Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-01 / 281. szám

1974. deeerjjJser 1. SZOLNOK MEGVET NÉPLAP ÉPÜL A. KOCKAVAR. A játék önfeledt pillanata* szónoki Sárvári körúti óvodában Fotó: N. Zs. KÍSÉRLETEK Új műszert alkalmaznak a tihanyi biológusok A Magyar Tudományos Akadémia tihanyi biológiai intézetében — ahol az ideg- rendszer működését egyet­len sejt szintjén vizsgálják, — figyelemreméltó új mód­szert és műszert alkalmaz­nak. A Tihanyban szerkesz­tett speciális berendezéssel elemezni és rekonstruálni tudják az idegrendszerben lejátszódó elektromos folya­matot. Régebben feltárt tény ugyanis, hogy az ingerület hatására ez megváltozik, s a változás mértékétől, jel­legétől és az elektromos fo­lyamat sebességétől függ, hogy az idegsejtben műkö­dést gátló vagy serkentő fo­lyamat játszódik-e le. Ezzel a műszerrel mérni tudják a rendkívül gyenge, alig né­hány mikro-amperes elektro­mos folyamat erősségét, idő­beni változását is. KOMMUNISTA ÜGYSZERETET, FORRADALMI FEGYELEM Mit jelent kommunistának lenni? „Ha valaki azt mondjfi, hogy kommunista és az MSZMP tagja akar lenni, akkor azt úgy kell tekintenünk, hogy ün­nepélyesen letette az esküt a kommunizmus alapelveire, ezért az eszméért él. dolgozik, ha kell. meg is hal érte. A kom­munistákkal szemben ez alapvető követelmény. És ehhez jön még az emberi norma. Az, hogy a szocializmus és a kom­munizmus ügyéért való odaadást és a munkát olyan emberi normákhoz kötjük, amelyek hovatovább egy egész nép szá­mára elfogadhatóak, és amelyek betartását mindenkitől meg lehet követelni*” Ezt a gondolatsort Kádár János mondta el zárszavában a Központi Bizottság 1972 novemberi ülésén. Tanterem a kórházban Orvostanhallgatók stol noki gyakorlaton Harmadik esztendeje, hogy a Szegedi Orvostudományi Egyetem harmad- negyed- és ötödéves hallgatóinak egy- egy csoportja tanévenként egy hónapot kórházban tölt, gyakorlaton. Jelenleg négy megyében összesen hét kór­ház fogad hallgatókat Sze­gedről. A szolnoki Hetényi Géza Kórházba szintén rend­szeresen jönnek egyetemis­ták, egyszerre rendszerint negyvenötén. Ennek az együttműködés- ' nek a tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztem a Szegedi Orvostudományi Egyetemen dr. Vass Zoltán főtitkárt. — Milyen okok miatt hozták létre a gyakorlati oktatásnak ezt a rendsze­rét? — Az volt a cél, hogy az elméleti oktatás mellett a hallgatók több gyakorlati is­meretet, nagyobb rutint sze­rezzenek, s felkészüljenek az úgynevezett területi munká­ra. Mivel az évfolyamok lét­száma viszonylag hagy. két­száz fölött van. a klinikákon már nem volt mód a megfe­lelő kiscsoportos oktatásra. A klinikáknak ugyanis a hallgatók tanítása mellett a betegellátást, a szakorvoskép-: zést és az aspiránsok kép­zését is biztosítaniuk kell E2ért kerestünk kapcsolatot Csongrád és néhány környe­ző megye nagyobb kórházai­val is. hogy fogadják hallga­tóinkat, s biztosítsák számuk­ra a megfelelő gyakorlati képzést. — Hogyan fogadták a kórházak ezt a kezdemé­nyezést? — Igen kedvezően. Az egyetemtől kapott tematika alapján az oktató kórházak főorvosi kara lelkesen és lel­kiismeretesen végzi ezt a munkái is. Oktató munkáért már többen kaptak, s még kapnak is címzetes egyetemi tánárí. docensi rangot. E2 az elismerés a kórházaknak is szól, ahol a medikusokat ok­tatják. Közben természetesen szoros személyi és szakmai kapcsolat alakult ki az egye­temmel és a klinikákkal. — Nem kerülnek-e hát­rányba azok a hallgatók, 'akik ezt az egy hónapot az oktató kórházakban töltik, azokkal szemben, akik job­ban felszerelt klinikákon maradnak erre az időre is? — Nálunk az egyetemi évek alatt nem tudósokat, hanem általános orvosokat képez­nek. Ehhez az oktató kórhá­zak minden lehetőséget meg tudnak adni. És a hallgatók gyakorolnak a klinikákon is, tehát mindegyikük megisme­ri a legmodernebb felszerelé­seket. A kezdeti idegenkedés után most már szívesen men­nek az oktató kórházakba, hiszen ott az átlagos, általá­nos helyzetet ismerik meg. azt a helyzetet, amelyben a tényleges gyógyító munka fo­lyik. — Vannak-e már olyan tapasztalataik, hogy az ok­tató kórházakban gyako­rolt hallgatók szívesebben mennek „vidékre”? — Mivel ez a gyakorlat csak három éve tart, statisz­tikákkal bizonyítható tapasz­talatokról- még- korai volna beszélni. Az azonban biztos, hogy a helyi orvosokkal ki­alakuló jó kapcsolatok be­folyásolják hallgatóinkat a munkahely megválasztásá­ban is. — Milyennek ítélik a szolnoki kórház szerepét ebben á munkában? — Csak a legnagyobb el­ismeréssel beszélhetünk a szolnoki kórházról. Ott fo­gadják a legtöbb hallgatón­kat, s mindent megtesznek, hogy a gyakorlat ideje hasz­nosan és kellemesen teljék el. Az oktatás sok külön munkával jár, de a kórház főorvosi kara szívesen és eredményesen segíti a hall­gatókat. A szakmai munka mellett az emberi kapcsola­tok is igen jók a kórház or­vosai. de píéldául a KISZ- szervezet is sokat tesz azért, hogy hallgatóink á szabad idejükben is jól érezzék ma­gukat Szolnokon. (B. A.) Hol jártunk az Az év végi számadással a megyei utazást irodák közül alsóként az IBUS2 készült el. s a számadatok összessé­gükben, részletezés nélkül is már ..messziről” jelzik: jól zárják a2 1974-es esztendőt, A forintok nyelvén ez any- nytt jelent, hogy a mecvei IBUSZ-irodák a 60 millióé évi tervet már év vége előtt túlteljesítették, S október végéig mint­egy 68 millió forintos forgalmat bonyolítottak le. £2 az összeg — mint mindig — az idén is a különféle Szolgáltatások mellett a leg­főbb üzleuevékenységből. a kül- és belföldi társasutazá­sok szervezéséből származik. Beszéljenek ismét a szá­mok. Tavaly megyénkben kétezerhatszázan vettek részt külföldi társasutazáson, az idén közel háromezerhétszá- zan. s belföldön több mint ’ huszonegyezer IBUSZ-turista utazott a tavalyi tizenkilenc, szerrel szemben, az sem vé­letlen —: lévén alföldiek,. A megyei irodák mérlege hogy a legkedveltebb belföl­di utak a hegyvidéki váro­sokba szervezettek voltak, így a legtöbben Sopronban és Pécsett, illetve e városok környékén jártak. A szocialista országok közöl a legtöbben .Cseh­szlovákiát és a Szovjet­uniót keresték fel. s ez utóbbinál egy ..utascse­mege” is adódott és siker­rel mutatkozott be: a Moszk­va—Irkutszk—Bratszk—Bu- hara—Szamarkand—Dusar.be útvonal, amelyen Szibériától Közép-Ázsiáig a legjelleg­zetesebb szovjet tájakat is­merhették meg a Szolnok megyeiek. S ha nem is százával, de eljutottak a meevéből 1974- ben Kairóba. Delhibe. To­kióba is. A megyei irodáknak eevre szélesedőbb kapcsolataik ala­kulnak ki a különböző üze­mekkel. vállalatokkal, ame­lyeknek dolgozói, munkahelyi közösségei csoportosan utaz­nak. Az IBUSZ rési jő ..ven­dégei” többek között a kun­hegyes; Lenin, « nagyrév! Tiszazug, s tiszaíöldvári Sza­bad Nép Tsz. a Magyar Hajó- és Darugyár tiszafü­redi eváregvseke. a Hűtő­gépgyár mellett a községi .ÁFÉSZ-ek is. Kevesebben ismerik az új­fajta szolgáltatási formát, amely szerint egyéni — autós, motoros turisták Is utazhatnak IBÜSZ-segít- séggel. Nem kell mást csinálniuk, csupán az egyéni ízlésük alapjár. összeállított útiprog­ramot közük, s az irodák az étkezéstől 9 szállásig, elő. re biztosítanak. lekötnek, mindent, amit az utazás igé­nyei. A Bulgáriába utazók pedig olvan étkezési ie^eket kaphatnak amelyet bárme­lyik Balkánturist étteremben beválthatnak. Végül csak ízelítőt a jövő évi programokból Eev új­donság az év első felében al-dunaí hajóút — Jaltáig... L Zs. Lsekben a világos tiszta szavakban testet ölte­nek azok a szigorú lenini kö­vetelmények, amelyeket pár­tunk önmagával szemben tá­maszt, melyeknek betartását- minden kommunistától el­várja. Mi a fent idézett gondolat­sor lényege? Az, hogy a for­radalmi elmélettel felvérte­zett kommunista párt akkor töltheti be élcsapat szerepét, akkor vezetheti a munkás- osztályt történelmi küldeté­sének beteljesüléséért folyta­tott harcát: ha soraiban for­radalmi vasfegyelmet tart, ha a kommunista ügyszere­tet lángját nem hagyja-pil­lanatra sem lohadni. Ez a párt sikereinek egyik alap­vető. lenini feltétele. Márcsak azért is érdemes, sőt kikerülhetetlen ennél a kérdésnél elidőzni, mert most ez az egész pártot foglalkoz­tatja a XI. kongresszusra való felkészülés során. A párt alapszervezetei beszámo­ló taggyűléseiken azt elem­zik, hogy a helyi munkában hogyan sikerült érvényesíte­ni a X. kongresszus határo­zatait, a Központi Bizottság állásfoglalásait, s saját hatá­rozataikat. Most minden pártszervezetben objektíve szóba kerül: milyen a for­radalmi fegyelem- . Mit . tet­I tek azért, hoevan harcoltak annak érdekében, hogy az alapszervezet politikai tevé­kenysége. a cselekvési egy­ség gránitszilárd alanán bon­takozzon ki. A cselekvési egvség azt jelenti, ma is, holnap is, hogy a párt poli­tikai irányvonaláért, a kong­resszusi határozatokért a párt minden 'tagjának egy- I emberként kell kiá'inía. fel-, lénnie és dolgoznia Ez a for­radalmi fegyelem lényege — ezt vállalta, aki a sorainkba lénett. Nem nagy szavak ezek? Nem. Erre a munkásmozga­lom fejlődésmenete a legfőbb bizonvíték. Mindaddig, amíg 1903-ban Oroszországban a mozgalom konkrét szükség­letei. az osztály, legjobb erői világfa nem h~z*ák azt az úití- pusú. bolsevik pártot, amely­ben a forradalmi elmélet anyagi erővé vált, s amely kénes volt úitínosú fegyelmet teremteni egységeiben: ad­dig a munkások, tulajdonkép­pen fegyvertelenek voltak. Lenin 1920-ban így írt erről: „...A bolsevi­kok nemhogy kér és tél évig, de két és fél hónapig sem tarthatták volna magukat hatalmon, ha pártunkban nem lett volna a leg szigo­rúbb. valóságos vasteauelem, ha a márt nem élvezze volna 0. mnnkásosr*álu egész töme­gének legodaadóbb támoga­tását”. Ezt a lenini igazságot, le­nini pártelvet — mint a kommunista mozgalom egvik általános törvényszerűségét — valósítja mee és védi az MR7M** * 5 is, amikor tagia’tól ..valóságos vasfüveimet” kö­vetel Kommunista pártunk ötvenhat évének tanaszrala- ta megtanított bennünket ama hogy a párt muni-aké- p essége azonnal csökken, amint a teavelem a leacse- vsT,,/,aa rrSrfákbet1 is lazul, ha lanyhul a forradalmi éhe* Nem véletlen, hanem tör- vénvszerű tehát, hogy az VtWMP a demokratikus centralizmusnak — mint a legfontosabb pártelvnek — egyik elemét sem engedi egymás rovására érvényesí­teni. hanem egységében ül­teti át a mindennapi gyakor­latba. A pártdemokráciának a X. kongresszus határozatait meg­valósító, tudatos fejlesztés» eredményeként folyamatosan szélesedett a pártszervek, a kommunisták részvétele a po­litikai döntések minden szint­jén az előkészítésben, a ha­tározatok meghozatalában és végrehajtásában. Amíg kol­lektív döntés nincs, a párt tagjainak joguk van véle­ményt mondani akkor is, ha nem értenek egvet az előtér­KBffiRESSZÜS A pártszerűség, s |orrada'i­jni fegyelem nem valami -el­von* erkölcsi elv, hanem na­gyon is a gyakorlati politika kérdése. Bármely határozat, állásfoglalás értéktelenné .’á- lik, ha végrehajtása fegyel­mezetlen, ha a kommunisták nem képviselik kellő ügysze­retettel, meggyőződéssel a párt politikáját, ha perei harcolnak szívvel-lélekkel megvalósításáért. Aki a párt tagja lett, a munkásosztály történelmi ügyére tett esküt.' Ezt az ügygt győzelemre vinni a po­litika! hatalom megszerzé­séért folj*ó harcban, s kor­mányzó partként a szocalista —kommunista társadalom építésének idején egyaránt csak akkor lehet, ha fenn­tartjuk. erősítjük .a •forradal­mi fegyelmet. Mi teszi pártunkat képessé erre? ) Lenin szavaival válaszo­lunk: „Először a proletár élcsapat öntudatossága, oda­adása a forradalom iránt, ki­tartása, önteláldozása, hő­siessége. Másodszor az a kér pespége, hogy a dolgozók leg­szélesebb tömegeivel... mond­hatnák, egybeolvadjon,. Har- madszor a 9proletár élcsapat politikai vezetésének helyes­sége, politikai stratégiáiénak helyessége, feltéve, hogy a legszélesebb tömegek saját, tapasztalataik alapján' meg-'% győződtek annak a vezetés­nek a helyességéről. £ telté­telek nélkül lehetetlen a fe­gyelmet megteremteni ' egy forradalmi pártban.” Az MSZMP hosszú, kitar­tó, céltudatos munkával te­remtette meg ezeket a felté­teleket. Politkája folyama- tos, melyet a konkrét hely­zet konkrét elemzése alapján az élet követelményeinek megfelelően fejleszt. Ennek az elvhű, internacionalista politikának szolgálatát vál­laljuk. jól tudva, hogy tet­teinkért nemcsak hazánk munkásosztályának, népének, hanem a nemzetközi kom­munista mozgalomnak is fe­lelősek vagyunk. A .ssoeia lista építőmunka egyre bonyolultabb, egyre nagyobb feladatokat ró ránk. A párt, a munkásosztály ve­zető szerepének erősödése nélkül ezeket nem tudnánk eredményesen megoldani. A párt vezető szerepének növe­lése elképzelhetetlen más­képp. mint úgy, hogy fej- , leszti cselekvőkénességét, A pártmunka első vonalé-1 ban dolgozó alapszervezetek- nek mindent meg kell ten­niük azért, hogy a helyi fel- ' adatok megvalósítását ügy­szerető. fegyelmezett kom­munista munkával biztosít- • sák. S magától értetődik, a párt minden tagjának fe­gyelmezetten. pontosan, jói kell teljesítenie megbízatá­sát. a maga helyén harcolnia kell a párt politikájának ma­Harcolnia kell az ideológia, a gazdaság és a politika küz­dőterén: cselekvő kiállással hirdetve ügyünk igazát, cél­jaink realitását. A kommunista élcsapat minden egves tagiának és parancsnoki Varának össze­hangolt. f egvejmezett 1 évé' jren vsésf ével érhetők el köz­vetlen és távolabbi céljaink. Személyesen felelősek va­gyunk a pártnak a ránk bí­zott feladatok teljesítéséért és azért is, hogy a kisebb egvség — oártcsonort, alap­szervezet —, »hóvá tarto­zunk. mennyire cselekvőké­pes, miiven mértékben érvé­nyesíti a párt politikáját,, ve­zető szerepét. Mai és holnapi feladataink telie'ítéce a szocialista tár­sadalom további feiv’rágcztatásáért végzett munka eredmé­nyessége érdedében szüntelen erősítenünk ke'l sokaink egy­ségét. Szüntelenül é? tudatosan útra kell ..termelnünk” azokat a lenini feltételeket, ameh’ek biztosítják fenoíartiák és mind magasabb fokra emelik pártunkban a forradalmi '•'«veimet. Ez íeiezi ki eszmei-politikai egységünket, összeforrottsá- gunkat, odaadásunkat a szocializmus, a kom—.■•nwmus ügy« iránt Fábián Péías ^ jesztett jelentéssel, határoza­ti javaslatokkal. Semmi ve­szélyt nem rejt magában az tehát, ha a pártszerűség ke­retein belül; a párt politiká­jának, eszméinek elismerése mellett a döntések előtt né­zeteltérések vannak az alap­szervezetben, vagy bármely kollektív testületben. A pártegység nem auto­matikusan jön létre, hanem tudatos politikai tevékeny­ség útján, amely a vitákat is magában foglalja. Így alakul ki, mind magasabbrendű, mind teljesebb forradalmi fegyelem a pártban, ami fo­kozza ütőképességünket. De az.t szintén hangsúlyoz­ni kell: a felsőbb pártszer­vek határozatai, a kollektív döntések felett a végrehajtás fázisában már nincs helye a vitának. Egyetlen párttagnak sincs ing? ahhoz, hogy eze­ket a döntéseket ..eqtléni mó­don” értelmezze. ..knaazítsa”, mi több. torzítva alkalmazza., vagy ne tegyen meg mindent a véareha Házáért. Ellenvé­leményét csak a szervezeti szabályzatban előírtak sze­rint fejtheti ki. t Pártunk általános gyakor­latára. a forradalmi fegye­lemről vallott felfogására Utal az. amiről Kádár János idézett zárszavának egv más helvén így hesz.élt: .....most n em a tűnődés. a fft/vmrMM*, az óhair, k. a meddő vH.dk időszaka, hanem a lendületes munka következik. Mindent veo kell tennünk annak ér­diekében. hogy vártunknak ez a világos állá stagnálása mindenütt és tenniartás nél­kül éménuesüliön”. érdeme-e erre emlékeztetni, már csak azért is. mert most a beszámoló taggyűlésekor» mindenütt határozatban fo­galmazták meg az alanszgr- vezetek a jövő év legfonto­sabb tennivalót, a hibák ki­javításának módszereit. Nyil­vánvaló tehát, bogy mindent el kell kóvetniük. hősre ha­tározataik fenntartás nélkül érvényesüljenek ami termé­szetesen változatlanul érvé­nyes a X. kongresszus hatá­rozataira is. majd a XT. kongresszus által kijelölt fel­adatokra. V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents