Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-21 / 298. szám
1974. december 21, SZOLKOK MEGYEI NÉPLAP 3 A törökszentmiklósi Járási pártbizottság ülése Tegnap délelőtt ülést tartott az MSZMP törökszentmiklósi járási bizottsága. Az .ülésen részt vett Szekeres László, a megyei pártbizott- 'ság titkára, valamint a szolnoki, a tiszafüredi járási, a Vnezőtúri és a torökszentmik- iíósi városi pártbizottságok ■első titkárai. A törökszentmiklósi járási pártbizottság X» kongresszusa óta végzett munkájáról Bohács Antal első titkár számolt be. Beszámolójában megállapította, hogy a járás •területén az elmúlt négy esztendőben a kongresszusi határozatokban megjelölt politikai és gazdasági célkitűzések eredményesen valósulok meg. Szekeres László a megyei pártbizottság nevében értékelte a járási bizottság munkáját. Elmondta, (hogy a járási pártbizottság irányító Vnunkája a terület politikai, gazdasági, kulturális életében megfelelően érvényesült. Majd ismertette, hogy az .Elnöki Tanács törvényerejű rendelete alapján 1974. december 31-vel a törökszentmiklósi járás működése megszűnik. Ennek megfelelően befejezik tevékenységüket a járási párt- és társadalmi szervek is. Elmondta, hogy a járás megszűnése megfelel a X. kongresszus határozatának, amely előírta az államigazgatás területén is a korszerűsítést. Kifejezte a megyei pártbizottságnak azt a meggyőződését, hogy a járás pártszervei, kommunistái, a többi járási szervek, a lakosság egyetért a döntéssel és meggyőződéssel támogatja annak eredményes végrehajtását. A megyei pártbizottság nevében megköszönte a törökszentmiklósi járási pártbizottság tagjainak, függetlenített munkatársainak áldozatkész és eredményes munkáját. Végül szólt arról, hogy leendő új munkaterületükön is hasonló munkát vár tőlük a párt, s reményét fejezte ki, hogy új feladataikat is eredményesen oldják meg. Felszólalt az ülésen Nádas József, a szolnoki járási pártbizottság első titkára. Arra kérte a megszűnő törökszentmiklósi járás kommunistáit és alapszervezeteit, hogy a tőlük megszokott jó munkával — az új szervezeti körülmények között is — tegyenek meg mindent a párt XI. kongresszusára való felkészülés, majd az ott hozott határozatok maradéktalan végrehajtása érdekében. Gyűjtő Imre, a járási párt- bizottság titkára elnöki zárszavában bejelentette, hogy ezzel a pártbizottsági üléssel a törökszentmiklósi járási pártbizottság a párt szervezeti szabályzatának előírásai alapján beszünteti tevékenységét. & Tegnap délután állomány- gyűlést tartott Törökszent- miklóson a Kilián György munkásőr zászlóalj. Részt vett a gyűlésen és felszólalt Szekeres László, a megyei pártbizottság titkára. Nagy Miklós zászlóaljpa- rancsnok-helyettes ismertette a megyei parancsnok területrendezéssel kapcsolatos parancsának kivonatát, majd Kovács Sándor zászlóalj parancsnok értékelte a fennállásuk óta végzett munkát. Ezt követően hivatalosan átadta a járás területén levő alegységeket a január 1-től területileg illetékes pártbizottságoknak, és munkásőr parancsnokságoknak. A Bem József nevét viselő szolnoki járási munkásőr zászlóalj nevében Dózsa Ferenc vette át az egységeket. Uj forgalmi rend Szolnokon A 4-es út szolnoki átkelő szakaszáról készített térképvázl álunk a kerékpárosok, lófogaitok, vontatók kötelező közlekedési rendjét mutatja be A 4-es számú főútvonal szolnoki átkelő szakaszán a forgalmi rend alapja a párhuzamos közlekedés. A lassú járművek, a buszok, teherautók csak a külső sávban közlekedhetnek, a felezővonalat átlépni szigorúan tilos. Természetesen a záróvonalat a kereszteződésekben, a forgalmi csomóponto- ban és a betorkolló utaknál szaggatott vonal váltja fel. Forgalomirányító lámpák A főútvonal három csomópontjában lesz forgalom- irányító lámpa: a Ságvári körúti, a Dimitrov úti kereszteződésben, és a Gólya néven közismert Eötvös téri csomópontban. Mindhárom lámpa szinkronban működik majd. A Ságvári körút kereszteződésében elhelyezett három fázisú lámpát már hétfőn, az ünnepélyes átadáskor bekapcsolják. A másik kettő a tervek szerint az új esztendő első napjától működik majd. Fgyirányd mellékutcák A főutcába torkolló mellékutcák többségének hétfőtől megváltozik a forgalmi rendje. Egyirányú lesz a 4-es útról befelé az Űttörő utca, ahová a 4-esről csak jobbra kis ívben lehet befordulni. Egyirányúsították a Május 1. utcát, ahová azonban a 4-esről jobbról és balról is behajthatnak a gépjárművek. A Batthyány út & főút felé lesz egyirányú, onnan a főútvonalra kihajtani, csak jobbra, kis ívben lehet. A Pelikán Szállóhoz vezető út, a Sütő és a Magyar utca a 4-es útról befelé lesz egyirányú. Tehát a főútról ezekre az utcákra jobbról is balról is bekanyarodhatnak a gépjárművek, Egyirányú lesz a Jókai út, nhonnart a 4-es főűtra csalt jobbra kis ívben lehet ráhajtani. Az egyirányú Arany János útról Debrecen és Budapest felé is ki lehet kanyarodni a 4-esre. A Dózsa György utcáról a főútra behajtani továbbra is tilos: egyirányú marad, ahová a 4-esről jobbra, kis ívben is, és balra nagy ívben is rá lehet kanyarodni. A Lengyel Légió és a Szigligeti út forgalmi rendje nem változik, egyirányú marad, ahová csak a 4-esről lehet behajtani. A többi betorkolló úton kétirányú lesz a forgalom, némi megszorítással. A Sállal útról kihajtani a 4-esre ugyanis csak jobbra kis ívben, vagy a 4-est keresztezve a Petőfi utcára lehet. A Petőfi útról szintén csak jobbra kis ívben fordulhatnak a főútra, vagy egyenesen tovább haladhatnak a Sallai útra. További megszorítás a Petőfi út torkolatánál, hogy a 4-es útról rákanyarodni is csak jobbra kis ívben szabad. Hol lehet kerékpározni? Ez tehát a 4-es műút városi szakaszának általános forgalmi rendje, amely nem vonatkozik a vontatókra, fogatokra, traktorokra munkagépekre és a kerékpárokra. Fő szabály, hogy ezek a járművek a főútvonalon tartósan nem közlekedhetnek, Vannak párhuzamos utcák, tehát minden feltétel megvan, hogy az ország közlekedési rendjére vonatkozó kormányrendeletet figyelembe- véve alakítsák ki a 4-es főút közlekedését, és a lassú járműveket a lehetőségekhez igazodva kitiltsák a nagyforgalmú útvonalról. A főútvonalat elkerülve, vagy csak egy kis szakaszon érintve a lassú járművek is eljuthatnak a város bármelyik pontjára. A, Tisza- és a Zagyva-híd felől érkező kerékpárosoknak jobbra, a Dózsa György útra fordulva kell elhagyniuk a főútvonalat. Balra pedig, a Lengyel légió utcára fordulva közelíthetik meg az ipari területet. Az Arany János útról, illetve az F. Bede utcáról térhetnek vissza a 4-esre. A vasútállomás felől érkező biciklisek a József Attila úttól a Bercsényi útig mehetnek a 4-esen, a vasútállomás felé igyekvők pedig a Bercsényi úttól a Beloiannisz útig karikázhatnak rajta. Ezen a két helyen kívül még a Ságvári körút és a Sállá út—Petőfi út torkolatánál keresztezhetik a főútvonalat Fogatok és vontaiéi* A vontatóknak, traktoroknak, munkagépeknek még korlátozottabbak a lehetőségeik. A Tisza-híd felől érkezőknek a Verseghy út felé kell fordulniuk, és az Áchim András, a Vöröscsillag úton, a Szántó körúton a Kassai és a Keskeny János úton át a Sallai és a Petőfi útnál keresztezhetik a 4-es számú főútvonalat. A November 7 felüljáró felől érkezők és az ipari területek felé haladó vontatók, traktorok és munkagépek az Ady Endre úton át szintén a Sallai és a Petőfi útnál keresztezhetik a 4-est, vagy a Thököly és a Rudas László utcán át az Eötvös téren áthaladva (ugyanúgy mint a kerékpárosok) juthatnak el az ipar- területre, A fogatok már csak egyetlen ponton, a Sallai és a Petőfi útnál keresztezhetik a 4-est Tehát, az Eötvös tér forgalmába nem kapcsolódhatnak be. A gyalogosok csak a kijelölt átkelőhelyeken léphetnek a főútvonalra. A Ságvári út kereszteződésében nem mehetnek rá a négyesre, csak az aluljárón át közlekedhetnek. A főútvonal felújított városi szakaszán nyolc kijelölt gyalogátkelőhely lesz. Az országgyűlés elfogadta a jövő évi köllségvfté* (Folytatás az 1. oldalról.) gyobb figyelmet kell fordítani, a fajlagos költségek további növekedésének a megfékezése. Az egyszerűbb, de funkcióit jól szolgáló megoldásokkal milliárdokat takaríthatnánk meg és csoportosíthatnánk át olyan területekre. ahol a gyorsabb előrehaladást az anyagi eszközök hiánya fékezi. Ezért, a megfelelő központi intézkedések mellett olyan közfelfogást kell kialakítanunk, amely több megbecsülésben, nagyobb elismerésben részesíti azokat a tervezőket és kivitelezőket, akik a célnak megfelelő, de szerény és takarékos megoldásokkal, nem pedig hivalkodó, a mi számunkra drága létesítményekkel gyarapítják a nemzeti vagyont. Az előterjesztett költségvetés az eddiginél nehezebb feltételek között olyan fejlődést alapoz meg. amely lehetővé teszi, hogy tervszerűen folytassuk népünk élet- színvonalának növelését, országunk gazdasági erőinek gyarapítását — fejezte be beszédét Lázár György. Ebédszünet kövekezett, majd Varga Gáborné elnökletével folytatta munkáját az országavűlés, Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter emelkedett szólásra. Dimény Imre beszéde — Ebben az esztendőben — kezdte beszédét a miniszter — a mezőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozóinak az átlagosnál több nehézséggel kellett megküzdeni az év sikeres lezárása érdekében. Különösen vonatkozik ez az őszi időszakra Az időjárás okozta nehézségeken csak az ágazatok anyagi erejének teljes latba- vetésével és a dolgozók szorgalmas, felelősségteljes munkájával, valamint a széles körű társadalmi összefogás segítségével sikerült úrrá lennünk és ezáltal a veszteségeket Is mérsékelnünk. F, helyről is köszönetét mondok a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, a közlekedés, a kereskedelem és a szállítás dolgozóinak áldozatos helytállásukért, a tanulóifjúságnak, az ipari üzemek és intézmények dolgozóinak, a Magyar Néphadsereg és a szovjet hadsereg alakulatainak az őszi munkában nyújtott segítségükért. A széles és eredményes társadalmi összefogás nagyszerű példája volt ez. Megállapíthatjuk, hogy a népgazdasági terv a szelektív fejlesztési követelményeknek megfelelően, összességében megteremti azokat a feltételeket, amelyekkel szervezetten, takarékosan és hatékonyan gazdálkodva az élelmiszergazdaság tervezett előrehaladása — és ezzel együtt a népgazdasági egyensúly javításában ráháruló feladatok teljesítése — biztosítható. Csak a legfontosabbakat említem; változatlanul fenntartja a terv és a költségvetés a műtrágyafelhasználás mintegy 11 —12 százalékos növekedését, annak ellenére, hogy ehhez az ellátási színvonalhoz több mint 300 000 tonna hatóanyag tőkés importja válik szükségessé. Nem jelenti ez természetesen az igények maximális kielégítését. Az igények nagyobbak az ellátási lehetőségeknél, ezért is nagy gondot kell fordítanunk az ésszerű takarékosságra. az optimális adagok megállapítására, a körültekintő talaj- és növényvizsgálatokon alapuló hatékony műtrágyázásra. A műtrágyafelhasználásnál gyorsabb ütemben nő a növényvédő és gyomirtó szerek felhasználása. — Az élelmiszeripar fejlődésének anyagi-műszaki megalapozását elsősorban a beruházások szolgálják. A beruházások 1974. évi várható teljesítése 5,6 milliárd forint, ami 34 százalékkal több az 1973-ban niegvalósult beruházásoknál, de mintegy 400 millió forinttal elmarad az előirányzattól. A lemaradás a nagy beruházásoknál következett be. Ez mindenekelőtt arra utal. hogy élelmiszeripari vállalataink nem tudták maradéktalanul kihasználni a fejlesztésükhöz rendelkezésre álló beruházási lehetőségeket. Ennek tő oka, hogy a nagy beruházások előkészítése még mindig nem volt kielégítő. Ezután a miniszter a mezőgazdaság negyedik ötéves tervben elért eredményeit taglalta, és hangsúlyozta, hogy az eredmények a népgazdaság koncentrált erőfeszítésével születtek meg Szólt a jövő esztendő feladatai megoldásának várható körülményeiről, nehézségeiről is. A mezőgazdasági beruházásokról szólva aláhúzta: A jövő évi beruházások összetételét, irányát, gazdaságpolitikai célkitűzéseink határozzák meg. A szelektív fejlesztés követelményeinek megfelelően a népgazdasági terv 1975-ben az élelmiszer- ipar beruházásainak növelését az átlagosnál nagyobb ütemben irányozza elő Ez annak érdekében történik, hogy a mezőgazdasági nyers- aryagtermelós és az ipari feldolgozás közötti aránytalanságot csökkentsük és gyors ütemben növelhessük a gazdaságosabban értékesíthető feldolgozott termékek termelését. Ennek megfelelően az élelmiszertermelés ágazatai közül 1975-ben is főleg az állattenyésztéssel, illetve az állati termékek, feldolgozásával és tárolásával összefüggő tevékenységek, illetve iparágak fejlesztésére koncentráljuk erőforrásainkat. Ezek a tevékenységek az élelmiszeripar teljes beruházási lehetőségének mintegy 60 százalékát használhatják fel, ami meghaladja 1974. évi részesedésüket is. A beruházások többsége — a minőségi igények fokozódásával, a hatékonyság ; növelésével összhangban — a rekonstrukciók megvalósítását szolgálja. — A beruházások gazdasági, műszaki előkészítésére az eddiginél nagyobb gondot kell fordítanunk. Az előkészítést jobban ki kell terjesztenünk a termelést érintő világpiaci hatások változásának elemzésére. Tevékenységünk során nagyfokú takarékosságra törekszünk. — Megállapítható^ hogy a népgazdasági tervben illetve a költségvetésben biztosított feltételek szervezett, fegyelmezett és takarékos gazdálkodás esetén megfelelő alapot nyyjtanak ahhoz, hogy az élelmiszergazdaság 1975- ben is teljesíthesse a népgazdasági terv ált^j meghatározott célkitűzéseket és megfeleljen a követelményeknek. Természetesen igen fontos feladatnak tekintjük továbbra is a belföldi ellátási igények kielégítését. Beszélt Dimény Imre az élelmiszerellátás kérdéseiről la: Tovább hell bővíteni a cukorr épa termelését — Az előirányzott terme- 'ésfejlesztés alapján 1975-ben is ki tudjuk elégíteni a belföldi élelmiszerigényeket mégpedig továbbra is javuló választékban. A húsfogyasztás eléri a 71 kg-ot. s ez számos, nálunk iparilag fejlettebb ország 1 főre jutó fogyasztását Is meghaladja, A zöldség- és gyümölcsellátáí. további javítását megalapozza a termésmennyiség tervezett 15 százalékos növekedése. A termelés szerkezeti változásait illetően a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter erőteljesen hángsűh’CE'kw . _ _ _ ___, — A termelési szerkezei ben végrehajtandó legjeíer: tősebb változtatást a cukorrá- pa-termeies bővítése jeleni: Az 1974. évi, mintegy 3.ó millió tonha cuKorrépater- mósbol nyerhető cukor nem fedezi a hazai szuKséglete-- ket és ezért jelentős • töké-, importra szorulunk. A cukoi világpiaci ára rendkívüli mértékben megemelkedett. Az import a magyar népgazdaságnak jelentős deviza és költségvetési kiadást jelent. Ismeretes, hogy 1972-ben a kormány határozatot hozott a cukorrépa termelés fellendítésére, a vetésterület és termésátlag novelese érdekében. Elérkezett az ideje, hogy az eddigi eredményeken tűi a kormányhatározat végrehajtását meggyorsítsuk és az 1974-ben termest adó 98 006 hektárral szemben 1975-ben 125 000 hektár cukorrépa vetésére kössünk szerződést. A területből mintegy 21 000 hektár jut az állami gazdaságokra, Í04.000 hektár pedig a termelőszövetkezetekre. A területnöveléssel összefüggő élőmunka-szükséglet i megnövekedése miatt a jövedelemnövekvény-adózás- nál kedvezményt léotetünk életbe. Annak érdekében, hogy a nagyobb termést minél kisebb veszteséggel lehessen feldolgozni, növeljük a szeptember 15. előtt kiszedett t-épa arányát. az erre az időszakra érvényes felárakat felemeljük. Gyorsított ütemben folytatjuk a cukorgyárak rekonstrukcióját, csaknem 200 millió Ft-os támogatás igénybevételével. — A növénytermelés szerkezetében a másik figyelemreméltó változás az a napraforgó és szója vetésterületének számottevő növelése, amihez a feltételeket szintén biztosítani tudjuk Majd a miniszter így fejezte be beszédét: — Biztosak vagyunk abban. hogy, á mezőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozói ezeket a törekvéseket megértik és helyeslik. A ppns£i<jy- minisster válasxa A további vitában több képviselő fejtette ki véleményét. majd a hozzászólások befejeztével Apró Antal a vitát lezárta és megadta a szót Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek, aki válaszolt a képviselői észrevételekre. A miniszter bevezetőben a kormány nevében megköszönte a nagy érdeklődést és segítőkészséget, amely a hozzászólásokban, a vitában kifejezésre jutott. Majd így folytatta: Gazdasági eredményeink elismerése; a külső tényezők hatásának reális értékelése és meglevő belső erőtartalékaink mértéke, kihasználásának lehetősége — a három fontos kérdéscsoport állt a költségvetési vita középpontjában. A nagvon fontos témákban egyetértés alakult ki. örvendetes ténv. hogv az országevűiésben és a parlament falain kívül lezailott, szinte társadalmi méretű eszmecserét egvaránt nagy politikai érettség és a közgazdasági szemlélet érvényesülése jellemezbe. A miniszter emlékeztetett arra. hogy a tartalékok feltárására. vagy az ésszerű takarékosságra irányuló törekvés ne csupán negvedévig vagy fél évig hassa át munkánkat. szemléletünket, hanem folyamatosán és állandóan érvényesüljön. Csak így tudjuk közös erődítéseink gyümölcseit learatni. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés a Magvar Népköztársaság 1975 évi költségvetéséről szóló törvén v javaslatot — általánosságban és részleteiben — az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. Apró Antal kellemes ünnepeket és eredményekben gazdag. boldog újévet kívánt a képviselőknek, s a téli ülésszakot bezárta,