Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-28 / 302. szám

1974. december 28. SZOLNOK MEG TCI NÉPI. AI 3 «* Megérkeztél öreg Budaházi... Milyen beret vahabképű in­inen a Föld! A házak meg, ahogy kibukkannak egy-egy felhőlyukon, iránt a jaték- Ikockák. Ettől ugyan kár volt félteni gyerekeim! Meg se kottyan. Pedig hatvannyolc év, az már majdnem hetven. De hót hogy maradhattam Volna le erről... Tuszázot­Cukrot hoztam én is, ke­veset, negyvenötben, mikor aratásra hazavergódtem. Egy évig hírein se vették ott­hon ... Emlékszel, asszony, vitetted a legkisebbnek. Mi­vel öt gyereknek ötfelé nem lelietelt eloszlani. A kicsi, a fiunk kilenchónapos volt, nein ette, se tejbe, se főze­lékbe, nem kellett neki. Merthogy cukrot addig még sose ízlelt, idegen volt neki. No, már nem látszik meg rajta ..., szép deréknagy em­ber lett, növésre is, becsü- 1 >tre szintén. De legyen is, ha egyszer párttitkár egy ak­kora vállalatnál. Építőipari. Sok ezer emberrel. Szép munka. Amikor ml harmincegyben összekerültünk, vettünk két bádogkanalat, két villát, két kést, két bádogtányért, egy merőkanalat, egy lábast, egy fazekat, két vizeskannát (de a kisebbet, mert az olcsóbb volt), aztán egy lavórt, meg egy mosófazekat. Egy hasz­nált szekrényt harmincegy pengőért, hatért egy öreg asztalt két székkel. Még jó, hogy ágyat otthonról kaptál. Ennyivel kezdtük. Konyha- asztalraa már nem tellett, vennégyes, azt mondták. Hő­légsugaras. Csoda egy nagy madár, felvisz nyolcezerre. Repülsz öreg Budahází An­tal! Gondoltad volna, hogy egyszer még te is repülsz. Aranyos ez a kisasszony­ka. cukorkát kínál. Ne mán, szinte kényeztetnek ... cu­korkával ... Azt mondja a hangszóró, ki lehet csatolni a biztonsági övét. Jó, dé hogy ... Frá­nya egy szerkezet... Kár, asszony, nagy kar, hogy te nem lehetsz itt. Meg az is, hogy már visszafelé megyünk. Hamar eltelt ez a két hét. De bizony gyönyörű volt. Leningrad, Tallinn, az­tán meg Moszkva ... Ládd öreg, nem gondoltad, hogy egyszer még Moszkvába is eljutsz. Azért szép, hogy a kátéesz engem küldött. Nyolc éve vagyok nyugdíjba, még­is eszükbe jutottam. Igaz, alig akad nap, hogy azóta is feléjük ne nézzek. Meg gyű­léseken, a pártban is csak elmondom, ami a lelkemen. szereztünk egy nagy ládát, azt terítetted le. Szolgáló­lány, iparossegéd, ennek is örülhetett. Szolgáló... Emlékszel, a kisunokánk megkérdezte a múltkor tőled: nagymama, az ml, hogy szolgáló? De jobb is, hogy nem tudja ... Ti­zenegy éves lánygyerek vol­tál. mikor elküldték otthon­ról: eredj, legalább eggyel kevesebb eszik itthon. Ott, ha nincs is fizetség, láthatsz egy-két jó falatot. Dolgoztál, szegény, éppen elegei Ad­dig is, aztán Is. A hat gye­rek mellett még a. földműves szövetkezetben is. Megbe­csültek, még a vezetőségbe is beválasztottak. Meg az emendéeszbe, titkárhelyettes- nek. Így aztán nekem se szóltál, ha a munka mellé még qlyat is vállaltam, ami­ért legfeljebb jó szó volt a fizetség. Már amikor az se... Mert ötvenhatban biz bever­ték ránk az ablakot. Leoisz- koltak, mert kommunista voltam. De kik... suhan- cok,' akik maguk se értették, hogy amit csinálunk, ma­gunknak csináljuk. Sokmin­dent hallottam a pártiskolán is. de ezt, ezt az egyet ne­kem nem kellett magyarázni. Mert milyen világba szü­lettünk mi bele. Külföldre is, no ezt az egyet, ezt a Moszkvát nem számítva, en­gem csak a háború jutta­tott el, Szlovákiáig. De abba se volt köszönet. G\ erekéiül nvuralni is kliltüldre járuik Most, a gyerekeim meg már nyaralni is külföldre járnak. Autóval. Sajáttal. Már majd mindeniknek van. Haza is azzal járnak. Ugye, hogy megtelik velük a kis ház? Tizenegy unoka, a leg­nagyobb már egyetemista. Programozó matematiku lesz. Csudálod ugye, honnan van esze rá. Az ünnepekre megint jönnek mind. Hu­szonötén leszünk annyuk, pont huszonötén. Már biz­tos készíted az ajándékot. Huszonhárom ajándék. Az asszonyoknak fodros kötőt varrsz, szépet, modernet. Akármilyen már nem jó. Magad varród, villanygépen (a gyerekek vették), mert szegényem, bizony fáj a lá­bad. Negyvennyolcban, mi­kor csak cserébe vásárol­tunk, megfázott a vonatok tetején. Engem is kínoz az ízület, a reuma is gyakran. De oda se neki, igaz-e? Ket- tecskén, mindig csak elmo­tozunk. No, a nyulaim, va­jon hogy megvannak. Meg a malackánk .., Levágom az ünnepre, a gyerekek szeretik a jó disznótorost... Már itt volnánk? Bekap­csolom, be én ezt a csuda biztonsági övét. így la. Ez az ereszkedés, ez még fur­csa, ezt még szokni kéne... Milyen beretvahabképű in­nen a Föld. A házak meg, ahogy kibukkannak egy-egy felhőlyukon, mint a játék­kockák. Ez mar Budapest. Ferihegy. No, öreg Budaházi, meg­érkeztél. Trömböczky Péter Emlcliszcl, as zonv Ismertek, rám halhattak Uramisten, mennyit men­tem, nem is rég, mennyit, listákét, éjszakákat is. A tanácsba, hogy legyen új járda. Üt, iskola, kultúrház. Mennyit kellett győzködni. Meg amikor a téeszt szer­veztük. Rám hallgattak, is­mertek. Nem hangoskodtam, magyarázva jobb. Meg hát értettem is őket. Különösen Monostoron, ott sok cseléd volt. Végre földhöz jutottak, nehezen akartak megválni tőle. De közösen mégiscsak könnyebb — bizonygattam. Most már nem kell bizony­gatni. De akkor... akkor e/.t megmagyarázni... Ne­kem könnyű, kerékgyártó iparos ember, mondták ott­hon Fényszarun is, annak könnyű beszélni. Pedighát nekem se volt könnyű nyol- cadmagammaL Hat gyerek... Hat szép gyerek, ember lett mindből, ha nehéz is volt felnevelni. Igaz, annyuh, az unokák már azt hiszik, mese, pedig... Mikor a tanárnő lányunk negyvenkilencben nekiindult Berénybe, a képzőbe, a ci- hátlan dunnával... emlék­szel ... Megírták a kollégi­umból, mit kell vinnie. Mennyi fehérneműt, felső ru­hát, dunnát* párnát, lepedőt. Csak annyi pénzed volt: vagy ciha vagy huzat. A nagylá­nyunk, nehogy szégyen érje, a huzatot választotta. Azt tömtük meg aprójószágról tépett tollal, úgy indult neki. Kedveske ez a kisasszony, hogy kínálja az ételt. De gusztusos is, ahogy sorako­zik, a sonka, a vaj, a sajt sorban a tálcán. Meg a bor. Azt mondja, tokaji. No már :sak közeledünk hazafelé. Vadásztársaságok puskavégen „Fiktív számlák, gondat­lan könyvelés, a bizonylati fegyelem megsértése. Elha­nyagolt vadállomány. A meg­engedettnél több reprezentá­ció, szabálytalanságok a sze­mélyszállításnál.” A jászbe­rényi Járási-Városi Népi El­lenőrzési Bizottság két év­vel ezelőtti megállapításai, a járás vadásztársaságainak gazdálkodásáról. A két éve tartott alapvizsgálatok során különösen négy vadásztársa­ságnál találtak sok szabály­talanságot. Mi történt, azóta? Erre kerestek választ a né­pi ellenőrök az jden novem­ber 20—29 közötti utóvizs­gálataikkal az alattyárü Ul- -.örő, a jászapáti Alkotmány, i jászfelsőszentgyörgyi Vö- ös Sarok és a jászjákóhalmi léke Vadásztársaságoknál. \z alapvizsgálatok után ak- ior szigorú intézkedések is izületiek. AiaUyánban pél­dául a vadászati jog felfüg­gesztésere, a kártérítési, fe­gyelmi eljárásokra, a társa­ság vezetőjének leváltására került sor. A vizsgálatok után pozitív változások is bekövetkeztek. Javult a bizonylati, az ok­mányfegyelem. Átgondoltab­ban gazdálkodtak a takar­mányokkal, az álló- és fo­gyóeszközükkel, lényegesen kevesebbet költöttek repre­zentációra. Javult a vadvé­delmi, a vadirtási munka. Eredményesek voltak az in­téző bizottságok szervezésé­ben megtartott külön pre­mizált kollektív dúvadirtási akcióle. Kedvező hatással voltak az intézkedések a vadásztársa­ságok pénz- és vagyongaz­dálkodására. Gondosan el­készített: háziszubályzatban határozták meg az élóvud befogásával, a mesterséges tenyésztéssel kapcsolatos ten­nivalókat, valamennyi társa­ságnál gondoskodtak a vad­állomány rendszeres téli ete­téséről, a hasznos vadak sza­porításáról. Az alattyáni és a jászfel- sőszentgyörgyi társaságok vadászházat vásároltak és rendeztek be. Az alattyániak ezenkívül egy 98 ezer forint értékű MTZ jármű megvá­sárlásával szüntették meg szállítási gondjaikat. Jelen­tősen növekedtek a bevételi tervek. Az élővadbői szár­mazó bevétel a 4 ‘vadásztár­saságnál 2 és félmillió fo­rint volt, 50 százalékkal több, mint az alapvizsgálat évé­ben. A jó eredmények ma­gyarázata, hogy emelkedett a befogott élővadak száma. Tavaly a tervezett 3600 nyúl helyett 4700-at, fácánból 4500 helyett 6700-at fogtak be. Az utóvizsgálatok során megállapították, hogy a je­lentős eredmények ellenére még mindig sok hiányosság akadályozza a vadásztársa­ságok munkájút, ezért a NEB a következő határozati javaslatokat hozta: a vadál­lomány verfelfrissítése érde­kűben azonnali intézkedése­ket kell tenni. Javasolta, hogy a tenyészanyagot a MAVAD-tól szerezzék be, to­vábbá, javítani kell az ok­mány-, a bizonylati fegyel­met, és nagyobb gondot for­dítani az okszerű anyaggaz­dálkodásra, a töltény utal vá­ny ok nyilvántartására. Szi­gorú intézkedéseket keli len­ni, hogy a jogszabályoknak megfelelő adót vonják le, és azt az illetékes adóhatóságok számlájára fizessék be. Csepelen, a tervek szerint m ég az idén megkezdi a pró baüzemelést az új kenyér­gyár. Három műszak alatt 46—48 tonna 1—2 kg-os kenyeret sütnek majd a nagy­iéi jesítményű kemencékben Vezetői magatartás 4 párt XI. kongresszu­sára készülőben, különösen sok szó esik — és joggal — a vezetői magatartások meg­ítéléséről. a Jól dolgozó ve­zetőkre jellemző módszereik­ben is érvényesülő hármas követelményről.. A politikai megbízhatóság, a szakmai képzettség, a tudás, és a ve­zetői rátermettség igen erő­teljesen hat a termelő kö­zösségek munkájában. A jó vezetők körül nyugodtabban és eredményesebben tevé­kenykedő közösség alakul ki. Szükségszerű, sőt törvény-' szerű, hogy a kollektívák ve­zetőinek „stílusa”, ideértve a környezettel kikovácsolt munkakapcsolatot, hasson, sőt, a környezeten is túlnő, tövábbgyüfűző hatásokat keltsen. A jó és rossz szél­sőségeitől kezdve mindenfé­le módon és árnyalatban ie- lentkeznek ezek a vezetési körülmények és módszerek a közösségek életében', gazda­sági és emberi közérzetében. A felelősség ténye — vég­ső soron — azonos és eltün- tetheteücn. Szállításokat végző nagy- vállalat vezérigazgatója mon­dotta el. nemrégiben az ese­tet: bizonyos mértékig ti­pikusnak tekinthető, hadd adjuk tehát közre. A tizen­hat telephelyük egyikénél sorozatos lemaradásokat, rossz munkaszervezést ta­pasztaltak. Az emberek, a brigádok elégedetlenkedtek, a keresetük, a munkaingado­zásokat követve, szintén kel­lemetlenül „hullámzott”. Vizsgálat Indult. S a vizs­gálat az egyik középvezető komoly hibáit, rossz irányí­tási. szervezési módszereit tárta fel. Kapkodásával, raP* szódikus és átgondolatlan in­tézkedéseivel okozta, elsősor­ban, hogy a telephely mun­kásai. brigádjai előnytelen helyzetbe iutottak. Más mun­kakörbe helyezése szinte azonnah javulást hozott. Az emberes a telephelyen meg­nyugodtak. Ügy vélekedtek, liogy a szavuk, a panaszuk és a figyelmeztetésük, meg­felelő tolmácsolásban, kellő hangsúlyt nyerve eljutott a vezetőikhez. A véleménynek foganatja volt, tehát — me­gint csak a summázni — a munkahelyi demokrácia kö­vetelményeivel, ismérveivel sem volt baj. Az egyik borsodi nagy­üzem személyzeti és szociális igazgatója summázta koráb­ban; munkatársainak egyik alapfeladata, hogy szinte tu­dományos pontossággal ész­leljék. feltérképezzék a dol­gozók munkahelyi közérzetét, mintegy rajta tartva ujjpkat az üzem ütőerén. így, R munkahelyi légkör figyelésé­vel, intézkedések szü leségé­nek jelzésével őrködhetnek az üzemi demokrácia érvé­nyesülésen. Másrészt a dol­gozók csoportjainak munka- körülményeit is vigyázhat­ják, a célszerű és hasznos vezetői elgondolások hasznát is mérhetik. Innen, ebből az üzemből való tehát az eset: észrevet­ték egy időben, hogy a dol­gozóknak mintegy egyötödét kitevő nők, asszonyok elége­detlenek a helyzetükkel. Sok a panaszuk, hajbakapnak — persze szóban — a helyi ve­zetőkkel is, több helyütt. Igen gondosan, műhelyről műhelyre vizsgálódva vették számításba a panaszok, ba­jok. eredőit. Megállapították, hogy néhány helyi vezető — művezető, csoportvezető — nem. hajtotta végre munka­helyén megfelelően a párt nőpolitikái határozatát, s a munkásasszonyok a bérezé­süknél. s még néhány he­lyen megmutatkozó hátrá­nyos helyzet miatt joggal méltatlankodnak. Intézkedések követték egy­mást. Fél évvel ezután már legfeljebb elvétve akadt bé­kétlenség az említett munka­helyen. A munkahelyi demokrácia érvényesülése, s a megfontolt vezetői döntések, intézkedé­sek tulajdonképpen egyazon kategóriába tartoznak. ön­célú különválasztásuk hiba, helytelen jelenségek forrása lehet. A vezetői rátermett­ség, a helyes, szocialista stí-^ lusú és tnódszerű vezetés' . egyik alapkövetelménye, hogy a döntések — bármely kis csoportot szűk réteget érintsenek is — úgy és olyannak szülessenek, hogy az emberek azt mondhassák: „erre gondoltunk, ez jó ne­künk, jó annak, amit csiná­lunk”. JVem arról van szó ter­mészetesen, hogy elvtelen és gazdasági szempontból káros „kedvezésekkel” törekedjék népszerűségre bármely mű­vezető, csoportvezető, vagy akár az igazgató. Éppen ez ellenkeznék alapvetően h munkahelyi demokrácia he­lyesen értelmezett elveivel. Ezek nem tűrik el a kivéte- lezettséget, hanem elsősorban az össztársadalmi érdek ér­vényesülését hivatottak szol­gálni. Jó döntésekkel pedig ké­pesek Is megfelelőén szolgál­ni. az egyén és a közösség javára, egyetemesen V M. \ Eskü a határon Á határőrséghez bevonuló Szolnok megyei fiatalok ka­tonai esküt tettek. Feldíszí­tett laktanyában a megyéből sok száz szülő, jóbarát, is­merős várta az ünnepség kezdetét. A díszemelvényen a párt-, állami és tőmegszervezetek képviselői, a fegyveres szer­vek vezetői között ott voltak a Szolnok megyei hudkiegc- sziiési és leriiÍÁ4védeUui pa­rancsnokság képviselői is. A katonák köszöntése vilún az egység parancsnoka be­szélt a katonai eskü jelentő­ségéről. Többek között el­mondta, hogy a katonai es­kü hűséget, tudatos helytál­lást követel a közösséghez. Beszélt a határőrszolgálat szépségéről és nehézségéről. Hangsúlyozta; hogy a határ­őrök békeidőben is harci fél­adatot látnak ••'!. és minden időszakban, télen vagy nyá­ron, hóviharban vagy sárban, nappal vagy vaksötétben éles fegyverrel kell vigyázniuk a határt. A beszédet követően Füle? ki István ifjú határőr —aki , bevonulása előtt Tiszaroffon ’ községi KlSZ-titkár volt — díszmenetben lépett a mik­rofonhoz, és hangosan olvas­ta fel az eskü szövegét, ame­lyet az eskütevő sok száz ha­tárőr megismételt. Az ün­nepség megható jelenete volt, amikor Németh Sándor ha­tárőr — kisújszállási lakos — harcostársai nevében megköszönte a szülőknek és a parancsnokoknak, hogy al­kalmassá nevelték őket a haza védelmére, és ígérte, hogy békében és háborúban egyaránt teljesítik az eskü követelményeit. Az esküt tett határőrök élen a csapatzászlóval dísz- menetben vonultak el az ün­nepség színhelyéről. Ezután pedig határőreink szerette­ikkel, vendégeikkel talál­koztak. A szülök beszélget­ték katonáskodó fiuk köz­vetlen parancsnokaival is, és elégedetten vették tudomá­sul fiuk helytállását, szor­lüleki István ifjú határőr az eskü szövegét mondja ?almas. becsületes magatar­tását, Tájékozódtak arról is hogy a határőrök jó bánás­módban részesülnek. Kato­más jellegű ismereteket sze­sznek, sportolnak, művelőd­nek, kulturális rendezvénye­ken vesznek részt. G. B, Vettunk két hadnakanafat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents