Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-22 / 299. szám
/ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. december Sí. KÖZLEMÉNY az európai kommunista és munkáspártok előkészítő találkozójáról (Folytatás az 1. oldalról.) tették pártjaik álláspontját e kérdésekről. A budapesti találkozón megállapodás; született az európai kommunista és munkáspártok konferenciája szerkesztő bizottságának létrehozásáról. amelynek munkájában valamennyi testvérpárt részt vehet. A bizottság maga szervezi munkáját, figyelembe véve a varsói és budapesti találkozó véleménycseréjét és eredményét. A testvérpártok felkérésére a Német Szocialista Egység- párt vállalt^ a bizottság ösz- szehívásával és munkájával kapcsolatos feladatok ellátását. A találkozó részvevői állást foglaltak a konferencia témáiéval kapcsolatos problémákkal foglalkozó szemináriumok megrendezése mellett A testvérpártok síkraszáll- hak az európai államok biztonsági és együttműködési értekezlete zárószakaszának legmagasabb szinten történő mielőbbi összehívása mellett. Kifejezésre juttatták meggyőződésüket, hogy az európai államok biztonsági és együttműködési értekezletének eredményes befejezése és határozatainak megvalósítása nemcsak az európai földrész valamennyi országának és népének érdekeit szolgálja, de hozzájárul a tartós béke és biztonság megteremtéséhez az egész világon. Európa kommunistáinak képviselői. ismételten megerősítették azon törekvésüket, hogy e célok érdekében tovább munkálkodnak a földrész valamennyi demokratikus és haladó erőinek ösz- szefogásáért. A találkozón résztvevő pártok ismételten megerősítették szolidaritásukat azokkal a kommunistákkal és más demokratákkal. akik Spanyolországban harcolnak Európa utolsó fasiszta rendszerének felszámolásáért! valamint Ciprus és Észak-íror- szág népeivel s mindazokkal, akik a világ bármely részén az imperialista elnyomás ellen, a demokráciáért, a nemzeti függetlenségért, a békéért és a szocializmusért küzdenek. Az előkészítő találkozó munkáját az egyenjogúság, a kölcsönös megértés és a proletárszolidaritás szelleme jellemezte. if. Az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának szerkesztő bizottsága 1974. december 21-én Budapesten megtartotta alakuló ülését Az előkészítő találkozó tegnapi ülésén kegyelettel megemlékeztek Palme Dutt- ról, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának egyik alapító tagjáról, aki pénteken, 79 éves korában halt meg Londonban. A tegnapi ülésen került sor Bruno Küster, a Nyugat- berlini Szocialista Egységpárt és Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt képviselője felszólalására. A Magyar Szocialista Munkáspártnak a budapesti találkozón részt vevő küldöttsége tegnap a Gellért Szállóban fogadást adott a tanácskozáson képviselt európai testvérpártok küldöttei tiszteletére. A fogadáson Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott pohárkő- szöntőt A béke fogalma elválaszthatatlan a kommunista és munkáspártok harcától Puilai Árpád felszólalása Az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő budapesti találkozón tegnap délelőtt felszólalt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Bevezetőben pártunk küldöttsége nevében arról szólt, hogy a találkozón eredményes munka folyt. A küldöttségek felszólalásai az Európa sorsáért érzett mély felelősségről és a közös cső- lekvési készségről tanúskodtak. Pullai Árpád ezután így folytatta: Küldöttségünk egy kérdéssel, a szövetségekhez való viszonnyal, a tömegbázis szélesítésének lehetőségével kíván foglalkozni. Nagy súly- lyal vetődik fel: milyen erőkre számíthatnak pártjaink az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és a társadalmi haladásért vívott harcukban. A szövetségesek körének bővítése — pártunk megítélése szerint — nemcsak lehetséges, de szükséges is. Lehetséges azért, mert politikánknak nincsenek önös osztály korlátái, pártjaink a munkásosztály szolgálatán keresztül egyetemes emberi érdekeket fejeznek ki. Mivel pártjaink politikájukkal Európa valamennyi országában a társadalmi haladásért küzdenek, a békét védelmezik és erősítik, találkoznak a dolgozó tömegek, a széles társadalmi erők törekvéseivel. Ez a politika megteremti a reális lehetőségét annak, hogy ne csak megtartsuk eddigi szövetségeseinket, hanem további társadalmi erők bevonásával, szilárdítsuk pozícióinkat, növeljük befolyásunkat Európa népei felsorakomak a béke ügye mellett A szocialista országok sikerei, békepolitikájuk, a nemzetközi, különösképpen az európai enyhülés újabb társadalmi rétegeket közelít céljainkhoz és kapcsol be tömegméretű harcunkba. Ezek az erők társadalmi helyzetüknél fogva rendkívül differenciáltak. eltérőek az érdekeik — vannak közöttük progresszívek és kevésbé progresszívak — és más világnézetet vallóin Ugyanakkor érdekeltek a földrészünket érintő nagy kérdésekben, mindenekelőtt a béke és biztonság tartóssá tételében, ezért megvan a lehetősége, hogy velük is közös nevezőre jussunk. A siker nagymértékben függ Európa kommunista és munkáspártjaitól, attól, hogy helyes felismerésünket megfelelően tudjuk-e a gyakorlati munkában érvényesíteni: elvi szövetségi politikát folytatva, tudunk-e rugalmasan tárgyalni, akcióegységre lépni az együttműködésben érdeltelt erőkkel. Ennek érdekében szakítani kell a helyenként erőforduló előítéletekkel és leegyszerűsítésekkel, amelyek szövetségi politikánk történetében mindig akadályozták a tömegkapcsolatok kiterjesztését, a haladás híveinek hatékony akcióegységét. Szövetségi politikánk sikere alapvetően attól függ, hogy milyen az a társadalmi erő, amelyre épül. Mint a társadalmi haladás következetes ereje, céljainál és szervezettségénél fogva a munkásosztály az a bázis, amely meghatározza a szövetségi politika tartalmát és fejlődését. Európa munkásosztályának lendületes töretlen, forradalmisága hagyományos, tapasztalatai az osztályharcban gazdagabbak, megnőtt politikai öntudata; fejleszti és ápolja kapcsolatait a parasztsággal, az értelmiséggel, minden haladó erővel. A tőkés államokban éleződik az osztályharc Ezek a változások tükröződnek korunk munkásmozgalmában, a munkásosztály szervezeteiben. így van ez a munkások tömegeit átfogó szakszervezetekben is. A szocialista országokban, hazánkban is hozzáértőbben gyakorolják funkcióikat, támogatják a munkásbatalmat, képviselik tagjaik, a dolgozók érdekeit. A tőkésországokban a monopóliumok a mélyülő válság terheit minél nagyobb mértékben igyekeznek a dolgozó tömegekre hárítani. Ez élezi az osztályharcot. E folyamat hatással van a szak- szervezeti mozgalomra is. A legkülönbözőbb szakszervezetekbe tömörült dolgozók előtt mind nyilvánvalóbbá válik, bőgj' a válság okainak megszüntetése nem pusztán gazdasági, hanem politikai kérdés. Ez a felismerés előmozdítja a szakszervezetek egymáshoz való közeledését, közös fellépéseit. A szakszervezeti egység megteremtése fontos lépést jelentene a munkásmozgalom egységéhez vezető úton. Tovább növelné akcióképességét, befolyását. Ezért fordulnak Európa politikai pártjai, — bár különböző célokkal és törekvésekkel — a szakszervezetek félé. Szövetségi politikánk alapjainak erősítése azt kívánja tőlünk, hogy fokozzuk aktivitásunkat, erősítsük befolyásunkat a szakszervezetekben, mert innen nyerjük legtöbb szövetségesünket. Találkozónk Is azt mutatja, hogy a nemzetközi munkásmozgalmat egyre jobban áthatja az egységre való törekvés. Nem hagyja érintetlenül a munkásmozgalom < egyetlen pártját sem. Az utóbbi időben tanúi és részesei vagyunk annak, hogy a marxista—leninista pártok szorosabbra , zárják soraikat; a munkásmozgalom többi pártjaiban, a szocialista és szociáldemokrata pártokban felgyorsult, a differenciálódás, növekedett a baloldal súlya. Az MSZMP a szociáldemokrata pártokkal való kapAz európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő találkozón felszólalt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára esolatok létesítésében világos elveket követ. Tudjuk, bennünket alapvető ideológiai különbségek választanak el. Ennek ellenére gyakorlati kérdésekben kapcsolatainknak a nemzetközi munkás- mozgalom érdekeit, a haladást kell szolgálniok. A békepolitikát meghirdető kommunista pártok a népek biztonságát fenyegető agresszív erőkkel vívott harcukban sok új szövetségesre találhatnak a nők körében. A gyermekeik életéért, biztos jövőjéért minden áldozatra és erőfeszítésre kész asz- szonyok, nők a mi oldalunkon állnak: küzdőtársaink. A kommunista pártok következetesen fellépnek a nők felszabadításáért, teljes társadalmi egyenlőségük megteremtéséért. Politikájuk állandó és fontos részét alkotja a dolgozó nőkről való gondoskodás. Az új nemzedék tudatosan cselekszik A tartós békéért és a haladásért vívott küzdelmünkben komoly feladatok várnak a fiatalokra is, akik Európa lakosságának mintegy felét alkotják. Az elmúlt években az ifjúság nagy tömegei ismerték fel a tudatos cselekvés szükségességét A szocialista országokban az új nemzedék növekvő súllyal veszi ki részét a társadalom előtt álló feladatok megoldásából. A tőkésországok ifjúsági mozgalmát az jellejnzi, hogy mind erőteljesebb harcot folytat a társadalmi igazságtalanságok. a jövőt veszélyeztető militarista politika ellen. Növekszik az ifjúság mozgalmainak tudatossága. Pullai Árpád hangsúlyozta: Az elmúlt évtizedekben a béke fogalma elválaszthatatlanul összefonódott a kommunista és munkáspártok harcával. Ez hozzájárult pártjaink tekintélyének, tömegbázisának növekedéséhez. A béke védelmére mozgósított tömegek jelentős része egyben a társadalmi haladás híve is lett. További sikeres harcunk forrása, hogy pártjaink a békéért és a társadalmi haladásért folyó küzdelemhez milyen mértékű támogatást tudnak biztosítani a különböző társadalmi erők részéről. Politikánk hitele és vonzereje feljogosít bennünket arra a következtetésre, hogy céljaink megvalósításához a jövőben is megkapjuk a tömegektől a szükséges támogatást. Pullai. Árpád felszólalásának befejező részében az európai kommunista és műnké ^pártok konferenciáiénak további előkészítő munkálataival foglalkozott. Kifejezte pártunk készségét. hogy az MSZMP — mint eddig — internacionalista kötelezettségéből adó- dóar a jövőben is kész részt venni az európai kommunista és munkásoártok konferenciájának további előkészítésében. és aktívan elősegíteni az 1975-ben esedékes konferencia sikerét. Giscard df Esta’ng a fiancia külpolitikáról Giscard d* Estaing köztársasági elnök a francia televízióban újságírók kérdéseire válaszolva nyilatkozott az elmúlt hetek csúcsértekezleteiről, Leonyid Brezs- nyewel és Ford elnökkel folytatott tárgyalásairól, valamint a Párizsban tartott közöspiaci csúcskonferenciáról. Az elnök kijelentéseire főleg az a törekvés nyomta rá a bélyegét, hogy csökkentse azt a nyugtalanságot, melyet a francia közvéleményben a francia—amerikai csúcstalálkozó után kiadott közlemény egyes részei keltettek. így nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a NATO-val való francia együttműködés — amelynek szorosabbra fűzését helyezte a közlemény kilátásba — „nem változtatja meg a NATO-val kapcsolatos eddigi francia álláspontot”. A szovjet—francia csúcstalálkozóról szólva az elnök kiemelte, meggyőződött arról, hogy Leonyid Brezsnye- vet „mély és megfontolt békeakarat hatja át”. „Az volt az érzésem, olyan emberrel beszélek, akit igazi békeszeretet fűt” — mondotta. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel kapcsolatban az elnök megismételte a szovjet—francia közleményben leszögezett álláspontot, s hangsúlyozta, hogy francia vélemény szerint az értekezlet munkájában bekövetkezett előrehaladás lehetővé teszi az értekezlet zárószakaszánák csúcsszinten való megtartását. Néhány probléma rendezése azonban még hátra van, mindenesetre érezhetően meggyorsult a konferencia munkája, s a jelenlegi helyzetben kívánatosnak látszik, hogy a konferencia munkáját 1975 első felében befejezzék. A közel-keleti kérdéssel kapcsolatban az elnök hangsúlyozta, hogy a palesztin kérdés megoldása nélkül nem lehet tartós rendezés, s eddig a palesztin problémát nem méltatták kellő figyelemre. A francia—amerikai viszonyról szólva az elnök azt hangoztatta, hogy a mar ti- nique-i csúcstalálkozó ezen a téren nem hozott „fordulatot” csak „a félreértések szűntek meg” s a Ford elnökkel folytatott tárgyalásának leglényegesebb eredménye az volt, hogy megnyílt az út az olaj-kérdésben a termelő és fogyasztó országok konferenciája előtt Ezt a konferenciát azonban alaposan elő kell készíteni, s Franciaország is egyetért azzal, hogy ennek során a fogyasztó országoknak előbb egyeztetniük keil álláspontjaikat. Franciaország azonban továbbra sem csatlakozik az amerikaiak által létrehozott nemzetközi energiaszervhez, nem fog részt ven-' ni olyan üléseken, amelyeken „esetleg az összeütközést készítik elő”. A közöspiad csűcskonfeú renciával kapcsolatban ar elnök sajnálkozva hangoztatta, hogy a kilenc közös külpolitikájának kialakítása „csak nagyon lassan halad előre”. Á francia nép bízik a kommunista pártban A Francia Kommunista Párt ereje és befolyása * legjobb biztosítéka annak, hogy valódi átalakulás menjen végbe az országban — jelentette ki Georges Marchais, az FKP főtitkára egy A miens-ben tartott nagygyűlésen. Hangsúlyozta, hogy » francia dolgozóknál?; a francia demokratáknak életkörülményeik védelméhez minden eddiginél nagyobb szükBefejeit© a román nagy A román nagy nemzetgyűlés XIV. ülésszakán megszavazták az alkotmány egyes szakaszainak módosításáról szóló törvényt, az új választási törvényt és a néptanácsok működésére vonatkozó törvény egyes pontjainak módosítását. Az alkotmánymódosítás leglényegesebb pontjai is a választási reform céljait szolgálják. Ezek értelmében a képviselőjelölt-állítás joga a Szocialista Egységfrontot illeti meg. A választók bármikor visszahívhatják képviselőjelöltjüket. A képviselők számát az eddig 4G5-ről ségüfe van egy olyan határozott, hatékony, harcos élcsapat pártra, mint a kommunista párt. Az FKP főtitkára elmondotta, hogy 1974-ben 85 ezer új taggal gyarapodott a Francia Kommunista Párt A belépők ilyen nagy száma — mint mondotta — példátlan és arról tanúskodik, hogy 8 dolgozók egyre jobban bíznak a Kommunista Pártban munkáját nemzetgyűlés 349-re csökkentik. A Minisztertanács elnöke címet megszüntették és miniszterelnöki címmel helyettesítették. Az új választási törvény szerint a néptanácsi és a nagy nemzetgyűlési (parlament) választásokon minden választókerületben több jelölt indulhat. A parlamenti ülésszak utolsó napján megjelent és beszédet mondott a nagy nemzetgyűlésen Samora Mache! a Mozambiki Felszabadítás! Front (Frelimo) elnöke, aki küldöttség élén tartózkodik Romániában. Kubai—venezuelai tárgyalások Efrain Schacht Aristigueta venezuelai külügyminiszter Caracasban bejelentette, hogy országa tárgyalásokat kezd Kubával a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételérő! amelyek 1961-ben szakadtak meg A bejelentést követően ugyanaznap sor került New Yorkban, az ENSZ székhelyén. i a két ország világszervezetbe akkreditált képviselőinek találkozójára. Négyes arab falálkozá Négyoldalú értekezletet tart január 30-án az Arab Liga kairói székházában Egyiptom. Szíria- és Jordánia külügyminisztere, valamint a Palesztina! Felszabadítás) Szervezet kéDviselője. A találkozó legfontosabb napirendi pontia: Jordánia és a PF^7 kapcsolatainak megvizsgálása ■V i
