Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-20 / 297. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. december 89. Valkó Mihály Etiópia ébren: A diákok beszélnek Oltásra várva A hatékonyság növeléséért Takarékossággal, kooperációval A KISZÖV küldöttközgyűlésének tanácskozása Mit is akarnak a # diákok? Egyre töb­ben teszik' fel ezt a kérdést ma Etiópiában, és én is erre szerettem volna választ kapni a legilletéke­sebbektől. A randevú helye az egyetem könyvtára. Dr. Mitiku, a könyvtár igazgató­ja készségesen vezet végig a modern olvasóterem polcai között. Olvasó alig akad, tel­jesen kihalt a könyvtár, de a könyvek azért forognak. Megnőtt az ideológiai ki­adványok ázsiója — mondja a könyvtár igazgatója. Any- nyira kapósak, hogy csupán egyetlen éjszakára kölcsönöz­zük ki őket. A könyvek, füzfetek között sokféle van. Vannak olya­nok, amelyek a Mao-tanokat propagálják. Aztán olyanok, amelyek Che Gueverra szel­lemét terjesztik, és eléggé szép számmal akad a külön­böző nyugati diákmozgalmak álbaloldali nézeteit tartalma­zó brossúrából és füzetből is. És marxista irodalom? — fordulok hozzá. Azzal is szolgálhatunk, sajnos nem elég példányszámban és mennyiségben. Jó volna több belőle. A diákok gyakran ke­resik. Mindez talán magyarázat arra is, hogy Etiópiában, pontosabban a fővárosban a diákság, az egyetemi, de a középiskolás is ma az egyik legtájekozottabb és ideológi­ailag legképzettebb szerve­zett erő, hisz párt nem léte­zik, és jelenleg a hetven- négyezret számláló szakszer­vezet is vezetés nélkül él­degél, a főtitkár, az elnök és egy másik munkatárs a bör­tönben ülnek. Tehát mit is akarnak a diá­kok? Mi lehet az oka, hogy köreikben mélységes ellen­szenv él a jelenlegi katonai vezetéssel szemben. A követ­kező interjú, amelyben a kérdésekre a diákmozgalom képviselői válaszolnak, erre próbál fényt deríteni. — Önök mint diákok már akkor, amikor a császár még hatalmon volt, akkor köve­telték a társadalmi változá­sokat, Most pedig, amikor a változás bekövetkezett, szem­befordulnak a változásokat hozó katonai vezetéssel. Tu­lajdonképpen miért? — Kezdettől fogva az a követelésünk, hogy teremtsék meg az ideiglenes népi hatal­mat. Már a császár trónfosz­tása előtt is ezért szálltunk síkra, s most a katonai ta­nácstól is ezt követeljük. A tanács azonban nem reagált ezekre a követeléseinkre. Voltak ugyan a katonai ta­nácsban is — százhúsz tag­ból áll — akik támogatták ezt a gondolatot, de a tanács vezetői azt hangoztatják, hogy Etiópia népe még nem érett meg a demokratikus önkor­mányzatra. — Ügy tűnik. Önök türel­metlenek a kát nai tanáccsal szemben. Nem bíznak ben­nük? — Nem arról van sző, bi­zalmat7 fás; mk a hatalom katonai jellegé szól a katonasí ; ugyanis nem ké­pes eg lül megoldani a- alapvető feladatokat, ame lyek irr 1 "'’"on n lépnek igenis rés-t kell öle. — Népről b-s 'él. a tv ke zébe ve^etn5 a s *. hát a népnek , több mint ki lencven száza1 íka, talán ki­lencven' 't is b .. katonai tanács most cí -n­delté, hogy a diákok menje­nek vidékre. Tanítsák oktas­sák a népet. Miért vonakod­nak egyesek a meghirdetett „keresztes hadjárattól”? — Először is nem fogad­juk el, hogy az írástudatlan lakosság képtelen volna ön­magát elkormányozni. Ami pedig az úgynevezett nemze­ti kampányt illeti, jó, megta­nítjuk a falusiakat, hogyan kell tisztálkodni, hogyan kell élniük, hogy miként építkez­zenek és így tovább. De ez nem jelent semmiféle poli­tikai nevelést. A hadsereg célja az, hogy megossza a progresszív erőket, hogy szétszórja a diákokat, ne tud­janak szembeszegülni velük. Azt várják tőlünk, hogy hi­giéniára neveljük, gazdál­kodni tanítsuk a paraszto­kat, arra oktassuk őket, ho­gyan termeljenek többet a földön. Csakhogy nincs ru­hájuk, amit tisztán tartsa­nak, s élelmük, hogy belőle megéljenek, s földjük, hogy rajta gazdálkodjanak. Azt várják esetleg tőlünk, hogy az embereket vidéken a vál­tozásokra előkészítsük? De- hisz azok már készek a vál­tozásra. Van, ahol már lö­völdözni kezdtek a földes­urakra, mert tudják, hogy szenvedéseiket elsősorban ne­kik köszönhetik. Talán azt gondolják, hogy mi majd va­lamiféle békét teremtünk vi­déken? Az etiópiai diákmoz­galomnak mindig az volt az alapvető célja, és ma is az, hogy elmélyítse a kizsákmá- nyolók és kizsákmányoltak közötti ellentéteket. Mi azt mondjuk: a föld azé legyen, aki megműveli. — Úgy gondolják, hogy a diákság és a katonaság kö­zött a konfliktus elkerülhe­tetlen? — Az ellentét közöttünk már eddig is többször meg­mutatkozott. Diákot ugyan nem tartóztattak lé, de tud­ja miért? Mert ők is érzik, hogyha fellépnek ellenünk, a lakosság egyes rétegeit is el­idegenítik maguktól. Sőt a hadseregben is vannak ro- konszenvezői a diákoknak. — Talán különböző frak­ciók léteznek a katonai ta­nácson belül? r — Igen. Bár igyekeznek el­rejteni őket. (Azóta már ki is robbant, Aman tábornok kivégzése megmutatta.) Az interjú még akkor ké­zült, amikor csipán el- han . Lt a vidéki ka , lov­án való részv' :■ ire szóló .ka1 ai" felhívás. Két héttej később azonban már tómé­ra. Az itt látható felvétel, amelyet a Hailé Szelasszié stadionban készítettem — még a stadiont is a császár­ról nevezték el! — már azt mutatja, hogy a járvány el­len oltják a vidékre készülő diákokat. Jó lenne valami politikai szérumot is a vérükbe fecs­kendezni! — mondja a diá­kokra felügyelő katonák' pa­rancsnoka. Hogy nyűgöd tab- ban üljenek a fenekükön! Nem kívánom elemezni e tömör katonai vélekedést, sem különösebben magya­rázni az interjúban: kapott válaszokat. Tény azonban, hogy a józan katonai kor­mánynak rendre és békes­ségre van szüksége — és az etióp népnek is — hogy megvalósíthassa reformterve­it. S aki bármilyen módon zavart kelt, az ellenforrada­lom malmára hajtja a vizet. Álljon itt mintegy összegzé­sül a fővárosban megjelenő francia nyelvű napilap szer­kesztőjének néhány gondola­ta: Mi csodáljuk és tisztel­jük az ifjúság nagyszerű ideáit, és megértjük szenve­délyességét. Azt a vágyát, hogy mindent átforfnáljon és főleg egyszerre, azonnal. De a forradalom nem gyerek jár ték. És nem is valamiféle ka­land. Pontos és reális célki­tűzéseket követel és sajátos módszereket. Ésszerűtlen és veszélyes volna egyszerre két lábbal beléptetni egy tipiku­san feudális társadalmat a huszadik század kellős kö­zepébe. A stadion bejáratán* be­oltott diákokba ütközöm. Hová szeretnének menni? — kérdezem tőlük. Wollóba — hangzik a válasz. Ott van a legnagyobb szükség a segít­ségre. Wolló — a név isme­rős, néhány nappal ezelőtt tették közzé a vollói tragédia okozóinak bűnlajstromát. Mi történt Wollóban? (Következik: Ahol arat az ehhalal) Jurij Gvozgyev, a Nóvosz- tyi (APN) szovjet sajtóügy­nökség hírmagyarázója írja azzal kapcsolatban, hogy a bolíviai kormány nem haj­landó kiadni a francia ható­ságoknak Klaus Barbie-t azon a földön, ahol a haza­fiak tízezreinek vérét ontot­ta. Válogátott kínzásokkal személyesen gyötörte a sza­badságharcosokat, parancsá­ra 150 ezer franciát vittek Németországba a hitlerista haláltáborokba. Hosszú időn át nem jutot­tak nyomára ennek a hábo­rús bűnösnek; az igazságszol­gáltatás elől rejtőzve végig­kóborolta a fél világot. Vé­gül hamis iratokkal Klaus Altmann néven megtelepe­dett Bolíviában. Latin-Ame­rikai elvbarátai ség?,o,ték a menekülő hóhért. Barbie megalapít 'ia lett a Trans maritima Bolivians export ; import társaságnak, amely- | bén a banzer kormárív tulaj donit képezi á tőke 51 szá zaléka. Barbie nagy vagyon ra tett szett. ICurt Waldheim Bocsássák szabadon Abram Fisehert Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkár táviratot intézett a Dél-Afrikai Köztársaság mi­niszterelnökéhez és ebben emberiességi okokra hivat­kozva kérte Abram Fischer- nek, a Dél-Afrikai Kommu­nista Párt vezetőjének sza- badonbocsátását. Fischer, aki gyógyíthatatlan betegségben szenved, éetfogytiglani bör­tönbüntetését tölti az apart­heid-ellenes tevékenységé­ért. Tömeg gyüléa Párizsban A Francia Kommunista Párt tömeggyűlést rendezett szerdán Párizsban. Georges Marchias, az FKP főtiktára beszédében az ország idősze­rű gazdasági ’ problémáival foglalkozott, elemezte a vál­ság elmélyülését, a dolgozók kizsákmányolásának fokozó­dását, az életszínvonal to­vábbi süllyedésének okait. Hangsúlyozta a francia dol­gozók készségét egységük megszilárdítására az igazsá­gos követeléseik teljesítésé­ért vívott harcban. Újabb mesterséges hold Szerdán a floridai Cape Canaveral kísérleti telepről egy Delta rakéta segítségével felbocsátották a Symphonia nevű francia—nyugatnémet távközlési mesterséges hol­dat, amely egyidejűleg 1200 telefonbeszélgetés és két té­véadás továbbítására képes, Afrika, Nyugat-Europa, Ke- let-Kanada, az Egyesült Ál­lamok és Dél-Amerika je­lentős része között Gonista propaganda Egy Szíriái kormányszóvivő cionista propagandának mi­nősítette azokat az amerikai sajtóban megjelent híreket, amelyek szerint Kairó és Da­maszkusz között vélemény- különbségek támadtak vol­na a Sinai-félszigeten végre­hajtandó további izraeli csa­patvisszavonásra előterjesz­tett amerikai javaslatokkal kapcsolatban. Barbie jelenleg nyugodtan él Bolíviában és ennek a nyugalomnak van bizonyos alapja. Miután Bolíviában teljes egészében lecserélték a köztársaság legfelsőbb bíró­ságának tagjait, megszületett a döntés: nem adják ki Franciaországnak Klaus Bar­bie-t, olyan alapon, hogy „bolíviai állampolgár” és azonkívül sincs a két ország között kiadatási egyezmény. A bolíviai hatóságok nem vették figyelembe Párizsnak arra való hivatkozását, hogy az ENSZ keretei között lét­rejött egyezményék szerint le kell tartóztatni és ki kell adni a háborús bűnösöket. A bolíviai hatóságok semmibe vették azokat a kötelezettsé­geket is, amelyeket Bolívia akkor vállalt magára, ami kor a második világi iború végén hadat üzent a hitle- -ista Németországnak. A mostani bolíviai döntést alig- na értheti meg a 'nemzetkö­zi közvéleménv. amely köve­teli a hiti - !••'«♦«( gvHkos meg büntetesd. Ha jövőre csupán egy szá­zalékkal sikerül Szolnok me­gye ipari szövetkezeteinek az anyagfelhasználást csökken­teni, az 6 millió forint meg­takarítást jelent. Ugyanak­kor a termelékenység 1 szá­zalékos növelése száz ember munkáját pótolja, illetve ennyivel lesz több a szövet­kezetek termelése. E két fi­gyelemre méltó számot az Ipari Szövetkezetek Szolnok megyei Szövetségének tegna­pi küldöttközgyűlésén mond­ta el Bordás László, a KI- SZÖV elnöke, amikor beszá­molt a tagszövetkezetek IV. ötéves tervidőszakban vár­ható fejlődéséről, és az 1975. évi feladatokról. Bár a szövetkezeti ipar fejlődési üteme 1971—72-ben elmaradt a tervezettől, az 1973, évtől bekövetkezett di­namikus fejlődés hatására a IV. ötéves terv termelési cél­kitűzései jövő év végéig vár­hatóan teljesíthetők lesznek. Örvendetes, hogy a IV. öt­éves tervidőszakban a szö­vetkezetek termelési többle­tének 75 százaléka a terme­lékenység növekedéséből származik. Javultak az ipari szövetkezetek eredményei az egyedi gyártásban, a kis- és középsorozatú termékek elő­állításában és a vállalati ko­operációban egyaránt. Növe­kedett a szolgáltatások volu­mene is. A termelés fejlődése az ipari ágazatba tartozó szö­vetkezeteknél jelentős, kö­zülük is kiemelkedik a fa­ipar, ahol négy év alatt — elsősorban gépi beruházások segítségével — sikerült két­szeresére emelni a termelést. A villamos gépiparban, a cipőiparban és háziiparban a termeléstöbblet teljes mér­tékben a munka termelé­kenységének növekedéséből származik. Az építőipari szövetkezetek 1975-ben 82 százalékkal fog­nak többet termeim, mint 1970-ben, bar ebben a növe­A jászapáti ÁFÉSZ cuk­rászüzemében tartott NEB- vizsgálat megállapította, hogy 1973 decembertől ez év szeptember közepéig a 481 ezer 539 forint értékű kész- áruforgalom mellett több mint 81 ezer forint leltár­többlet volt. A NEB ellenőrei megálla­pították, hogy a rendszere­sen ismétlődő leltártöbblet helytelen kalkulációkból, a cukrászipari termékek minő­ségének rontásával járó anyagmegtakarításból, súly­csonkításból származik. A gyártás folyamán a fagylalt­ból elvonták az árkalkulá­cióban szereplő nyersanya­gok egyrészét. Nem használ­ták fel az előírt mennyiségű szilárdító rollt, a tejet, a tej­szint, a vaníliás cukrot, a málna- és a sárgabarack ve­lőt. Más esetekben tejszínt használtak gyümölcsfagylalt készítéséhez, csökkentve ez­zel a termék tartósságát és veszélyeztetve a fogyasztók egészségét. Magasabb érték­ben számolták el a felhasz­nált tojást, a tényleges gyár­tási veszteségnél lényegesen nagyobb veszteséget kalku­láltak. Szabálytalan — a sütemé­nyek minőségét rontó — anyagrr.egtakantást ál tanítot­tak meg egvéb termékeknél is. Egyes sütményekhez' % szükséges nyersanyagot — annak ellenére, hogy fel- hásználásukat előáll-'1 d k«it- I ségként felszámolták — meg kedésben az évi, átlagosan 3,4 százaléknyi áremelkedés is benne van. A negyedik öt­éves tervre előirányzott 3641 lakásból viszont a jövő év végéig is csak 2342 átadása várható. Ennek részben oka az, hogy a tervezés irreális volt, másrészt az építőipari szövetkezetek többségének termelésében döntő hányadot képvisel a közületi építés. A szolgáltató szövetkezetek a negyedik ötéves terv idő­szakában 70 százalékkal nö­velik termelésüket. A ki­emelt szolgáltatások — a gépkocsi (taxi), az elektro­mos háztartási gépek, a hír­adástechnikai ' berendezések javítása — terén a negyedik ötéves terv cékitűzéseit meg tudják valósítani, kivéve a lakáskarbantartást. Míg a harmadik ötéves tervben a megye ipari szö­vetkezeti 93 millió forintot ruháztak be, most öt év alatt összesen 280—300 milliót for­dítanak beruházásra, örven­detes, hogy egyre többet ál­doznak építkezések mellett gépi berendezések vásárlásá­ra, ez a termelés hatékonysá­gát nagymértékben fokozza. A KISZÖV elnöke szólt az 1975 évi feladatokról is, ame­lyek között a legfontosabb az élő és holtmunkával, az energiával, az alapanyagok­kal és a munkaidővel az ed­digieknél nagyobb mértékű takarékoskodás. A gyárt­mányszerkezetet is az igé­nyeknek megfelelően kell ki­alakítani, s emelni kell a szolgáltatások színvonalát.. Egy-egy szövetkezet termelé­kenységét úgy tudja tovább növelni, hatékonyságát fo­kozni, ha mindjobban kiak­názza a kooperációs lehető­ségeket. Az erők koncent­rációjának társulások, egye­sülések útján történő növelé­se is a gazdaságosabb terme-; lést segíti elő. A közgyűlés megvitatta, majd elfogadta a KISZÖV elnökségének beszámolóját. be sem szerezték. Az ABC- áruházban és a presszóban megvizsgált huszonhárom termékből tizenháromról ki­derült, hogy súlyhiányosak. A vizsgálat során megállapí­tották. hogy az ÁFÉSZ egy év alatt négyszer ellenőriz­te a cukrászüzem munkáját. Minden esetben jelentős lel­tártöbbletet állapított meg. A megengedettnél nagyobb leltártöbblet keletkezésének valóságos okát azonban egy­szer sem vizsgálták meg ala­posan. Az ÁFÉSZ elnöke a követ­kezőkről tájékoztatta a Népi Ellenőrzési Bizottságot: a vizsgálat megállapításainak figyelembevételével azonnal intézkedtek. Megfelelő kép­zettséggel rendelkező szak­emberekkel egészítik ki — négy főre — az ellenőrzési osztály létszámát. Elrendel­ték, hogy a sütemények (fél­kész és késztermékek) kal­kulációját vizsgálják felül. Állapítsák meg a gyakorlati adatok alapján az anyagfel­használás rendjét, szigorúan tartsák be a bizonylati fe­gyelmet. A NEB javasolta, hogy az ÁFÉSZ a kötelező hatályú állami szabvány alkalmazá­sának megszegése, élelmi­szer minőségrontása miatt tegyen szabálysértési felje- 'entést Felhívta az ÁFÉSZ V’ ' ■ inqJí figyelmét, hogy soron kívül vizsgálja '■■'ül az anvoüMnyad, az ér­és veszteség kalkulációjának rendjét, s minden területen ;,k hí ellenőrzést gyako­roljon. Miéri nem adják ki Bä hte l? Leltártöbblet m ínőségron tásból V ► Tüntető diákok

Next

/
Thumbnails
Contents