Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-22 / 299. szám
fyfTi. Äeeember 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 api' 1975. évi népgazdasági ícrv (Folytatás az 1. oldalról.) kedését a termelékenység növelésével kell elérni. Az ipar ágazati szerkezetének átalakítása fő vonásaiban 1975-ben is a IV. ötéves tervnek megfelelően folytatódik. Az átlagosnál gyorsabban fejlődik a villamosenergiaipar (7—8 százalék), a vegyipar (9—10 százalék), az építőanyagipar (kb. 7 százalék). A KGST-országokkal folytatott gazdasági együttműködés az érvényes államközi megállapodásokkal összhangban fejlődik. Fontos követelmény, hogy a nem szocialista országokba irányuló kivitel gyorsabban növekedjék, mint ebben az évben. A termelés növelésének tényleges lehetőségei a feldolgozó iparban nagy mértékben attól függnek, hogy a belföldi kereslet kielégítése és a szocialista országok irányában fennálló kötelezettségek teljesítése mellett a vállalatok milyen mértékben képesek a gazdaságos kivitel növelésére. Az a cél, hogy elsősorban azoknak a termékeknek a termelése növekedjék gyors ütemben, amelyek minden piacon jól értékesíthetők és ezáltal elősegítik a külkereskedelmi mérleg kiegyensúlyozottságát. A nemzetközi árviszonyok változása miatt, a helyesebb árarányok kialakítása érdekében 1975. január 1-ével -sor kerül az ipari termelői árak részleges módosítására. Emellett az operatív irányítás megfelelő módszereinek alkalmazása, valamint további pénzügyi és termékforgalmazási intézkedések. a termékforgalom központi szabályozásának kiterjesztése is elősegítik a rendelkezésre álló energia- és nyersanyagforrások néogazdasági céloknak megfelelő racionális felhasználását. A népgazdasági érdek hathatósabb érvényesítése miatt megváltoznak la szabályozás egyes, a vállalati gazdálkodást befolyásoló elemei is. Építőipar Az építőiparban a termelés legalább 6 százalékos emelkedését a termelékenység fokozásával és megfelelő anyagellátással kell biztosítani. Különösen fontos feladat az állami nagy- beruházások tervszerű megvalósítása. Ennek feltétele, hogy az építőipari vállalatok törekedjenek a belső tartalékok fokozott feltárására, javítsák a munka szervezettségét. JW 'íŐjffl' C Iflánr A terv a mezőgazdasági termelés 3—4 százalékos emelkedését irányozza elő. A fejlődést a mezőgazdasági nagyüzemek további erősödése, az iparszerű termelési eljárások hatékonyabb alkalmazása és bővülése, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeinek kihasználása, a javuló anyagi-műszaki ellátás alapozza meg. A terv szerint a növény- termelés 5—6 százalékkal nő. A gabonát a kedvezőtlen időjárás ellenére megfelelő nagyságú területen elvetették, megalapozottnak tekinthető tehát a gabonatermés előirányzott növekedése. Szükséges az ipari növények vetésterületének és termésmennyiségének, különösen a cukorrépa vetésterületének növelése, amit központi intézkedések is elősegítenek. A lakosság jobb ellátása érdekében növekszik a zöldség- és gvümölcsfélék termelése is. A fejlesztés fő eszköze a legfontosabb növények termelésének komplex géoesítése. valamint a ter- mőképesebb és éghajlati viszonyainkhoz jobban alkalmazkodó növényfajták arányának növelése. Az állat“nyés7*és termelési értéke 1—2 százalékkal emelkedik. Ezen belül a vá góállat termelés több mint 7 százalékkal nő. Ezt a célt a meglevő á"atférőhelyris bővítésével és korszerűsítésével, az iparszerű telepek technológiájának javításával és jobb kihasználásával kell elérni. Az egy hektár mezőgazda- sági területre jutó műtrágya mennyisége — hatóanyagban számolva — 194 kg-ről 218 kg-ra növekszik A fehérje- takarmány felhasználás 10 százalékkal emelkedik. A műtrágyák, növényvédőszerek és a fehérjetakarmányok magas világpiaci ára miatt igen fontos hatékonyabb fel- használás ulc. Közlekedési és hírközlés A közlekedés áruszállítási teljesítménye — a népgazdaság és a külkereskedelmi kapcsolatok fejlődésével összhangban — 1975-ben is dinamikusan, 6—7 százalékkal növekszik. Ennek érdekében jelentősen bővülni fog a járműállomány. A vasútnál az újabb villamos és Diesel-mozdonyok beszerzése lehetővé teszi, hogy a korszerű vontatás részaránya elérje a 90 százalékot. Befejeződik az M7- es út második pályája Székesfehérvár—Balatonaliga közötti szakaszának építése. A személygépkocsi-állomány kb. 80 ezer darabbal gyarapszik. A távbeszélő fő és alközpontok kapacitása mintegy 3ü ezerrel bővül. A lakosság életszínvonala, életkörülmény ei / A terv 1975-ben Is a lakosság életszínvonalának növekedését, életkörülményeinek javulását irányozza elő. A lakosság jövedelme döntő részben a gazdasági tevékenység eredménye és az érvényes gazdasági szabályozás alapján növekszik. Ezen felül az év közepén sor kerül az 1971 előtt megállapított alacsony nyugdíjak átlagos. mintegy 10 százalékos emelésére. Folytatódik a munkaidőcsökkentés az oktatás, a közművelődés, az egészségügy és a közlekedés területén. A lakosság pénzbevételei 8—9 százalékkal emelkednek. A fogyasztói árszínvonal növekedése nem haladhatja meg a 3,6 százalékot. Az egy fóré jutó reáljövedelem 3,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2,5 százalékkal nő. A kiskereskedelmi áruforgalom folyó árakon számítva közel 9 százalékkal lesz magasabb, mint 1974-ben. 1975-ben összesen mintegy 90 000 lakás épül. Állami erőből az 1974. évinél 2—3000-rel több. 37—38 000 készül el. Magánerőből — hasonlóan az ideihez — 53— 54 000 lakás építésével lehet számolni. Ezen belül növekedni fog a többszintes társasházakban levő lakások aránya. A kulturális ellátás keretében különösen a gyermek- jóléti és diákszociális intézmények hálózata bővül. Az óvodai hálózat — elsősorban a fővárosban és a vidéki városokban — .mintegy 17 000, a bölcsődei hálózat — az 1974. évi 2400-zal szemben — 3700 új hellyel bővül. A bölcsődék nagy része az új lakótelepeken épül. Az általános iskolai oktatás feltételeinek javítására körülbelül 700 új osztálytermet és 2000 diákotthoni helyet létesítenek. Jelentősen javul a napköziotthoni ellátás is. A középiskolai oktatás fejlesztésére 120 osztályterem, 60 műhelyterem és 5000 diákotthoni hely, a szakmunkásképzés számára pedig 190 osztályterem, több mint 900 tanműhelyi és 3000 tanulóotthoni hely létesül. A középiskolákba megközelítőleg 55 000. a szakmunkás- képző iskolákba 61 000 első éves tanulót, a fe1s*f-'kú oktatási intézmények nappali tagozatára közel 16 000 első éves hallgatót vesznek fel. Az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében a gyógyintézeti ágyak száma kb. 2000-rel nő. Fejlődik a járóbetog-ellátás is. Közel 100 új általános és gyermekorvosi körzetet szerveznek. A szakorvosi rendelési idő kb. napi 600 munkaórával növekszik. derűházások A beruházások az anyagi és pénzügyi forrásokkal összhangban, a nemzeti jövedelemmel közel azonos ütemben növekednek. A terv a szocialista szektor beruházásaira 1975-ben 129—130 milliárd forintot irányoz elő. Az eszközöket elsősorban a folyamatban levő beruházások gyors és tervszerű megvalósítására kell koncentrálni, különösen nagy figyelmet fordítva a termelő célú nagyberuházásokra. Ezért fontos feladat a beruházások műszaki-gazdasági előkészítésének javítása, a szervezettebb együttműködés a beruházók, a tervezők, a kivitelezők és a gépszállítók között. A termelő ágazatokban leggyorsabban azok a beruházások növekednek, amelyek az energiaellátás fejlesztését, valamint az élelmiszeripari-mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztését szolgálják. A IV. ötéves terv céljainak megfelelően a beruházások átlagos növekedésénél gyorsabb lesz a nem termelő ágazatok beruházásainak növekedése. Ezen belül is központi feladat a lakásépítés, a személyi szolgáltatások és az egészségügyi-szociális ellátás fejlesztése. A terv 9 folyamatban levő nagyberuházás gyorsított ütemű kivitelezését irányozza elő. 1975-ben három új nagyberuházás (Mecseki Érc- bányászati Vállalat V. sz. üzeme, 750 kV-os távvezeték és a debrecen—mátészalkai Finomkötöttárugyár) kezdődik meg. További három beruházás megkezdésére az előkészítéstől függően kerülhet sor. A célcsoportos és az egyéb állami, valamint a vállalati beruházásokra fordítható eszközökkel is elsősorban a folyamatban levők kivitelezését kell meggyorsítani. A Minisztertanács előírja, hogy állami támogatást és hitelt új vállalati beruházásokhoz csak különösen indokolt esetben, a terv céljaival összhangban, mindenekelőtt a gyorsan kivitelezhető, a gazdaságos exportot növelő, jpzagy az import 'megtakarítással járó fejlesztésekhez lehet nyújtani. K ti I kereskedelm i Jorrra’om Nemzetközi gazdasági kapcsolataink a népgazdaság szükségleteivel összhangbán, elsősorban a szocialista országokkal megvalósuló együttműködés további szélesítésével fejlődnek. A szocialista országokkal az államközi egyezményekben rögzített előirányzatok szerint kell a külkereskedelmi tevékenységet folytatni. Ez lehetőséget ad arra, hogy a behozatal a kivitelnél gyorsabban növekedjék. Bővülnek az együttműködés különböző formái, a termelési koncepciók, a közös fejlesztések, szélesedik a szocialista integráció. Számolunk azzal, hogy gazdasági kapcsolataink a tőkés és a fejlődő országokkal is erősödni fognak. Biztosítani kell, hogy a tőkésországokkal folytatott kereskedelemben a kivitel és a behozatal összhangban legyen a külkereskedelmi egyensúly fokozatos javításának követelményével. Ez a termékek exportképességének jelentős növelését és aktív kii'kere"- kedeími munkát követel. A népgazdaság 1975. évi tervének előirányzatai reá lisak. Megvalósításuk az '-an a gaz^ >dás haték nysá- gának lényeges javítását követeli. Arra van szükség hogy a vál'a'atok. szövetkezetek, tanácsok és intézmények, ezek vezetői és minden dolgozója segítse elő a tervben foglalt közös célok végrehajtását 1DE0LÖGI4, PROPAGANDA, AGITÁCIÓ Beszélgetés dr. Majoros Károllyal a megyei pártbizottság titkárává! A X. pártkongresszuson nagy hangsúlyt kapott az ideológiai munka, kommunista világnézetünk állhatatos, színvonalas terjesztése, az a követelmény, hogy eszméink tisztaságát szilárdan védelmezve válik pártunk tagsága képessé a további feladatok sikeres teljesítésére. A két kongresszus között érezhetően fejlődött az ideológiai élet, a párt propaganda- és agitációs munkája. A legfőbb Szolnok megyei tapasztalatok összegezésére kérte meg lapunk munkatársa dr. Majoros Károlyt, a megyei pártbizottság titkárát Nemcsak a világ in it >yaríi/?ís« — Milyen eredménnyel folyt a X. pártkongresszus határozatainak érvényesítése az ideológiai életben? — Mindenekelőtt szeretném megköszönni megyei lapunknak ezt az interjút Ügy érzem, ily módon egyszerre több tízezer Szolnok megyei dolgozóval lehet párbeszédet folytatni, gondolatokat ébreszteni ideológiai életünk néhány időszerű kérdéséről. — köztudott, hogy pártunk XI. kongresszusára készülünk, a legutóbbi négy évben végzett munkánk „zárszámadása” egybeesik fel- szabadulásunk 30. évfordulójával. Miért említem a kettőt így együtt? Azért, mert az eltelt három évtized és benne természetesen az elmúlt négy esztendő is az új társadalmi tudat, a szocialista ideológia, az újtípusú emberi magatartás és gondolkodás kialakulásának az időszaka is. — Pezsgőbb lett ideológiai életünk. A X. kongresszus óta mind mennyiségileg, mind minőségileg kiterjedt és erősödött a marxizmus— leninizmus befolyása, fejlődött megyénk dolgozóinak eszmei-politikai, világnézeti egysége. A X. kongresszus után kibontakozó intenzívebb politikai, ideológiai tevékenység jelentős szerepet játszott a megye lakossága tudatának, gondolkodásmódjának alakulásában is. Hatására a korábbi időszaknál_— különösen a Központi Bizottság 1972. november 14— 15-i határozata óta — elevenebb politikai légkör alakult Kétfronfos hurc — Hogyan fejlődött a párt- szervezetek ideológiai munkája, miként veszik fel a harcot a marxizmustól idegen nézetek ellen? — Abból az alapelvből kell kiindulni, hogy a párt általános politikájának a megvalósítása konkrét, helyi. E kettőnek az egységét a párt- szervezetek nagy része megértette. Ma már az alapszervezetek egyre inkább elvi alapon is mérlegelik a feladatokat. A párthatározatok végrehajtását munkaprogramnak tekintik, melynek megvalósításához nagyban hozzájárult az ideológiai tevékenység fejlődése is. Alapszervezeteink állásfoglalásai azt tükrözik, hogy bátrabban, biztosabban — alaposabb elméleti tudás birtokában — állnak ki a párt politikája mellett. Párttagjaink többsége a párt politikájával nemcsak egyetért, hanem tudatosan terjeszti és védelmezi. A pártszervek és szervezetek következetes eszmei-nevelő munkájának eredménye, hogy visszaszorulóban vannak az eszméinktől idegen, helytelen nézetek. S hogy nőtt a marxi—lenini eszmék befolvása. Lemérhető az ideológiai munka hatélobli ni*»»! j«r#'*ori» ring'd* ki. Ezt segítette az is, hogy a tömegpolitikai munka egyre jobban igazodik a párt általános és helyi gazdaságpolitikai. társadalompolitikai és ideológiai tevékenységéhez. — Az emberek hozzáértőbben és tudatosabban vesznek részt a szocialista építés feladatainak valóra váltásában, aktívabban kapcsolódnak be a közéletbe, a szocialista brigád- és versenymozgalomba, a társadalmi munkába. Emlékezzünk a tanács- és képviselőválasztások nagy aktivitására, és elég gondolni a XI. pártkongresszus és fel- szabadulásunk 30. évfordulójának tiszteletére kibontakozott munkaversenyre, valamint az óvodák. Iskolák, parkok építésében résztvevő társadalmi munkások tízezreire, vagy a legutóbbi őszi betakarításban tanúsított ösz- szefogásra. Mindez kifejezi, hogy megyénk dolgozói vállalják szocialista céljaink megvalósítását. — Egyik legnagyobb eredményünk, hogy jelentőben erősödött a párt és a tömegek közötti kapcsolat, növekedett a párt tekintélye, tovább szilárdult a pártegység, a pártfegyelem. Sokat fejlődött az alapszervezeti munka színvonala. — Elértük tehát, hogy az ideológiai munka nem pusztán világmagyarázatként töltötte be szerepét, hanem a társadalmi cselekvés egyik legfontosabb iránymutatójává vált, mely azt tükrözi, hogy az* emberek gondolkodását a kollektív munka egyre inkább átformálja. konysága abban is, hogy mind szélesebb körben tudatosodnak eszméink, a munkások, a parasztok, az értelmiségiek és a különböző rétegek szemléletét egyre inkább áthatják, és ezért határozottabban ítélik el az ideológiai és politikai torzulásokat. — Ideológiai tevékenységünk harcosabb lett. így tehát minden rendben van? — Nem, erről szó sincs, hiszen az ideológiai élet, a közgondolkodás kedvező irányú fejlődésével egyidőben és ezzel ellentétesen is hatnak helytelen, nem marxista nézetek. Helyenként élnek még a dogmatikus nézetmaradványok. esetenként találkozunk a „megvadult kispolgárral”, a ma forradalmi- ságát kétségbe vonókkal, a nemtörődömökkel, a közömbösökkel, olyanokkal, — ha kevés számban is. — akik szívesebben élnek a szocializmusból, mint a szocializmusért. Ez egyben további tennivalóinkat/ is mutatja, felhívja figyelmünket a két- frontos harc következetes folytatására. Arra. hogy a helyesen megvalósuló szövetségi politika nem jelentheti az ideológiai harcról való lemondást. — Mi iellemzi a pártprovagnniit. mi történt annak érdekében, hogy a marxizmus1—leninizmus eszméjének befrlyísa minél szélesebb körben hasson? — Ma a pártnropagand- legfőbb jellemzője a politi kacentrikusság és a tömé gesség. A pártpropag-ndá- ban az ismeretmúitás a párt politikájának, a párt döntéseinek a mélyebb magyarázatát jelenti. Legfontosabb feladatunk a politikai nevelés, a szemléletformálás és ismeretbővítés egységét megteremteni, s ennek alapján hatni a politikai, társadalmi. gazdasági életre, a gyakorlatra. — A tömegesség azt jelenti. hogy évenként több mint százezer ember vesz részt a politikai oktatás különböző tanfolyamain és a párttagság háromnegyed része rendszeresen jár pártoktatásra, egyszóval — Szervezeti Szabályzatunknak megfelelően — állandóan bővíti marxista—leninista ismereteit. Ez a tudatosabb tervezés, a párttagok. a pártonkívüli vezetők politikai képzésével való törődés következménye. Nem az volt a célunk, hogy minden áron szélesítsük a pártpropaganda hatókörét. Inkább arra törekedtünk, hogy az adott pártszervezet politikai igénye szerint döntse el, kiknek, mit oktassunk. Megyénkben nem határos — A békés egymás mellett élés politikája meghatározóvá vált a két világrendszer kapcsolatában, politikájában, ezzel egyidejűleg az ideológiai harc élesedik. Milyen új feladatokat jelent ez az ideológiai nevelőmunkában? — A kérdés nagyon IS időszerű. De meg kell jegyezni: az ideológiai harc a marxizmus tudományos elméletének kidolgozásától kezdve mindig éles volt és az is marad, amíg a két világrendszer létezik. A nemzetközi kapcsolatokban fordulat következett be. Az erőviszonyok a szocializmus javára változtak meg. — A nemzetközi élet enyhülése ellenére az imperializmus stratégiája marad, taktikája azonban az új helyzetnek megfelelően változik, s döntően a nacionalizmusra épít, amelynek/nagj a: a burkolt vagy a nyílt szovjetel- lenesség. Ideológiai munkánk is hozzájárult a maga szerény eszközeivel ahhoz, hogy megyénkben az imperialista propagandának ez a taktikája nem hatásos. És egyre nagyobb körben nyert polgárjogot a -felismerés: nemzeti céljaink elérésének elengedhetetlen feltétele, hogy a nemzetközi haladás élvonalában meneteljünk. Ennek ma egyetlen helyes útja a megbonthatatlan magyar- szovjet barátság. — A feladatokról... — Mutassuk be rendszerünk történelmi fölényét a kapitalizmussal szemben. A szocializmus propagandájában központi helyet foglaljon el a minőségileg új, szocialista életforma. Minél szélesebb körben hódítson annak ismerete és jelentősége, hogy nálunk megszűnt a kizsákmányolás. Legyünk büszkék korszakos eredményeinkre szocialista vívmányainkra. Szilárdítsuk azt a tudatot. hogy jó hazafi csak az lehet, aki egyben internacionalista is. — Szeretném megjegyezni, hogy nem szabad a békés egymás mellett élés következtében jelentkező ideológia' tennivalóinkat kizárólag a külső fellazítás viszonylatában szemlélni. Felfelé Ívelő ütünk új me^c'^á^ra váró feladatokat szül. Ha nehézség támad, eevesek hamar elcsüegednek. nemzc-M mű" nkba menekülnek. s a múlt értékeit osztáhszem- űontok nélkül túlbecsülik, s ez épnen olvan káros, szocialista ellenes negatív jelenség, mint a fellazítás. (Folytatás 9 i oldalon.)
