Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-28 / 302. szám

i SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. december 28. HÍk6 v,|hqlv E*‘ép a ébrein Kereskedőkkel a merkátón 1 ff UikHw a ■ Olaj-Eldorádó Szibériába). 9 Éti ópiában úgy te­rem a kávé mint mondjuk nálunk a /adszőlő. Vidéken járva itközben, ha megáll az em- oer, hogy pihenőt tartson, gyakran megesik, árnyas he­lyet keresve egy útmenti ká­vécserje alatt köt ki. Csak fel kell nyúlnia, s ott az Íz­letes csemege bogyója. Ter­mészetesen vannak szépen rendezett, nagy kiterjedésű kávéültetvények is az or­szágban, főleg a déli Kofa­tartományban, ahonnan a kivitelre szánt kávémennyi­ségnek javarésze is szárma­zik. A kávé ma az etióp me­zőgazdaság legjövedelme­zőbb exportcikke: a kivitel 10 százalékát teszi ki. Eddig mi nem vásároltunk belőle. Kereskedelmi taná­csosunk véleménye szerint, alighanem kellemes gesztus lenne most, az új vezetés ide­jén, ha mi is beállnánk az etióp kávét vásárlók sorába. Talán mert ez tovább erő­síthetné hagyományos jó ke­reskedelmi kapcsolatainkat is amelyek évek óta egyre erő­södnek fejlődnek. Üzletek­ben, piacon, használatban számtalan olyan árucikkel, termékkel találkoztam, ame­lyen ott díszlett a magyar védjegy. Női fehérneműkből és ha­risnyafélékből például Ma­gyarország többet ad el Etió­piában, mint az ide exportáló országok együttvéve. Igen kelendő a szegediek kender­árulja is. Körutam során, Erit- reában, északon mesélték, hogy a vizet szállító szama­rak tömlői — ez már a víz- szállítás modernebb formája, mert általában lányok, asz- szonyok fejükön vagy hátu­kon agyagkorsóban hordják a vizet, sokszor 6—8 kilomé­terről, s ez bizony eléggé megterhelő — a szegedi gyár ponyvavásznaiból varrták. S addig, amíg a lengyelek nem építettek egy mezőgazda- sági gépgyárat itt Etiópiá­ban, a salgótarjáni kapának sem igen volt párja. Az ad- disi labdarúgópályákon Ar- tex labdával játszanak a csa­patok, s a főváros szakbolt­jaiban gyakorta keresik és kedvelik a magyar alumíni­um-edényeket. Saját fülem­mel hallottam az egyik nagy áruházban, hogy a villany­égőt vásárló fiatalember, miként ragaszkodott minden­áron a Tungsram márkához. Kint pedig a merkátón! Óh micsoda zsibvásár, tarka for­gataggal: vevők, árusok, ügy­nökök, taxik, autók, öszvé­rek, szamarak színes és han­gos tömege! Ez Afrika leg­hatalmasabb szabadtéri pia­ca! Az üzletek utcájában ar­ra lettem figyelmes, hogy az egyik kirakat előtt két fiatal­ember a magyar kalapgyár Hazánk földje rendkívüli oőségben őrizte meg az ősi élővilág maradványait. Amint :gyik tudósítónk mondotta, ízen a területen nincs olyan íégyzetméter. ahol a régi vagy még régebbi múlt va­lamilyen emlékét ki ne for­dítaná az ásó. Dr. Jánossy Dénes, a Ter­mészettudományi Múzeum őslénytárának vezetője mun­katársaival az idén nyáron már az Osztramos hegyen is1 igen szép eredménnyel foly­tatták kutatásaikat, de az gazi tudományos szenzáció nőst a Komárom és Eszter­em között, a Duna mellett kvő Süttőn született meg. Itt egv mindössze öt mé- ír vastag üledékrétesből a ozzávetőleg 200 ezer évvel zelőtti múltnak egy 20 ezer zztendős, periódusa alatt le- átszódott) fejlődés egymást .tövető állomásai bukkantak elő, termékeit próbálja. Ahol la­kom, meglepődve konstatá­lom, a hátsó, udvari kapu aj­taján lógó Elzett feliratú la­katot. Ezt adjuk, de vajon mit kapunk mi, az etiópoktól? Kecske- és juhbőrt jó minő­ségben, és kitűnő gyapotot félkész áru formájában, amit elsősorban a győri Grabo- plaszt használ fel. Űj, nagy­szerű üzlet is van kilátás­ban! Ami több mint tíz éve nem sikerült, azt most úgy látszik sikerül „nyélbeütni” az Ikarusznak. Azaz jó mi­nőségű csuklósaival betörhet az etióp buszpiacra. A körül­mények is kedvezőbbé vál­tak az üzletre. A császári ér­dekeltségű fővárosi buszvál­lalatot, az addisi BKV-t ugyanis saját kezelésébe vet­te az állam, és így megszűnt a császári személyes érdekek kötöttsége. Lehet, hogy a magyar Ikaruszok a főváros utcáin hamarosan méltó ver­senytársai lesznek a nyugat­német Mercedeseknek? Egy alkalommal elkísértem üzletkötőinket is a merkátó- ra. A textiles Saleh Saad Alit kerestük meg. Több mint húsz év óta kitartó vá­sárlója a magyar áruknak, s évente 200 ezer dollárért vesz tőlünk zoknit, harisnyát, s egyebet. Ez ugyan üzletének szegényes körülményeiből és kopott öltözékéből aligha de­rülne ki, de erről az arab­ról mindenki tudja, hogy va­gyona milliókra rúg. Arab, nevéből is kitűnhet, mint annyi más . üzlettársa itt a merkátón. Hisz Etiópiában a kereskedelem többnyire az a-betűs emberek kezében van. Irodájában fogad bennün­ket. Sötét raktárhelyiség, ab­laka nincs. Hely csupán any- nyi, hogy valahogy le tudunk ülni. Körben a falak mentén fel a mennyezetig csaknem mindenütt áruval teli dobo­zok. A falon dülöngélve po­Az öt méter magas „tanú­fal” legalsó rétegéből a mai alacsony hőmérsékletű tund­rák lakinak csontjai kerül­tek elő- Így a ma csupán az Alpok és a Pireneusok két­ezer méternél magasabb hegységeiben élő havasi hó­fajd, a Szibériában honos pocok és a tömeges „öngyil­kosságáról” hírhedt lemming maradványai. (Ez az öngyil­kosság persze csak azt je­lenti, hogy ha a lemmingek valahol nagyon elszaporod­nak, egy részük új vadászte­rület keresésére indul és el­vakultan nyomul előre, ha úgy adódikj neki a tenger­nek, amely azután természe­tesen valamennyiük temető­jévé válik.) E réteg felett olyan ki­sebb állatok csontocskái fe­küdtek, amelyek ma Közép­Surópa mérsékelt klímájában' rosodó képek. Köztük ott lóg a császáré is. Mikor észre­veszi, hogy a képet feltűnő­en fixirozom, a rozoga asz­talra ugrik, — ez egyébként az íróasztala — megragadja a képet, és szitkok közepette úgy vágja a földhöz, hogy üvege menten ezer darabra törik. Nem tudni, hogy ne­künk szól-e csupán e gesz­tus vagy pedig személyes oka is van rá, hogy „hőn sze­retett” uralkodóját üzleté­ben ilymódon detronizálja. Az üzletkötés azonban már korántsem ilyen gyors és eredményes. Hányszor, de hányszor kell megismételni üzletkötőinknek az eladás feltételeit, körülményeit, le­hetőségeit. S aztán az alku! Ugyanaz nagyban, mint ami kicsiben az árusoknál, a pia­con. Centekért folyik a harc. De úgy látszik ezúttal másról is lehet szó, mert az üzletfél makacsul ellenáll. Kiderül aztán vonakodásának igazi oka is. Az előző hetekben elég tetemes összegű vámot kellett kifizetnie a megren­delt árukért és egyszerűen kiürült a kassza. Ezt ő nem árulhatja /el, mit gondolná­nak róla. De még más ok is közrejátszott Saleh úr tar­tózkodásában. Óvatosabb lett, akár a többi kereskedő a merkátón. Fél, hogy raktá­ron marad az áru. Ezekben a „zavaros” időkben, mit le­hessen tudni. Mielőtt elbú­csúztunk szerettem volna színvallásra bírni. — Mi a véleménye a mos­tani változásokról? — kér­deztem tőle. Hosszú csend, néz balra, néz jobbra, le a földre, fel a mennyezetre, jól megrágja a dolgot. — Uram — válaszolja — én kereskedem és nem poli­tizálok. A politikát csinálják csak a katonák. (Következik: Vasárnapi ebéd Addiszban) érzik jól magukat, a legfelső rétegben viszont a ma kife­jezetten mediterrán környe­zetben honos állatok marad­ványait találták. Például an­nak a görög teknősnek a páncélját, amely ma a Föld­közi-tenger környékén szinte mindenütt megtalálható Spa­nyolországtól Iránig. A süttői eredményeket a közelmúltban a spanyol— francia őslénytani nemzetkö­zi vándorgyűlésen részt vett tudósok is az év egyik leg­nagyobb paleontológia! szen­zációjának minősítették. Mindeddig ez az egyetlen olyan lelőhely, amely csupán egy ötméteres rétegben bizo­nyítja a klíma rendkívül gyors „alig” 20 ezer év alatt bekövetkezett változását S e változás a tundrák hidegétől egészen a szubtrópusok me­legéig íveit. h orosz polg rhtboiú magyar hőse Gavró Lajos 1894. decem­ber 28-án született a mára- marosi bányásztelepülésen: Borsán. Itt nevelkedett, majd apját követve bányában dol­gozott. 1912-től a Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt tagjaként a soknemzetiségű erdélyi munkásmozgalomban ismerte meg a munkásszolj- daritás, az internacionaliz­mus erejét, törvényeit. Az első világháborúban orosz hadifogságba esett, s hadifogolyként együtt dol­gozott bolsevik munkásokkal. 1917. augusztusában a bolse­vik párt tagja lett, s Szara- tov környéken részt vett egy kis internacionalista csapat élén a Nagy Október helyi győzelmét és megszilárdítá­sát segítő harcokban Gavró az első magyar szocialisták közé tartozott, akik felismer­ték, hogy az orosz proletár- forradalom győzelme és meg­szilárdulása megnyitja a bé­ke, a szabadság és a szocia­lizmus útját más népek — a magyar nép számára is. 1918 tavaszán—nyarán AsZtrahában, a Volga torko­lat stratégiai fontosságú vá­rosában szervezett internaci­onalista zászlóaljat, amely si­keresen működött közre augusztusban a városban ki­robbant ellenforradalmi lá­zadás letörésében. Ősszel, a Káspi-kaukázusi fronton, egyik parancsnoka azoknak az egységeknek, amelyek si­keresen védelmezték Szovjet- Dagesztánt. A Magyar Tanácsköztársa­ság idején Kijev a központ­ja a különböző nemzetiségű hadifoglyokból létrehozott nagyobb internacionalista egységeknek, amelyek a „Fegyverrel a kézben haza!” jelszóval készültek arra, hogy Lenin és Kun Béla utasítására utat törjenek, s egyesítsék erejüket a Magyar Vörös Hadsereggel. Gavró ekkor a 3. nemzetközi lö­vészezred 2. zászlóaljának az élén súlyos harcok közepet­te elindult Magyarországra. A külföldi intervenciósok ál­tal támogatott fehérgárdis­ták offenzívája, az első1 ma­gyar munkáshatalom meg­döntése azonban lehetetlenné tette a kárpáti áttörést. Válságos helyzet alakult ki Ukrajnában is. Sok szov­jet, köztük intemacioralista csapat az ellenség gyűrűjébe került. Ilyen körülmények között bontakozott ki Gavró parancsnoki tehetsége. Meg­őrizte zászlóalja harckészsé­gét, s e magra építve a vis­szavonuló alakulatok legény­ségéből kemény kézzel meg­szervezte a 3. radomiszli nemzetközi ezredet, amely­nek helytállása elősegítette az Ogyessza térségében re­kedt szovjet hadosztályok egyesülését a főerőkkel. Nagyszerű haditettóért a Szovjet Köztársaság Forra­dalmi Katonai Tanácsa 1919. október 13-án Vörös Zászló­renddel tüntette ki Gavró Lajost. Az 1919 végi Kijev alatti és az 1920-as 'Bug menti csa­tában tanúsított önfeláldozó hősiességéért, ;l győzelmek­ért — Gavró Lajos mellére tűzték — elsőként a külföldi internacionalisták közül — másodízben is a Vörös Zász­lórendet. A polgárháború be­fejezésekor Gavró még alig múlt 25 éves. Azok közé a fiatal szovjet hadvezérek kö­zé tartozott, akik a hadtudo­mányt a polgárháború harc­mezőin sajátították el, s fi­atalságuk ellenére már nagy harci tapasztalatokkal, sike­rekkel rendelkeztek. A magyar kommunisták ve­zetői Gavró Lajosban látták az eljövendő forradalmi, fel­szabadító harcok hadvezérét Készült a hazatérésre, s Kun Bélával. Münnich Ferenccel együtt másokat is a hazaté­rést elősegítő tettekre buzdí­tott. Korai halála megakadá­lyozta, hogy a fasiszta hada­kat üldöző Szovjet Hadsereg vezénylő tábornokai között ott legyen. Műd György Valamikor Azerbajdzsán, Baku volt a szovjet kőolajki- termelés központja. Napja­inkban Tyumeny térségében és az Ob torkolatánál, Fran­ciaországnak megfelelő nagy­ságú területen tucatnyi lelő­helyről termelik ki az olajat. 1962 óta (ekkor fúrták az első olajkutat) több mint 300 millió tonna kőolajat hoztak felszínre ezen a vidéken, és a szakemberek azt remélik, hogy a következő két év fo­lyamán évente 145 millió tonnát hozhatnak felszínre. 1975-től kezdve a tervek sze­rint a szovjet kőolajterme­lés 35,6 százalékát az Uraitól keletre levő olajkutak bizto­sítják, 1980-ra pedig ez a mu­tató eléri a 45 százalékot. A szibériai olajlelőhelyek ré­vén a Szovjetunió legalább annyi" kőolajjal rendelkezik, mint Szaúd-Arábia (150 mil­liárd tonna). Az 1975—1980 közötti fogyasztást alapul véve úgy tűnik, hogy a Szov­jetunió 150—200 évre képes Rekord deficit Izraelben Az izraeli kormány rend­kívüli ülésen vitatta meg a rekord külkereskedelmi de­ficit problémáját, ami’ annak következtében állt elő, hogy az ország percenként 200 dol­lárt költ külföldi vásárlá­sokra. A vita után a kor­mány elnapolta a döntést, amit kemény szavakkal bí­rált az Izraeli Gyáriparosok Szövetségének alelnöke. Av- raham Savit: „Az utóbbi he­tekben elhangzott hivatalos kijelentésék, és elterjedt rémhírek arra ösztönözték a lakosságot, hogy meggondo­latlanul vásároljon és fékte­lenül költekezzék. A kormány­nak döntenie kell.” A pénz leértékelésétől tart­va az izraeliek megostromol­ták az üzleteket, először fel­vásárolták a villamos ház­tartási készülékeket, majd később nagy mennyiségű cukrot, olajat, rizst és más élelmiszeripari cikkeket vá­sároltak össze. Az említett árucikkek csakhamar eltűn­tek az üzletekből, nemcsak a tömeges felvásárlás miatt, hanem azért is, mert a keres­kedők egy része spekulációs Irak megfiatalítja városait Nemrég fejezték be az észak-iraki olaj város, Kirkuk rekonstrukciójának terveit. A város átépítése kereken 400 millió dinárba fog kerülni (3,32 milliárd márka). En­nek során új lakónegyede­ket, iskolákat és kórházakat építenek. Az iraki helyi igaz­gatásügyi minisztérium ter­vezi továbbá az elkövetkező húsz évben Mosul, a Per- zsa-öböli Basra kikötőváros, valamint 140 kisebb város rekonstrukcióját. A Bagdad­tól ötven kilométerre délre Luxus a családi ház? Az Egyesült Államok jel­legzetes lakásformája eddig a családi ház volt. Részben a drágulás, részben a vál­tozó szokások következtében itt is fordulat mutatkozik. A megkezdett építkezéseknek 1965-ben még 65 százaléka volt családi ház, 1973-ban már csak 55 százaléka. A Wall Steet Journal nemrég nyilvánosságra hozott számí­tásai szerint 1970—1974 kö­zött egy átlagos családi ház ára kereken 50 százalékkal 35 500 dollárra nőtt — a kereskedelmi minisztérium adatai szerint 45 százalékkal 38 600-ra — és egy átlagos, nem új, továbbadott ház ára kb. 40 százalékkal 32 860 dollárra. Egy New X'ork-i saját erőből fedezni kőolaj­szükségletét. A tyumenyi kutakból na­ponta 300 ezer tonna olajat termelhetnek ki. Ez a kiter­melés azonban nem problé­mamentes A fúróberendezé­seket a mocsaras talaj elle­nére a fúrás színhelyére kel) szállítani. Bizonyos esetek­ben az olajfúró-tornyokat légpárnás járműveken szál­lítják a fúrás színhelyére. Új fúrástechnikát vezettek be, amelynek révén fúrófejcsere nélkül lehet 800 méteres olajkutat fúrni. A szibériai földgázlelőhelyek a Szovjet­uniót valóban a földgáz „Kö­zel-Keletévé” teszik. 1975- oen a földgázkitermelés fe­lét a keleti országrészek biz­tosítják. A tyumenyi lelőhe­lyek a tartalékok 56 száza­lékát adják. Jakutföld föld­gáztartalékait 80 ezer milli­árd köbméterre becsülik. A Szovjetunió energiafogyasztá­sában hamarosan a földgáz teszi ki a primer energia- hordozók egynegyedét. céllal jónak látta felhalmozni árucikkeit. A hivatalos körök egyetértenek abban, hogy sürgős intézkedésre van szük­ség, arról azonban még vi­ta folyik, hogy a oénzt le kell-e értékelni vagy sem. Ez a drasztikus intézkedés azon­ban csak pillanatnyi fellé­legzéshez juttatná a külföldi devizában szegény Izraelt. Kétségtelen, hogy Izrael történelmének egyik legsú­lyosabb válságát éli át. Az országöt fenyegető legna­gyobb veszély a gazdásági recesszió, amit az idézhet elő. hogy az ország nem ren­delkezik elegendő külföldi valutával ahhoz, hogy kielé­gíthesse az ipar nyersanyag- igényét. De a recessziót ki­robbanthatja az állami ki­adások csökkentése is. A kér­dés csak az, vajon a kormány kihasználja-e az alkalmat ar­ra, hogy függetlenítse az iz­raeli gazdaságot a külföldi tőke beáramlásától, és ezál­tal felszámolja-e azt a kül­kereskedelmi deficitet, amely 1974-ben minden valószínű­ség szerint eléri a 3,5 milli­árd dolláros rekordösszeget. fekvő Iskanderija jelenleg még kisváros, ez a város lesz Irak első nagy ipari városa. 1980-ban Iskanderi- jában 125 000-en fognak lak­ni túlnyomórészt új lakó­ház-komplexumokban. Irak ide telepített gépgyártó köz­pontját a Szovjetunió segít­ségével építették feL Cseh­szlovákiával, Maevarország- gal és több más országgal kooperálva traktorokat, autó­buszokat. mezőgazdasági gé­peket és tehergéokocsikat fognak itt gyártani, illetve összeszerelni. nagybank számításai szerint egy lakóház árának 33 szá­zaléka anyagköltség. 25 szá­zaléka a finanszírozási költ­ség, nyereség és egvéb költ­ségek, 15—18 százaléka a munkabér, a többi pedig a telek árából és közművesí­tésből adódik. Még ha ezek csak becslé­sek is. semmiképp sem ér­vényes már a sokévi szabály, hogy aki házat akar szerez­ni, két és fél évi jövedel­mét kell kezdőpénznek fel­mutatnia. A házvásárlás. küJ lönösen a nagyvárosok kör­nyékén, láthatóan luxussá válik, és lassanként az USA- ban az általános európai standard válik uralkodóval Tanúfal 1974 őslénytani szenzációja Piaci jelenet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents