Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-19 / 296. szám
1974. december 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A pálya újabb állomása Propagandist klubja alakult Jászapá iban Dr. Szeghy Gergely, a megyei tanács Heténvi Géza kórházának osztályvezető főorvosa ma a Szegedi Orvos- tudományi Egyetemen megkapja a címzetes egyetemi docens címet. — A szolnoki kórház a Szegedi Orvostudományi Egyetem úgynevezett oktató kórháza, ahová rendszeresen iárnak gyakorlatra a medikusok. A kitüntetést ön elsősorban az oktató munkáért kapta. — Igen, de hozzá kell tennem, hogy az én docensi címem elismerés az egész kórháznak, az itt dolgozó többi oktatónak is. — Az oktatás többlet energiát követel öntől és a többi oktató orvostól is. Miért vállalják ezt a munkát? — Főorvosaink jórésze volt már egyetemi oktató, Uidja, hogy ez a munka mit KÍ't'án az embertől. Kétségtelen. hogy fáradságos. de beleillik a napi munkánkba, hiszen azt oktatjuk, ami a mindennapi munkánk. De van haszna számunkra is: több orvost állítottunk be az oktatásba, mint amennyi feltétlenül szükséges lett volna. ezzel sportnyelven szólva tehetséges tartalékcsaoa- tot alakítottunk ki. Aki oktat, annak természetesen fel Is kell készülnie. Igv magunk is felelevenítünk olyan dolgokat, amiket az évek során, mert nem volt rá szükség, elfelejtettünk. A diák igen szigorú kritikus, és igazából csak a tudást becsüli. De az egyetem elismerése is jólesik, az is „feldob” bennünket, és azt bizonyítja, hogi érdemes csinálni, amit teszünk. — Milyennek látja a mai diákokat? — Aktívak, érdeklődők, szorgalmasak. Ez persze érthető, hiszen céljuk a diploma megszerzése. Néha úgy íi dokumentumfitmek Decemberben a televízió számos olyan dokumentumfilmet rögzít képszalagra, amelyek az ország ipari, gazdasági életével foglalkoznak. A.z „Egy nap a kongresszus előtt” című produkció például arról tájékoztat, hogy a különböző társadalmi rétegek, foglalkozások képviselői mit várnak a XI. párt- kongresszustól, milyen megoldásra váró kérdésekben kérik a párt segítségét. A filmet Kenyeres Gábor rendezi. A „Két kongresszus között” című film az élelmiszergazdaság eredményeiről számol be. Az izzólámpák gyártását követi nyomon a „Nyolcórás műszak” című adás, amelyet az Egyesült Izzóban rögzítenek Szécsényi Ferenc irányításával. Egyben ő a műsor operatőre is. Csepelen készül a „Látogatóban” című adás; arra keres választ, hogyan érvényesül a párt irányító szerepe egy olyan nagy közösségben, mint a Csepel Vas- és Fémművek: A riporter Szepesi György lesz, a rendező pedig B. Megyeri Gabriella. „Tények és évek” címmel az elmúlt három évtized kiemelkedő kulturális eseményeiről, fontosabb létesítményeiről szól az az adás, amelyben film-, opera- és nangversenyrészletek elevenítik föl és illusztrálják a témát. Dokumentum-filmsorozat készül „Emberek fehérben” címmel. A Kardos István által rendezett produkció azt vizsgálja, hogyan módosult a felszabadulás utáni átalakulás évtizedeiben az orvostársadalom összetétele, az életszínvonal, miként változtak az egészségügyi igények és ezek következtében hogyan alakult az orvosok társadalmi szerepe. „Nyugalmunk záloga” címnél műsorsorozat készül a polgári védelemről is. „hajtanak”, hogy szinte már túlzás. A szorosan vett szakmai oktatás mellett szeretnénk olyan ambíciót oltani beléjük, hogy ne tespedjenek el. soha sem hagyják abba a tanulást. És még egy egészen gyakorlati cél: megismertetjük velük a kórházat, s örülnénk, ha néhányan ide jönnének vissza dolgozni. — 1948-ban vették fel a Szegedi Orvostudományi Egyetemre, 1964 óta dolgozik Szolnokon, 196?-ben az orvostudományok kandidátusa lett. Disszertációjának címlapján ez áll: „Adatok a kísérletes szaruhártya-ere- ződés mechanizmusához’’ Szeged—Szolnok 1966. — A disszertációt Szegeden írtam, de a megvédésekor már Szolnokon dolgoztam. Szegedet nagyon szerettem, szeretem ma is, hiszen fiatal éveim jórészét ott töltöttem, s fiatal éveire a legtöbb ember szívesen emlékszik vissza. De Szegednek, az egyetemnek az egész pályámra meghatározó szerepe van. Két olyan tanító- mesterem volt, akiknek a kepét ma is szobám falán őrzöm. Jancsó Miklós, a ■ a lök a nagy étterem11 ben, enni szeretnék. Eltelik vagy fél óra, már mindenki ebédel körülöttem, csak én integetek, kiáltok, könyörgök hiába, a serény pincérek ügyes testcsellel elhúznak mellettem. Hát ennyire látni rajtam, hogy csak egy sertéspörköltet szeretnék enni céklával, s utána pohár szódavíz. Hangosan korog a gyomrom, az éhségtől káprázik a szemem, amikor megjelenik asztalomnál Csemetke Pál, régi jó barátom. Kérdezi, leülhet-e mellém. Mondom, ha nem nagyon éhes, csak üljön, talán belőle többet néznek ki a pincérek. — No, várj csak! — mondja, miután várakozásom történetét és gyomrom koígá- sát meghallgatta. — Olyan kiszolgálásban lesz részünk perceken belül, hogy nocsak! Evvel föláll, eltávolodik, majd két perc múlva,.amikor három pincér sürgölődik a közelben, asztalomhoz törtet. — Á, szerkesztő úr! — harsogja — ön itt? Engedje Gyógyszertani Intézet és Kukán Ferenc, a szemklinika igazgatója. Azt hiszem, szakmailag nekik köszönhetem a legtöbbet. — Az utolsó évtizedben azonban Szolnokon élt. Hogyan tudta ez a város Szegedet pótolni az ön számára? — Szolnokot is egyre jobban a magaménak érzem. Szeretem folyóit, szeretem, hogy ilyen gyors ütemben fejlődik, s ebből a fejlődésből a kórház sem maradt ki. — Tudományos közleményeinek listája ötvenkét, előadásainak jegyzéke ötvennyolc címet tartalmaz. Több társaságnak, intézetnek, bizottságnak vezető munkatársa, ugyancsak több „Kiváló” cim birtokosa. Megvannak tehát a szükséges feltételek számottevő tudományos munka végzéséhez? — Sajnos, állatkísérletekre nincs lehetőség, de a gyógyító munka bőven ad lehetőséget a kutatásra. A kérdéseket a „betegágy” adja fel, megoldásukra keressük -a legjobb módszereket. Jelenleg például a látóideg gyulladásának gyógyítása foglalkoztat leginkább, erre keressük a megoldást. S hadd tegyem hozzá, hogy nem vagyunk magunkra utalva. Szoros kapcsolataink vannak a szegedi egyetemmel és a klinikával, ahonnan igen sok segítséget kapunk a kutatómunkához is. — Milyen tervei vannak, mit szeretne legjobban elérni a következő években? — Jelenleg csupán harminc ágyunk van. s ez igen kevés. Szeretném, ha minél hamarabb felépülne a kórház második új épülete, akkor ugyanis az osztály ágyainak száma megduplázódna. B. A. meg, hogy gratuláljak a legutóbbi cikkéhez. Jól megadta annak a súlycsonkító bitangnak. Megengedi, hogy leüljek? Mire magamhoz térek a váratlan trükktól, rnár ott tolakodik asztalomnál a három pincér. — Azt a súlycspnkítási. históriát én is olvastam — szólal meg a magas harcsa ba- ■jüszú, akiről eddig azt hittem; hogy süket, vagy legalábbis nagyot hall. — Persze mesélek én önnek különbet, azt tessék megírni. Előadja, hosszan, részletesen, hogy szövetet vásárolt, három métert, s mire a szabóhoz elvitte, csak kettő nyolcvan volt. Az üzletben hiába reklamált, azt mondták, biztos a szabó vágta le, de a szabóért ő tűzbe teszi a kezét. Érkezett Jászapátiból a hir, hogy megalakították a pártós a KISZ-propagandisták, a TIT-csoport előadóinak klubját. A klub tagjai között nemcsak propagandisták vannak, — mondta Guízó László, a községi pártbizottság agitá- ciós és propaganda feladatokat végző tagja. — Az történt ugyanis, hogy az alakuló ülésen többen szóvá tettük: el kell érni, hogy a tömegpolitikai munka és a közművelődés különböző területei között az eddigieknél szorosabb kapcsolat teremtődjék. Több legyen ez a klub, mint a propagandistákat segítő fórum. Így azután foglalkozásainkon a párt-, a KÍSZ-propagandis- tákon, a TIT-csoport tagjain kívül részt vesznek a politikai vitakörvezetök, a hivatásos népművelők és a népművelési aktívák is, akik a különböző munkahelyeken dolgoznak. Mi a klub feladata? Sin- dely Mátyás, a községi párt- bizottság titkára fogalmazza Cölöpök a múltból A keszthelyi Balatoni Múzeum munkatársai befejezték azoknak a leleteknek a feldolgozását, amelyeket a Balaton nyugati partvidékének tőzegrétegeiben, a tó egykori medrében találtak. Itt bukkantak rá a tőzeges terület fölött egykor átvezető utak maradványaira. A leletek tanúsága szerint a lápvidéken a 630-as években kezdték meg az utak építését. A cölöp maradványok jól mutatják a Balaton egykori vízállását. Eszerint — a török időket kivéve — évszázadok alatt alig változott a tó vízszintje. Az adatokat figyelembe veszik a Balaton vízgazdálkodásánál és szabályozásánál. Madárkák vendégség* ben A Mecsekalján a csonttollú madarak olyan tömege tűnt fel ezekben a napokban, amilyenre legutóbb 1967-ben volt példa ezen a vidéken. Az Európa északi tájain honos madárkák rendszeres téli vendégei hazánknak, de a délen fekvő Pécsre már csak kevesen látogatnak el közülük. Most viszont valóságos „invázió” van a mecsekalji városban: többszáz madárból álló csapatok lepték el a parkokat. A különféle díszcserjék bogyóit, magjait fogyasztják, egyébként minden bizonnyal a táplálékhiány űzte őket északról erre a dél-magyarországi tájra. Még be sem fejezte panaszát, már beszél a kis köpcös, aki termetét meghazudtoló fürgeséggel siklott el mindig az asztalom mellett. — Egy közönséges hokked- lit, vagy ha úgy tetszik, konyhaszéket nem kap az ember, kérem tisztelettel. Ezt tessék megírni ! — Három napja nincs víz a házunkban, mert a félemeleten csőrepedés van és a házkezelőség a füle botját sem mozgatja —■ háborog az asztalt verve a harmadik pincér, akiről ezideig azt hittem, hogy egy sértett lord, aki Angliából disszidált hozzánk. Szorgalmasan jegyeztem a panaszokat a papírra, amit Csemetke barátom tolt elében! nagy kacsingatva. Azmeg: — Segítséget adni a nevelő-oktató feladatokhoz, hogy hatékonyabb legyen a propagandamunka; a tömegpolitikai és a közművelődési munka közelítése és hatékonyabbá tétele. Ezért a klub feladata, hogy összefogja és koordinálja mindazon szellemi erőket, amelyek e területen segíteni tudják a szocialista tudat és magatartás formálását. — Hogyan, milyen formában tartják foglalkozásaikat? — Tervezünk olyan elő'- adásokat, amelyeket minden klubtag meghallgat, de tervezünk úgynevezett szekciófoglalkozásokat is, hogy mindenki a saját speciális munkaterületéhez kapjon kellő segítséget. Ezért öt szekciót alakítottunk ki: a pártpropagandisták, a • KlSZ-propa- gandisták^ a TIT-előadók, a közművelődéssel foglalkozók és a tömegszervezetekben, tömegmozgalmakban dolgozók szekcióját. Ebben az évben körülbelül öt közös előadást tervezünk, de minden héten kedden délután a helyi Méután, hogy kifogytak a szóból a pincérek, szerényen előhozakodtunk étkezési óhajunkkal. Ök türelmesen meghallgattak minket, és aztán elfutottak. — Hiába, a sajtó nagyhatalom! — szólt fölényesen Csemetke és nyalta a szája szélét jelezve, hogy milyen jót fog enni hamarosan. Valóban, alig telt el másfél perc, már ott állt előttünk az üzletvezető és elpanaszolta, hogy egész Pesten nem tud kapni szélvédő üveget a Ford Taunusára. Azután jött személyesen a főszakács és elsírta, hogy az SZTK nem utalja be Hévízre, pedig ő „munkaköri ártalomból kifolyólag indokolt”. A főszakácsot követte a kukta, majd a pénztárosnő, a csapos, a konyhalány, a takarítónő és adminisztrátor, aki kisegített egy füzettel, hogy legyen, mibe írnom a megírni valókat. — Remélem, szerkesztő úr ■*— szólt végül az üzletvezető —. nem maradnak jegyzetfüzetében a fölháborító sérelmek, amelyek az én áldozatszáros Lőrincz Gimnázium és Szakközépiskola — amely helyet adott nekünk — klubja, könyvtára a mi rendelkezésünkre áll. Ott nyugodtan dolgozhatunk — mondta Sindely Mátyás. — Ezenkívül a klubtagok ismereteinek bővítésére rendszeresen megjelentetjük írásos tájékoztatónkat, hogy bővítsük községpolitikái ismereteiket és ezzel érv- és tényanyagot adjunk számukra. Az első tájékoztatónkban, amelyet október 15. után jelentettünk meg, a pártoktatási évről írtunk, a másodikban a párt közművelődési határozatának helyi végrehajtásával kapcsolatos feladatokat ismertettük. — Hány tagja van a klubnak? — Csaknem kilencvenen vagyunk. Tulajdonképpen csak most bontogatjuk a szárnyainkat, de az máris látszik, hogy a klub héttagú vezetősége nagy igyekezettel látott munkához. Y. V. kész dolgozóimat sújtják. Különösen és ismételten fölhívom szíves figyelmét a Ford Taunus szélvédő üvegére. Arról tessék egy jó cikkecskét odapörkölni az Autókernek! Kérem, én igyekezni fogok, de meg kell mondán«»*, hogy nem csak tőlem függi mi jelenik meg... — válaszoltam őszintén, mert nem szeretek a vak világba ígérgetni. — No, igen, értem én! — kiáltott föl az üzletvezető, az Autókért, meg az SZTK-t néni szabad bántani, de bezzeg, ha mi két-három deka hússal véletlenül kevesebbet teszünk a kedves vendég tányérjára, rögtön kiszerkesa- tenek. Evvel dühösen elvonult a főnök. Nemsokára hozta a három pincér az ebédünket. Az én pörköltemben volt... De nem írom meg, mert még azt mondaná szegény üzletvezető, hogy „bezzeg...“ A Ford Taunus szélvédőjére ugvanis azt mondta a fő- szerkesztőm, hogy nem közérdekű téma. Sólyom László Magyar remekírók Kiadói terv két évre Móricz Zsigmond Erdély című trilógiája a Magyar Remekírók második évfolyamának utolsó kötete, amelyet a sorozat előfizetői ingyenesen, jutalom-könyvként kapnak meg. Elkészült már a következő két év terve is. Jókai Mór: Szegény gazdagok — Az aranyember című regényei egy kötetben; Kölcsey Ferenc válogatott művei 1200, oldalas kiad- i ványban; Kosztolányi Dezső négy írása: Néró, a véres költő, Pacsirta, Aranysárkány, Édes Anna; Krúdy Gyula Regények című könyve, amely a Vörös postakocsi, Napraforgó, Kleofásné kakasa, az Utitárs, Asszonyságok díja, Hét bagoly, Valakit elvisz az ördög és Boldogult úrfikoromban című regényeket tartalmazza. 1976-ban Radnóti Miklós művei, Babits Mihály, Tímár Virgil fia, Hálálfia, válogatott novellák; Tóth Árpád művei; Magyar elbeszélők — XIX. század I.—II.; Petőfi Sándor költői műveinek két kötete és prózai műve, valamint a Magyar népköltészet című kötetek látnak napvilágot. A sajtó nagyhatalom IiImövelés) „Balekra ve§zik...64 (?!) Egy olvasónk levelének egyik mondatából idéztük a címbeli nyelvi formát. Arra kér feleletet, mi a balek szó eredete, jelentése, és megsértik-e az embert azzal, „balekre veszik”. Minden kérdésére választ kap, ha figyelmesen végigkíséri a szó élettörténetét és használati értékének változásait. Először arról: ma még nem tudunk egyértelmű feleletet adni, -honnan kerülhetett nyelvünkbe ez a megnevezés. Valószínűleg oszmán-török eredetű, s az 1700-as évek óta élünk vele. Eleinte az argóban, a tolvajnyelvben, a sipisek, a hamiskártyások nyelvhasználatában jutott nyelvi szerephez, s a kifosztásra szánt áldozat megnevezésére szolgált. Később szélesebb körben is használatossá vált a balek név, s az alábbi rokonértel- mü szósor megnevezésére használták fel: együgyű, tök- filkó, fajankó: rászedhető, kihasználható áldozat, kifosztásra szánt, járatlan, hiszékeny, becsapható ember stb„ stb. A megnevezés szócsaládja is bővült, s ezek a változatok alakultak ki bo* lekság (balekség), balekfo- gá's, balekember stb. Gyakran szólásszerű mondatokban is szerepet vállal szavunk: balekot fog, balekkal van dolga, baleknak nézik, balekra veszik stb. Érdekes jelenség, hogy legújabb költészetünkben is olyan versbeli szóvá vált, amelyre szívesen és gyakran bíznak nyelvi szerepet költőink. A szövegösszefüggésekből az is kitűnik, milyen jelentéstartalommal és használati értékkel jut a versekben nyelvi szere-^ez. Szabó Lőric Különbéke című versében jó értelmezést is nyúlt a szóról: „Látom. milyen rútul becsapják a baleket, hogy a balek azért balek, mert mást nem tehet!”. Hogy a baleknek nevezett ember valóban becsületes, de kihasznált áldozat, arról Vas István Vojtiruí legújabb levele című versének ez a részlete is bizonykodik: „Dogmáknak bedűlő. becsületes balek, ki megtaláló számítását.” Dr. Bakos Jóaef
