Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-08 / 287. szám

s SZOLNOK MFG I FI WtPLAP 1974. december ft. A szocialista államok külpolitikája Rakéta-autó A Harkov! Autóközlekedési Főiskola hallgatói új szu­pergyors autó-modell, a „Hadi—9” létrehozásán fáradoz­nak. Az intézetben már huszonöt éve szerkesztik a „Hadi” márkájú gyors kocsikat. Az új modell hőállő műanyag váza már elkészült. A vázat hegesztett keretre szerelik majd. Az új autó kilenc és fél méter hosszú, turboreakíív motorjaival el tudja érni az óránkénti 1299 kilométeres se­bességet. Hermetikusan zárt kabinja, aerodinamikai fék­szárnyai és sugárhajtású motorja a rakétához teszi hason­lóvá az új járművet. Mechanikus fékei és íékezőernyői biz­tonságosan állítják meg a járművet. A „Hadi” márkájú gépkocsikon eddig kilenc világre­kordot állítottak fel. Képünkön a „Hadi—9” gépkocsi mo­dellje. fi Aravuly-jelw térképek i^voz'k afolvó ment' vakságot Az Egészségügyi Világszer­vezet a Világbankkal és az ENSZ fejlesztési programjá­val együttesen 120 millió dollárt hagyott jóvá arra az akcióra. melynek során Észak- és Felső-Ghanában le akarnak küzdeni egy be. tegséget, az úgynevezett „fo­lyó menti vakságot”. A paraziták okozta beteg­séget bizonyos légyfajta ter­jeszti, amely a folyóvölgyek­ben él. Csak a legyek kiirtá­sával lehet megakadályozni a vaksághoz vezető betegséget, ezért 20 évet szántak a fo­lyóvölgy legyektől való meg­tisztítására. Az egészségügyi vállalkozás kezdeményezői remélik, hogy a helybeli szakemberekkel s a lakos­sággal összefogva sikerül majd legyőzni a „folyó men­ti vakságot”. 4 n-ruga i*európ <tl kommunista pártok legutób­bi brüsszeli találkozóján hangzott el a megállapítás: amióta két világrendszer lé­tezik egymás mellett, még «oha nem volt ilyen nagy a különbség a tőkés országok tömbjeiben s a szocialista or­szágok közösségében érvé­nyesülő tendenciák között. Pedig akkor még nem is mutatkoztak meg a maguk teljességében azoknak a megrázkódtatásoknak követ­kezményei, amelyek a fej­lett tőkés országokban ma érezhetőek: másszóval a kontraszt ma még kiáltóbb. A tőkés országok oldalán a rendszér általános válsága letagadhatatlanná válik, be­hatol az országok életének minden szférájába, egyaránt eléri az iparilág fedett és a kevésbé fejlett államokat. A másik oldalon ugyanebben az időszákban a szocialista kö­zösség országai. — leküzdvén a történelemtől örökölt, s a más természetű nehézségeket is —1 fejlődésük új szintjét érik el a társadalom növek­vő egységének jegyében. A szocialista államoknak a nemzetközi színtéren való együttműködése egyre gyü­mölcsözőbbé és hatékonyab­bá válik. A szocialista kö­zösség országainak magas szintű két- és többoldalú ta­lálkozóiról, a párt- és kor­mányküldöttségek kölcsönös látogatásairól kiadott közle­mények, a fejlődő kooperáció képét tárják a világ elé: eb­ben a közösségben nincs vál­ságban sern a társadalmi élet. sem a történelmileg ki- alakuft kapcsolatrendszer. Mi több, e kapcsolatrendszer az új típusú nemzetközi folya­matok egyik legfontosabb ka­talizátora. 4 bban a fordulatban, amely a nemzetközi erőará­nyokban végbement és a hi­degháborús irányzatok foko­zott elszigetelődéséhez veze­tett a nagy tőkésországok so­rában — objektív érdekké téve a békés egymás mellett élést ezen államok számára — a szűkebb értelemben vett katonai erőarányokon túlme­nően. óriási szerepe van a szocialista országok össze­hangolt küloolitikáiának. Ha Európát ma joggal nevezik békekontinensnek, a stabili­tás övezetének, ez elválaszt­hatatlan a Varsói Szerződés­től. a KGST oedia egyre in­kább a hosszú távú tervezés eszköze a szocialista orszá­gok számára egy olyan pe­riódusban, amikor a túlsó ol­dalon a rövid távú tervezés Is mind nehezebbé válik. Az összehangolt szocialista kül­politika sikere mindenekelőtt abban nyilvánul meg. hogy a buktatók és a veszélyes helyzetek ellenére is — és ilyen helyzet nem kevés volt — sikerült az emberiséget az atomháborús katasztrófától megmenteni. A világhelyze­tet azonban nemcsak a há­ború elkerülése jellemzi, ha­nem az enyhülés térhódítása is, ami aktív. ..kézzelfogható” folyamat, olyan értelemben is. hogy lehetővé teszi a szo­cialista országoknak a bé­kés építésre, az életszínvonal emelésére fordított eszkö­zök gyorsabb növelését. A külpolitika folytatólagos Összehangolása objektív szük­séglet és igény. Erre a tár­sadalmi fejlődés adott fokán növekvő mértékben szükség van ahhoz, hogy megszilár­duljanak, s végegerményben visszafordíthatatlanokká vál­janak az enyhülés eddigi eredményei. Ugyanakkor az összehangolás nem automati­kusan valósul meg, hanem a szocialista országok párt­jainak, kormányainak tuda­tos és következetes tevékeny­ségét igényli. Kádár János félreérthetetlenül megfogal­mazta az MSZMP-nek ezzel kapcsolatos, elvi alapon álló állásfoglalását, amikor az összefogás meghatározó sze­repéről szólt, s ezt állac-^t- ta meg: „Abból indulunk ki, hogy a szocializmus, a béke általános érdekei á haladás erőitől nyilvánvalóan nem az elkülönülést, hanem te­vékenységük összehangolásit, az egységet és a tömörülést követelik 4 V’l"son napjaink­ban végbemenő folyamatok közül a legfontosabbak egyi­ke: a valóra vált szocializ­mus — és nem valami el­vont modell —, még a tör­ténelmi tapasztalatok hiá­nyával összefüggő ■ fogyaté­kosságokkal és a történelem­től ' örökölt nehézségekkel együtt is növekvő mértékben vonzóan hat a tókés világ­ban. A testvéri szocialista országok — köztük hazánk és a Szovjetunió — e kap­csolatok példájával és azzal, hogy a teljes egyenjogúságot összekapcsolják a kölcsönös segítséggel az élet minden területén, a holnap általános­sá váló normákat vetítik elő­re, a szocializmus eszméinek vonzását növelik. Lenin már hatvan esztendővel ezelőtt előre látta ezt, amikor meg­írta, hogy a kapitalizmussal ellentétben, amely a nemze­teket egymástól elidegeníti, a szocializmus „az emberi együttélés új, magasabb Tor­máit teremti meg, mivel ab­ban bármilyen nemzet dol­gozó tömegeinek törvényes igényei és haladó törekvései először teljesülnek interna­cionalista egységben”. Vajda Féle? A Kubai Tudományos Akadémia Oceánológiai In­tézete elkészítette az első ár­apály-jelző térképet. EZzei lehetővé vált, hogy felhagy­janak a Coast and Geodetic Survey kiadásában a har­mincas években megjelent amerikai térképek használa­tával. Ezek ugyanis némi kényelmetlenséget hoztak a kubai partokra érkező hajók­nak, mivel nem tüntették fel az egyes kikötőkben me­lyik órában kezdődik az árapály és azt sem határoz­ták meg, hogy ez a termé­szeti jelenség mennyi ideig tart. Az új térképek mindkét problémát megoldották, ugyanis jelzik a dagály maxi­mumát és a apály minimu­mát is. . - ,• ,.i , • Több száz évvel .ezelőtt tu­dósok. geográfusok, tengeré­szek igyekeztek megfejteni az árapály titkát. De csak 1687-ben sikerült felderíteni a tengervíz időszakos vissza­húzódásának és ismétel t emelkedésének mechanizmu­sát. A megfejtés Newton ne­véhez fűződik, aki rádöbbent, hogy a Hold és a Nap von­zóereje következtében áll elő az árapály jelensége. Ettől kezdve számos tudós foglal­kozott ezzel a kérdéssel. A minden oldalról tenger­rel határolt Kuba számára létfontosságú az árapály mechanizmusának ismerete. Tegyük fel például, hogy a. tengerpart közelében gyá­rat kívánnak építeni. Ponto­san kell ismerni az 'árapály folyamatát ahhoz, hogy meg­akadályozzák a gyár víz alá kerülését, vagy ha az üzem­ben vízhűtést alkalmazna!'., elkerüljék, hogy apály ese-. tén a felhasznált forróvíz . visszaáramoljon a hűtőcsö-. vekbe és felbecsülhetetlen károkat okozzon. Hivatásuk áldozatául esett újságírók Az újsághírt — amely a fény sebességével járta be a világot, s eljut a legeldugot­tabb helyekre is — gyakran életével fizeti meg az, aki­nek hivatása és kötelessége, hogy megtudja, útjára bo­csássa és a világ tudomásá­ra hozza. A szenzációs hír mágikus hatása csak addig tart, amíg eljut tudatunkig. A következő pillanatban már í lassú, de biztos feledés út­jára tér. Az elkésett hír pe­dig már eleve érdektelen, unalmas. Tudomásul vétele után már nem is létezik: mintha valótlan, koholt do­logról számolt volna be. Az új hír mindig „megsemmi­síti” az előzőt, kiszorítja tu­datunkból, elfoglalja a he­lyét, amíg frissebb hír nem érkezik az eseményrőL Em­lékezetünkben csak annyi marad meg egy régi hírből, amennyire szükség van az új kiegészítéséhez. A kambodzsai államcsíny­ről szóló hír például valóban a pillanat műve volt: Lón Nol átvette a hatalmat, ami­kor Szihanuk herceg hivata- t&loe külföldi látogatáson Sári Azóta. Kambodzsában nem szűnnek a fegyveres összecsapások. A nép szeretné levetni az elnyomatás jár­mát. A világ érdeklődéssel figyeli a fejleményeket Igen sok újságíró, fotóriporter uta­zott Kambodzsába, hogy tu­dósítsa a világot az igazság­ról. És ezért az igazságért so­kan élerüket adták. A Sunday Times című lon­doni hetilap külön cikkben foglalkozott a tudósítókkal, újságírókkal, akik talán rnár sohasem térnek vissza szer­kesztőségükbe. Azt sem tud­ják róluk, élnek-e, vagy pe­dig eltemették már őket az ismeretlen katonákkal együtt. Ezek az emberek egyszerű­en eltűntek. Egy napon nem jelentkeztek többé írásuk­kal, s azóta semmi hír ró­luk. 197Ó áprilisától X974-íg — a Sunday Times szerint — 23 francia, svájci, német, osztrák, amerikai és japán újságíró tűnt el Kambodzsá­ban: 1970 áprilisában és má­jusában tizenhét és 1973. de­cemberéig újabb hat. Moát újabb nemzetközi ak­ciót indítottak felkutatásuk­ra. Minden eddigi diplomá­ciai kísérlet, hogy valamit is megtudjanak az eltűnt új­ságírókról, eredmény nélkül maradt. Lehet, hogy többen még életben vannak: vagy a felszabadító egységeknél tar­tózkodnak, vagy a rezsim börtöneiben sínylődnek, ami­ért meg akarták írni (vagy meg is írták) az igazságot. Az ENSZ is foglalkozott ügyükkel, de szintén sikerte­lenül, A jelenlegi szélesebb körű nemzetközi akciótól többet várnak. Legalább annyit, hogy megállapíthassák, hány újságíró van még életben. A világ a részletekre is kíván­csi: milyen körülmények kö­zött tűntek e! az újságírók és miért. A kék Adrién A nyári turista népvándor­lás időszakában a kéklő Ad­ria a magyar és a jugoszláv nép találkozásainak egyik csodálatos színhelye. Évről- évre mind több azoknak a magyar turistáknak a száma akik megismerik a jugoszláv tengerpart csodálatos szépsé­gét, történelmi városait, mű­vészetét. S ami talán még fontosabb a jugoszláv nép vendégszeretetét, közvetlen­ségét; ez nem kevésbé von­zó mint az olivazöld szige­tekkel telitüzdelt Adriai ten­gerpart. E néhány kép so­kakban bizonyára nagyszerű élményeket, s baráti gondo­latokat idéz fel. öubrovník, az egykori Ragu2a, szikla-félszigeten magasodó hófehér falaival ímpo sáns kupoláival régmúlt korok emléke Korasula szigetének keleti szirtfokán várfallal, s bás­tyákkal körülőlelten ál! han gulatteremtő, zegzugos utcái­val a knidoszi görögök alapította tündérszép márványvá­roska: Korcsul» f Kvár szigetén a róla elnevezett városka kikötőjében te­lelt'egykor a velencei flotta. 4. város fölött a Spanyol erőd, a jobb oldal! hegyen a Fort Napoleon pedig a fran - cía megszállást idézi. Szén és sokmindent átélt város Fejlődő együttműködés

Next

/
Thumbnails
Contents