közeleg a dél. Ideje lesz ebédelni... Szekeres Edit A mama (balról) és a brigádtagok társaságában Jövőre méff több cukrot A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága buda­pesti Váci úti irodaházában R—20-as típusú szovjet elektronikus számítógépet helyeztek üzembe, a társada­lombiztosítási szolgáltatások gyors, pontos lebonyolítására. Január 1-től az ország valamennyi. nyugdíjba menő dolgozójának a számára legkedvezőbb munkabér-átlagát külön kérés né'kül ez a gép számítja ki. Ezenkívül a számítógép fontos statisztikai feldolgozásokat végez a szakszervezeti mozgalom és a társadalombiztosítás szá­mára. Ny a c egyesült téesz kezdte az új évet a megyében A Szolnoki Cukorgyárban az év utolsó napjáig több mint 3 ezer 600 vagon cuk­rot gyártottak, a kampány Végéig még mintegy 700—750 vagonnal számolnak. Ez a mennyiség közel ezer vagon­nal lesz több. mint a múlt évben, ami a megnövskedett termőterület és termésátlag eredménye. Ugvanakkor. a többletfeldolgozás többlet­­munkát is jelent. A tervek alapján a cukorgyártást már december 26-ra be kellett volna fejezni, de erre nem kerülhetett sor, mert az in­duláskor csak félüzemmel tudott termelni a gyár. A répa sárral szennyezett, cu­kortartalma alacsony, így egy mázsából csak 8—9 kiló cukrot tudnak készíteni a tavalyi 11—12-vel szemben. A termelés költségei így érthetően növekedtek. Mé ” 1971-ben is, amikeír talán az utóbbi évek egyik legjobb termése volt, 940 forintba került egy mázsa cukor elő­állítása. A gyár arra törek­szik, hogy a termelés növe­kedése mellett a költségek csökkenjenek. A most felvá­sárolt 58,5 ezer vagon cu­korrépa helyett 1975-ben 70 ezer vagonra kötnek szerző­dést. A feldolgozást is ko­rábban kezdik, amit viszon! csak úgy érhetnek el, ha a szokásos évi karbantartást mintegy tíz—tizennégy nap­pal korábban be tudják fe­jezni, amihez a külső válla­latok segítségét is igénvlik. Az ország több cukrot kan a cuko—♦"áraktól. így jelen­tősen csökken az import, de még így is szükség lesz be­hozatalra, ami tetemes ki­adást jelent a népgazdaság­nak. O ajkáíyha ura varr ók A Belkereskedelmi Minisz­térium -tájékoztatása szerint január 1-től módosult az olajkályha -forgalmazás rend­je! E szerint az elhasznált, kiselejtezésre kerülő olaj­kályhákat a MÉH kljélölt telepein térítés ellenében megvásárolják és csereutal­ványt adnak, amely a kije­lölt üzletekben úi olajkály­ha megvételére jogosít. Az olajkályhákkal eddig nem rendelkezők közül — újabb intézkedésig — csak szociá­lis, egészségügyi és kulturá­lis . intéznoények kaphatnak új olajicályha vásárlására jo­gosító utalványt. (Tudósítónktól.) Január 1-től tízzel csök­kent a mezőgazdasági téeszek száma a Középtiszavidéki és a Jászsági Tsz Szövetség mű­ködési területén. Tizennyolc közös gazdaságból nyolc nagyüzem alakult ki. az erők egyesítésével kedvező feltéte­leket teremtettek az iparsze­rű termelési rendszer gyor­sabb ütemű fejlesztésére, a műszaki és a technológiai színvonal emelésére. Két íz­ben hármas egyesülést mond­tak ki a szövetkezeti közgyű­lések. 1975-ben már együt­tesen gazdálkodik a jász­apáti Alkotmány és a Véle­­mi Endre Tsz, valamint a jásZiván-vi Szabadság'Terme­­löszöVétketet. • Az egyesült' nagyüzem közel kétezér tag­ja 10,5 ezer hektár földön gazdálkodik, és munkáját 17 tagú vezetőség irányítja. A közös gazdaság a Velémi Endre nevet viseli és Jász­apáti székhellyel működik. Az egyesüléssel új utakon indult el a kőtelki Ady. a nagykörűi Haladás és a csa­­taszögi Szebb Élet Tsz is. A hármas fúzió révén több mint 8300 hektáros nagyüzem alakult ki, 1726 tagja van. Az egyesülést kimondó közgyű­lésen tizenhét tagú vezető­séget. tizenöt tagú nőbizott­ságot és hét-hét tagú ellen­őrző. illetve döntőbizottsá­got választottak meg. Tisza­­földvár két országoshírű gaz­dasága a Lenin és a Szabad Nép Tsz is egvüHesen kezdi meg az 1975. évi gazdálko­dását. A nyolcezer hektárnál nagyobb területen működő egyesült gazdaság elsősorban a gabonatermelést és az ál­lattenyésztést fejleszti ipar­szerű rendszerben és közö­sen készül a Tisza II. vízlép­cső öntözővizének intenzív hasznosítására. Az egyesülésekkel a terme lőszövetkezetek határának a nagysága átlagosan 4512 hek tárra nőtt, az átlagos, taglét­szám pedig 876. A tájterülel legnagyobb hal árú gazdasá­gává a 10 453 hektáros jász­apáti—jásziványi Velemi Endre Tsz lépett' elő. míg a legkisebb gazdaság a szol­noki Damjanich Tsz 896 hek­­tá- term’terűiéivel és nyolc­vanhat dolgozó tagi óval. A2 egyesült téeszek az 1974. évi zárszámadásokat még külön külön készítik, de az 1975 évi gazdálkodási tervek ki­­mun’’ólásán már esvü** dől goznak. Szám'tógépes rekonstrukció programozás N\olcnu'liú kilowattóra meg akar Uns (Tudósítónktól) A világ energiahelyzetének ismeretében hazánkban kü­lönösen fontossá vált » ta­karékos energiagazdálkodás. Az ország energiaszükségle­tének 40 százalékát import­ból fedezzük és ez a szám 1975-ben várhatóan 48 szá­zalékra nő. Az összes ener­giafelhasználáson beiül egyre nagyobb részarányt képvisel a villamosenergia. Ezért kulcskérdés az ésszerű, taka­rékos villamosenergia gaz­dálkodás, amelynek me­gyénkben is sok — eddig még ki nem használt — tar­taléka van A TITÁSZ szolnoki Üzlet­igazgatósága 1974-ben mint­egy 450 millió forint értékű vilíam .-»energiát szolgál­tatott közép és kisfe­szültségen 103 ezer fo­gyasztója számára az or­szágos vili amos alapháló­zatból. A jelentős mennyiségű áram fogyasztásához körülbelül 489 ezer tonna szenet kellett el­tüzelni az erőművekben, s ennyi villamoseriergiának megfelelő csúcsterhelés ellát fásához mintegy 1 milliárd forint értékben keUene új erőműberuházás; létesíteni. Az üzemigazgatóság a kongresszusi munkaveiseny ben vállalt célkitűzéseinek megfelelően nagy gondo­­fordított a fogyasztói igények kielégítésére, a takarékossági szempontok érvényesítésévé Gazdaságosan üzemeltett*- 3609 kilométer hosszú háló-1 zatát és az 1000 trafóállo­mást. Különösen nasv figyel­met szentelt a hálózat-; vesz­teség csökkentésére, a rossz feszültségű trafókörzetek megszüntetésére. A komplex tevékenység együttes eredménye, hogy rossz feszültségű trafó­körzet nincs az üzem­igazgatóság területén. (Országosan a körzetek 5.8 százaléka rossz feszültségű A TITÁSZ üzemigazgató­sága korszerű moL:e-rk.?' is alkalmazott, számítógépes programot dolgozott' iíi a re­konstrukciós munkák idejé­nek. helyének ej mo ónok pontos meghatározására. Egy év alatt 22 millió forintot fordítalak háló­zatfejlesztésre és rekon­strukcióra, 50 százalékkal többet, mint 1973-ban. Ez 58 kilométer középfeszült­ségű és harminc kilo­méter kisfeszültségű há­lózat jelentette. Haté­konyan előmozdították a ♦azda ■ >3 ene ■ ♦'aszoigálta­­t'st az 1974-ben üzembe lé­nett martfűi és a szolnoki déli nagyiéit ítmínyő új transform hör-állomások, valamint a feszültség avítá­­sa. a gazdi -ásás körzetkiala­kítások. táppont sűrítések 6tb. A komplex, tervszerű mun­ka, a szocialista munkaver­­senv célkitűzéseinek végre­hajtása azt eredményezte, hogy a hálőzatveszteségbén 8 mill;'« kilowattóra meg­takarítást értek el. Ez a villamosenergia meny­övisér meafelel hár ’m ak­k .rfl 9 .vn mint a Szolnoki Tárm "javj'tó vaav 1> ezer Szolnok megye; átlagh-ztar­­tás évi ÍPgvaszfásának. Az ii'-m lozgato-ág 1975-ben a vili-in* .;.)í i fogyasd ős további növekedésével szá­mol. ezért úiabb célokat tű­zött ki a gazdaságos, tervsze­­r ű energi aszolgáltatásra.

Next

/
Thumbnails
Contents