Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-20 / 297. szám
I 1974. íeeember 2ft. SZOLNOK MEGYEI NfcPt AP ________ 3 .’W A jövő eszíendő költségveté* ének vitája az országgyfifé^bfn Gazdaságunk belső tartalékainak feltárása és hasznosítása tekintetében rendkívül nagy a jelentősége az észszerű takarékosságnak. El kell érnünk, hogy az energiával, az anyaggal, a pénzzel és az idővel való takarékosság a vezetők és a beosztottak, a gazdálkodó és a költségvetési szervek munkájának állandó részévé, maÉsszerűen gazdálkodni anyagi és szellemi erőinkkel A Központi Bizottság titkára a takarékosság kérdéseit elemezve kiemelte, hogy jelentős tartalékaink vannak az energiafelhasználás területén, az anyaggazdálkodásban, a műszakilag elavult normák folyamatos kiigazításában, s az anyagmozgatás szervezettségének javításában. Hangsúlyozta, hogy jobban ki kell aknáznunk azokat a lehetőségeket, amelyek az üzem- és munkaszervezésben, a munkaerőgazdálkodásban, a munkaidő- alapok jobb kihasználásában rejlenek. A jelenleginél jobban kell kihasználni a termelőberendezéseket. ésszerűen kell gazdálkodni anyagi és szellemi erőinkkel. Dolgozó népünk joggal elvárja azt is, hogy a gyakran tapasztalható pazarló magatartást mindenütt az ésszerű takarékosság szemlélete és gyakorlata váltsa fel. Az 1975. évi terv sikeres megvalósításának egyik fontos feltétele, hogy a népgazdaságban meglevő tartalékok feltárását és hasznosítását, az ésszerű takarékosságot az egész társadalom ügyévé tegyük. Ezt azonban csak felhívásokkal nem lehet elérni. Ezért tartotta szükségesnek a Központi Bizottság, hogv a népgazdaság minden területén. a minisztériumoknál, az állami vállalatoknál.' a szövetkezeteknél, a tanácsoknál, és az intézményeknél konkrét Végrehajtható tervek készüljenek a tartalék feltárására és mozgósítására. Rátérek a gazdasági vezetőmunka néhány fontos kérdésére. Azzal kell kezdenem, hogy a vezetők döntő többsége becsülettel eleget tesz kötelességének. A jövő évi terv megvalósítása azonban a gazdasági vezetéstől a jelenleginél sokkal konkrétabb, a feladatokhoz jobban igazodó munkát követel. Ma még sokszor kell megállapítanunk, hogy — noha a mi-' nisztériumok ágazati, hatósági-felügyeleti jogköre igen széles körű lehetőséget ad a vállalati gazdálkodás befoÉletssinvona’-poUtlkánk céljai változatlanok (Folytatás az 1. oldalrőt.) tán — a fontosabb kőzfo- 'yasztású cikkek árát e termékcsoportokban is változatlan szinten tartjuk a költségvetési támogatás növelésével. Ilyenek például a mosószerek, a gyermekruházati cikkek, az Iskolai tanszerek és még jónéhány fontos termék. A2 árváltozások nem egyformán érintik a családokat. Érzékenyebben érintik a nagydob jövedelműek vásárlásait, és kevésbé terhelik az illandó kiadásokat, minden háztartás napi szükségletét. Ha szólunk is a gondjainkról, ha hivatkozunk is intézkedéseink magyarázatánál a külső tényezők kényszerítő erejére, anyagi eszközeink korlátáira, a jövő évre is megalapozzuk a lakosság életszínvonalának Javulását, bár annak mértéke az ideinél szolidabb lesz. Az egy keresőre jutó reálbér 2,5 százalékkal, az egy főre jutó reál- jövedelem pedig 3,5 százalékkal emelkedik, a pénzbe- ni társadalmi juttatások — reálértéken — XI százalékkal növekednek. rokkantsági és özvegyi nyugdíjak összegét. Ismertette a jövő esztendő lakásópüési programját és a társadalmi közös fogyasztás előirányzott beruházásait és terveit Befejezésül pedig a következőkre hívta fél a figyelmet: Ság gazdasági építő munkánk számára meghatároztak. A Központi Bizottság titkára ezután gazdasági fejlődésünk külső tényezőiről beszélt. Elmondotta, hogy külgazdasági kapcsolatainkban az utóbbi időben gyors és sok tekintetben számunkra kedvezőtlen változások történtek, amelyekkel előreláthatóan a következő években is számolni kell. Szólt a tőkés világpiacon végbemenő inflációs folyamatról, s azoknak a népgazdaságra gyakorolt hatásáról. Számottevő veszteségeket okozott ez a folyamat, romlott a külkereskedelmi mérlegünk és a költségvetés hiánya is nagyobb a tervezettnél. Kiemelte: — Hála szocialista tervgazdálkodásunknak a KGST- országok szoros együttműködésének, államunk nagy erőfeszítéseinek, lakosságunkat eddig meg tudtuk kímélni nagyobb terhek vállalásától. Szembe kell néznünk azonban azzal, hogy a külgazdasági háttér minőségileg más, mint a korábbi időszakban volt és ez hátrányosan érinti, népgazdaságunkat. hatunk kitűzött céljaink irányába. Azt azonban, ami körülöttünk történik, természetesen messzemenően figyelembe kell vennünk. A külső feltételek kedvezőtlen változása érzékelhetőbbé tette gazdasági munkánk gyengeségeit. A mostani helyzetben szembeötlőb- ben jelennek meg a tervező és a szervező munka fogyatékosságai, érezhetőbbé válnak a gazdasági szerkezet és a beruházások hosszú idő óta vajúdó problémái, az energia-, nyersanyag- és készlet- gazdálkodás gyengeségei. Még inkább fel kell figyelni a műszaki berendezések nem kellő kihasználására, az anyagi lehetőségeinkkel arányban nem álló költekezésekre, a pénzügyi fegyelem, az állami ellenőrzés, a munkaerőgazdálkodás hiányosságaira. a jelen helyzet az eddigieknél jobban fényt vet arra is, hogy sok adminisztrációs munkaterületen a létszám az indokoltnál nagyobb mértékben növekszik. Németh Károly ezután a magyar népgazdaság termelése növelésének lehetőségeiről beszélt hangsúlyozva, hogy azok jövőre is az 1974 évihez lesznek hasonlóak. Mindazonáltal számolni kell vele. hogy a termelés szükséges szerkezeti változásai az eddiginél nagyobb követelményeket támasztanak minden népgazdasági ággal,1 különösen az iparra! szemben. Hang^ílypsta, hogy a ©eaőr Szocialista társadalmunkban a gazdasági fejlődés legfőbb forrása a becsülettel végzett munka, „ jószándékú építő gondolat és mindezek szervezett összefogása a Magyar Szocialista Munkáspárt iránymutatása mellett. — Ezekkel a szándékokkal kérek a kormány nevében az 1975. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslathoz jóváhagyást és felhatalmazást annak végrehajtására — fejezte be beszédét Falu végi Lajos. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéja után szünet következett. Szünet után az drszággyűlés Varga Gábor- né elnökletével folytatta tanácskozását. Több képviselő felszólalása hangzott el. Majd ebédszünet következett. Ebédszünet után Péter János elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Elsőnek Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. gazdasági termelés növelését az állami gazdaságokra és a termelőszövetkezetekre alapozzuk, változatlanul támogatva a háztáji és kisegítő gazdaságokat. Beszédét így folytatta: — Az 1975. évi népgazdasága terv és állami költség- vetés intézkedései az operatív gazdálkodás és irányítás számára közvetlen eligazító módon határozzák meg a feladatokat. Ezek közül szeretnék kiemelni néhányat, amelyek megoldása különösen fontos az 19T5. évi sikeres munkához.. . Németh Károly a továbbiakban kifejtette, hogy a gazdasági fejlődés legnagyobb tartaléka a termelési szerkezet további javítása. Helyeselhető tehát, hogy a terv jelentősen támogatja azokat a fejlesztéseket amelyek ebbe az irányban hatnak, másfelől indokolt, hogy megfelelő intézkedésekkel visszaszorítsák, vagy korlátozzák a gazdaságtalan termelést. — Számolni kell vele, hogy egyes üzemrészekben — átmenetileg vagy tartósan — esetleg le kell állítanunk a gazdaságtalan termelést. A felszabaduló munkaerőt a gazdaságosan termelő üzemekbe és létszámhiánnyal küzdő más területekre kell átcsoportosítanunk. Ezt természetesen a szakszervezettel együttműködve nagy körültekintéssel, emberséggel, de határozottan kell végrehajtani. A jövő évi terv- és állami költségvetés eredményes vég- rehajtásánák következő fontos feltételét a beruházási tevékenység hatékonyságának növelésében, illetve a beruházási igények mérséklésében jelölte meg. Beszédét így folytatta: — Fel kell hívni a minisztériumok és a vállalatok vezetőinek figyelmét, hogy ne szorgalmazzanak új beruházásokat olyan esetben, amikor a termelés a meglévő kapacitások jobb kihasználásával is növelhető. A társadalmi szervek, a tanácsok ne támogassanak a tervezettet meghaladó beruházási törekvéseket A beruházási tevékenység hatékonyságának javítása megköveteli, hogy mind a folyamatban lévő, mind az újonnan induló beruházásokat politikai és gazdasági céljaink alapján szigorúan rangsoroljuk. A nagy beruházások helyzetét érintve kiemelte, hogy azokra kell fordítani a legtöbb erőt, amelyeknek befejezését 1975—77-es évekre irányozták elő. s hogy ezt a követelményt érvényesíteni kell a vállalati beruhá- zásoknál Elmondotta, hogy a kölcsönös előnyök alapján fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat a tőkés országokkal is. nagy figyelmet fordítunk a fejlődő országokkal való gazdasági együttműködésre is. Az 1975. évi terv az élet- színvonalnak az ötéves terv előző négyévi átlagánál valamelyest kisebb mértékű emelését irányozza elő. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy nem tervezünk egyetlen olyan intézkedést sem. amely a meghirdetett életszínvonal-politikai céljaink közül bármelyiket visz- s2avonná. Az életszínvonal emelkedésében nem következik be törés, sőt jelentékeny intézkedések történnek az életszínvonal további emelésére és az életkörülmények javítására. 1975-ben a reáljövedelmek növekedése a fogyasztói árak 3.6 százalékos emelkedése mellett valósul meg. A fogyasztói árak növekedését döntően a világoiaci árváltozások okozzák és indokolják. A január l ével végrehajtandó termelő árrendezéssel összefüggésben fogvasz- tói árváltozásokra kerül sor. Az állami költségvetés a külföldi áremelkedések túlnyomó részét átvállalja, de esetenként elkerülhetetlen a világpiaci . áremelkedések gatartásunk és cselekvésünk normájává váljék. A takarékosságról szólva szeretném azonban hangsúlyozni az „ésszerű” szót. Semmi esetre sem arra gondolunk, hogy látszólagos, a termékek minőségét, használati értékét rontó megtakarításokra ösztönözzünk. hanem igazi, valóságos megtakarításokra. lyásolására — ezzel a hatáskörükkel a központi irányító szervek sok esetben nem élnek megfelelően. Ily módon nem kellő mértékben irányítói a gazdasági folyamatoknak. A vezetéstől, határozottságától és az -időben megtett intézkedésektől sok függ. A jövőben jobban ki kell használnunk a szocialista tervgazdálkodás által nyújtott lehetőségeket, következetesebben érvénvt kell szereznünk elveinek. A minisztériumok és a főhatóságok határozott irányító tevékenysége nam mond ellent annak a változatlan törekvésünknek. hogy a vállalatok és a szövetkezetek önállóságát és a vele járó felelősségét a népgazdasági érdekekkel összhangban erősíteni kell. A gazdaságirányításban azonban figyelembe kell venni, hogy a népgazdasági egyensúly biztosításának növekvő követelményeit csupán a közgazdasági szabályozás eszközeivel nem lehet kielégíteni. Szükséges, hogy szélesebb területen alkalmazzuk az irányítás közvetlen módszereit. Ilyen jellegű intézkedésre kerül sor a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló anyagok és termékek esetében. Mindez nem jelent megmerevedést a gazdaságirányítási rendszerünkben. nem mond ellent a vállalati önállóság elveinek. Sőt éppen a rugalmas gazdásági irányítás bizonyítéka az, ha tudja a gazdasági vezetés, hogy mikor, hol és milyen mértékben szükséges központilag intézkedni. A külgazdasági kaocsola- tok, mint eddig, a jövőben is nagy szerepet játszanak gazdaságunk fejlődésében. .Változatlan törekvésünk, hogy erősítsük és fejlesszük gazdasági kapcsolatainkat a szocialista országokkal, a KGST-vel, s mindenekelőtt a Szovjetunióval. Erre és saját erőnkre ’ támaszkodva biztosíthatjuk népgazdaságunk tervszerű fejlődését, enyhítjük a tőkés világpiac kedvezőtlen hatásait. részleges érvényesítése a fogyasztói árakban is. Hangsúlyozom, hogy a fennálló nehézségek ellenére sem emeljük a lakosság ellátása szempontjából alanveíő élelmiszerek és szolgáltatások árát. Lehetőségeinkhez mérten töretlenül megvalósítjuk életszínvonal-politikánkat. Biztosítani kívánjuk, hogy a lakosság ellátása jövőre is az ideihez hasonlóan jó legyen. Az Ismert okok miatt a jövő évben a korábbiaknál több nehézséggel kell szembenéznünk és több a bizonytalansági tényező, mégis meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a nehézségek leküzdhetők, a kitűzött célok elérhetők. A Jövő évi népgazdasági terv és állami költségvetés jól szolgálja elért eredményeink megszilárdítását és további előrehaladásunkat a szocialista gazdaság építésében. A párt fő gazdaságpolitikai vonalát kell az eddiginél sukkal következetesebben végrehajtanunk. Ez olyan vezetői magatartást követel, amely a népgazdaság, a társadalom érdekeit érvényesíti, az ágazatok, a tanácsok, a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények munkájában. Ez a vezetés minden szintjén azt követeli, hogy tettekben fejeződjék & a párt a munkásosztály. a nép előtti felelősség, a párt- és az állami fegyelem, A gazdasági vezetők számíthatnak rá. hogy a párt támogatja őket ebben a törekvésükben, tapasztalni fogják, hogy a gazdasági munka pártirányításának és ellenőrzésének a Központi Bizottság által elhatározott javítása messzemenően segíti majd ők»t munkájukban. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1975. márciusában tartja XI. kongresszusát. A kongresszus megvonja az elmúlt négy esztendő közös munkájának mérlegét és kijelöli a következő időszak feladatait. Központi Bizottságunk, híven az MSZMP kialakított gyakorlatához, a közelmúltban nyilvánosságra hozta a kongresszusi irányelveket. Abban a meggyőződésben tette ezt, hogy a kommunistákkal együtt a szocializmus párton kívüli hívei is alkotó részesei lesznek a népünk érdekeit szolgálni hivatott kongresszusi döntések jó előkészítésének. Ez kifejezi pártunk és népünk kölcsönös bizalmon alapuló jó kapcsolatait és azt a változatlan törekvésünket, hogv együtt mérlegeljük a megtett utat, együtt gondolkodva alakítsuk a jövőt, cselekvő egységben összeforrva valósítsuk meg a szocializmus építésének soron levő feladatait. Mindebben kifejeződik a szocialista demokrácia, a szocialista nemzeti összefogás nehézségeket is legyőzni képes, hatamas ereje. Ha ebben a szellemben dolgozunk az év sikeres befejezéséért és fogunk hozzá jövő évi feladataink megvalósításához, népgazdaságunk továbbra is szilárd és biztos alapokon fed ódik. Az 1975. évi költségvetés iól szolgálja szocialista épi- tőmunkánk céljait. A Magvar Szocialista Munkáspárt nevében javaslom a tisztelt Országgyűlésnek. hoev a kö1+ségvetést fogadja el. Üiabb felszólalások következtek, köztük Gócza József és Szurgyi Istvánné. megyénk képviselői is szót kértek. Zsúfoltak a tantermek, kevés az órvda Gócza József, a jász- kiséri Kossuth Tsz elnöke arról beézélt, hogy a mezőgazdaság termelési eredményei a rendkívüli kedvezőtlen időjárás, ellenére meghaladják a tavalyi magas termelési szintet. Az ez évi eredmények tükrözik az ösz- szefogásban rejlő hatalmas erőt, a munkás—paraszt szövetség gyakorlati érvényesülését is. Ezután a képviselő kitért arra, hogy országunk cukorimportra szorul. Ugyanez jellemzi a növényi eredetű fehérjék behozatalát is, ami súlyos deviza-kényszerként hat gazdaságunkra és rontja külkereskedelmi mérlegünket. Ezért csak helyeselni lehet azt az elhatározást, hogy cukorszükségletünket itthon termeljük meg. » * * A i-ákóczifalvi általános iskola igazgatónője elmondotta, hogy a nevelés felelősség- teljes feladataiból mind nagyobb részt vállalnak az ifjúsági szervezetek és a szülői munkaközösségek. Az üzemek, a termelőszövetkezetek és a szocialista brigádok is rendszeres kapcsolatot tartanak az iskolákkal. Elismerésre méltó eredményeket hozott az óvodai helyek számának növelésére kibontakozott társadalmi ösz- szefogás. Az óvodák azonban még mindig zsúf:!tak. a gyermekintézmények hálózatának fejlesztése tehát továbbra is sürgető feladat a megyében. Gondot okoz az alsófokú oktatási intézményhálózat épületeinek elavultsága és a tantermek hiánya is. A költségvetés tegnap! vitájában tizenhármán szólaltak feL Az országgyűlés ma folytatja munkálát. ................ j l ovább javul a lakosság életszínvonala Ezek után részleteiben Ss elsorakoztatta a miniszter izokat az intézkedéseket, ) melyek a lakosság életszín- 'onalának emelését célozzák. Beszélt a munkaidőé sökken- tésről, a családi pótlékokról >s a nyugdíjak növeléséről; július l-től ugyanis Merne1 'k a saját jogú' az öregségi, Népgazdaságunk szilárd alapokon fejlődik Németh Károly felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtárs aki Mindenek előtt nyugtázzuk elismeréssel, hogy a kormány az ismert nehézségek ellenére, időben az ország- gyűlés elé terjesztette az 1975. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. A költségvetési előirányzatok és a népgazdasági terv 1975. évi célkitűzései összhangban vannak egymással. Az állami költségvetés és a népgazdasági terv adataiban, kitűzött céljaiban testet ölt dolgozó népünk alkotó munkája, erőfeszítése. Terveinket az ez évben Végzett munkánk eredményeire alapozzuk. Ezekben a sikerekben pártunk . politikájának elismerése és támogatása is kifejeződik. Az állami ipar, az építőipar, a szállítás és a közlekedés, a mezőgazdaság, 8 kereskedelem, az életszínvonal fejlődéséről hallott adatok pedig feljogosítanak bennünket annak megállapítására, hogy gazdaságunk összhangban fejlődik azokkal a követelményekkel, amelyeket pártunk X. kongresz- szusa és á Központi BizottBiztosan tervezhetjük a jövőt Hogyan értékeljük e folyamatot? Milyen módon tudjuk kivédeni vagy legalábbis csökkenteni e kedvezőtlen külső hatást? A megváltozott feltételek között is tudjuk-e biztosítani szocialista építőmv.nkánk alapvető céljainak megvalósulását? Fártunk Központi Bizottsága legutóbbi ülésén behatóan elemezte gazdasági helyzetünket, választ adott ezekre a kérdésekre és kijelölte a tennivalókat. « Első és legfontosabb teendőnk az volt, hogy felmérjük a kedvezőtlen változások mar bekövetkezett és várható hatását. A Központi Bizottság minden részletre kiterjedő elemzés alapján megállapította: a nehézségek ellenére elérhető, hogy a népgazdaság a következő években is az előző évekéhez közel álló ütemben fejlődjék, és bár szolidabb mértékben, de az életszínvonal is emelkedjék. E mértéktartó megállapítás, jelenségét különösen akkor ér* ékelhetjük, ha meggondolok, hogy a világpiacon vég- emenő változások milyen • ily os helyzetbe hoztr>k sok, nálunk fejlettebb és gazdagabb tőkésországot. Ugyanakkor mi — ér. ezt teljes felelősséggel állíthatjuk — munkánkat javítva, gazdálkodásunkat hatékonyabbá téve, a szocialista országokkal szorosan együttműködve, biztosan tervezhetjük 2 jövőt tovább halad«
