Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-25 / 301. szám
1974. december 25. SZÓLNIK MEGYEI NÉPLAP 5 Áz éiet minősége röröksj^ntmiklóe — Békéscsaba 90 81 Nagy mérkőzés — a rádióban Döntőben a szocialista brigádok válogatottja As ötvenes érek végén és a hatvanas évek elején, amikor nálunk is előtérbe került a fogyasztói igények kielégítése és a növekedés problémája, sokan elérendő abszolút mintának tekintették a fejlett kapitalista országok nemzeti jövedelmének imponáló mutatóit. Ezek az emberek nem vették figyelembe azokat a strukturális — történelmi, társadalmi, termelési, elosztási stb. —. viszonyokat, amelyek a kétségtelen adatok mögött megbújtak. Azonban nekik is ki kellett ábrándulni a számok bűvöletéből. amikor 1968 után az úgynevezett jóléti tárasadalom problémái sűrítve és a világháború óta soha nem tapasztalt élességgel jelentkeztek. Diákzavargások, polgári engedetlenségi mozgalmak, merényletsorozatok, gyorsuló infláció, energiaválság, a hagyományos parlamentáris demokrácia funkcióképtelensége, Watergate-ügy, puccsok és puccskísérletek — és még sorolhatnánk az elmúlt hathét év eseményeit. S közben a kapitalizmus nagy ellentmondásai : a társadalmi termelés egyéni elsajátítása, az elosztás aránytalanságai, a végletek szélsőségei. „ kultúra áru voltából eredő zavarok — mind megmaradtak. Sőt, úgy tűnik, éppen ezek okozták a válságnak joggal nevezhető helyzetet. Nyilvánvaló, hogy ez a társadalmi-gazdasági modell nem lehet számunkra példa. Természetesen az anyagi alapok, a fogyasztás megfelelő és ésszerű arányait és mértékét nem tagadjuk. Azonban a jövő szocialista társadalmát nem lehet egysíkúén csak az állandóan növekvő magasszintű fogyasztás uralmának tekinteni. Más, összetettebb és humánusabb oldalról kell közelítenünk. Nem az egyszerű mennyiségi növekedés, hanem a minőségi változás felől : az életnek ®gy maga- sabbrendű minőségét kell nyújtanunk a versenyben. Erre a mi ideológiailag erősebben motivált, másszóval értékeltben sokkal gazdagabb és orientáltabb társadalmunk feltétlenül alkalmasabb, mint az emberi viszonylatokat dologiakká módosító kapitalizmus. Melyek a minőségi életet biztosító, illetve elősegítő tényezők? Anélkül, hogy a kérdést véglegesen megválaszolnánk, vagy elérendő mennyiségi mutatókat tűznénk ki. ehelyütt csak néhány fontosabb összefüggésre szeretnénk rámutatni. Feltétlenül ilyen a természeti környezet megfelelő — ahogyan a készülő környezetvédelmi törvényünkben szerepel: „emberhez méltó” — színvonala. A környezeti ártalmaknak (levegő és légszennyeződés, zajártalom, stb.) lehető megszüntetése és csökkentése, a zöldterületek, a lakó- és ipartelepek optimális elhelyezése és aránya, az ..érintetlen” természet megőrzése és fejlesztése, a rekreációs területek biztosítása tartozik ide. Vagyis a feladat a természet átalakítása és legyőzése 1 fivett a természet fel- használása. a további rombolás elkerülése és ahol lehet. a károk kijavítása. Csak ilyen természeti környezetben van értelme a társadalmi környezet átalakításának is. Ebben a munkában — úgy hisszük — a kapitalizmus megdöntésével és a szocializmus alapjainak a lerakásával (ezen a tulajdon- viszonyok átalakításán túl a tökéletesebb szociálpolitikai megoldásokat, az alkotmányosan biztosított létbiztonságot és a kulturális forradalmat értjük) „csalj” az alapvető feladatokat teljesítettük. A lényeg, a szocializmus adta lehetőségek kereteinek kitöltése még hátra, helyesebben folyamatban van. Azt mindenesetre újra le kell szögezni, hogy a mi társadalmi modellünk eltérő jellege nem a javak hiányában vagy az alacsonyrendű fogyasztásban van. Mindenképpen biztosítani kell a lehetőséget a társadalom egésze számára bizonyos mennyiségű áru és szolgáltatás megszerzésére. Az azonos vagy iobb minőségű fogyasztási cikkeink strukturális megoszlásának viszont feltétlenül másnak kell lennie. Máshogyan kifejezve: más fogyasztási és szükséglet-sorrendet kell kialakítanunk. Olyat, amelyben a magas színvonalon kielégített biológiai igények mellett, nem a megszerezhető tárgyak számának növelése (az extenzív fogyasztás), hanem a kellő mennyiségek elfogyasztása és a kulturális értékek elsajátítása játssza a fő szerepet. Amelyben tehát az értelmes é* birtoklásmentes fogyasztás művészetét sajátíthatjuk el. Azaz használiuk és nem birtokoljuk a javakat. Ennek kialakítása — ha a tények mögé nézünk, felismerhetjük —• szemünk láttára történik: csökken a két véglet. a szegénység és a gazdagság közötti távolság; igyekszünk a luxuskinövéseket lenyírbálni és a pénz tő- késítésését megakadályozni. Különböző intézkedésekkel megelőzzük a társadalom szerkezetének megkövesedé- sét és elősegítjük az egyes rétegek mobilitását. C«~k a* intalános jómód, a viszonylag magas életszínvonal és az értelmes sorrendiséget követő fogyasztás — többé-kevésbé mérhető kategóriák — talaján alakulhat ki az a magasrendű kultúrával telített szocialista életmód és életstílus, vagyis a sajátos társadalmi helyzetű egyének és csoportok mindennapi tevékenységének tartalma és területe, önmegvalósításának mikéntje. Amely nemcsak egyszerűen a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helynek, hanem az othfii örömteli alkotó tevékenységnek is -mani- fesztációja. Amely kortól, életkortól, nemtől, érdeklődéstől, a szabadidő-tevékenység és a munkaidő-tevékenység kapcsolatától nem független ugyan, de különbözik minden múlttól, só# a formálódó-javuló jelentől isa mert a megvalósítandó szocializmus életminősége. D. M. Kattan a magnó gombja. Ismerős hangokat őriz a szalag. öten hallgatják. Figyelnek minden szóra, újra átélik az izgalmas perceket. — Emlékszel erre a kérdésre. .. Milyen idegesek voltunk. .. Ez én vagyok, de furcsa a hangom... Ha most kellene válaszolnom, biztosan mást mondanék... A magnószalag egy vetélkedőt rögzített, amely december 7-én, szombaton hangzott el a Kossuth rádióban. A résztvevők: Török- szentmiklós és Békéscsaba csapatai. A törökszentmiklósiak hatan voltak. Kovács József ügyvitelszervező, Kiss Éva utólkalkulátor, Kiss Sándor diszpécser, Hajdú Péter műszerész, Tercsák János _ kooperátor és a csapatvezető Hossó Ferenc technológus. — Hogy is kezdődött? — ismétli meg a kérdést Kovács József. — Januárban Híres Kiss Éva történetek — nagy egyéniségek címmel esemény játék- sorozat kezdődött a rádióban. A műsor szerkesztői a játék rendszeres hallgatói részere vetélkedőt hirdetett. Tavasz- szal a törökszentmiklósi Járási Művelődési Központtól levelet írtak a rádiónak, hogy városunkban a szocialista brigádok kulturális vetélkedőjét az idén is megrendezik és a kérdéseket az ese- ményjáték-sorozat témáiból állítják össze. Nem sokkal utánunk Békéscsabáról is jött hasonló levél a szerkeszíFT-ví-y-'j'-x'-' ggggggg • • Kovács József tőnek. Ügy határoztak a rádióban, hogy a két csapatot versenyre hívják. Röviden ennyi a történet. — Nem éppen ennyi — szól közbe Kiss Éva. — November 2-án volt a városi vetélkedő, amelyen tizenkét szocialista brigád vett részt. Ezekből a brigádokból került ki az a hat ember, aki szerepelt a rádióban. Kovács József a Baromfifeldolgozó Vállalat Ifjú Gárda, Hajdú Péter a Finommechanikai Vállalat Apolló brigádjának tagja. Négyen a BMG törökszentmiklósi gyáregységének dolgozói vagyunk, Tercsák János a Radnóti, Hossó Ferenc a Bánki Dónát, Kiss Sándor a Kállai Éva, én pedig a Március 8. brigádot képviseltem. A vezetőnk sajnos most nem lehet közöttünk, mert továbbképzésen van Hajdúszoboszlón. — Miután jelentkeztek a vállalkozó szellemű emberek, megkezdődött a komoly munka — emlékszik vissza Kiss Sándor a novemberi napokra. — Szinte minden este a könyvtárban talált bennünket. Jegyzeteltünk, oiKiss Sándor vasfűnk, tanultunk, ötször- hatszor meghallgattuk magnóról a hangjátékokat. Említettük, hogy a vetélkedő témája hat rádiójáték volt. Sorrendben: A Pheideász per, A köpönyegforgató, A félelem alagútja, A ködbevesző nyomozás, Egv ember a barrikádon és az Altamirai- ügy. Mindenki egy hangjátékból készült. Megkapta a hozzátartozó anyagokat és a rövid egy hónap alatt megpróbálta rendszerezni. — Természetesen segítőink is voltak — mondja Hajdú Péter, aki a csapat legfiatalabb tagja, húszéves. — Szabó Sándor a könyvtáros, Nyáry László, Darabont Anna és Boda Imre a művelődési központ munkatársai nélkül nehezen boldogultunk volna, ök mondták meg, hogy mit olvassunk, ők szerezték meg a szükséges jegyzeteket tanulmányokat, lexikonokat. Figyelemmel kísérték a felkészülésünket. Személyenként négy-öt könyvet kellett átlapozni, mert nem tudtuk mit követelnek. Az összefüggésekre kíváncsiak-e, vagy a lexikális tudásra. — Az utolsó napok már elég ideges hangulatban teltek — idézi fel újra Tercsák János. — Nem találtuk a he» lyünket, szerettünk voln már túl lenni mindenen. E érkezett az utazás napj Este a vonaton, — hogy eU< reljem a gondolatainkat „nagy mérkőzésről” — í inkvizíciós kínzásokról mi séltem. Másodszor akkor let tünk idegesék, amikor meg láttuk a rádió épületét. Est még beszélgettünk a békés csabai csapattal és a műsor szerkesztőkkel. Kicsit meg zavart bennünket az ellen fél magabiztossága, de úg> gondoltuk, majd lesz vala hogy. Szombaton reggel be mentünk a stúdióba. Gom bóc szorította a torkunkat Az adás 8.42-kor kezdődött Először is bemutatkoztunk A mikrofon láttán neken alig jött ki hang a torkomon pedig igen szeretek beszél» — Az első szavakat olya’ mély hangon mondtam, hog nem ismertem magamra — teszi hozzá Kiss Sándor. — Hajdú Péter Zavarban voltam, mert min denki figyelte az embert. — Számomra a legkínosabb pillanat a dupla vag> semmi játékban volt, mert i- csapat elvesztett miattam né hány pontot — vallja be ki csit szégyenkezve Kovács Jó zsef. — Két villámkérdé még ment, a harmadikná rontottam. A kérdés: a rene szánsz eszmék terjedésé nagyban elősegített egy fel fedezés, az évszám 1445. Ér azonnal rávágtam, hog' Amerika felfedezése, de ak kor már eszembe is jutott, hogy az 149’2-ben volt. Javí tani már nem lehetett... — Nem haragudtunk rá, in kább azon igyekeztünk, hog' a többi sikerüljön — mond ja engesztelőén Kiss Éva — Összesen két feladat fo gott ki rajtunk. A vetélked után az utcán, a munkahe lyen megállítottak bennün két. Gratuláltak, örültek hogy jól szerepeltünk, hog győztünk. A rádióban mé, hasonló három vetélkedő les és a döntőben a győztese) mérkőznek. Mi már ott le szünk... Egymás szavába vágva m sélik tovább a rádiós élme nyékét. A hangzavarban alu Tercsák János vesszük észre, hogv a magnószalagra felvett vetélkedő befeleződött. Már csak any- nyit hallunk: a végeredmény 90:81 Törökszentmiklós javára. Szekeres Edit-I hatékony sáv növeléséért Jobb munkaszervezéssel fokozottabb ellenőrzéssel A mezőtúri NEB vizsgálata A mezőtúri váróéi Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban vizsgálta a város ipari és mezőgazdasági üzemeiben az üzem- és munka- szervezés helyzetét. A vizsgálat során megállapították, hogy a különböző vállalatok, üzemek között a szervezésben jelentős színvonalbeli különbségek vannak. Jó kezdeményezésekkel, átgondolt munka- és üzemszervezéssel a mezőtúri VILLGÉP Vállalatnál és a Béke Termelőszövetkezetnél találkoztak többek közölt. itt , távlati szervezésfejlesztési tervet is készítettek a szakemberek, örvendetes, hogy több olyan korszerűen szervezett üzem is van, ahol nemcsak a vezetők, de a munkáskollektí- vák javaslatait is rendszeresen értékelik és megvalósítják. Ugyanakkor néhány üzemben csupán látszatintézkedésekre. vagy még arra sem futotta. Pedig a tartalékok feltárása. a termelékeny- ég növelése elképzelhetet- en az egyre korszerűbb nunka- és üzemszervezés élküL A Népi Ellenőrzési Bizottság a vállalatoknál,, szövetkezeteknél a belső ellenőrzés helyzetét is elemezte, és megállapította, hogy a vizsgált gazdálkodó egységek többsége nem is alkalmaz belső ellenőrt. S ahol van is ilyen státusz, a gazdasági vezetők a vállalati döntések előkészítésében csak nagyon ritkán igénylik a belső ellenőrzés véleményét Ezen a téren a mezőtúri üzemek jelentős részében sürgős szemléletbeli változtatásra van szükség, A belső ellenőrzés megszervezése a vállalat gazdasági vezetőinek feladata, hiszen elsősorban nekik van — nekik kell. hogy legyen — szükségük annak munkájára. A jóbb, a takarékosabb gazdálkodást, „ hatékony ellenőrzés ugyanis nagymértékben elősegítheti. Az ellenőrző, felügyelő bizottságok viszont a gyakorlatban — személyi összetételük és képzettségük miatt — csak hiányosan tudják ellátni feladatukat Működésük többnyire formális, az ellenőrzés tervszerűtlen és nem alapos. A mezőtúri NEB határozata mind a munka- és üzem- szervezés. mind a belső ellenőrzés felülvizsgálatát és megjavítását előíüa azoknak az ipari és mezőgazdasági üzemeknek, ahol hiányosságokat tártak feL Készül a torontáli szőnyeg s jászárokszállási Háziipari Szőnyegszövő Szövetkezetben. Ez már „ráadás”, hiszen a szövetkezet november végén teljesített® idei tervét
