Szolnok Megyei Néplap, 1975. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-01-19 / 16. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1975, január 19. KüLPOLinKfll Etilén vezeték A plasztik-anyagok gyártása az utóbbi időben az egész világon gyorsan fejlődött Csehszlovákiában 1971- ben elérte a 270 000, 1972- ben a 301 000, 1973-ban a 355 000 tonnát, az 1974. évi termelés túllépte'- a 400 000 tonnás határt. A termelés további 100 000 tonnás növelését 1975-bén a Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság közötti nagyarányú olefin-kémiai együttműködés első szakaszának megvalósíása hozza meg. Mindkét állam tervszerűen építi a böhleni (NDK) és a Záluzi u Mostu-ban épülő petrolkémiai üzemet. A beruházási eszközök célszerűbb felhasználását és a két állam népgazdaságának gyorsabb ellátását teszi ez lehetővé. Az első időszakban (1975-ig) Böhlenben az etilén és propilén gyártást fejlesztik, évi 300 000 tonna kapacitással. Ugyanebben az időben Csehszlovákiában Is építik és beindítják a két szénhidrogént feldolgozó üzemet. Bölhent és Záluzit 220 kilométer hosszú etilén-vezeték köti össze, melynek próbaüzemeltetését 1974 novemberében kezdték meg. A vezetéken át a Böhlenben termelt etilén és propilén egy részét szállítják Csehszlovákiába. Előzetesen azzal számolnak, hogy az 1975—1978-as időszakban az NDK-ból jövő évi szállítások értéke körülbelül 55 millió rubelt tesz ki. Ezzel szemben Csehszlovákia polietilén és polipropilén termelésének egy részét szállítja (megközelítően 60 000 tonnát évente) végső feldolgozásra az NDK-ba. Ha a két ország különkülön folytatná a munkát, egyidőben kellene kiépíteniük az alapvető és a feldolgozó gyártási üzemeket. Ez beruházás szempontjából nagyon igényes lenne és hosszú időre jelentős eszközöket kötne le. A Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság közötti . olefin-kémiai együttműködési terv végső megvalósulása Csehszlovákia Számára lehetővé teszi, hogy behozza bizonyos mértékű lemaradását néhány fejlett állam mögött a plasztik-anyagok gyártásában. Csehszlovákiában sikerrel alkalmazzák a plasztikanyagokat a közhasználati cikkek gyártásában, a gépiparban, az autóiparban, a mérőeszközök gyártásában stb. A csehszlovák petrolkémiára nagy hatása lesz a most készülő Adria-nyersolajvezetéknek, amely Csehszlovákia, Jugoszlávia és Magyarország köáős műve. Ügy számítják, hogy ez az olajvezeték évente körülbelül 5 millió tonna nyersolajat szállít majd Csehszlovákiába. V Uj kezdeményezések a KGST-országok közös nyersanyag-gazdálkodásában A szocialista tábor országai a nyersanyag- és energiagazdálkodás területén az együttműködés új szakaszába lépnek. Az új szakaszt rövidesen azzal jellemezhetnénk, hogy kezd kialakulni a hosszú távú együttműködés programja és jóval szélesebb körű — a kzó teljes értelmében közös — vállalkozásokra kerül sor a nyersanyag- és tüzelőanyag-beruházások és felhasználás területén. A KGST-országok együttműködésére hosszú évek óta az a tendencia jellemző, hogy 1 a tagállamok ellátása a gyors fejlődéshez szükséges nyersanyagokkal és tüzelőanyagokkal zavartalan legyen. A szervezet ezt tekintette egyik legfontosabb, ha ugyan nem a legfontosabb feladatánakj. A világpiaci események alakulása ennek az irányzatnak a helyességét bizonyította. A piaci helyset hatása Mint ismeretes, számos iparilag féjlett tőkés ország elhanyagolta saját nyersanyagbázisénak fejlesztését. Az adott piaci helyzet hatására a nyersanyagtermelést kevéssé kifizetődőnek vagy veszteségesnek minősítette. Különösen jellemző példa e tekintetben a szénbányászat. Egyes esetekben csak a társadalmi következményektől — főleg a foglalkoztatási problémáktól — való aggodalom gátolta a szénbányászat korlátozására, a bányák bezárására irányuló tendenciát. Az alacsony nyersanyag- és üzemanyagárak (főleg a kőolaj esetében) mint a neokolonialista viszonyok és a harmadik világ országainak a tőkés konszernek által történő kizsákmányolása következményei erős hatást gyakoroltak a gazdasági fejlődés belső arányaira. Bár egyes jeles nyugati szakértők már régóta felhívták a figyelmet az ezzel kapcsolatban jelentkező veszélyeire, az ad hoc piaci törvények által irányított gazdaság körülményei között nem lehetett levonni a megfelelő következtetéseket | Mindebben közrejátszott persze a túlzott magabiztosság is, az a hit, hogy a nyersanyagtermelő országokat továbbra is rövid pórázon tarthatják a gazdasági és politikai nyomás' vagy — végső esetben — a közvetlen brutális beavatkozás útján, mint ezt régebben nem egyszer megcselekedték Latin-Amerikában, Afrikában vagy Iránban. A KGST-országok ugyanezen idő alatt nyersanyag- és energiabázisuk sokoldalú fejlesztése mellett tették le a garast.' E fejlődés jegyében a nyersanyagárakat saját nemzetközi piacukon természetesen az akkori világpiaci áraknál magasabb szinten kellett képezniük. A nyersanyag- és iparcikkárak közötti árolló (amely a kevésbé fejlett országoknak a fejlettebb országok által történő kizsákmányolását fejezd ki) a szocialista táboron belül nem képezhette a nyersanyagbázis fejlesztésének alapját Első helyen a Szovjetunió Minthogy a szocialista táboron belül a fő nyersanyag-exportáló ország a múltban és a továbbiakban is a Szovjetunió (a második helyen Lengyelország áll), a KGST-országok nyersanyagár-politikája a nyugati propaganda részéről nemegyszer képezte különböző politikai spekulációk és rosszindulatú feltételezések tárgyát. Üjabban azonban ez a propaganda zavartan elhallgatott Kiderült ugyanis, hogy a KGST-országok előrelátó nyersanyag- és energiapolitikájukkal biztosították saját bázisuk megfelelő fejlesztését. Ezzel a KGST- országoknak egyrészt sikerült elkerülniük a nyersanyag- és üzemanyagárak mesterségesen alacsony szinten tartásából adódó strukturális torzulásokat másrészt az ezen árak meglehetősen váratlan és rendkívül gyors növekedése okozta drámai, inflációképző következményeket A KGST-országok ma saját termelésükkel és kölcsönös szállítások útján fedezik kőszén-, koksz-, villamosenergia-, kőolaj-, benzin-, Diesel-olaj-, színesfém-, alumínium-, valamint nyersvas- és hengereltáru-szükségletük 95—100 ^százalékát. Ugyanilyen módon biztosítják vasérc-, magnézium-, réz-, valamint cellulózszükségletük 80—90 százalékát. A KGST-országok fejlődése nyilvánvalóan a leggyorsabb, ugyanakkor ez a fejlődési ütem — bár nem mindig teljesen ritmikus — stabil jellegű. Egyetlen tőkés ország volt, amely számos rendkívül kedvező körülmény folytán hosszabb időn át ugyanilyen gyors ütemben fejlődött: Japán. Az utóbbi időben azonban Japán kiesett a versenyből. A japán „gazdasági csoda” végét a megfigyelők egyebek között a nyersanyag- és üzemanyagárak növekedésével hozzák összefüggésbe. (Japán ezeket az alapanyagokat túlnyomórészt import útján biztosítja.) Soholdalú együttműködés A magas növekedési ütem hosszabb távú fenntartása a nyersanyag- és tüzelőanyagbázis fejlesztését biztosító óriási ráfordításokat igényel, ami még jobban hangsúlyozza a KGST-országok ez irányú szoros és sokoldalú együttműködésének szükségességét. A szocialista tábor számára különösen nagy jelentőségük van a szovjet készleteknek. Az 1962—1973- as években például a Barátság kőolajvezetéken a KGST- országok összesen 245 millió tonna szovjet kőolajat kaptak (ezen belül Lengyelország mintegy 45 millió tonnát). A jövő igényei sokkalta nagyobbak. Ugyanakkor ismeretes, hogy a szovjet kőolajtermelés további fejlődése új — gyakran magasabb üzemeltetési költségekkel járó és földrajzilag kevésbé előnyös elhelyezésű — lelőhelyek hasznosítását igényli. A Barátság kőolajvezeték újabb ágának építéséről hozott dönté=en kívül a KGST- országok abban is megállapodtak, hogy együttműködnek az orenburgi földgázlelőhely hasznosítása és az Orenburgból (Dél-Urai) a Szovjetunió nyugati határáig húzódó földgázvezeték építésében. A földgázvezeték 2750 km hosszú lesz és évente 15,5 milliárd köbm°t»r földgázzal látja el a KGST- piacot. Megállapodás született arról is, hogy a tagállamok részt vesznek a Szovjetunió területén található vastartalmú anyagok és egves ferroötvözetek kitermelésében. A különböző sajtóközleményekből tudjuk. hogy a KGST-országok Kijembáievben közös azbesztüzemet. Usztv-Ilimszkben pedig cellulózkombinátot építenek. Hasznos döntések születtek idén a KGST-országok egyesített energiarendszerei fejlesztéséről is. Az e renösz.er keretében esvnrSsnak átadott energiamennyiség eddig már meghaladta a 20 milliárd kWó-t. Jelenleg ezvebek között arról született megállapodás, hogy 750 kilovoltos távvezeték építését kezdik meg Vinnyica (Szovjetunió) és Albertirsa között. Vizsgálat tárgyát képezi a jugoszláv vízkészletek energetikai hasznosításának kérdése is. Ezzel természetesen még távolról sem merítettük ki a közös új vállalkozások listáját. Vizsgálat tárgyát képezi például az a kérdés, hogy közösen termeljék ki a KGST-be két évvel ezelőtt belépett Kubában található nikkelkészleteket. Lengyelország — túl azon, hogy részt vesz a más országok területén indított vállalkozásokban — külföldi partnereivel közösen hasznosítja saját rendkívül jelentős természeti készleteit. Ez az együttmű-' ködös az elkövetkező érékben feltehetően tovább bővül. A fejlesztési terv A KGST június második felében Szófiában megtartott XXVIII. ülésszakán a tagállamok kormányfői áttekintették a nyersanyag- és üzemanyaggazdálkodás terén folytatott eddigi együttműködést és jóváhagyták az újabb konkrét megállapodásokat. Javaslat született arról, hogy dolgozzák ki az egész közösség nyersanyag- és energiabázis 10—15 évre szóló fejlesztési tervét. Ezt a kérdést most vizsgálják, és a soron következő ülésszak feltehetően napirendjére tűzi, esetleg dönt is róla. (Trybuna Ludu) A nyugatnémetek is külföldre vágynak A válság, és a munkanélküliség miatt elhagyják hazájukat — Csöbörből vödörbe? Nemrég indultak útjukra összes holmijukkal és egész pereputtyukkal a kivándorlók, akik főként az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Dél-Amerikában akarnak szerencsét próbálni. A pangás hosszú évei után ezeknek az országoknak a konzulátusain ismét „nagyüzem’’ van, A válságtól és a munkanélküliségtől való félelem hirtelen fölszította az elvágyódást. A kölni kivándorlási hivatal és 72 tanácsadó szerve azonban országszerte arra figyelmeztet. hogy a befogadó országok gazdasági helyzete roszszabb, mint az NSZK-é. Az utóbbi években körülbelül állandó volt azoknak a szövetségi állampolgároknak a száma, akik külföldre költöztek:* évente 58—64 ezer. Voltak köztük olyan férfiak és nők, akik külföldre házasodtak, nyugatnémet „vendégmunkások”, akik néhány évre külföldre mentek dolgozni, és új hazát kereső kivándorlók. A szakemberek ebben az évben a kivándorlók számának erőteljes növekedésére számítanak. Az utóbbi években ugyan is az NSZK polgárai csak a .klasszikus motívumok”, kalandvágy vagy személyes problémák, szerelmi csalódás vagy üzleti csőd miatt hagyták el az országot. Most új csoport alakul ki: a válságtól és a munkanélküliségtől félő kivándorlóké, a pesszimistáké, akik úgy látják, hogy az NSZK-ban ütött a gazdasági csoda és a föllendülés utolsó órája. A kanadai nagykövetség a múlt év januárjától júliusáig 3661 engedéyt adott nyugatnémet kivándorlóknak, 68 százalékkal többet, mint az előző év hasonló időszakában A Bonnban levő ausztráliai bevándorlási hivatal a múlt év első hat hónapjában 9400 kérelmet kapott, azaz 84 százalékkal többet, mint 1973 első felében, a dél-afrikai konzulátusok arra számítanak, hogy ebben az évben legalább 20 százalékkal több NSZK-polgár vándorol ki Dél-Afrikába, mint tavaly. A frankfurti amerikai konzulátushoz is egyre több kérelem érkezik. A kivándorlási hivatal és a nyugatnémet kivándorlási tanácsadó szervek nyomatékosan óvnak a túlzott reményektől. A befogadó országokban nem csupán az inflációs ráta, hanem a munkanélküliek aránya is lényegesen nagyobb, mint az NSZK- ban. Kanadában 5-8, az Egyesült Államokban 5,2 Ausztráliában 2,2 százalék a munkanélküliek aránya. Éppen ezért ezek az országok kevesebb bevándorlót fogadnak. Az Egyesült Államok például 1973 júniusától 1974 júniusáig 5212 bevándorlási engedélyt adott. Most már csak a hiányszakmákban dolgozó embereket engedik be az országba. Ausztrália gyakorlatilag csak a szakmunkások számára nyitott (Der Tagesspiegel) A gyermekek egészségéért Több mint tizenöt ezer gyermek felülvizsgálatát végzik el évente a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiája Moszkvai Gyermekgyógyászati Tudományos Kutatóinétzetének szakemberei. A moszkvai Intézet a Szovjetunió legnagyobb ilyen jellegű létesítménye. Alapvető célja — a betegségek okának és lefolyásának tanulmányozása, gyógyászatimegelőző intézkedések kidolgozása, illetve bevezetése, valamint mindazon tényezők kiküszöbölése, amelyek előidézik a krónikus betegségek kialakulását A tudósok és orvosok a gyermek születésétől kezdve gondosan vizsgálják fejlődését. A szakembereket a legapróbb mozzanatok is erdek"■«Pvny—i —: ■ ' - , A Moszkvai Gyermekgyógyászati Tudományos Kutatóintézetben az orvosok játék közben is figyelik a gyermeki intellektus fejlettségét lik, milyenek fiziológiai és pszichikai sajátosságai, hogyan fejlődik fizikailag, hogyan formálódik magasabbA Gyermekgyógyászati Intézet funkcionális-diagnosztikai osztályán a „Poligráf” nevű készülékkel gyorsan és hibátlanul végzik a gyerekek szív- és véredény rendszerének vizsgálatát rendű idegtevékenysége, milyen emocionális hatásokat váltanak ki benne a különböző fizikai megterhelések. Az intézetben vizsgálatra jelentkező ifjú sportolók is gyakran megfordulnak: a sportversenyek, bajnokságok résztvevőit rendszeres . orvosi ellátásban részesítik. Az intézetben tíz klinika működik, amelyekben évente több mint 4000 gyerek orvosi vizsgálatát végzik el. A koraszülött vagy fejletlen gyermekek orvosi ellenőrzése az erre a célfa létesített különleges klinikán történik.' A moszkvai gyermekgyógyászok sok szovjet és külföldi intézettel tartják a kapcsolatot, számos problémát közösen oldanak meg csehszlovák, NDK-beli, jugoszláv, és más kollégáikkal. Az intézet munkatársai a gyermekbetegségek diagnosztikájáról, gyógyításáról és megelőzéséről szóló számos monográfiát és kézikönyvet jelentettek meg. Ezek nagy része a szülők! számára készült.
