Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-03 / 2. szám
4 SZOLNOK »ÍEGYEI NÉPLAP 1975 január 3. képernvon Szilveszter pil anatai Nem számoltam a jelenetek 6zámát, egyébként is felesleges lett volna, hisz § televízió óév-búcsúztató műsora ezúttal alaposan eltért a jelenetező műsorok hagyományaitól. Így hát nem is tudom hány -Pillanat” gyűrűzött be — Konilós szavaival jellemezve — a televízió szilveszteri műsorába. Mindenesetre ahogyan felhangzott Both Béla megszokott érdes érces hangja közölvén az idő múlását és az események kezdetének menetét, abból úgy tűnt, mintha a iólismert szovjet filmsorozat elevenedett volna meg s akár azt is várhattuk volna, hogy majd Stirlitz is megjelenik a képernyőn. De nem jelent meg, s ezzel az ötlet is egyszeriben kimerült. Egyébként nem ez volt az egyetlen ötlet a műsorban, amelyet félbe-szerbe elhagytak megszülök Erejükből arra nem futotta, hogy az ötletek önálló életre is kelhessenek a műsor folyamán. Az elpazarolt ötletek műsorának is nevezhetném a televízió szilveszteri kabaréját. Az ötletek számát és minőségét, a bennük rejlő boltozati lehetőségeket tekintve ez a televíziói szilveszter egyáltalán nem volt rosszabb, mint az előző évek több-kevesebb sikert hozó próbálkozásai. Sőt annál még jobb is volt, mint amilyen rossz lehetett volna. Egyébként minden viszonyítás dolga. Ha azt veszem például, hogy néhány nappal előbb, karácsonykor milyen szuperzűrzavart sikerült produkálni a képernyőn könynyűzenei bemutató címén, akkor ez n televíziós szilveszteri időmúlatás ritmusos rendjével, jól megszervezett menetével, gyors és frappáns váltásaival, helyenként elegáns, könnyed szellemével egyáltalán nem is volt kiábrándító. Különösen pedig gondolom annak nem, aki nevetőizmait már előzetesen torn úsztatta Kelléren, Hofin, a szilvesztert megelőző estéken. Aki kellően Karbantartotta az ilyenkor szükséges izmokat, az bizonyára jókat derülhetett a Kalap utca 4. lakóinak apró-cseprő konfliktusain, többek között a képernyőbe „szerelmes” kritikuson. vagy épp Kabócza Vendel házfelügyelőék mesébeillő kalandján, a jól viselkedő és szépen tátogó pontyocskával. amelyik váratlanul alig öltözött tündérré változott és így bolygatta meg lakásról-lakásra járva békés családi fészkek nyugalmát. Jól bejáratott nevetőizmokkal még Hacsek és hajó jelenete láttán is mulatni lehetett, vagy Bárdi professzor kiselőadásán, amelyben a szerelem fogyasztói erejét ecsetelte, s még inkább Szuhay Balázs frissen zöldellő paródiáin. Abban a tényben, hogy ' 974 szilveszterén egyszerre órakozhattunk önmagun>n, nézőkön és a tálalt műron, valójában ebben az idigí szilveszteri programok jj hatását üdvözölhetjük. De hagyjuk a távlatokat. Pillanatokkal kezdtem az ■lején, maradjunk a pillanatnál Nekem a szilveszteri ■ rogram kiemelkedő pillanata: Hofi találó paródiája, az vst legpolitikusabb töltésű llanata. Tapasztalhattuk, TV bár a paródia külső és Iső emberi vonások e?túlával éri el hatását, ke tsem a gúnyolódás eszkö hanem a nemes közien ’emreméltó csatornája. *. M. IXFLÁCIÓ Dől arkirá'y e’veszti koronáját 1A legtekintélyesebb # nyugatnémet lapok erre az esztendőre egymillió munkanélkülit jósolnaik. A francia, az olasz, az angol gazdasági szakemberek az infláció további növekedíésével számolnak, az Egyesült Államok közgazdászai pedig a múlt esztendő végén .egyre többet írták le: lehetséges, bogy a néhány éve tartó pénzügyi válság általános — az egész tőkés világot átfogó — gazdasági válságba csap át. Ha ennek mérete nem is éri el az 1929—33-as nagy világválságét, mindenképpen nagyobb lesz (ha csak nemzetközi intézkedésekkel nem sikerül elejét venni), mint a második világháború utáni átmeneti visszaeséseké, az úgynevezett recesszióké volt. A hatvanas évek nyugati gazdbsági szakértőit optimizmus töltötte el: állandó konjunktúráról, korlátlan lehetőségekről, a küszöbön álló jóléti állam megvalósulásáról beszéltek. Néhány esztendő alatt azonban számos olvvin hatás érte a tőkés világgazdaságot, amelynek nyomán helyzete meggyengült, s az általános gyengeség olyan szembetűnő jeleit mutatta, mint amilyen a dollárválság, az energiaválság, vagy a nyersanyagválság volt. Az egyik legnevesebb amerikai gazdasági szakértő így jellemezte az 1974-es évet: „majdnem katasztrofális”. És hozzátette, könnyen lehetséges, hogy az elkövetkezendő esztendő mérlegének megvonásakor ebből az értékelésből a majdnem szó is elmarad. Cikksorozatunkban megpróbáljuk végigkísérni azokat az okokat, amelyek az elmúlt három évben a világ nyugati felén a mostani nehéz gazdasági helyzethez s ennek legszembetűnőbb tünetéhez, a hatalmas méretű inflációhoz vezettek. A pénzromlásra jellemző lehet az az 1974 végi statisztika, amely összefoglalta a legnagyobb tőkés országokban az egy esztendő alatt bekövetkezett inflációt. Ez az inflációs tükör ezt mutatta: NSZK 7,1 százalék, Egyesült Államok 12,2 százalék, Nagy- Britarmia 17 százalék, Kanada 11,6 százalék, Japán 25,8 százalék, Olaszország 20,5 százalék, Franciaország 14,7 százalék. Hogyan jutottak eddig? A nyugati gazdaságban bekövetkezett nehézségeket az utca embere először az 1971—72. évi nagy dollárválságkor érzékelte. Egy-égy nyugati váluta helyzete már korábban megingott, 1967 novemberében például a font, 1969 augusztusában a francia frank került válságba, de az így támadt problémákat gyors leértékeléssel meg lehetett oldani. A két évvel ezelőtti nagy dolláringás azonban az egész nemzetközi pénzügyi rendszer válságát jelentette. E válság legfőbb oka az Egyesült Államok volt. A második világháború után újjászervezett pénzügyi rendszerben (1944-ben egy amerikai kisvárosban, Bretton-Woodsban állapodtak meg arról a valutarendszerről, amely napjainkig összekapcsolja a tőkés országok pénzeit) a dollárnak kulcsfontosságú szerepe volt. Az Egyesült Államok így a nemzetközi gazdasági életben is kulcsszerephez jutott. Hiszen kormánya szinte korlátlanul bocsáthatta ki az egész világon elfogadott , alap-valutának számító pénzt, és saját gazdasági érdekeinek szolgálatába állíthatta. Az amerikai kormánynak módja volt arra, hogy rendszeresen bevételeit meghaladó mértékben költsön, hiszen egyszerűen megnövelte a dollárkibocsátást. És az egymást követő USA-kormányok költöttek is. Tőkeberuházásra, gazdasági segélyekre és — egyre növekvő mértékben — katonai célra. A kiáramló dollárok hatalmas pénzbőséget teremtettek a nemzetközi pénzpiacon. E pénz mögött azonban — a valutáris rendszer másik lényege a dollár aranyra válthatósága volt — nem állt már megfelelő arany fedezet. A válság második, ugyanennyire fontos oka a nemzetközi gazdasági erőviszonyok megváltozása volt. Japán és a közös piaci országok (mindenekelőtt az NSZK) gazdasági ereje a negyedszázad alatt megsokszorozódott. S ezek a megerősödött országok egyre jobban lázadozni kezdtek az ellen a megkülönböztetett helyzet ellen, amelyben az amerikai gazdaság a dollár kulcsvaluta szerepe miatt volt. A dollárválságot közvetlenül az indította el, hogy az Egyesült Államok külkereskedelme — elsősorban a vietnami háború gazdasági hatásai, valamint belső nehézségek miatt — 1971-ben, első ízben a XX. században, deficites lett. Ennek következtében megrendült a dollár iránti bizalom. Aki tehette, már az év első felében aranyra, vagy más, sta bilabb valutára (elsősorban nyugatnémet márkára és * - pán yenre) váltotta ét dollár-követeléseit és ' A nyár a nagyarányú nemzetközi pénz a g pulációk jegyében, za . A dollár pozíciójának rat mentése érdekében Nixon amerikai elnök olyan időpontot választott átmeneti gazdasági intézkedések beje-, lentésére, amikor nemcsak a munkások nyaraltak, hanem a nyugati országok vezetői is. 1971, augusztus 16-n—’, Nixon bejelentette: 10 százalékos adót vet a külföldi árukra, azonnali hatállyal érés bérbefagyasztást rendel el, és ideiglenesen beszünteti a dollár aranyra való átváltását. Ez az intézkedés-sorozat amolyan amerikai önálló kísérlet volt arra, hogy a válságból úgy kerüljön ki a dollár, hogy a következményeket más országok — az importadóval sújtott államok — viseljék. Az amerikai mentőakció azonban nem érhetett el eredményt. Dollárkirály trónja akkor már oly mértékben ingott, a gazdasági partnerek oly erővel követelték a valuták egymáshoz való viszonyának megváltozását, hogy ez a villámintézkedés csak néhány hónapnyi haladékot jelenthetett. Ezutáft gyors egymásutánban a dollárt kétízben Is leértékelték és megváltoztatták a' többi nyugati Valuta egymáshoz való viszonyát Is. A föl- és leértékelések természetesen nem ..pótolták, ^.^jpe^izetközi valutáris rendszer * kialakítását, amelyre pedig a helyzet megérett. Ä HöSSzű időfr keresztül húzódó-halasztódó tanácskozások nem hoztak eredményt, és pillanatnyilag — ha a valuták árfolyamai nyugodtabbak is — pénzügyi téren semmi sincs megoldva. A világméretű infláció egyik oka feltétlenül ez. K. A. (Következik: 2. Kimerül e a föld-űrhajó?) Városlakó jegesmedve A Szovjetunió legészakibb városa, Norilszk utcáin, a gyerekek legnagyobb örömére szabadon sétálgat Ajka — a jeges medve. A játékos medvebocs Nyikolajev város állatkertjében született. És talán soha nem láthatta volna meg a Sarkvidék hó- és jégborította területét, ha Jurij Legyin norilszki filmrendező és operatőr nem fedezi fel a fehérbundájú apróságban a jegesmedvékről szóló, készülő filmjének főhősét. Hamarosan Ajka még északibb utazásra indult, az Észak állatvilágáról szóló film forgatási helyére, a Ferenc Józsefföldre. A rendező ugyanis nem volt meggyőződve róla, hogy a helyszínen majd közelről is „kameravégre” kaphatja a film prémes szereplőit. Ezért magával vitte Ajkát. De a szigeten annyi négylábú „statisztát” talált, hogy a filmben Ajkának be kellett érnie a „szerényebb szereppel”. A jegesmedvék csoportosan mentek az opeatőrhöz, és meglepően szívélyes „vendég ítónak” bizonyultak. Ajkát is azonnal be gadták, aki kitűnően szórakozott észak 'konaival. A forgatás befejezése után Ajka visszament gazdájával Norilszkba. Most a vá-Jurij Legyin íilmopcratőr Ajka jegesmedvével Norilszkban rosközpontban, az egyik ház hetedik emeletén lakik. Az utazás óta hatalmasra nőtt medve változatlanul játékos és békés ternészetű. Jövő tavasszal a filmrendező tíz :ves kislányáról készít filmet, amelyben Ajka is szerepel. A címe: „Veronika és Ajka”. Forgatás után az utazó jegesm^T- vét visszaviszik régi lakóhelyére, az állatkertbe. (APN—KS) A jógi titka Üjabb titokra bukkantak Indiában. A 60 éves Satyamurti iógit koporsóba zárva eltemették, és 8 napot töltött a föld alatt. A föld felszínén négy indiai egyetemi tanár — egy fiziológus, egy kardiológus, egy patológus és egy belgyógyász vizsgálta szünet nélkül a kísérle: egész időtartama alatt az élve eltemetett jógi elektrokardiog -amját Arra ”ím'' Hal ogy a letargia állaootában 'entő'en lel ssu „ szívm’ idés. Nagy meglepetésükre ízt tapasztalták, hogy 29 órával a betemetés után erősen felgyorsult a lóg’ szívműködése, a normál 70 helyett 250 szívverést mértek percenként. A 30. óra után az elektrokardiográf gyakorlatilag egyenes vonalat rajzolt. ez pedig annak a jele, hogy a készülék a legkisebb elektromos ielet sem kapta. A kihantolás időpontját megelőzően fél órával majdnem normális volt a jogi szívműködése. a teljes mértékben orrnál5? szívműködés a kielet fe ezése után néhánv • óval állt helyre. Mi lehet e különleges jelenség magyarázata? Tetszhalál? Katalepszia? A négv tudós egyelőre nem tud választ adni erm a kérdésre. Légzsákos betegágy A huzamosan ágyhoz kötött és ezért fekvési ártalmaknak különösen kitett betegek számára légzsákokból össze.'l tott ágyat kísérleteztek ki angol kutatók. A lég zsákok puhán támasztják alá a testet, és nem is minóenüt egyformán, mert az egyes másű csoportot. Ezeket az ágy niellett álló kis légsűrítc tölti a beállított hőmérsékletű levegővel Az egyes cso.wrtok belső nyomásá' idő ől-időre — általában kétóránként — fokozzák vag> csökkentik. Az ágv alakja i# változtatható, motorikus úton légtartó párnák találkozásánál bemélyedések vannak. A 18 db. légzsákból összeállított fekvőfelületeknél háromhárom „hurka” alkot egy önállóan szabályozható nyofekvő helyzetből ülő helyzetbe lehet emelni vele a beteget. Égéssérültek fájdalommentes fektetéseinél különösen hasznosnak bizonyul a légzsákos betegágy alkalmazása. Papíruszgyártás Eper szagú pulóver Az amerikai ruhagyárak elhatározták, hogy új terméket dobnak piacra a teenagerek számára. A bizarr feliratú vagy híres személyiségek képmásával díszített trikók után most megielent az üzletekben a narancs, eper és különböző virág illatú pulóver. Az ül ruhaféleségből eddig több nvnt 2 millió darab kelt el. A konzumizmus szürke em'renciásai láthatólag ezúttal is szerencsés kezűek voltak, a ..szagos divat’ óriási tömegeket hódít meg. Benzintakarékosság Hamburg utcáin nemrég különös jármű jelent meg. Egy autótula idonos. akit nyilván elkeserített a benzin árának emelkedése. eladta kocsijának motorját, s lovat fogott az autó elé. Az egvlóerős „lovcmobil” üzemanyagtartálya a kiemelt motor helyén van: a tulajdonos ott helyezte el az összepréseit szénát és zabot. Waterloo — 2. Űjabb nagyszabású csata zajlott a közelmúltban Waterloonál. Az ütközet győztesei a régi emlékmű védelmére alakult társaság tagjai voltak, a vesztesek pedig a közmunkaügyi minisztérium vezetői. akik kénytelenek voltak elállni tervüktől: $1- tói, hogv a lebontásra ítélt emlékmű helvén autópályát építsenek, a sztráda végül is másutt húzódik majd. . , Eltűnt egy cirkusz Egyiptomi régészek — Hérodotosz, . az idősebb Plinius leírása, valamint gok száz óegyiptomi szöveg és felirat tanulmányozása alapján — rekonstruálták a papiruszgyártás mindmáig ismeretlen receptjét. Mindenekelőtt friss, fiatal nádleveleket kell gyűjteni, ezeket azután vékony szálakra kell szeletelni, úgy, hogy a felső réteget alkotó szálak derékszöget zárjanak be az alsó rétegben levőkkel, ezután pedig a nedves lapokat le kell préselni. Kötőanyagként a késő ősszel megmetszett nád szárából nyert nedvet kell használni. A? e módszerrel készített papiruszt az egyiptomi tudósok a világ számos múzeumába juttatták ei, hogy megkönynyítsék a régi papiruszok restaurálását. A teljes Hoffman cirkusz elefántokkal, tevékkel, lovakkal, lámával, bűvészekkel, akrobatákkal, lakókocsikkal és minden felszereléssel együtt nyomtalanul eltűnt Egy napig hiába kutatott utána az angol rendőrség. A cirkusz Londonból indult és pxl'ordba kellett volna érkeznie, azonban itt nyomát sem látták. A rendőrség lázasan kutatott a cirkusz után egy egész napon át. Peter Hoffman, a cirkusz tulajdonosa — akinek felesége és fia is eltűnt — annak a gyanújának adott kifejezést, hogy a cirkuszt talán erőszakkal eltérítették (de miért, és kicsoda ?) Franciaország Leic. Végül megoldódott a rejtély: az eltűnt cirkusz ugyanis megérkezett Cambridgebe Mi történt? A szervezők egyszerűen tévedtek összekeverték a két híres egyetemi várost.
