Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-18 / 295. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Í974. december 1Ä, CSÜTÖRTÖKÖD KEZDŐDIK az országgyűlés téli ülésszaka Mint Ismeretes a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1974. december 19. napján — csütörtökön — délelőtt 11 órára összehívta. (Hírmagyarázatunk) Az országgyűlés holnap kezdődő, s ebben az esztendőben utolsó, téli ülésszakán — a napirendi javaslat szerint — a jövő esztendei költségvetésről döntenek a képviselők. A törvényjavaslat előkészítésén 10 állandó • bizottság munkálkodott, s a tanácskozássorozat Vitáiban csaknem 100 képviselő kért és kapott szót, Egészében is, részletes, ágazatonként is elemezték a népgazdasági terv és költség- vetés összefüggéseit: elmélyült, - alapos nautikájuk bizonyítéka, hogy a bizottsági üléseken elhangzottakat tartalmazó jegyzőkönyvek terjedelme, meghaladja az 1000 oldalt, ' -Á: bizottsági tanácskozásokon egyöntetű vélemény volt, hogy a jövő évi költségvetés összeállítói gondosan, körültekintő munkát végeztek, s az 1973-ös pénzügyi program jó alapot, elegendő fedezetet biztosít a legfontosabb feladatok elvégzésére. Valamennyi képviselő egyetértett azzal, hogy a megnovekedett feladatok a népgazdaság minden ágazatában nagyobb követelményeket támasztanak a gazdálkodás színvonalával szemben. A bizottságok úgy döntöttek, hogy az országgyűlés téli ülésszakán elfogadásra. javasolják a jövő esztendei költségvetésről szóló törvénytervezetet. Egyetértő véleményükhöz hozzáfűzték: ha gazdasági fejlődésünknek az eddigiekhez közel álló ütemét, arányait tartani akarjuk — már pedig ez a cél —r, akkor a jövő évi nép- gazdasági tervnek minden bizonnyal magas követelményeket kell megszabnia. Az előirányzatok teljesíthetők — mint ahogyan azt az MSZMP Központi Bizottságának december 5-i ülésén is megfogalmazták. A ' ’képviselői vélemények Így summázhatok: a Magyar Népköztársaság 1975-re tervezett költségvetése reális számvetés, sem a gondokat, sem az eredményeket nern túlzó, de nem is lebecsülő pénzügyi terv. Gyakran szóba került: 1975-ben ■— és várhatóan hosszabb időszakon át — számolni kell a negatívan ható világgazdasági változásokkal. E kedvezőtlen hatások ellensúlyozására a gazdasági munka hatékonyságának céltudatos növelésével, a szocialista országokkal való együttműködés további elmélyítésével kell törekedni. A kereskedelmi bizottság ülésén hangzott el: szélesíteni kell a piacokat, elsősorban olyan országokban, amelyek számunkra igen fontos alapanyagokkal fizethetnek, ugyanakkor szorgalmazni kell, hogy a magyar ipar az eddigieknél is fokozottabb mértékben termeljen minden piacon exportképes árut. Más-más szavakkal ugvan de á lényeget tekintve valamennyi bizottsági ülésen hangoztatták: a jövő évi terv eredményes megvalósításának lényeges feltétele h. közüggyé váljék a gazdasági tartalékok feltárása, hasznosítása. Ésszerű takarékosságnak kell élvényesülnie: vonatkozik ez a pénzügyi forrásokra éppúgy, mint az anyag- és energiafelhasználásra. Gazdasági fejlődésünk új feltételei I. A változások lényege Á gazdaság fejlődésének üteme, mértéke nem elhatározás kérdése; objektív feltételei és meghatározói vannak. Ezek a feltételek többnyire . az országhatárokon belül, tehát a rnagyaí gitzúar sagban találhatok. A,.gazdasági növekedésiek mindemellett - országhatárokon kívüli, azaz külgazdasági tényezői is vannak — pl. a szocialista és az egyéb pi- aepk kereslete, adott , esetben külföldi erőforrások igénybe .vétele,, általában..au-ugroketl$ö/.i mühkümegosztásbán va- ló ‘V részvétel .. hatékonysága stb. A tervezettnél gyorsabban Á* 1974-es esztendő szemléltetően példázza a belső és külső tényezők szerepét. Az idei népgazdasági terv a korábbi esztendők — 1971— 1973 — egyenletes gazdasági fejlődésének folytatódásával számolt, s a különböző gazdasági folyamatok növekedésének mértékét is a középtávú tervben szereplő éves átlagokban irányozta elő. (A nemzeti jövedelem növekedése minimálisan 5 százalék, az ipari termelésé 5,5—6,0 százalék, a mezőgazdasági termelésé 2,0—2,5 százalék, a lakosság összes fogyasztásának növekedése ■ 5,2—5.6 százalék, felhalmozás 7—8 százalék.) Az I—XII. negyedév gazdasági jelzőszámai egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a gazdasági fejlődés növekedési üteme gyorsabb a tervezettnél: az ipar termelése éves szinten kb. 7—8 százalékkal, & nemzeti jövedelem pedig — a mezőgazdaságot sújtó károk ellenére — mintegy 6 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. A gazdasági fejlődés ütemének gyorsulásában ezúttal is objektív tényezőnek volt szerepe: az ipar 1973-ban készleteinek jelentős részét elfogyasztotta, s ez — továbbá a termelő fogyasztás reális szükséglete és a készlet- képzési törekvés —’az ipar értékesítési lehetőségeit maid 11 százalékkal növelte. A termelő fogyasztás — a végtermék előállításához szükséges anyagok, félkész-termékek és Szok készletei — ugrásszerű növekedése — 1973- ban 5,3 százalékkal, 1974 I—III. negyedében 10,8 százalékkal emelkedett, — ösztönözte, alapozta meg az ipari termelés tervezettnél erőteljesebb fejlődését. tékben csökkennek, de mindenképpen 3 korábbinál magasabb árszinten állapodnak meg. Rövidesen sor kerül a KGST külkereskedelmi árainak rendezésére js, s ennek során: h slökefetyilágpiac,-árarány-változásait. . is- .. .fegyelembe .veszik. A KGST-af- t-'nTvt^tott külkereskedelmünk aruszerkezeté- b . — a oenadatai legnagyobb árucsoportját az 'energiahordozók és az anyagok alkotják, míg a kivitelben az ipari késztermékek dominálnak — szükségszerűen következik, hogy kisebb-nagyobb ■ cserearány-romlással ezen a piacon is számolnunk kell. A tények rögzítésénél, tudomásulvételénél sokkalta fontosabb a cselekvés, amely gazdálkodásunkat az úi követelményekhez igazítja, Szerződéskötés szovjet olaj- és olajtermék vás rlásán l Szűcs György, a Minera- limpex kereskedelmi igazgatója és L. D. Tkacsenko, a Szoju'znyevteexport igazgatója tegnap délután Budapesten szerződést jj-t alá szovjet nyersolaj- és olajtermékek 1975. évi Magyarországra történő szállításáról. Az aláírásnál jelen volt dr. Bán Ákos, az Országos Kőolajég Gázipari Tröszt vezérigazgatója, és D. J. Leves?nko, a Szovjetunió budapesti kereskedelmi képviselőié is. Az aláírás után L. D. Tkacsenko nyilatkozott az MTI munkatársának. Elmondotta, hogy a Magyarországra irányuló szovjet olajszállítmányok mennyisége évről évre növekszik, $ a mostani szerződés értelmében a Szovjet- unió jövőre 6 • millió tonna kőolajat és 800 ezer tonna olajterméket, vagyis gázolajat, benzint, fűtőolajat, kenőolajat szállít Magyarországra A nyersolaj szállítás folyamatosan történik a Barátság i vezetwxc,.. Rámutatott, hogy a most aláírt; magánjogi szerződés megelőzi az 1975. évi államközi megállapodást. Ez azért hasznos, mert így elegendő idő marad a szállítások jó megszervezésére. Ha az államközi megállapodásban esetleg a most lekptöttnél is nagyobb mennyiségű olajat biztosítana a Szovjetunió Magyarországnak, úgv a két vállalat kiegészítő szerződést ír alá, hogy mindenképpen az államközi megállapodással összhangban bonyolódjék le az olajszállítás. A szovjet vállalat igazgatója elmondotta, hogy a többi szocialista országba is több olajat szállítanak 1975- ,n - idén. Az NDK- ban már korábban aláírtak 'megállapodást, a közeli napokban GSéKszlpváklában ír- • ti ak alá - - óla jszálíítási > szerződést, ‘a : jövő héten Bulgáriában és" Romániában tárgyalnak, maid lengyel partnerükkel is megállapodnak az olajszállításbari. Előadás az SZKP eszmei nevelőmunkájáról J\ D. Bikkeniv az SZKP KB osztálvvezetfí-heh ettese Szolnokon Tegnap délelőtt Szolnokra érkezett Noil Borinijevicj Bikkeniv, az SZKP KB osztályvezető-helyettese. A vendéget dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára fogadta. A baráti eszmecsere után. az ebéd utáni órákban a szovjet vendég városnézésen vett részt, vele tartott dr. Boros Ottóné, a megyei pártbizottság osztályvezetője. N. B. Bikkeniv a délutánt a megyei pártbizottság Oktatási Igazgatósásán töltötte. Találkozott az iskola tanári karával és meghallgatta dr. Ungor Tibornak, az Oktatási Igazgatóság vezetőjének rövid ismertetését az intézmény munkájáról. Ezt követően a pártiskola hallsgtoi, tanári kara részére az SZKP KB osztályvezető-helyettese előadást tartott ..A nemzetközi feszültség enyhülése és az SZKP által a jelenlegi körülmények között folytatott ideológiai tevékenység egyes kérdései” címmel. Az SZKP céltudatosan és alkotó módon dolgozza ki a társadalom szociális, gazdasági és szellemi fejlesztésével összefüggő kérdéseket, köztük az ideológiai nevelő munka kérdéseit — mondta többek között. Ideológiai tevékenységünk számára — hangsúlyozta a továbbiakban — alapvető jelentőségű a XXIV. kongresszus megállapítása. hogy a nagy ügy, a kommunizmus építése nem haladhat előre az ember sokoldalú fejlődése nélkül. Ez a mélyreható és megalapozott elv határozza meg az SZKP politikai nevelő munkájának fő irányát és alapvető tartalmát. Szólt arról, hogy a világhelyzet alakulása szempontjából a XXIV. pártkongresz- szust követően nagy előrelépés történt a nemzetközi kapcsolatokban a konfrontációtól az enyhülés felé. Ezek a változások annak a céltudatos, jjsztályszempontok'at ügyfelembe vevő nemzetközi tevékenységnek köszönhetők, amelyeket az SZKP folytat as amely 3 XXIV, kongresz- szus által elfogadott békeprogram gyakorlati megvalósítására irányul. Ezek a változások a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdasági erejének és tekintélyének állandó növekedése. egységes és összehangolt politikájuk eredménye folytán következhettek be. A továbbiakban beszélt arról, hogy a szovjet társadalom fejlődésének minden szakaszában a személyiség politikai tudatának formálása volt a pártpropaganda fő feladata. A párt arra törekszik — mondotta , hogy a szovjet emberek a marxista—leninista képzettség szilárd alapjára támaszkodva önállóan el tud.ianak igazodni a politikai helvzetben. hogy helyesen értékeliék a különböző forrásokból kapott információkat. hogy képesek legyenek ellenállni a burzsoá propaganda hatásának. Hangsúlyozta. milyen nagy fontosságú. hogy különösen a felnövekvő nemzedékben megfelelő helyes képet alakítsanak ki a forradalmi harc és a szocialista építés történetéről, a szocialista társadalom eredményeiről és problémáiról, a demokráciához és a személyiség szabadságához való viszonyról. A nevelömunka egvjk célja, hogy 3 szovjet emberek, a szovjet fiatalok az osztályszempontok figyelembevételével a párt álláspontjáról értékeljék a társadalmi jelenségeket és folyamatokat, A nagyon érdekes, élvezetes és magas színvonalú előadás után több kérdésre válaszolt N. B. Bikkeniv. A szovjet vendég 3 mai napot Karcagon tölti és találkozik vezető pártrhunká- sokkal, pártpropagandistákkal. v. v. l\)olc*záz millió fociul a bányai (ízek mege őzésére a 1. (Folytatjuk) A Minisztertanács áprilisban határozatot hozott a szénbányák biztonságának növelésére, elsősorban tűzvédelmi intézkedések bevezetésére. A minisztertanácsi határozat máris érezteti kedvező Infláció a tőkés világ»aődaságbm Ebben »2 esztendőben mindmáig soha nem tapasztalt módon és erővel hat a magyar gazdaság fejlődésére és helyzetére egy külgazdasági tényező: a tőkés gazdaságokban és világpiacon dúló infláció, — az áremelkedés mértéke a legtöbb tőkésországban 10—20 százalék közötti, egyes országokban 20 százalék feletti. — a nyersanyagok — ipari késztermékek arányainak gyökeres változása. Az infláció rekordmértéke, az arányok módosulása nem a tőkés világ magánügye, annak hatását mi is érezzük, árát pedig megfizetjük. . Ezt mái- az elmúlt évben is érzékeltük, mert az importált termékek árszintje 16,5 százalékkal emelkedett, míg exportunk árszintje 13,6 százalékkal. Az idei esztendő első felében a cserearány sokkalta nagyobb mértékben romlott: a nem szocialista országokból származó behozatal árindexe, 142,8 volt, míg a kivitelé 124,4. Mindennek lényege: a behozatal ellenértéke fejében — abban az esetben, ha volumene, természetes mennyisége változatlan — több magyar árut kel! adnunk, s flymódon a megtermelt nemzeti iövede- lpn> néhány százalékát a cserearány romlása fogyasztja eh Ez pedig gazdasági fejlődésünk ütemét csökkenti, a további fejlődés objektív lehetőségeit rontja. Mindezek 3 körülmények a magyar gazdaság közeljövőben! fejlődésének külső — és részben belső — feltételeit jelentősen módosítják. Bizonyosra vehető, hogy a tőkés világpiacokon végbement árarányváltozások stabilizálódnak, lehetséges, hogy a nyersanyagok- és energia- hordozók árai kisebb mérA karcagi Lenin Tsz gépműhelyében a meghibásodott erőgépeket rendbehozzák és egyúttal a nagyjavítást is el- végrtk rajtuk. Így ezek a gépek már nem kerülnek visíts* téli főjavításra hatását a föld alatti munkahelyeken. Elsősorban a villamossági berendezések hibái miatt keletkező bányatüzek megelőzéséről gondoskodtak, illetve gondoskodnak. Most nagy összegeket költenek a lángot nem vezető gumiszalagok és kábelek beszerzésére. Ezek égésgátló anyagokat tartalmaznak, s így tűz esetén megakadályozzák a lángok továbbterjedését, az idén 20 kilométernyi lángálló gumihevedert szereltek fel a bányákban, jövőre újabb 60 kilométernyit kapnak az üzemek, s 1977-ig minden bányát ellátnak a költséges, de a bányászok biztonságát jól szolgáló berendezésekkel. Ugyancsak & megelőzés érdekében automatikus szénmonoxid és metán előjelző műszereket szerelnek ifi. Ezeket főleg a KGST-tagálla- mokból szerzik be. Az első ilyen veszélyt jelző korszerű műszereket a tatabányai és a mecseki szénbányák üzemeiben már üzembe helyezték. Minden szénmedencében megkezdték a hírközlőrend- --erek és a diszpécserszolgálat korszerűsítését. A menekülő vágatokban a sűríí füstben is jól világító irányító jelzőrendszereket szerelnek fel. ' 1 Országszerte fokozatosan korszerűsítik, illetve kiegészítik a bányamentő állomások felszerelését. Az NDK- ból és az NSZK-ból például áz eddiginél nagyobb teljesítményű mentőkészülékeket szereztek be. A nagyszabású program megvalósítására ebben az évben 245 millió forintot bocsát a kormány a vállalatok rendelkezésére. A kővetkező évkeben is folyamatosan ffedezi az állam a tervek megvalósításának költségeit. 1977-ig 833 millió forintot kap a bányatüzek megelőzésére a magyar szénbányászat, 1 A jelentős összeg felhasználását a Minisztertanács szigorú feltételhez kötötte: a vállalatok kizárólag a bányatüzek megelőzésére, a biztonság' fokozására [ordíthatják az anyagi támogatást. A rendkívüli anyagi segítség a bányavállalatok gazdasági eredményeit nem befolyásolja.
