Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-01 / 281. szám
4 SZOLNOK MFGTTT NÍPLAP 1974. december £ ' i m i ■ i ii i Szakállas — hétköznapokon Szakállas. Hetven ház, kétszáznyolcvan ember, egy bolt. egy kocsma, egy tsz üzemegység! központ, egy rogyadozó harangláb az iskola előtt. Ennyi az egész település. Az. orvos hetente kétszer jár ki Törökszentmiklósról, a pap ritkán. Álítólag három híve lelkiüdvét óvia. A boltost a busz hozza-viszi. az általános iskola felső tagozatosait úgyszintén. Az itteni tanítónő Surjánban lakik. Az alsótagozatosok tizenhármán tanulnak négy osztályban. közös tanteremben. Nem a legjobb ez, de volt még igy se. Nem is olyan régen olyan tanítójuk volt. hogy sokszor részegen feküdt a tanteremben. ott óbégatott. A gyerekeknek gyakorta ..hasznos” leckét adott: — ..Te hozol nekem holnap otthonról kenveret. te meg szalonnát.” Illetményföldje terméséért porban fizetett a kocsmáros. — Ha megláttam, tudtam hogi’ pénzt kér tőlem, — emlékszik idős Zakar János- né. — Húszasnál többet sosem adtam, elég az italra. Amikor kiebrudalták. fellélegzett a település. Még az a kislány is megszólalt, akit az első tanítási napokon megvert, s az félelemből, vagy dacból. — ki tudja — négy évig ki sem nyitotta a száját az iskolában. Tanévről tanévre az első osztályban1 maradt. — mondani sem kell. Volt olyan gyerek, aki a harmadik osztályban sem tudott olvasni. Aí egyik asszony csupa keserűség: — Itt jeles volt a lányom, a városban, a felső tagozaton megbukott. Hogy tanították az itteni iskolában? Utóvégre a tanító dolga az, hogy tanítson, a szülőké meg az, hogy dolgozzanak. gondoskodjanak a gyerekekről. Jogos kérdés: hogyan, s mire tanítják a gyerekeket Szakállason? S nemcsak az egyetlen tanítónő, hanem a szülők, a szomszédok, a felnőttek. egyszóval az egész egyéniséget, magatartást alakító környezet. Ad-e kellő ösztönzést ahhoz, hogy képzettségben, gondolkodás és életmódban itt is szűnjön a falu és a város közötti különbség. Mielőtt megalapozatlan választ adnánk, nézzünk körül. Az iskola előtt rogyadozó harangláb. Valódi vészharang. Odvas állványzata a legkisebb érintésre meginog. Elóbb-utóbb összedől. Csak ne akkor, amikor gyermekek játszanak alatta! A tanterem mellett üresen áll a tanítói lakás. A frissen alapozott falak meszelésre várnak. — Liátta volna, milyen munka volt itt. Negyvenen is takarítottak, csinosítottak az udvart, — mondja a takarítónő. Nyolc kocsi szemetet hordtak el. Nem ismertek akadályt. György Ferinek a vállára állt egy kislány, úgy tapasztotta a falat. Olvasó és játéktermet akartak itt. — A törökszentmiklósi Dózsa Tsz ‘ egyik közeli tanyáján van egy klub. Az nem jó a fiataloknak? — .4 lóklub? (Azért hívják annak, mert mellette van az istálló és érződik a szaga.) Kiesik a központtól, s a szülők nem szívesen engedik oda ' esténként a lányokat. A tanítói lakást nem kapták meg a fiatalok. Félbemaradt a meszelés, a padok, fogasok készítése, függöny nélkül, homályosan csillognak az ablakok. A kérvényt, mely szerint „mi is szeretnénk kiemelkedni a tanyavilág soraiból”. talán már el is felejtették a címzettek A fiatalok elképzelése szerint nemcsak közművelődési célokat szolgált volna a tanítói lakás. Az egyetlen tanteremből oda kerülhetett volna a televízió, s az iskola-tv adásait úgy nézhetné egy-eev osztály, hogy a többit nem zavarná. —Nagy ambícióval kezdtem Szakállason. — mondja Pálhidi Gáborné, az új tanítónő. — Ifjúsági és gyermekklubot akartam alakítani, előadássorozatot szervezni a szülőknek, de a városi művelődési otthonban leintettek: Surján és a többi „bolygó” egyelőre elviszi a pénzt. No, de azért Szakállasra is gondolnak. Kéthetenként érkezik a művelődési autó. Ilyenkor van filmvetítés az iskolában, meg könyvkölcsönzés. A semminél több, kevesebb a kellőnél. S mi várható ? — Pénzügyi akadálya nem lehet a klubvezető beállításának Szakállason, — válaszol kérdésünkre Várdai Já- nosné, a törökszentmiklósi városi tanács művelődési osztályvezetője. Erre van pénz. Sokkal inkább gond a tanítói lakás igénybevétele más célra. Az érvényben lévő rendelet szerint sem óvodai, sem tantermi célokat nem szolgálhat, másokat még kevésbé. — De ha nem kpll a tanítónak. .. — Hasonló gondokkal küzdünk máshol is. Üres a tanítói lakás Surjánban és Óballán, nemcsak Szakállason. — Nem értelmetlen a rendeletek ilyen merev alkalmazása? — Ez már túlnő a hatáskörünkön. Sokan megpróbálták már áttörni a falat, de sikertelenül. Itt van például a gimnázium. Eredetileg nem volt benne lakás, később alakítottak ki egyet az igazgató számára. Amikor áz házat épített magának, a fiatalok mozgalmi célokra szerették volna megkapni a felszabaduló helyiségeket. Nem jártak sikerrel ők sem. Lakást csak lakás céljára lehet felhasználni. Ügy látszik, módosítani kellene a lakásügyi rendeletén, s olyan kis településeken, ahol nincs lakáshiány, sőt üres házak is vannak, mint Szakállason, elő kellene segíteni klubhelyiségek beruházás nélküli megteremtését. Persze, a szakállasi fiatalok gondolkodásmódját nemcsak a klubhiány befolyásolja, hanem ezernyi más is. Gyakori a oanasz például a kenyér- és a tejhiányra. Valamikor ötven tehén volt a településen, most csak idős Molnár János és Gusztafik György tart tehenet, mégis kevés tejet szállítanak a boltba. Az itteniek sokszor Törökszentmiklósról és Fegy- vernekről hozzák a kenyeret. Csortos Ottóné méltatlankodik: — Előfordult, hogy az öcsémnek aratáskor kellett motorral menni kenyérért Fegyvernékre. Irt innen.ha.r- minc aszony panaszos levelet a törökszentmiklósi AFÉSZ-hez, de nem sokat javult a helyzet. Egy illető még le is tromfolt -.„Annus, a párt nem engedi az ilyen szervezkedéseket”, — mondta. Mintha a párt a jogos, és közérdekű panaszok eltusso- lása mellett volna. Mintha a párt alapvető törekvése nem az volna, hogy a létszükségleti cikkekből sehol, soha ne legyen hiány. Mélységesen igaz az a mondás, hogy ha kenyér nincs, semmi sincs Csorbul a vezető szervekbe vetett bizalom, lanyhul a lel iesedés. S nemcsak a kenyér hiányakor. A település egyetlen kútja néha napokig rossz. A fontosabb átjáróknál hiányoznak az égők. A tiszta betonjárda az iskola előtt mocsártengerbe vész. Nem világrengető hibák, — de a szakállasiaknak azok. — Ez a település nem szűnhet meg, gondoltuk, s ezért vagy százötven ezer forint költséggel rendbetettük ottani brigádszállásunkat, — tájékoztat Murányi István, a törökszentmiklósi Dózsa Tsz pártszervezetének titkára. — Orvosi rendelőt alakítottunk ki, mert az sem volt a településen, s berendeztünk egy ifjúsági klubot. Létrehoztunk egy KISZ-szervezetet is. •— Beváltak számításaik? — kérdem, s arra gondolok, hogy a tanyán berendezett klubot több ízben is zárva találtuk. A párttitkár nem kertel: — Nem sikerült elérni azt, amit szerettünk volna. Nem tudtunk olyan embert találni, — igaz az új tanítónővé! még nem beszéltünk, — aki hozzáértően foglalkozna nemcsak a fiatalokkal, hanem az idősebbekkel is. — Miért tartaná ezt fontosnak ? — Azért, mert az ottani idősebb emberek életmódi.; gondolatvilága nem változott kellően. S az a fiatal aki közöttük televedik le. az ő útjukat járja. S ez nem jo — Miben méri ezt le? — Több mindenben. A városban lakó tsz-tagjaink igényesebbek, sok helyen megfordulnak, szélesebb látókö- rűek, nemcsak egyéni gondok foglalkoztatják ókét. A háztáji gazdaság termésének ellenértékeként véldául 4650 forintot fizetett a szövetkezet. Sokan igénybe vettek. Másoknak a szövetkezet gépe takarította be a háztáji tengerit, s szárítva kapták kézhez. A szakállasiak viszont jórészt zöldséget termelnek a háztájiban, dolgoznak látástól vakulásig. Van olyan, aki évente 30—38 ezer forintot is kihoz az otthoni kertészkedésből. — de milyen áron, milyen életet él?! Jövedelmük jórésze a kocsmába vándorol. Jogos a kérdés: miért élnek, hogyan élnek, vonzó-e életútjuk az újabb generációnak? ösztönzi-e őket arra, hogy lakodalmuk örömét, munkájuk értelmét, agg koruk nyugalmát itt leljék meg? Aligha. A fiatal tanítónő szerint: — Jórészük azért él, hogy gyermekeik élni tudjanak. Élni a ma emberéhez méltón. képzetten, olvasottam országot jártán, munkaszere- tően. a szülőföldhöz való mélységes ragaszkodással, aktív közéletiséggel. Csak így érdemes! Csakhogy mindehhez egymagában kevés a szülők pénze. Olyan közösségi szellemet erősítő közeg is kellene, ami most meg jórészt hiányzik Szakállason, s aminek kialakításához városi segítség is szükséges. Az utóbbi években Szakállason nem lehetett építkezni. Donkó Andrásék háza a legújabb, de az is tizenöt éves már. A helybeliek újságolták: feloldották az építési tilalmat. Jó lenne, ha nemcsak a házak újulnának, hanem az emberek gondolkodásmódját alakító tényezők — például a klubok, ismeretterjesztő előadások — Is friss erőre kapnának. E tekintetben a rádiónak és főleg a tévének felbecsülhetetlen, de nem kizárólagos szerepe van, hiszen a képernyővel nem lehet véleményt cserélni. Ezért nem szabad csak arra hagyni egy-egy település életének formálását. Simon Béla HARMINC ÉVE ■sur Megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front A MÁSODIK világháborúban Magyarországon az antifasiszta ellenállás és a demokratikus fejlődés erői az ország sajátos helyzete miatt (egyszerre volt kárvallottja, es haszonélvezője a német szövetségnek) csak későn valósíthatták meg összefogásukat. A Békepárt néven működő kommunisták, egyes belső ellenzéki erők és az antifasiszta és kommunista emigráció a háború egész időszakában igyekezett németellenes frontot alakítani, és hazánkat kiszakítani a náci ..élettérből”. Az antifasiszta ellenállás legkövetkezetesebb erejének, a kommunista mozgalomnak egyedül volt kész programja a népfront politikára, s a háború utáni független, szabad demokratikus Magyarország felépítésére. A közös fellépés, az egységfrontba tömörülés feltételei azonban csak az 1933—44-es katonai vereségek, a második magyar hadsereg összeomlása, a Vörös Hadsereg előnyomulása és az ország német megszállása nyomán értek be. 1944 május végén — nem minden vita nélkül és főként a polgári oldalról ham goztatott fenntartások mellett — megalakult a Magyar Front, a kommunisták, a szociáldemokraták, egyes kisgazdák és egyéb csoportok antifasiszta egységszervezete, amelyhez később a Nemzeti Parasztpárt képviselői is csatlakoztak. Bár a fegyveres felkeléshez és a kiugráshoz fűződő remények nem váltak valóra, ez a szervezet adta meg az alapot ahhoz, hogy 1944. december 2-án az immár felszabadult Szegeden megalakuljon a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. A Függetlenségi Front, amely az időközben újjászervezett Magj ar KommunisAz úttörőmozgalom állami támogatásáról A Minisztertanács határozatot hozott az ifjúsági törvénynek a gyermek-korosztályra történő hatékonyabb alkalmazása, a nevelési feltételek javítása és az úttörő- csapatok rendszeres anyagi támogatásának biztosítása érdekében. A kormányhatározat intézkedik arról, hogy az állami szervek és intézmények — az adott terület sajátosságait figyelembe véve — az ifjúsági törvény ágazati és helyi végrehajtása során ifjúság- politikai feladataik részeként határozzák meg tennivalóikat a gyermekkorosztály nevelésének segítését az úttörőmozgalmi munka támogatását illetően. A mozgalmi nevelómunka személyi feltételeinek javítása érdekében az úttörő- mozgalomban rendszeren ifjúvezetői munkát végző fiatalokat a pedagós intézményekbe történő ielentkezesük elbírálásánál — azonos oont- szám esetén — előnyben kell részesíteni, azokkal egvütt. akik kötelezettséget vállalnak, hogy felsőoktatási tanulmányaik befejezése után a számukra kiielölt munkahelyet elfogadják. A nevelőmunka anyagi feltételeinek javítása érdekében a kormányhatározat egyebek között így intézkedik: 1976. január 1-től biztosítani kell. hoev az általános iskolák q diáksportra már jóváhagyott, tanulónkénti évi io forint mellett, további évi 10 forint személyenkénti kulturális, táborozási támogatásban részesül jenek. Fokozottabban kell gondoskodni arról, hogy a közművelődési intézmények a gyermekek rendelkezésére is álljanak, valamint biztosítani kell az iskolák hétvégi nvitva tartását. ta Párt, a Magyar Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Független Kisgazdapárt, a Polgári Demokrata Párt és a szakszervezetek erőit tömörítetté, elfogadta a kommunisták ..Magyarországi demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programját”. A program gyökeres külpolitikai fordulatot követelt. Azonnali bekapcsolódást ax antifasiszta koalícióba, fegyveres szembefordulást a náci Németországgal és hazai nyilas csatlósaival. Leszögez-» te, hpgy „a legmeszebbmenS támogatást kell nyújtani a Vörös Hadseregnek, amely kiűzi a magyar földről a német elnyomókat”. Kinyilvánította az eljövendő demokratikus magyar külpolitika alapelveit: a szoros ba» rátságot a Szovjetunióval és a környező demokratikus államokkal; a volt uralkodó osztályok soviniszta és revíziós irányzatának végleges feladását; az antifasiszta vi- lágkoalició angolszász hatalmaival kialakítandó jó kapcsolatokat. A belpolitikában a program célul tűzte ki a demokratikus szabadságjogok biztosítását, a fasiszta és a nép- ellenes szervezetek feloszlatását, a közigazgatás és a fegyveres testület megtisztítását a fasiszta és a népellenes elemektől. Az ország demokratikus átalakításának alapvető feltételeként széles körű földreformot helyezett kilátásba és előirányozta a nagytőke állami ellenőrzését, az energiaforrások államosítását. Célul tűzte ki a tökéletesebb szociálpolitika megvalósítását is. A Front programja a legfontosabb és legsürgősebb belpolitikái feladatnak az új, demokratikus államhatalom megteremtését tekintette. Valamennyi szolnoki tanintézet és jelentősebb üzem fiataljai részt vettek a „Ki tud többet a 900 éves Szolnokról” című vetélkedőn. A KISZ városi bizottságának kezdeményezésére háromezer fiatal ismerkedett a város múltjával, sokszínű jelenével, forradalmi hagyományaival. Ezért már a tegnapi városi döntő előtt nyilvánvaló volt, hogy a kezdeményezők elérték céljukat: nevezetesen azt, hogy nőinél többen, minél alaposabban megismerkedjenek szűkebb hazájukkal s ezáltal méginkább kötődjenek ahhoz, magukra vállalva a forradalmi hagyományok őrzését és hagyományok teremtését. A tegnapi döntőbe, melyet a Ságvári Endre megyei művelődési központban tartottak, 32 csapat jutott. Kanyó Sándor, a -városi KISZ bizottság titkára üdvözölte őket. majd a zsűri — Bíró Boldizsár, a városi tanács elnökhelyettese vezetésével értékelte a fiatalok felkéA rádió drámai osztályénak 1975-ös tervei szinte a teljes élő magyar irodalmat átfogják. A „háziszerzők” között ott találjuk Illyés Gyulát, Weöres Sándort, Juhász Ferencet, Galgóczy Erzsébetet, Kolozsvári Grand- pierre Emilt, s irodalmunk számos más ismert toliforgatóját. A rádiózás félévszá- zadoe évfordulója alkalmából a rádió felkérésére Juhász Ferenc a hangokról írt poémát, s ebben azt kívánja érzékeltetni, mi mindent jelent ma a hang az ember Sürgette, hogy a demokratikus pártok megbizottaiból és antiíasisztákból alakítsanak minden helyiségben nemzeti bizottságokat, és a bizottságok a Magyar Nemzeti Függetlenség* Front helyi szerveiként működjenek. Sík- raszállt a nemzeti bizottságokra támaszkodó Alkotmá- nyozó Nemzetgyűlés és a Front ideiglenes kormányának megalakulása mellett. Ez a nemzeti, demokratikus és antifasiszta program alkalmas volt a magvar társadalom különböző rétegeinek az alapvető osztályoknak a tömörítésére. A gyors nemzeti összefogás létrejötte — mert ez történt, — egyértelműen a demokratikus erők1 sikere volt és igazolta a kommunista párt megfontolt, a nemzet közös érdekeit hangsúlyozó politikát. Mindamellett ez a politika mélységesen elvi jellegű volt. hiszen -a Komintern hires 1935-ös VII. kongresszusának (ez hirdette meg a népfrontpolitikát) szellemében járt el. A MÁRCIUSI FRONT, a Történelmi Emlékbizottság, a Magyar Front kezdeményei után megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front — á kolaliciós idők egységfront-szervezete — ezen a néven 1949 ig működött. Keretei között egyre inkább^ a demokratikus átalakításért legkövetkezetesebben harcoló Magyar Kommunista Párt, illetve a Baloldali Blokk vet- tg át a vezetést. A fordulat évét követően a népi demokratikus viszonyokat védelmező és a szocialista átalakulást igénylő Függetlenségi Népfronttá alakult át. Ez utóbbi szervezet pedig közvetlen elődje volt a szocializmus építésére szövetkezett dolgozók 1954-ben megalakult Hazafias Népfrontjának. D. M. szülését A vetélkedőre meghívtak a nyíregyházi tanárképző főiskola növendékeit is, akik a „Hazai esték” sorozatban Esztergom ellen Szolnok színeit képviselik majd februárban. A városi döntőbe jutott valamennyi csapat díszes emléklapot kaoott. Értékes tárgyjutalmakat kaptak a legjobbak. Jövőre ugyanebben a témakörben megyei vetélkedőt szervez a KISZ. A fiatalok körében kedvelt akció ez, a tanító-nevelő hatása vitathatatlan. (Lapzártakor még javában folyt -> ..Ki tud többet a 900 éves Szolnokról” című vetélkedő városi öön- 1 tője. A legjobb hat közé jutott a Középtisza vidéki Vízügyi Igazgatóság „ 833. as Szakmunkásképző Intézet. a Vegyipar; Szakközépiskola. a -Vasútüzem, az olajipar, a TRVVV KISZ- szervezeteinek csapata.) számára A különleges ora- tórikus mű ideiglenes címe: A hangok birodalma. Illyés Gyula a Két férfi című könyvéből Siklós Olga készített hangjáték változatot, amely oratórium szerű emlékeztető a szabadságharc korszakára, hőseire. Korabeli dalok és megzenésített Petőfi versek közbeiktatásával. A XVII. században játszódik Weöres Sándor A kétfejű fenevad című drámája, amely bemutatóként kerül a mikrofon elé. A rádió drámai osztályának fövő évi tériéiből t ( KlSZ-vetélkedő a 900 éves Szolnokról
