Szolnok Megyei Néplap, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-15 / 293. szám

1974. december 13. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 5 HÉTFŐTŐL—SZOMBATIG Heti belpolitikai összefog’aló Csak keresni kell coymást Esik az eső, néha már a ho is — sárosak az utcák. 'Van, ahol ezt kisebb hábor­gással tudomásul veszik, van, ahol hónapokig á legnagyobb gondot, bosszúságot okozza. Ilyen hely például a- szan- iiiaszöllősi Kölcsey utca is, melynek lakói már több le­velet is írtak szerkesztősé, günkhüz, s panaszolták: elvi­selhetetlen állapotok ural­kodnak náluk. Rossz az út­test és még csak járda sincs a gyalogosoknak, ezért se­gítséget kérnek. Ez a legkönnyebb — mond­hatnánk rosszmájúan — írunk egy levelet, aztan vár­juk az illetékesek válaszát, s a segítséget. Szerencsére ez esetben nem csupán ennyi­ről volt szó. A Kölcsey utca lakói felajánlották, hogy tár­sadalmi munkában megépí­tik a járdát maguknak, csak legyen miből. Ölt a segítsé­get a saját munkájukhoz ké­rik. Jövőre már építeni akar­nak. Különösen figyelemre mél­tó a kezdeményezésük tudva, hogy utcájuk „menetrend- szerű” felújítására csak 1976—77-ben került volna sor. Szolnokon mintegy 100 kilométernyi hasonló, bur­kolat nélküli utca vár mun­káskézre. A városi tanács örömmel vette a kezdemé­nyezést és a lehetőségekhez képest segítséget is nyújt. Ez rendben is volna, csu­pán az utca lakóinak (vagy megbízottjuknak) kellene je­lentkezni. Keresni kell egy­mást — a jóakarat minde­nütt megvan. Ajánljuk a Kölcsey utcaiaknak (és min­den ehhez hasonló gondban lévő utca lakóinak, hogy mielőbb keressék meg a vá­rosi tanács terv- és munka­ügyi osztályát ahol a társa­dalmi munkák tervezésével szervezésével is foglalkoz­nak. A tanácsi segítség nem marad eL Lesz elegendő épí­tőanyag — T csak Idejében szólni kell, hogy a kölcsönös jóakarat végül is eredményt hozzon: ebben az esetöemúj járdát. L Zs. AKÁR ORSZÁGOS vissza­számlálást is tarthatnnák, annyira közeleg az év vége. Az emberek érdeklődése is már a jövő esztendőt veszi célba. Annak terveiről tár­gyal a következő héten az országgyűlés, s előkészítésé­re már sorra összeültek a parlamenti bizottságok. < A SZOLNOK megyei Ta­nács ülésén megállapították, hogy a Tisza IX. vízlépcsőnek és öntözőrendszerének vár­hatóan rendkívüli hatása lesz Szolnok és néhány szomszéd megye gazdaságá­ra. Az aszályos Tisza völgy­ben a növénytermesztés és az állattenyésztés ugrásszerű fejlődése mellett 11—12 ezer hektáron intenzív tógazdál­kodásra nyílik lehetőség. ZÖLD UTAT kapott a jö­vő városrésze — a Szolnok városi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának rendkívüli ülése jóváhagyta a kisgyepi lakó­telep végleges beruházási tervét. Az építkezés 1975 második felében kezdődik meg és az első házak a Szol­nok megyei ÁÉV poligon üzemének elemeiből, más­részt a Debreceni Házgyár paneljeiből készülnek 4—6, illetve 11 szintes magasság­ban. PÁRT- ÉS ÁLLAMI veze­tőink közül többen a hét fo­lyamán vidékre, illetve a főváros egyes kerületeibe látogattak eL Dr. László An­dor államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Szol­nokra látogatott. A vendé­get dr. Gergely István, az MSZMP Szolnok megyei Bi. zottságának első titkára, dr. Hegedűs Lajos, a megyei ta­nács elnöke, valamint a me­gyei pártbizottság és a ta­nács vezető munkatársai fo­gadták. PÉNTEKEN Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos látogatásra Ma­gyarországra érkezett Adam Malik, az Indonéz Köztársa­ság külügyminisztere. A DECEMBER a kong­resszusi munkaverseny első szakaszának lezárását jelzi és ezen belül sok az örven­detes eredmény is. A Csepel Vas- és Fémmű a keddi na­pon például minden főbb vo­natkozásban teljesítette 1974. évi tei-vét. És egy másik ver­seny hir: a pártkongresszus tiszteletére terven felül 600 kilométer vasúti pályát újí­tottak fel a MÁV jászkiséri Építógépjavító Üzemének dolgozói. A HÉT EGY MÁSIK hír­adása arról szólt, hogy nem­zetközi üdülőhellyé fejlesztik a Mátrát, Párád, Gallya, Mátrafüred és Kékes térsé­gét. Ez öröm azoknak a tu­ristáknak, sízőknek és álta­lában a hegyvidéket kedve­lőknek, akik remélik, hogy ebből a külföldieknek jut. és nekünk is marad! és talán az a szemlélet is ' háttérbe szorul ezzel, amely, miután magas hegyeink nincsenek nem vesz tudomást a kiseb­bekről sem, doha sok szép­séget és örömet kínálnak. MÉG EGY ÉRDEKESSÉG e témában: a minap kitün­tették a legkiválóbb idegen- vezetőket. Említést érdemel, hogy mintegy kétezer kép­zett idegenvezető dolgozik az országban, és miután első helyen ők kalauzolják ven­dégeinket, nem közömbös, hogy a személyes megbecsü­lést érezve, ezt minél lelki- ismeretesebben, jobb savvei tegyék. A HÉTEN lezárult egri KGST-megbeszélésen a ház­tartási gépek és készülékek gyártása pontosabban, az ol­csó és korszerű gépek kifej­lesztése volt napirenden. Ez a háziasszonyokat, de a fér­fiakat is, érdekli. Érdemes megjegyezni, hogy a most aláírt magyar—NDK válasz­tékcsere egyezmény kereté­ben számottevő mennyiségű műszaki-háztartási cikket importálunk. A magyar nők országos tanácsának csütör­töki ülésén — a háztartási szolgáltatásokról lévén szó hangzott el. hogy a javí­tó hálózat kiépült ugyan, de a panaszok a munka lassú­ságát és kifogásolható mi­nőségét jelzik. Eleiek mf grontó ja: az a kohol 4 A. B. 27 éves falusi • fiatalember, nyol­cadszor is önként vállalko­zott a kórházi alkoholelvonó­kezelésre. Két éve nős, né­hány hónapja állást változ­tatott, vendéglátóipari fel­szolgáló volt, most vasipari munkás. — Eljöttem a szakmából, hogy ne legyek az ital köze­lében — mondja. — Mi vitte rá az ivásra? — A bánat — mondja. — Feleségem már harmadszor nem tudta kihordani a gyer­mekünket. — Említette, hogy nagyon fiatalon, még serdülő korá­ban kezdett inni. Akkor miért? Mind e'.t mondják Nem tud felelni, bátorta­lanul, mégis megpróbál ma­gyarázkodni : — A többiek is ittak. Én sem akartam kivétel lenni. — Kénysezrítették az ivás­ra? — Csak meg akartam mu­tatni... , — Mielőtt megnősült, öt­ször volt a kórházban. Akkor aligha a gyermek elvesztése miatti bánat kergette az italhoz, a kocsmába. Meny­nyit iszik hetente? — Két-három alkalommal, két-három féldecit, meg sört. — Tudja, hogy négy évvel ezelőtt kiderítette a vizsgá­lat, hogy az ital kikezdte a máját? — Le akarok szokni... A* A. B.-vel folytatott be­szélgetésünkkor megkérdez­Születhet-e, nevelkedhet-e ép, egészséges, kiegyensúlyo­zott gyermek az olyan csa­ládban, ahol az ital miatt mindennaposak a zsörtölődé- sek, állandó a szorongás, ahol a férj csupán férfi, de nem apa, nem odaadó, sze­rető hitves, aki asszonyával együtt készül a kis jövevény legméltóbb fogadására? Magyarázat mindig tan Napokig deliriumos álla­potban gyötrődött a kemény kötésű, jó negyvenes férfi. Hallucináció! voltak: „Értem jöttek, elvisznek... Nézd csak, karmai vannak, és vé­res a szeme!” Odarohant a falhoz, minden izma meg­feszült, támasztotta: „Ránk dől, ha nem fogom!” össze­rogyott, négykézláb vánszor- gott az ágyához, a hideg ráz­ta és melege volt, egy falat étel nem ment le a torkán. Zaklatott, kimerült álmából hangok, süvöltések riasztot­ták. Felesége és 12 éves kislá­nya tehetetlenül bámulták a delirium trémenszest, és ne­gyedszer is elvonókezelést kértek. Most itt van, nyitott börtönkapuval a háta mö­gött, ittas vezetésért kellene felelnie. Tartozásai fejében az adóhivatal lefoglalta a fél házat. Az asszony éjjel­nappal gürcöl, fizet a férje helyett. A feleség — ki tudja hányadszor — megbocsátott, visszavonta a bejelentett vá­lókeresetet, elfelejtette a po­fonokat, a gyermek, a szom­szédok és a társadalom előt­ti megaláztatásokat, mert még mindig szereti a férjét, aki egyébként jó szakmun­kás, ha józan, jól keres, és kérkedve mondja: — Ezzel a két kezemmel keresem a kenyerem, akár a téglát kettétöröm kalapács nélkül, hát nincs jogom in­ni valamit a haverokkal? Mert a mi szakmánkban ha­mar megszomjazik az ember, a verejtéket pótolni kell... Csupán egy a baj: nem „valamit”, hanem szeszes Italt iszik, nem keveset, nyolc-tíz kört is egy ültő helyben, és hetente nem egy­szer. — Mit szól mindehhez a kislánya? — A gyereknek nem tar­tozom magyarázattal! — rob­ban belőle a dacos indulat és megmarkolja a kórházi ágyat. Ifjúság ellenes bűntett Pedig magyarázattal tar­tozik az apa gyermekének, bűnt követ el ellene. Része- geskedő életmódja nem csu­pán betegség, szenvedély, hanem alapvetően hibás, bű­nös magatartás, elrettentő példa. — Az ifjúság ellenes bűntetteknél az esetek felé­ben kimutatható az alkoho­lista életmód. (Kulcsár) A szocialista várospol i ti k áért luterjú Sándor Lászlóval, a szolnoki városi pártbizottság első titkárával A Politikai Bizottság 1973. július 3-i határozata a városi pártbizottságok számára kettős, egymással szoros kölcsön­hatásban levő feladatot jelölt meg. Egyrészt a. pártszervek és alapszervezetek irányítását, segítését, másrészt átfogó szocialista várospolitika kialakítását, és az erők mozgósí­tását, koordinálását a feladatok végrehajtására. Hogyan, milyen módszerekkel alakítja ki és irányítja a várospolitikát a szolnoki pártbizottság — erről beszélget­tünk Sándor László első titkárral. ☆ — Az elmúlt években Szol­nok iparának erőteljes fejlő­dése és az urbanizáció ha­tására a megyeszékhely sze­repe, jelentősége, a politikai, a társadalmi, a gazdasági és a kulturális életben tovább nőtt. A Politikai Bizottság határozata és a megyei párt- bizottság erről elfogadott fel­adatterve ráirányította fi­gyelmünket a munkássággal való elmélyültebb törődésre, a céltudatosabb várospo­litika kialakítására és mind­azon szerepkörök eredmé­nyesebb betöltésére, amelyek a város funkciójából, helyze­téből adódnak. Mindent meg­tettünk azért, hogy a kom­munisták egységesen értel­mezzék a határozatokat, konkrétan megszabtuk sajá­tos feladatainkat, sokoldalú­an közreműködtünk a vég­rehajtás megszervezésében, ellenőrzésében. I udatos munkával — A határozatok végrehaj­tásának alapvető feltétele, hogy a kommunisták példa­mutatóan dolgozzanak, hogy mindenki ott végezzen tár­sadalmi munkát, ahol fel- készültsége, hozzáértése ré­vén a legtöbbet tudja nyúj­tani. Munkánk elbírálásá­nak egyik mércéje, hogy mennyire sikerült a munka­helyeken, az alapszervezeti pártmunka színvonalát, ha­tékonyságát, a párt vezető szerepét növelni. A beszá­moló taggyűlések tapasztala­tainak birtokában megálla­pítható, hogy az alapszerve- ^ zetek, a párttagok munkája a határozatok végrehajtá­sában, megbízatásaik telje­sítésében hatékonyabbá vált. Felelősségük, tettrekészségük a politika helyi végrehajtá­sában tovább erősödött. Ezt példázza az is, hogy a tag­gyűléseken megjelent pártta­gok 25 százaléka szólalt fel, mondott véleményt a X. kongresszus óta végzett mun­káról. saját határozataik vég­rehajtásának tapasztalatairól és fogalmazta meg, mit kell tenni a gondok megoldásá­ért. Lényegesen többet fog­lalkoztak e taggyűléseken a várospolitikai feladatokkal mint korábban, és ez öröm számunkra. Véleményem sze­rint ebben is tükröződik munkánk minősége, amelyet a Politikai Bizottság határo­zata alapján városunkban a politika jobb végrehajtása érdekében a pártszervezetek­kel együtt végeztünk. — Ahhoz, hogy a különbö­ző várospolitikai feladatok megvalósulhassanak, nem­csak anyagiakra van szük­ség. Elengedhetetlen hozzá a lakosság egészséges lokál­patriotizmusa. — így van. Ezért a lakos­sággal — főként a munká­sokkal — való találkozások alkalmával nagy figyelmet fordítunk a városfejlesztéssel kapcsolatban elhangzó ja­vaslatokra. A városi tanács kommunistái minden év ele­jén listát készítettek azokról a kommunális, kulturális, sport- és egyéb létesítmé­nyekről, amelyek felépítésé­ben csak részben, vagy egy­általán nem volt anyagi fe­dezet. Ezt ismertettük a párt-, a tömegszervezeti és a gazdasági vezetőkkel. Ez­után ők nyilatkoztak, milyen segítséget tudnak adni, hogy a tervezett létesítmények mégis elkészülhessenek. így vált lehetővé a válla­latok anyagi lehetőségeinek a szocialista brigádok társa­dalmi munkavállalásainak felmérése, tervszerűbb i fel­használása. De ahogvan a város üzemeinek és más munkahelyeinek dolgozói, a lakosság megismerte ezeket a terveket, • úgy nőtt az ak­tivitásuk is. Igyekeztek részt venni e tervek megvalósítá­sában. Ezt bizonyítja a fe- d tt piac, a tiszaligeti stadi- ion felépítése, vagy az a nagy társadalmi összefogás, amely­ből az újabb és újabb óvo­dák épültek. Míg 1971 és 1973 között óvodai helyek létesítésére a városi tanács nem egészen 4 millió forin­tot vett át a különböző vál­lalatoktól. addig Csupán az idén és az első félévben 4 millió forintot fizettek be erre az üzemek a tanács számlájára. Legnagyobb üze­meink bővítették gyermek- intézményeiket. így történhe­tett meg. hogy négy év alatt 700 új óvodai hely létesült a városban. És a koordiná­ció eredményeként a terve­zettnél több lakást, parkot, utat is építettünk. — A nagy városépítő munka, a szolnokiak fokozódó áldo­zatkészsége, példás önzetlen­sége. a közösségért végzett munkájuk azt tükrözi: gon­dolkodásukban erősödtek a szocialista vonások. Mepvaltozo't a gon lolkorlásruód — Az itt élő emberek tu­datában, gondolkodásában valóban változás történt. Tovább növekedett és szilár­dult • politikai tudatosságuk, erősödött a haza, a szülő­föld, a város és a munka­hely iránti szeretetük. Ma már egyre többen ismerik fel városunkban, hogy közös összefogással segíthetnek társadalmi, városi gondokon, hogy lehet szervezetten, tár­sadalmi méretekben is ön­zetlenül cselekedni a közös­ség javára. Büszkeséggel szólok a város üzemeiben derekasan dolgozó 13 ezer fizikai munkás szocialista brigádtagról, akik élenjár­nak céljaink megvalósításá­ban, és a párt-, a szakszer­vezetek és más tömegszer- vezetek és mozgalmak akti­vistáiról is. Meggyőződésem, hory ezek az emberek azért érzik magukénak a város ügyét, azért dolgoznak érte lelkesedéssel, mert részlete­sen ismerik a várospolitikai terveket, tudják, hogy mihez és miért kérjük, segítségüket. — Poliltikai munkánk esz­közeinek és módszereinek ki­választásánál jobban figye­lembe vesszük a sajátos vá­rosi viszonyokat, mint a ko­rábbi években. Gazdaságpo­litikai munkánkban a nép- gazdasági célkitűzések és a helyi érdekek összhangja ér­vényesül. Elsősorban azokat a gazdasági folyamatokat kí­sérjük megkülönböztetett fi­gyelemmel, amelyeknek po­litikai hatása alapvetően meghatározza a város társa­dalompolitikai helyzetét, a lakosság hangulatát., ösztön­zünk a tartalékok, a ter­melési erőforrások jobb ki­aknázására. a Szervezettebb és fegyelmezettebb munkára. Következetesebb és igénye­sebb a kádermunkánk. A közbeeső pártszerveknél, és az alapszervezetekben igyek­szünk javítani a testületi munka színvonalát, a váro­si pártbizottság munkastílu­sát. módszereit; jobban tá­maszkodunk a tömegszerve­zetekre és mozgalmakra. És természetesen pártbizottsá­gunk apparátusának tevé­kenységét. szervezeti felépí­tését és irányítását, a mun­ka tartalmát igyekszünk idő­ről időre a megnövekedett feladatokhoz igazítani. Véleményem szerint a X. pártkongresszus és a Poli­tikai Bizottság határozata óta eltelt időben a várospoliti­kai munka is eredményesebb Szolnokon. Abban. hogy újabb és újabb munkasike­reket értünk el, része van a megyei pártbizottság veze­tőinek akik sokoldalúan se­gítették városunk kommunis­táit, lakosságát a feladatok teljesítésében. p , U abb feladatok vártuk ránk — Szolnokon felgyorsult a? élet az utóbbi években: Mi­lyen megoldásra váró fel­adatok foglalkoztatták nap­jainkban a városi pártbizott­ságot? — Elsőként említem, hogy másokkal együtt, összefogva a közművelődés tárgyi fel­tételeinek javítására törek­szünk. Eldöntöttük, hogy fel kell építeni a megvei műve­lődési házat. A lakosság kö­rében is ismert, hogv a vá­rosban nincs elegendő Isko­lai tanterem. Ahhoz, hogy minden általános iskolában bevezethessük az egy váltá­sos oktatást, még 96 tante­remre lenne szükségünk. Ennyit azonban nem tudunk építeni. Ezért bővítjük a Ságvári úti és a Tallinn kör­zeti iskolákat, új 20 tanter­mes iskolát építünk a Jó­zsef Attila úton és 16—18 tantermeset a Kassai úton és a Tófenék utcában. Ismerve a város demográfiai hely­zetét a következő években is az eddigi ütemben kell újabb óvodákat és bölcsődé­ket építenünk. Megjegyzem, hogy a Tallinn körzetben megkezdődött az előkészítése egy újabb jubileumi óvoda építésének. A lakásépítés minden formáját felhasznál­va még több munkásnak és nagycsaládnak, lakásra vá­rónak akarunk egészséges, szép otthont biztosítani. Az­után elsősorban a munkás­lakta körzetekben kell meg­oldanunk a jobb ellátást, több járdát, utat építeni. — A meglevő feszültségek folyamatos feloldásával úgy akarjuk jobbá tenni a szol­noki emberek életkörülmé­nyeit, közérzetét, hogy kö­vetkezetesen dolgozunk a X. majd a XI. kongresszus ha­tározatainak végrehajtásá­ért. Továbbra is lelkes, ügy­szerető munkát kérünk a város kommunistáitól, az ál­lami, a gazdasági, a tömeg­szervezeti és tömegmozgalml vezetőktől, és minden váro­sát szerető, érte tenni akaró szolnokitól. (Folytatjuk) v. v;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents