Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-15 / 293. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. december 15. Harcban a indománjos töríénelemszem léiéiért 80 éve ezületett Molnár Erik Tanyai barangolások KÖZGAZDASÄGTUDO­MAN VB AN, filozófiában is maradandót alkotott, pedig főleg és mindenekfelett tör­ténész volt Molnár Erik. Kommunista tudós, aki ép­pen ezért vállalt — ha a párt hívta — politikusi sze­repet. Tágja volt az Ideig­lenes Nemzetgyűlésnek (és haláláig a parlamentnek), majd tíz évig különböző mi­nisztériumok élén állt volt nagykövet és a Legfelsőbb Bíróság elnökeként részt vett a törvénytelenségek felszá­molásában. Alapításától ha­láláig a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Történettu­dományi Intézetének igazga­tója és 1956 után szinte vala­mennyi történettudományi szerv, bizottság vezetője volt. Mindenekelőtt azonban alko­tó tudós. A Budapesten Becsben és Rómában tanult fiatal értel­miségi a nagy gazdasági vi­lágválság idején jelentkezett húsaival a KMP legális fo­lyóiratainak, a 100%-nak, a Társadalmi Szemlének és az erdélyi baloldali Korunk-nak hasábjain Tanulmányai szé­les területet öleltek fel: a munkásmozgalom történe­tétől, a mozgalom és elmé­let aktuális problémáin át a világkapitalizmus rendsze­rének nagy megrázkódtatá­sát elemző cikkekig, és a magyarországi társadalom és gazdaság bemutatásáig. A sokoldalú tudós mindig ak­tuális kérdést vizsgált és mindig elvszerű tudomá­nyossággal nyúlt témájához. Jeszenszky Erik, Pálfai Ist­ván és Szentmiklósy Lajos fedőneveken publikáló Mol­nár Eriket azonban legin­kább a forradalmiság és re­formizmus kérdéspárja és az agrárprobléma izgatta — vagyis a nemzetközi mun­kásmozgalom és a hazaj tár­sadalmi-gazdasági tovább­lépés égető gondjai. Mindazonáltal ezek az évelt a felkészülés jegyében teltek. Amikor a negyvenes évek elején Molnár Erik Simon Ferenc szobrászmű­vész ceruzája fekete baráz­dákat szánt a fehér papí­ron. Készül az új munka vázlata, amely ha majd bronzba öntödik, az' Ady Endre úton épült új ÁBC- áruház bejáratát díszíti. . A jászladányi felszabadu­lási emlékmű már elkészült. OU all helyén, a nagyközség laKói már október 31-e óta gyönyörködhetnek benne, el­haladva a Hősök tere előtt. — Milyen anyagból ké­szült? — A kőlap, amelyen a fáklya látható mészkő borí­tású betonlap. A mészkő bo­rítás négyzetlapokra van osztva. A kőlapra helyezett fáklya, az évszám és az elő­térben látható koszorútartó vörösréz. számára megszűnt a publi­kálás lehetősége és nem szólnatott hozzá a napi kér­désekhez, a történettudo­mány nagy nyereségére meg­alkotta a magyar feudaliz­mus születésének máig alap­vető társadalomrajzát, ame­lyet a felszabadulás után a folytatás is követett. Kitelje­sedő tudományos működése —- jellemző módon — poli­tikusi tevékenységével kart- karba öltve fejlődött. Ter­mészetesen az ő munkássá­ga sem maradt mentes a ko­rabeli munkásmozgalom el­méleti tévedéseitől, hibáitól, nem átgondolt propaganda- szólamaitól. Az 1956 utáni önkritikusi felülvizsgálat azonban benne igazi termő­talajra lelt. Addigi kételyeit és fenntartásait végre meg­fogalmazva fellépett azzal a tudománytalan módszerrel szemben, amely „a hiányzó történeti anyagot a marxiz- mus-leninizmus általános té­teleivel pótolta; a meglevő történeti anyagot pedig a marxizmus-leninizmus ál­talános tanításainak illuszt­rálására használta fel”. A 60-as évek elején Mol­nár Erik indította el pole­mikus írásaival az úgyneve­zett nacionalizmus-vitát, amely hívatva volt (és van) leküzdeni történetszemléle­tünk nacionalista maradvá­nyait. A kérdést — amely azóta sem került le a lapok, folyóiratok ha­sábjairól — 1957. tapasz­talatai és a baloldali szek- tarianizmus leküzdésének igénye vetették fel. Benne az osztályharc és nemzeti harc viszonya, a társadalmi haladás és a nemzeti füg­getlenség kapcsolata volt. A vita egyebek között az ideo­lógiai mozgatórugó jelentő­ségeire is ráirányította a fi­gyelmet; arra, hogy a gaz­dasági okok végső soron va­ló elsőbbségéről nem megfe­ledkezve ezek az alapvető gazdasági indítékok az em­berek tudatán keresztül, vagyis eszmei formákban ér­vényesülnek. a vita során — Mennyi ideig dolgo­zott az 5 méter hosszú, 240 centiméter magas emlékmű­vön? — Ezt időben nem tudom meghatározni. A terv elfoga­dása már a múlt évben megtörtént. Kétféle változat­ban "készüli. Az egyik ezek közül a fáklyás, amit elfo­gadtak. A másik változaton a fáklya helyett egy zászló volt. A terv anyagba öntését ebben az évben kezdtem eL Közben megbízásokat kap­tam más munkákra is, ki­állításokon vettem részt. Rengeteg munkám volt az idén, sok kész mű került ki a kezemből. A jászladányi emlékművem, amelyet hiva­talosan majd 1975. április 4-én a felszabadulásunk 30. és hevében Molnár Erik ese­tenként nem mindenben el­fogadható véleményt képvi­selt. A probléma felvetése azonban alapvetően helyes, mert történeti és dialektikus megközelítés az ő érdeme volt Érdeklődésén túl bizonyá­ra a mindenfajta provincia­lizmustól való mentessége is hozzájárult anhoz, nogy ugyanez idő tájt egyetemes történeti stúdiumokkal is foglalkozzék. Utolsó nagy munkája (A marxizmus szö­vetségi politikája 1848—1889) ma már köztudott kérdések és problémák akkor meg­hökkentő felvetésével kel­tett figyelmet Általános tu­dományos indítékain túl ez a műve elméletileg kapcso­lódott az MSZMP új szövet­ségi politikájának megindí­tásához. MOLNÁR ERIKET már indulásakor is jellemezte a történeti és dialektikus szemlélet. A 30-as években Németh Lászlóval folytatott egyik vitájában így tett hit­vallást a marxizmus mód­szere, a dialektika mellett: „A marxista dialektika a valóságról felállított törvé­nyeket. amelyek nélkülözhe­tetlen támpontjai minden társadalmi cselekvésnek, a folytonos mozgásban levő, összefolyó, bonyolult valóság szükségszerűen durván álta­lánosított, leegyszerűsített, megmerevített kepeinek te­kinti és minden igyekezeté­vel arra törekszik, hogv e törvények folytonos csiszo­lásával mind jobban hozzá­simuljon a kimeríthetetlen, sokszínű tovahullámzó va­lósághoz. ^ És a társadalmi fejlődés törvényeit nem he­lyezi el az emberen kívül, az emberek fölé, hanem egyedül az emberi cselek­vésben, az emberi akarat­ban, az emberi cselekvés, az emberi akarat által látja megnyilvánulni őket”. D. M. (Fotó: N. Zs.) évfordulóján adnak át — kisebb-nagyobb megszakítá­sokkal dolgoztam. Kezein látható a vörösréz nyoma, amely mindennél be­szédesebben igazolja szavait. — Említett munkájún kí­vül keze közül mi Iterült még ki? — A Szolnoki városi Ta­nács megbízásából emlék- plaketteket készítettem a 900. évfordulóra, részt vettem a jubileumi emlékmű pályá­zaton. s a nyáron csináltam meg a szolnoki új nyomda falán látható emblémát. Tíz művem szerepelt március­ban a tallinni kiállításon, s a hazai tárlatokon is mutat­tam be munkáimból. T. G. t Vf „pompában99 a Budavári Palota ktipolája Véglegesen elkészült a Bu­davári Palota kupolája, a „C” épület. Történelmi mű­emlékünk, mely hazánk egyik büszkesége, méltó székhelye lesz a Nemzeti Galériának. A kupolát átala­kították és rejtett belső vi­lágítást kapott. A Nemzeti Galéria véglegesen 1975 ta­vaszán költözteti át az érté­kes szobrokat és más kiállí­tási tárgyait. A karcagi Lenin Tsz terü­letén — a Madarasi út bal oldalán a Kunhegyes: útig — 1951-ben még százhar­mincöt tanya volt. Most ti­zenöt árválkodik szétszórva, és a központokban húsz ház áll. Ez utóbbiakban már más világ járja. Csak állatgondo­zók laknak itt, akik korán kelnek, későn fekszenek. Nem botorkálnak a vaksö­tétben. mert utcai világítás van. A járdán mennek, ve­zetékes vizet isznak. Köves­ül telefon, fürdő, autóbusz- megálló könnyíti az életet. A külterületi postafiókok­ban naponta ott az újság. Aki innen a városba tér be ügyes-bajos dolgainak in­tézésére. semmiben sem kü­lönbözik a városlakóktól. Négyszáz négyszögöles portá­jukon sertést, szarvasmarhát, baromfit tartanak, amennyi­vel győzik a munkát. Ezek­ben a tanyaközpontokban szinte mindenkinek van te­levíziója, rádiója, porszívója, mosógépe... Mégis csak néhány esz­tendeig vállalják a tanyai életet: gyűjtik a pénzt és házat vesznek vagy építenek a városban. Például Czinege László öt évig dolgozott a cserháti központban, s az idén már 200 ezer forintos házat vett Karcagon. Tehe­nész volt, ezután traktoros lesz, felesége és egyik lánya munkát kap a seprűkészítő üzemben. A tsz hamarosan változtatni kényszerül a szarvasmarhatartás techno­lógiáján — szabad tartásra térnek át — mert lassan nem kapnák olyan embert, aki a hónap minden nap­ján dolgozzék. Nem kéne a saját föld Fiatalokat már nem igen lehet látni a szövetkezetek udvarain reggelente ásóval, villával a vállukon. hogy vajon milyen munkát kap­nak, a többség szakmunkás, állandó munkája van. A parasztemberekben végbe­ment legnagyobb változás, hogy már nem kéne nekik a saját föld. a fiatalok pe­dig...? Például a Béke Tsz- ben Karsai Erzsébet örö­költ néhány holdat, és kérte a szövetkezetét, hogy szaba­dítsa meg tőle. mert neki nem kell. A Sebeséri határ­ból azóta a városba költö­zött. Persze a városi lakáshiány is tanyai életre késztet em­bereket. Vadai János albér­letben lakott miután megnő­sült. több mint félezer forin­tot fizetett érte havonta. Lett két gyermekük, és a Béke Tsz-től kértek egv tanyát, kiköltöztek, hogy néhány év múlva visszaköltözhessenek — a sajátjukba. Nekik már megvolt a televíziójuk, vit­ték magukkal, szereztek hoz­zá akkumulátort. Nagyon sok akkumulátoros televízió van a karcagi tanyavilágban. De mozdult itt más is: a kemencékbe nemrégen még csutkaszárral, levelesganéval tüzelő, út szélén ágakat sze­degető tanyasiak egv része már gázpalackot cipel, gáz­tűzhelyen főz. A Sebesári központban la­kó Pap Imrének személy­autója van. garázst is épí­tett. A November 7. Tsz te­rületén az egyik juhásznak. Szabó Lajosnak terepjáró autója van, felesége hordja a gyerekeket vele a tanyai kollégiumba, bevásárol /.. A legszegényebbnek tartott No­vember 7. Tsz tagjai sorol­ják tovább: „Autója van még Csordás József és Szop- kó János állatgondozóknak, Bene Ferenc traktorosnak...” A Május 1. Tsz egyik trak­torosa, aki a Tarattyó úton lakik, már nem csak a köz­lekedését gépesíti (autója van), hanem a háztáji állat­tartást is: Vajó László fejő­gépet vásárolt. Az időseb­bek élelmesebbje is barát­kozik a gépekkel: nagyon népszerűek a robogók. Ke- vesbedik a kerékpáros, sze­kereken csak ilyenkor ősszel, sárban utaznak inkább. Néhány év után odahagy­ják a tanyavilágot a sárten­ger robinsonai. De a város­ba mindegyik magával hoz egy nagy értéket: a reflexei­ben is ott élő munkaszerete- tet, a. munka megbecsülését. S ez új közösségének meg­becsült tagjává teszi a ta­nyai embert. A maguk szegényei A tanyavilág szorgalma­sabb. törekvőbb lakói már beköltöztek Karcagra. egy részük pedig most készülő­dik. szorgalmaskodik, gyűjt. Ök határozott céllal élnek odakint. Sokan azonban kényszerűségből, tehetetlen­ségből. Nézzük a Dimitrov Tsz példáját. Mostanára itt lelassult a tanyavilág bom­lása. már csak az elesettebb, idősebb emberek élnek kint, tőlük nem várható. hogy „megszedik magukat” és be­költöznek. mint a már bete­lepültek tették. Az idén pél­dául egyedül a középkorú Csíki Ferenc vásárolt házat a városban. Máig sem változott lénye­gesen a tanyái: közvetlen környezete: a oarlaa sivár, elhanyagolt, mint. nagyapá­ink korában. Igaz. hogy nincs hagyománva a Kunságban, de még most is alig találni egy-egy virágágyást, zöldsé­ges kertet, és a gyümölcsfa is kevés. Imitt-amctt van egy-egy szilva- vagv almafa, de leginkább azért, hogy le­gyen mihez megkötni a te­henet. Ahol a tsz megpró­bált ezen változtatni és gyümölcsfákat telepített a központokba, gondozás hiá­nyában ezek jó része ki­pusztult. Barangolásaink során azon­ban — elvétve — találkoz­tunk rendkívül riasztó pél­dákkal is. Nehéz ezekről az emberekről beszélni: a sár­tengerben ők a oartravetett halak. Nehéz ezekről az em­berekről hallgatni. Haiításnyira a tanyaköz­ponttól. kövesúttól. árválko­dik egy csúfságos-csúf ta­nya. Esztendők óta nem lát­hatott egy marék sarat a válvogfal. A házban leírha­tatlan rendetlenség. A gye­rekek mint a grádics fokai, egyik kicsi, másik kisebb. Nem olvan régen tetűt vit­tek a tanyai kollégiumba. A hírre az anyjuk összezajdult a tsz nőbizottsági elnökével, száma nélkül káromkodott, méghogy az ő gyerekei!... Pedig megváltás nekik a tanyai kollégium: jó étkek, meleg szobák várják ezeket a gyerekekel. Hétvégén pe­dig ismét a tanya. Kétféle életet élnek. — Ez semmi! — mesélik a tsz-tagok. — Látta volna nyáron az itteni állapoto­kat! A kisbaba olyan ron­gyokba pólyáivá, mint a kapca, legyek lepték a sze­mét, száját. Az anyja mel­lette ült... Ez a család állatokat sem tart. Az egyik szocialista bri­gád adott nekik két mala­cot. a szövetkezet oedig ár­pát. Amint a jószágok fel­élték az árpát, levágták őket: 30 kilósak lehettek, néhánv nap alatt elfogyott az ajándék. A családfő ta­valy 31 ezer forintnál töb­bet keresett, s ez meghalad­ja a tsz tagjainak átlagjö­vedelmét. Csakhát szívesen megterheli magát borral. „A maguk szegénvei” — mond­ják rájuk a szövetkezet dol­gozói. Nagy a karcagi határ, s ekkora földön csúfság is akad. tagadhatatlanul. Ba­rangolásaink során hallot­tunk tanyákról, melyek fa­lát kitúrja a disznó, s úgy szaladgál a Ivükön ki-be, mint a patkány. De van másfajta nvomorúság is. Akad igen jómódú tanyai ember, akinek vannak lovai, ökrei, tehenei, birkái, aoró- jószágai — mégis szegénv. Ki tudja, kiben — miben reménykedik, amikor azt várja, hogy egyszer megint „gazduram” lesz. Tartja a lovakat, ökröket: jók lesznek maid szántani. A tanva kö­zelében John Deere traktor hasítja a barázdákat. Múzeum Őrzi emléküket Ökrös Lajos bácsi ötven esztendeig élt tanván. ta­valy a városba költözött, ezért lebontották még az ő gyönvörű. műemlék érékű tanváját is. — Az ilyen emberek ha­marosan kikoonak a karcagi határból — mondja. — A szövetkezetek már úgy meg­erősödtek. hogv .iem szen­vedhetik sokáig az ilyen arc­pirító fészkeket. Ökrös bácsi tanyáját újra feléDíti a Május 1. Tsz, de már s Tarattvó úti közoont- ban. Szemben az ultramo­dern létesítményekkel. ta- nvamúzeumet csinálnak, egy régi életforma emlékeit mentik. Járjuk a határt, az elái> vult tanvák körül akácosolt, melvek jó része már évek óta pusztul, s az idén még kínlódgatók közül sem mind* esvik zöldül ki tavasszal. Ha* lódnak a tanvák. üresebb lesz a karcagi határ, de új színek — virágzó tanyakor.-* pont. fehérlő téeszmajorolí — gazdagítják. Körmendi Lajos Felszabadulási emlékmű Jászladányban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents