Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-10 / 263. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 1974. november 18. Csak az időjárás — Lebontott tetőszerkezel- 'M éltük' it a hetekig tartó esőzést. Beázott a második emeleti folyosó, a rajzterem, egy szaktárgy terem, két mos­dó. Megrongálódott az a fi­zika-biológia terem, amit nemrég a jászkiséri MAV Építő-Gépjavító Vállalat dol­gozói 50 ezer forint értékű társadalmi munkával hoztak létre. — Ghurzó László, a jász­apáti Mészáros Lőrinc Gim­názium és Szakközépiskola igazgatója foglalta e monda­tokba az intézmény felújí­tásának „kálváriáját”. Elszabadult a pokol A fennállásának 60. évfor­dulóját nemrég ünnepelt in­tézmény épületét kikezdte az idő. Különösen a tetőszerke­zet rongálódott meg, ha­laszthatatlanná vált a fel­újítása. Az igazgató felkér­te a nagyközségi tanács költ­ségvetési üzemét, vállalja, a felújítási munkát. Az év elején megállapodtak: az is­kola május 1-ig átadja a ki­vitelezőnek a felújítási enge­délyről szóló okmányt A költségvetési üzem vállalta, hogy október 30-ra elkészül a felújítással. ‘ A kivitelező újabb kéré­sének megfelelően március 51-én megérkezett a munka elkezdését engedélyező „kö­telezettség-vállalás”. — Ilyen előzmények után kezdte el a költségvetési üzem április közepén a mun­kái — mondta az igazgató. — A „balszámy" tetejéről leszedték a cserepeket, bon­tani kezdték a tetőszerkeze­tet. Már nem volt tető a fe­jünk felett, amikor jöttek az esős hetek, és ránk szaba­dult a pokol. — Mit tett a kivitelező azért hogy védje a tető nél­kül maradt iskolát? — Semmit, akkor már nem is tehetett. Felkészület­lenül és felelőtlenül fogott neki a munkának, ezzel a mostoha időjárás kényének- kedvének dobott oda ben­nünket. Nem volt egy szói ponyvája, vagy fóliája sem, így alaposan tönkrement, használhatatlanná vált isko­lánk épületének egy egész szárnya. Pedig négyszáz­nyolcvan diák elhelyezéséről, oktatásáról kell gondoskod­nunk, minden tenyérnyi helyre szükségünk van. Villany és fűtés nélkül Elmondta még, hogy volt olyan időszak, amikor vödör­számra szedték a vizet a folyosón, a tantermekben. Növelte a bajt hogy beázott és életveszélyessé vált az ugyancsak elöregedett vil­lanyhálózat Áramtalanítarú kellett az iskolát napokig nem volt világítás. Azzal is szaporodtak a gondok, hogy & megbontott kémény miatt be kellett szüntetni a ffi- tést Mit mond a kivitelező? Ádám Jánost, a költségveté­si üzem műszaki vezetőjét kérdeztük. — A szeszélyes nyár, ez esős ősz nemcsak a mező­gazdaságot, a mi munkánkat is akadályozta. Az időjárás miatt egyhónapos munkaki­esésünk volt, olyan harminc nap. amikor embereink bár ott voltak az iskolánál, még­sem dolgozhattak Mindenre nem gondolhattunk... — Legalább a beázástól védték volna az iskolát — Mivel? Sem ponyvánk, sem fóliánk nem volt. Ilyen munka tfz évben egyszer, ha akad, nem nagyon gondol­tunk arra, hogy fóliára is szükségünk lesz. Amikor es­ni kezdett, bajártuk a fél or­szágot, de sehol sem kap­tunk fóliát. Különben is a letakart tetőszerkezeten úgy sem dolgozhattunk volna. Egyébként nem is „csúszunk” nagyon. December elejére a tető be lesz fedve, a hó kö­zepe táján pedig készen le­szünk az egész felújítással. A beszélgetést Tóth Bálint­tal, a nagyközségi tanács vb titkárával folytattuk. — Nem mondhatom, hogy a költségvetési üzem nem készült fel eléggé a munká­ra. A tetőszerkezet bontásá­hoz szükséges darut példá­ul jóval a munkák elkez­dése előtt bérbevették, a jászárokszállási tanács költ­ségvetési üzemétől. Vélemé­nyem szerint az időjárás az oka annak, hogy rosszul si­került e gimnázium fel­újítása* Meghallgattuk, de el nem fogadhatjuk ezeket a kifo­gásokat Az .iskola igazgató­jával értünk egyet Vélemé­nyünk szerint a rossz terve­zés, a felkészületlenség okozta a károkat Ki a fele­lős? Nem hisszük el, hogy csak az időjárás. t A, Nem árulható Előzetes minőségvizsgálat elmulasztása miatt a keres­kedelmi Minőségellenőrző Intézet két termék árusítását ideiglenesen megtiltotta. A Sanyó RM 5320 típusú japán digitálórás hálózati rádióké­szüléket ugyan a KEEMI korábban megvizsgálta, de feltételként szabta meg a készülék URH-sávjának át­alakítását az OIRT normá­ra, s előírta az ismételt mi­nőségvizsgálatot. Az ellen­őrzések ennek hiányát álla­pították meg, s ezért a ja­pán rádió csak az előírt mi­nőségvizsgálat után, s attól függően hozható forgalomba. Nem végezték el a forga- lombahozatal előtt a kötele­ző vizsgálatot azok a válla­latok, amelyek gépkocsiba szerelhető időmérő órákat árusítanak és az érvényes rendelkezéssel ellentétben jótállást sem adnak rá. Ezért á Bally Time elnevezésű 684 és 830 forintos NSZK-im- port időmérő órák árusítását a kötelező minőségvizsgálat elvégzéséig megtiltották­Maoyar —holland mérnöki iroda Az Intercooperation Keres­kedelemfejlesztési RT együttműködési keretszerző­dést, kötött két neves hol­land tervezőirodával. A meg­állapodás szerint rövidesen közös mérnöki irodát létesí­tenek a Közel-Keleten. A magyar és a holland válla­latok együttműködve tervez­nek majd a közel-keleti fej­lődő országok részére út- és vasútvonalakat, kórházakat, iskolákat és más középüle­teket. Az egjnittműködésben részvevő MEDICOR a na­pokban már megkapta első ajánlatát egy iráni cégtől 600 ágya* kórház létesítésére. Változó cigánysors Megindult Tiszaföldvároa is az évszázados múlt föl­számolása. A fejekben és a putrikban egyaránt. A fejek­ben, ahol megfogalmazódott a szebb, a jobb iránti igény. A munka iránti igény és a boldogulás lehetősége, ^ól emlékeztette a változást a kiállított két tabló, mely egymás mellett mutatta put­rit, a szabad tűzhelyet a ron­gyos ruhákat és a kétszobás, hűtőszekrényes, háztáji ái- lattartásos cígányéletet Ezt a.t utóbbit már nem ÜS7 te­kintik a telepiek sem, mint valami kiváltságot, mint va­lami elérhetetlent. Inkább úgy, mint egy értelmes mun­kásélet eredményét. Hozzá­szólásaikban erősen hangot is adtak ennek. Él és mun­kálkodik bennük az elsza­kadási vágy a megszokottól, még akkor is ha ez gyakran csak szavakban jut kifeje­zésre és nem mindig tettek­ben. ölem panasznap volt Sok gondjukat, problémái­kat felsorolták. Szinte egy­más szavába vágtak. Nem azért, mert türelmetlenked­tek. hanem mert érezték a törődést. Bíztak abban, hogy nem öncélú ez az összejöve­tel. Egyikük így fogalmazott: „Csak ez a rendszer törő­dik a cigányokkal.” Tüzelő­gondokat soroltak1 fel, a sok gyermek miatti gondjaikat említették. A ruházkodás, a nevelés problémáit. A szülői felelősséget, az iskolába já­rást! Kértek segítséget az orvostól, a tanácstól S nem ingyen, mintegy nekik ter­mészetesen járót kérték eze­ket. hanem azonnal hozzá­tették: dolgozni akarnák, mert tudják, hogy az állam kasszája sem kimeríthetet­len. Ami teljesíthető Tiszaföldváron a lakosság elenyésző része cigány. Mint­egy 150—200 a közel tizen­háromezer lakosból. Ma már alig 4—5 család él a tele­pen. Elsősorban az ő hely­zetük szorul javításra. A nagyközségi tanács és a társadalmi szervezetek sokat tettek eddjg is értük. Most sem ígértek felelőtlenül sem­mi olyat amit ne tudnának teljesíteni. Eddig is tetemes segélyt kaptak a rászorulók. A gyermekeknek ruhát ad­tak, napközi otthonba és in­gyen étkezéshez jutottak, ígéretet tettek arra. hogy egy magányos beteg idős asz- szonynak, ha 6 is akarja, beutalót szereznek az új- szászi gondozóba Támogat­ják az OTP-s lakásakciót is. I K Bizieten fránya egy népség vagyunk ml, kétlábon, vagy négy keréken gördülő köz­lekedők! Még csodára is képesek vagyunk. Dömperek, úthengerek között, békés egy­más mellett élésben kocogunk gyalog, vagy személyautón — senkinek sem sür­gős. Udvarias a gyalogos, előzékenyek, In­teget az autós, s mindenki mintha jobb kedvű lenne egy kicsit. Még csak kóstolgatjuk, próbálgatjuk az új utat Szolnok belvárosában. De jó lenne, ha ilyenek maradnánk akkor is, amikor elkészül, amikor átadjak. —t—p — Címeres rézcsengő — „nyokliteres” ko!ompok Házi múzeum Jászberényben A főút forgalmának zaja nem kerüli el, mégis meg­hitt hangulatot áraszt a Zol­tán utca. Ebben lakik Uzel- mán Imre, akiről Jászbe­rényben sokan tudják, hogy gépfűrésze«, de kevesen, hogy lakása ritka gyűjteményt őr­ző házi múzeum. Gépfűrészével sok helyen megfordult már. Az első réz­csengőre egy idős ember ud­varán figyelt fel. Az aján­dékba kapott csengőt akkor még csak mint kuriózumot vitte haza. Így volt a máso­dikkal, a harmadikkal is, egészen addig, míg egy „öt­literes” öblös hangú kolomp- ra akadt Akkor ébredhetett fel gyűjtő szenvedek’«, mert attól kezdve a íafűrészelés után fészerek lomjai között, és poros padlásokon kuta­tott kolompokat és rézcsen- góket keresve, így gyarapo­dott az évek során a gyűj­temény. Házi múzeumát már ötven különböző hangú és méretű rézcsengő díszíti. Többnek csak a neve csengő, hiszen méretűket és súlyukat tekintve kisebb rézharang­nak is beillenék. A régi nagygazdák lakodalomba, vagy vásárba menet ezeket a csengőket akasztották lo­vaik nyakába. Ritka példá­nya a gyűjteménynek az a két és fél kilós különleges ötvözetű csengő, amit 6 da­rab domború* Kossuth-címer díszít. Gazdagodott az évek során a kolompgyűitemény is. A kovácsolt vaspolcon egymás mellett sorakozik a 8 lite­restől az éppen csak a gyű­szű nagyságúig, több mint 30 kolomp. Ezek között is van. ritkán látható érdekesség. Egy kolompnak vélt és so­káig annak is használt pél­dányról kiderült hogy 1860- ban, Bécsben készült fém vadászpohár. Ritkaságszámba menő da­rab az a 35—40 kilós ló~ béklyó^ amit 1867-ben Tóth Lajos jászapáti kovácsmes­ter készített vasból, és ami­nek furfangos zárószerkezete felér egy mostani yerthedm- zárraL Mit ígér a televízió a jövő hétre? Jubilálnak az „ü'erní bankok” Húsz évvel ezelőtt alakul­tak meg országszerte az első „üzemi bankok1' — a Köl­csönös Segítő Takarékpénz­tárak, közöttük a szolnoki Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat­nál, a jelenlegi FÜSZÉRT- nél is. Aztán a következő években sorra a többiek, a törökszentmiklósi Mezőgaz­dasági Gépgyárban, a szol­noki Cukorgyárban és szá­mos más üzemben. Ma már Szolnok megye 151 KST-jébea több mint 22 ezer munkás és tisztviselő gyűjti évente a havi megta­karított forintjait. Többsé­gük az év vége felé — a té­li és ünnepi kiadásokra — kéri vissza pénzét. Néhány nappal ezelőtt megyeszerte megkezdődött az őszi lejára­tú KST-k visszafizetése. Így Szolnokon a Gyógyszertár Vállalatnál, Kunszentmár- tonban a Beton- és Vasbe­tonipari Művek gyáregységé­nél, a szolnoki Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Üzemnél is. Visszafizetésre készülőd­nek a martfűi Tisza Cipő­gyárban, a megye legna­gyobb KST-jében is, ahol az elmúlt befizetési időszakban 1700 dolgozó mintegy 5 millió forintot gyújtott ösz- sze, s kap vissza még ebben a hónapban. November 12-én, kedden az Ölotn betűs vallomások cí­mű sorozatban Bajor Nagy Ernő, a Szabad Föld rovat­vezetője vall az újságírói hi­vatásról, beszél újságírói pá­lyájáról. November 23-án, szerdán a Nyitott könyv sorozat Vészi Endre Tériszony című köte­tét mutatja be. A novellás kötetből a címadó elbeszélés kerül képernyőre. A történet főhőse egy filmrendező, aki úgy érzi, hogy alkotói zsák­utcába jutott és valóság-fel­fedező útra indul egy mun­kásszállásra. Ezt követően a Csehszlovákia—Svédország jégkorongmérkőzést közvetí­tik — felvételről. November 14-én, csütörtö­kön A tavasz 17 pillanata című magyarul beszélő szov­jet filmsorozat 7. része után a Teleszubjektív második adását sugározzák. A mű­sor programjából: középisko­lai katonai kollégium Eger- ber; az NDK-ból érkezett fiatalok munkába álláka az Ikarusban; együttműködési össz-európai tanácskozás Ba­latonalmádiban — a DÍVSZ VB ülése előtt; bemutatjuk testvérszervezetünket, % Komszomolt A 2. műsorban Huba- Miklós Színház « cethal hátán című drámáját láthatják a nézők a Nemzeti Színház előadásában felvé­telről. November 15-én, pénteken a Hazai esték című sorozat­ban Békéscsaba és Hajdú­böszörmény vetélkedőjére ke­rül sor. A 2. műsorban a Kezdőkör vendégei Milován Ildikó vegyésztechnikus, or­szággyűlési képviselő és Kő­műves László vasesztergá­lyos. November 15-án, szomba­ton a Filmek — filmtörténet sorozatban Dovzsenkó 1930- ban készített némafilmje, -4 föld kerül képernyőre. A rendezőnek ez az alkotása a világ legjelentősebb 12 film­je. a „Brüsszeli 12” egyike. Este A rosszhírü háziasszony című magyarul beszélő ame­rikai filmvígjáték és a. Ki­csoda — micsoda? legújabb adása ígér kellemes szórako­zást November 17-én. vasárnap délután a lubileumi nemzet­közi asztalitenisz verseny egvéni döntőiét közvetítik a budapesti Sportcsarnokból. Este a Nemzeti Színház elő­adásában felvételről sugá­rozzák Madách Imre—Ke- resztúry Dezső: Csák vég­napjai című drámáját, 4 „Cigányéletei élünk, ért kár tagadni.” — ..Nem va­gyunk rászorulva a segélyre, ha dolgozunk.” — „Gyűjtöt­tük a pénzt, be tudunk fi­zetni a lakásra.” — „Óvo­dai hely kellene a gyere­keknek, mert mind a ketten dolgozunk.” Ezek és ehhez hasonló mondatok hangzot­tak el a tiszaíöldvári cigány­a rí lríá+rvw Munkával elérhető Kóstolgatjuk, próbálgatjuk

Next

/
Thumbnails
Contents