Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-21 / 298. szám

1974. december 21, SZOLKOK MEGYEI NÉPLAP 3 A törökszentmiklósi Járási pártbizottság ülése Tegnap délelőtt ülést tar­tott az MSZMP törökszent­miklósi járási bizottsága. Az .ülésen részt vett Szekeres László, a megyei pártbizott- 'ság titkára, valamint a szol­noki, a tiszafüredi járási, a Vnezőtúri és a torökszentmik- iíósi városi pártbizottságok ■első titkárai. A törökszentmiklósi járási pártbizottság X» kongresszu­sa óta végzett munkájáról Bohács Antal első titkár szá­molt be. Beszámolójában megállapította, hogy a járás •területén az elmúlt négy esztendőben a kongresszusi határozatokban megjelölt po­litikai és gazdasági célkitű­zések eredményesen valósul­ok meg. Szekeres László a megyei pártbizottság nevében érté­kelte a járási bizottság mun­káját. Elmondta, (hogy a já­rási pártbizottság irányító Vnunkája a terület politikai, gazdasági, kulturális életé­ben megfelelően érvényesült. Majd ismertette, hogy az .Elnöki Tanács törvényerejű rendelete alapján 1974. de­cember 31-vel a törökszent­miklósi járás működése meg­szűnik. Ennek megfelelően befejezik tevékenységüket a járási párt- és társadalmi szervek is. Elmondta, hogy a járás megszűnése megfelel a X. kongresszus határozatának, amely előírta az államigaz­gatás területén is a korsze­rűsítést. Kifejezte a megyei pártbizottságnak azt a meg­győződését, hogy a járás pártszervei, kommunistái, a többi járási szervek, a la­kosság egyetért a döntéssel és meggyőződéssel támogatja annak eredményes végrehaj­tását. A megyei pártbizottság nevében megköszönte a török­szentmiklósi járási pártbizott­ság tagjainak, függetlenített munkatársainak áldozatkész és eredményes munkáját. Vé­gül szólt arról, hogy leendő új munkaterületükön is ha­sonló munkát vár tőlük a párt, s reményét fejezte ki, hogy új feladataikat is ered­ményesen oldják meg. Felszólalt az ülésen Ná­das József, a szolnoki járási pártbizottság első titkára. Arra kérte a megszűnő tö­rökszentmiklósi járás kom­munistáit és alapszervezeteit, hogy a tőlük megszokott jó munkával — az új szerve­zeti körülmények között is — tegyenek meg mindent a párt XI. kongresszusára való felkészülés, majd az ott ho­zott határozatok maradékta­lan végrehajtása érdekében. Gyűjtő Imre, a járási párt- bizottság titkára elnöki zár­szavában bejelentette, hogy ezzel a pártbizottsági ülés­sel a törökszentmiklósi já­rási pártbizottság a párt szer­vezeti szabályzatának előírá­sai alapján beszünteti tevé­kenységét. & Tegnap délután állomány- gyűlést tartott Törökszent- miklóson a Kilián György munkásőr zászlóalj. Részt vett a gyűlésen és felszó­lalt Szekeres László, a me­gyei pártbizottság titkára. Nagy Miklós zászlóaljpa- rancsnok-helyettes ismertette a megyei parancsnok terü­letrendezéssel kapcsolatos pa­rancsának kivonatát, majd Kovács Sándor zászlóalj pa­rancsnok értékelte a fennál­lásuk óta végzett munkát. Ezt követően hivatalosan át­adta a járás területén levő alegységeket a január 1-től területileg illetékes pártbi­zottságoknak, és munkásőr parancsnokságoknak. A Bem József nevét viselő szolnoki járási munkásőr zászlóalj ne­vében Dózsa Ferenc vette át az egységeket. Uj forgalmi rend Szolnokon A 4-es út szolnoki átkelő szakaszáról készített térképvázl álunk a kerékpárosok, lófo­gaitok, vontatók kötelező közlekedési rendjét mutatja be A 4-es számú főútvonal szolnoki átkelő szakaszán a forgalmi rend alapja a pár­huzamos közlekedés. A las­sú járművek, a buszok, te­herautók csak a külső sáv­ban közlekedhetnek, a fe­lezővonalat átlépni szigorú­an tilos. Természetesen a zá­róvonalat a kereszteződések­ben, a forgalmi csomóponto- ban és a betorkolló utaknál szaggatott vonal váltja fel. Forgalomirányító lámpák A főútvonal három cso­mópontjában lesz forgalom- irányító lámpa: a Ságvári körúti, a Dimitrov úti ke­reszteződésben, és a Gólya néven közismert Eötvös téri csomópontban. Mindhárom lámpa szinkronban működik majd. A Ságvári körút ke­reszteződésében elhelyezett három fázisú lámpát már hétfőn, az ünnepélyes át­adáskor bekapcsolják. A má­sik kettő a tervek szerint az új esztendő első napjától működik majd. Fgyirányd mellékutcák A főutcába torkolló mel­lékutcák többségének hétfő­től megváltozik a forgalmi rendje. Egyirányú lesz a 4-es útról befelé az Űttörő utca, ahová a 4-esről csak jobb­ra kis ívben lehet befordul­ni. Egyirányúsították a Má­jus 1. utcát, ahová azonban a 4-esről jobbról és balról is behajthatnak a gépjármű­vek. A Batthyány út & főút felé lesz egyirányú, onnan a főútvonalra kihajtani, csak jobbra, kis ívben lehet. A Pelikán Szállóhoz vezető út, a Sütő és a Magyar utca a 4-es útról befelé lesz egy­irányú. Tehát a főútról ezek­re az utcákra jobbról is bal­ról is bekanyarodhatnak a gépjárművek, Egyirányú lesz a Jókai út, nhonnart a 4-es főűtra csalt jobbra kis ívben lehet rá­hajtani. Az egyirányú Arany János útról Debrecen és Bu­dapest felé is ki lehet ka­nyarodni a 4-esre. A Dózsa György utcáról a főútra be­hajtani továbbra is tilos: egyirányú marad, ahová a 4-esről jobbra, kis ívben is, és balra nagy ívben is rá lehet kanyarodni. A Lengyel Légió és a Szigligeti út for­galmi rendje nem változik, egyirányú marad, ahová csak a 4-esről lehet behajtani. A többi betorkolló úton kétirányú lesz a forgalom, némi megszorítással. A Sál­lal útról kihajtani a 4-esre ugyanis csak jobbra kis ív­ben, vagy a 4-est keresztez­ve a Petőfi utcára lehet. A Petőfi útról szintén csak jobbra kis ívben fordulhat­nak a főútra, vagy egyenesen tovább haladhatnak a Sallai útra. További megszorítás a Petőfi út torkolatánál, hogy a 4-es útról rákanyarodni is csak jobbra kis ívben szabad. Hol lehet kerékpározni? Ez tehát a 4-es műút vá­rosi szakaszának általános forgalmi rendje, amely nem vonatkozik a vontatókra, fo­gatokra, traktorokra munka­gépekre és a kerékpárokra. Fő szabály, hogy ezek a jár­művek a főútvonalon tartó­san nem közlekedhetnek, Vannak párhuzamos utcák, tehát minden feltétel meg­van, hogy az ország közleke­dési rendjére vonatkozó kor­mányrendeletet figyelembe- véve alakítsák ki a 4-es fő­út közlekedését, és a lassú járműveket a lehetőségek­hez igazodva kitiltsák a nagyforgalmú útvonalról. A főútvonalat elkerülve, vagy csak egy kis szakaszon érint­ve a lassú járművek is el­juthatnak a város bármelyik pontjára. A, Tisza- és a Zagyva-híd felől érkező kerékpárosoknak jobbra, a Dózsa György út­ra fordulva kell elhagyniuk a főútvonalat. Balra pedig, a Lengyel légió utcára fordul­va közelíthetik meg az ipa­ri területet. Az Arany Já­nos útról, illetve az F. Bede utcáról térhetnek vissza a 4-esre. A vasútállomás felől érkező biciklisek a József Attila úttól a Bercsényi útig mehetnek a 4-esen, a vasút­állomás felé igyekvők pedig a Bercsényi úttól a Beloian­nisz útig karikázhatnak raj­ta. Ezen a két helyen kívül még a Ságvári körút és a Sállá út—Petőfi út torkola­tánál keresztezhetik a főút­vonalat Fogatok és vontaiéi* A vontatóknak, traktorok­nak, munkagépeknek még korlátozottabbak a lehetősé­geik. A Tisza-híd felől érke­zőknek a Verseghy út felé kell fordulniuk, és az Áchim András, a Vöröscsillag úton, a Szántó körúton a Kassai és a Keskeny János úton át a Sallai és a Petőfi útnál keresztezhetik a 4-es számú főútvonalat. A November 7 felüljáró felől érkezők és az ipari területek felé haladó vontatók, traktorok és mun­kagépek az Ady Endre úton át szintén a Sallai és a Pe­tőfi útnál keresztezhetik a 4-est, vagy a Thököly és a Rudas László utcán át az Eötvös téren áthaladva (ugyanúgy mint a kerékpá­rosok) juthatnak el az ipar- területre, A fogatok már csak egyet­len ponton, a Sallai és a Pe­tőfi útnál keresztezhetik a 4-est Tehát, az Eötvös tér forgalmába nem kapcsolód­hatnak be. A gyalogosok csak a kije­lölt átkelőhelyeken léphetnek a főútvonalra. A Ságvári út kereszteződésében nem me­hetnek rá a négyesre, csak az aluljárón át közlekedhet­nek. A főútvonal felújított városi szakaszán nyolc ki­jelölt gyalogátkelőhely lesz. Az országgyűlés elfogadta a jövő évi köllségvfté* (Folytatás az 1. oldalról.) gyobb figyelmet kell fordíta­ni, a fajlagos költségek to­vábbi növekedésének a meg­fékezése. Az egyszerűbb, de funkcióit jól szolgáló meg­oldásokkal milliárdokat ta­karíthatnánk meg és csopor­tosíthatnánk át olyan terü­letekre. ahol a gyorsabb elő­rehaladást az anyagi eszkö­zök hiánya fékezi. Ezért, a megfelelő központi intézke­dések mellett olyan közfel­fogást kell kialakítanunk, amely több megbecsülésben, nagyobb elismerésben része­síti azokat a tervezőket és kivitelezőket, akik a célnak megfelelő, de szerény és ta­karékos megoldásokkal, nem pedig hivalkodó, a mi szá­munkra drága létesítmé­nyekkel gyarapítják a nem­zeti vagyont. Az előterjesztett költség­vetés az eddiginél nehezebb feltételek között olyan fej­lődést alapoz meg. amely le­hetővé teszi, hogy tervsze­rűen folytassuk népünk élet- színvonalának növelését, or­szágunk gazdasági erőinek gyarapítását — fejezte be beszédét Lázár György. Ebédszünet kövekezett, majd Varga Gáborné elnök­letével folytatta munkáját az országavűlés, Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter emelke­dett szólásra. Dimény Imre beszéde — Ebben az esztendőben — kezdte beszédét a minisz­ter — a mezőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozói­nak az átlagosnál több ne­hézséggel kellett megküzde­ni az év sikeres lezárása ér­dekében. Különösen vonat­kozik ez az őszi időszakra Az időjárás okozta nehézsé­geken csak az ágazatok anyagi erejének teljes latba- vetésével és a dolgozók szor­galmas, felelősségteljes mun­kájával, valamint a széles körű társadalmi összefogás segítségével sikerült úrrá lennünk és ezáltal a vesz­teségeket Is mérsékelnünk. F, helyről is köszönetét mon­dok a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, a közlekedés, a kereskedelem és a szállí­tás dolgozóinak áldozatos helytállásukért, a tanulóifjú­ságnak, az ipari üzemek és intézmények dolgozóinak, a Magyar Néphadsereg és a szovjet hadsereg alakulatai­nak az őszi munkában nyúj­tott segítségükért. A széles és eredményes társadalmi összefogás nagyszerű példá­ja volt ez. Megállapíthatjuk, hogy a népgazdasági terv a sze­lektív fejlesztési követelmé­nyeknek megfelelően, összes­ségében megteremti azokat a feltételeket, amelyekkel szervezetten, takarékosan és hatékonyan gazdálkodva az élelmiszergazdaság tervezett előrehaladása — és ezzel együtt a népgazdasági egyensúly javításában ráhá­ruló feladatok teljesítése — biztosítható. Csak a legfon­tosabbakat említem; válto­zatlanul fenntartja a terv és a költségvetés a műtrá­gyafelhasználás mintegy 11 —12 százalékos növekedését, annak ellenére, hogy ehhez az ellátási színvonalhoz több mint 300 000 tonna ha­tóanyag tőkés importja vá­lik szükségessé. Nem jelenti ez természetesen az igények maximális kielégítését. Az igények nagyobbak az ellá­tási lehetőségeknél, ezért is nagy gondot kell fordíta­nunk az ésszerű takarékos­ságra. az optimális adagok megállapítására, a körülte­kintő talaj- és növényvizs­gálatokon alapuló hatékony műtrágyázásra. A műtrágya­felhasználásnál gyorsabb ütemben nő a növényvédő és gyomirtó szerek felhasz­nálása. — Az élelmiszeripar fej­lődésének anyagi-műszaki megalapozását elsősorban a beruházások szolgálják. A beruházások 1974. évi várha­tó teljesítése 5,6 milliárd fo­rint, ami 34 százalékkal több az 1973-ban niegvalósult be­ruházásoknál, de mintegy 400 millió forinttal elmarad az előirányzattól. A lemara­dás a nagy beruházásoknál következett be. Ez minde­nekelőtt arra utal. hogy élel­miszeripari vállalataink nem tudták maradéktalanul ki­használni a fejlesztésükhöz rendelkezésre álló beruházá­si lehetőségeket. Ennek tő oka, hogy a nagy beru­házások előkészítése még mindig nem volt kielégítő. Ezután a miniszter a me­zőgazdaság negyedik ötéves tervben elért eredményeit taglalta, és hangsúlyozta, hogy az eredmények a nép­gazdaság koncentrált erőfe­szítésével születtek meg Szólt a jövő esztendő felada­tai megoldásának várható körülményeiről, nehézségei­ről is. A mezőgazdasági be­ruházásokról szólva aláhúzta: A jövő évi beruházások összetételét, irányát, gazda­ságpolitikai célkitűzéseink határozzák meg. A szelektív fejlesztés követelményeinek megfelelően a népgazdasági terv 1975-ben az élelmiszer- ipar beruházásainak növelé­sét az átlagosnál nagyobb ütemben irányozza elő Ez annak érdekében történik, hogy a mezőgazdasági nyers- aryagtermelós és az ipari fel­dolgozás közötti aránytalan­ságot csökkentsük és gyors ütemben növelhessük a gaz­daságosabban értékesíthető feldolgozott termékek terme­lését. Ennek megfelelően az élelmiszertermelés ágazatai közül 1975-ben is főleg az állattenyésztéssel, illetve az állati termékek, feldolgozásá­val és tárolásával összefüggő tevékenységek, illetve ipar­ágak fejlesztésére koncent­ráljuk erőforrásainkat. Ezek a tevékenységek az élelmi­szeripar teljes beruházási le­hetőségének mintegy 60 szá­zalékát használhatják fel, ami meghaladja 1974. évi részesedésüket is. A beruhá­zások többsége — a minő­ségi igények fokozódásával, a hatékonyság ; növelésével összhangban — a rekon­strukciók megvalósítását szolgálja. — A beruházások gazdasá­gi, műszaki előkészítésére az eddiginél nagyobb gondot kell fordítanunk. Az előké­szítést jobban ki kell ter­jesztenünk a termelést érintő világpiaci hatások változásá­nak elemzésére. Tevékenysé­günk során nagyfokú taka­rékosságra törekszünk. — Megállapítható^ hogy a népgazdasági tervben illetve a költségvetésben biztosított feltételek szervezett, fegyel­mezett és takarékos gazdál­kodás esetén megfelelő ala­pot nyyjtanak ahhoz, hogy az élelmiszergazdaság 1975- ben is teljesíthesse a nép­gazdasági terv ált^j megha­tározott célkitűzéseket és megfeleljen a követelmé­nyeknek. Természetesen igen fontos feladatnak tekintjük továbbra is a belföldi ellátá­si igények kielégítését. Beszélt Dimény Imre az élelmiszerellátás kérdéseiről la: Tovább hell bővíteni a cukorr épa termelését — Az előirányzott terme- 'ésfejlesztés alapján 1975-ben is ki tudjuk elégíteni a bel­földi élelmiszerigényeket mégpedig továbbra is javuló választékban. A húsfogyasz­tás eléri a 71 kg-ot. s ez szá­mos, nálunk iparilag fejlet­tebb ország 1 főre jutó fo­gyasztását Is meghaladja, A zöldség- és gyümölcsellátáí. további javítását megalapoz­za a termésmennyiség terve­zett 15 százalékos növeke­dése. A termelés szerkezeti vál­tozásait illetően a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter erőteljesen hángsű­h’CE'kw . _ _ _ ___, — A termelési szerkezei ben végrehajtandó legjeíer: tősebb változtatást a cukorrá- pa-termeies bővítése jeleni: Az 1974. évi, mintegy 3.ó millió tonha cuKorrépater- mósbol nyerhető cukor nem fedezi a hazai szuKséglete-- ket és ezért jelentős • töké-, importra szorulunk. A cukoi világpiaci ára rendkívüli mértékben megemelkedett. Az import a magyar népgaz­daságnak jelentős deviza és költségvetési kiadást jelent. Ismeretes, hogy 1972-ben a kormány határozatot hozott a cukorrépa termelés fellen­dítésére, a vetésterület és termésátlag novelese érdeké­ben. Elérkezett az ideje, hogy az eddigi eredménye­ken tűi a kormányhatározat végrehajtását meggyorsítsuk és az 1974-ben termest adó 98 006 hektárral szemben 1975-ben 125 000 hektár cu­korrépa vetésére kössünk szerződést. A területből mintegy 21 000 hektár jut az állami gazdaságokra, Í04.000 hektár pedig a termelőszö­vetkezetekre. A területnöveléssel össze­függő élőmunka-szükséglet i megnövekedése miatt a jövedelemnövekvény-adózás- nál kedvezményt léotetünk életbe. Annak érdekében, hogy a nagyobb termést mi­nél kisebb veszteséggel le­hessen feldolgozni, növeljük a szeptember 15. előtt kisze­dett t-épa arányát. az erre az időszakra érvényes felá­rakat felemeljük. Gyorsított ütemben folytatjuk a cukor­gyárak rekonstrukcióját, csaknem 200 millió Ft-os tá­mogatás igénybevételével. — A növénytermelés szer­kezetében a másik figyelem­reméltó változás az a napra­forgó és szója vetésterületé­nek számottevő növelése, amihez a feltételeket szin­tén biztosítani tudjuk Majd a miniszter így fejez­te be beszédét: — Biztosak vagyunk ab­ban. hogy, á mezőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozói ezeket a törekvéseket meg­értik és helyeslik. A ppns£i<jy- minisster válasxa A további vitában több képviselő fejtette ki vélemé­nyét. majd a hozzászólások befejeztével Apró Antal a vitát lezárta és megadta a szót Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszternek, aki vála­szolt a képviselői észrevéte­lekre. A miniszter bevezetőben a kormány nevében megkö­szönte a nagy érdeklődést és segítőkészséget, amely a hoz­zászólásokban, a vitában ki­fejezésre jutott. Majd így folytatta: Gazdasági eredményeink elismerése; a külső tényezők hatásának reális értékelése és meglevő belső erőtartalé­kaink mértéke, kihasználá­sának lehetősége — a három fontos kérdéscsoport állt a költségvetési vita közép­pontjában. A nagvon fontos témákban egyetértés alakult ki. örvendetes ténv. hogv az országevűiésben és a parla­ment falain kívül lezailott, szinte társadalmi méretű esz­mecserét egvaránt nagy po­litikai érettség és a közgaz­dasági szemlélet érvényesü­lése jellemezbe. A miniszter emlékeztetett arra. hogy a tartalékok fel­tárására. vagy az ésszerű ta­karékosságra irányuló törek­vés ne csupán negvedévig vagy fél évig hassa át mun­kánkat. szemléletünket, ha­nem folyamatosán és állan­dóan érvényesüljön. Csak így tudjuk közös erődítéseink gyümölcseit learatni. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés a Magvar Népköztársaság 1975 évi költségvetéséről szó­ló törvén v javaslatot — ál­talánosságban és részleteiben — az eredetileg beterjesz­tett összegekkel egyhangúlag elfogadta. Apró Antal kellemes ünne­peket és eredményekben gaz­dag. boldog újévet kívánt a képviselőknek, s a téli ülés­szakot bezárta,

Next

/
Thumbnails
Contents