Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-10 / 263. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. november 10. Laboratórium a munkásvédefemért A SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézete ói laboratóriummal bővült. — Számos jól felszerelt, minden idényt kielégítő laboratórium áll az intézet munkatársainak rendelkezésére, hogy kísérleteikkel meghatározzak a teghatasosabb munkavédelmi eszközöket Nagyobb megbecsülést a többgyermekes családoknak Köstnűveledés as alföldi olajiparban Jegyzet egy párt bizottsági ülésről AZ ALFÖLDI Olajipari Napjainkban megyénkben Is sokakat foglalkoztat népességünk gyarapodása. Az ezzel kapcsolatos célkitűzéseket és intézkedéseket — népesedéspolitikai feladatoknak nevezzük. A tanácsok és más állami, társadalmi szervek eddig is sokfelé gyakorlati intézkedést tettek a nagycsaládosok, valamint a gyermekeiket egyedül nevelő szülő gondjainak mérséklésére, problémáik megoldására. A többgyermekes családok helyzetéről tárgyalt legutóbb Szolnok megye Tanácsa is. Az előterjesztéshez igyekeztünk sokféléi tapsztalatokat gyűjteni, öröm számunkra, hogy bárkihez fordultunk, mindenki arról számolt be vagy tájékoztatott, hogy mar eddig is jelentős intézkedéseket tettek és eredményeik számba vehetőek. A népesedés alakulásának társadalmi jelentősége közismert. A népesség növekedését, kor szerinti összetételét több tényező befolyásolja. De közvetlenül a család létszáma hat a népesedésre. A társadalom számszerű növekedése a három, vagy többgyermekes csaladok számának gyarapodásával jár együtt. Előzetes tájékozódásunk során azt tapasztaltuk, hogy a nagyobb létszámú családok száma Szolnok megyében ijesztően csökkent és még 1973. évben is. Meg kell jegyezni azonban, hogy ebben az évben már a születések száma örvendetesen növekedett. De a gyermekek túlnyomó többsége első, vagy második gyermekként született. Vagyis tovább ugyan nem csökkent a többgyermekes családok száma, de sajnos nem is növekedett. • Fontos társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy ez a helyzet az ellenkezőjére forduljon, ez viszont csak akkor lehetséges, ha a társadalom egészének tisztelete és gondoskodása, szeretete veszi körül a többgyermekes családokat. A szocialista társadalomnak sajátja, az emberi érzések egyik legnemesebbje: a gyermekszeretet, a gyermekekről való gondoskodás. Társadalmunkban az embernek nem lehet egyedüli célja az anyagi javak gyűjtése. Ez csak eszköz ahhoz, hogy a családok, az emberek életkörülményei fokozatosan jobbak legyenek, s ezzel együtt javtfljon az egymás iránti figyelem; és társadalmunk egyre inkább szocialista életközösséggé vájjon. E témával kapcsolatosan szólni kell a gyermekszeretetről. Ugyanis a sokgyermekesek körében többször szóba került, hogy bár társadalmunk figyelmesebb a gyermekek iránt, mégis ők úgy érzik, hogy nem egyszer megkülönböztetésnek, vagy éppen megszólásnak vannak kitéve. A megyében az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek széles körű és eredményes munkát folytatnak azért, hogy a gyermekekről gondoskodjunk. Intézményeink jól szervezettek és jelentősen hozzájárulnák a gyermekneveléshez. Sajnálatos azonban, hogy még elég sok azoknak a száma, akiket nem tudunk elhelyezni gyermekintézményeinkben és ezek között nem egy éppen a többgyermekes családokhoz tartozik. Ezen változtatni akarunk éspedig úgy, hogy gyermekintézményeink igényeik szerint minden többgyermekes család gyermekét felvegyék. A gyermekintézményekben dolgozóknak szép kötelessége, hogy különleges szeretettel segítsék azoknak a gyermekeknek a fejlődését, akik erre családi körülményeik miatt rászorulnak. Tanácsunk is figyelmébe ajánlja, különösen az általános iskoláknak, hogy további erőfeszítéseket tegyenek annak érdekében, hogy a nagyobb családok gyermekei megfelelő időben végezzék el az általános iskola 8. osztályát, s továbbtanulásra való felkészítésük is fontos hivatása iskoláinknak. A gyermekekről való gondoskodás nemcsak anyagi kérdés. Elengedhetetlenül szükséges, hogy az egész társadalom figyelmesebb legyen a gyermekek iránt. Megértő, okos szavunk legyen hozzájuk. A megyei tanács szükségesnek tartotta hangsúlyozni — kívánatos, hogy bővüljön azoknak a köre, akik megfelelő 'felelősséggel és szeretettel foglalkoznak a nagycsaládosok ügyével. Mint minden feladatnak, ennek is megvannak a maga emberi vonatkozásai. Ha valahol, akkor itt fontos, hogy ne várjuk meg. míg gondjaikkal, problémáikkal hozzánk fordulnak, hanem mi meni Jünk a gondok eflébe. Tartsuk számon területünkön a nagycsaládosokat és igyekezzünk részükre időről- időre segítséget nyújtani. Minden helyi tanács megértéssel kezelje és lehetőségeihez képest a legsürgősebben oldja meg lakásproblémáikat. Szinte minden nagy családra ráfér, hogy gyermekei vagy gyermeküdültetésben vagy az égés? család üdültetésben vegyen részt meghatározott időközönként Közismert, hogy a szakszervezetek ezért már tettek lépéseket. Kívánatos, hogy a tanácsok, a vállalatok, a szövetkezetek és az oktatási intézmények is csatlakozzanak hozzájuk. A napirend előkészítése idején sok és igen szép példáját láttuk annak, ahogyan a yállalatok, szövetkezetek a saját sokgyermekes dolgozóikról gondoskodnak. Sajnálattal tapasztaltuk azonban, hogy még nem mindenütt elég figyelmesek a nagycsaládosok iránt. A megyei tanács hangsúlyozta és kéri a vállalatok, szövetkezetek vezetőit, hogy az év minden szakában kísérjék figyelemmel és megfelelő gondoskodással vegyék körül a nagycsaládos dolgozóikat. S ne csak azt tegyék meg, ami törvényadta kötelességük, hanem éppen az emberi szempontok figyelem- bevételével, ennél többet. Az emberek életét keseríti vagy örömét gyarapítja a munkahelyi közszallem, ahogy körülvesszük azokat a dolgozótársainkat, akik a népesebb családjuk révén az örömök mellett sok nehézséggel is küzdenek. Ezért mindannyiunk kötelessége, hogy megfelelő szeretettel és megértéssel legyünk a többgyermekes munkatársaink iránt. Ha valamilyen feladat, úgy a nagycsaládosokkal való törődés feltétlenül igényli, hogy a területileg illetékes tanácsok, a társadalmi és tömegszervezetek, a gazdasági szervek egybehangoltan cselekedjenek, mert az erőfeszítések így jobban meghozzák a kívánt eredményt. Biztosak vagyunk benne, hogy a jövőben is nagyobb figyelmet fordítunk e fontos társadalmi feladatra. Sípos Károly a megyei tanács elnökhelyettese Pártbizottság a közelmúltban napirendre tűzte az alföldi olajipar közművelődési helyzetét — hangsúlyozva, hogy a közművelődés világnézetet, életmódot, magatartást, erkölcsöt alakitó tényező, hozzájárul a közösségi szellem. a közéleti aktivitás kibontakoztatásához, a szocialista embertípus kialakítását szolgálja. Az Alföldi Olajipari Párt- bizottság megállapította, hogy ennek ellenére szemléletbeli gondok is gátolják a közművelődés hatékonyságát. Még a vezetők körében is előfordul a művelődés lebecsülése. Közülük néhánvan csak a termelést tartják fontosnak, s nem tekintik munkaköri kötelességüknek a tanulási. művelődési igény felkeltését és kielégítését. Az energiamérlegben a szénhidrogének arányának iavítását az olajipar törzsgárdája mellett a munkássá válásban, s az általános ismeretek elsajátításában egyaránt kezdeti fokon álló dolgozókkal kell elérni. Az iskolázottsági szint növekedése, a,z üzemi szakmai képzés és továbbképzés, s a felnőttoktatás természetesen jótékonyan hatott az olajipari dolgozók általános és szakmai műveltségére is. 1985-ben például az olajbányászod 35 százalékának nem volt meg az általános iskolai végzettsége. Ez az arány 1974-ben a Nagyalföldi Kutató- és Feltáró Üzemnél 30, a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő - Vállalatnál pedig 18 százalékra csökkent. Ebből is kitűnik, hogy a termelő vállalatnál az állandó munkahely jobb lehetőséget teremt a törzsgárda kialakításához, míg a fúrási ütemnél a vándorlás a közoktatást. közművelődést is gátolta. Az olajipari munkásállomány általános műveltségi szintjének emelése két évvel ezelőtt vált intenzívebbé. Az olajbányászok száma mind az általános iskolai, mind a középfokú oktatásban megnőtt. Most például kétszáz munkás tanul közülük középiskolában. Gondot jelent, hogy néhány munkahelyi vezető — mivel előttük sem az általános, sem a Tavaly még a gödöllői Agrártudományi Egyetem rádióstúdiójának lemezlovasa volt Kormos Gyuri, ő csinálta a könnyűzenei műsorokat. Most negyedéves, ebben a tanévben x már komolyabb dolgokra adta a fejét. Átnyergelt a lemezlovas. Karcagon Ui- állításszervezőkent járt. A múzeumban ültünk le beszélgetni. — A lemezlovaglást fölcseréltem a nyelvi kollégiummal. Nyolc éve tanulom az angolt, nyelvvizsgára készülök. Az egyetem Szolnok megyei klubjában is sokkal többet dolgozom, mint azelőtt. Most például a Nagykunság népművészetéről szervezek a klubunkba egy kiállítást. Hamarosan Karcagra látogat az egyetem Szolnok megyei klubja: a Nagykunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége hívott meg bennünket. — Ezek szerint élénk kapcsolat van a klub és a szakmai műveltség emelésének nincs becsülete — gátolja a tanulást. A pártbizottság állásfoglalása szerint az ilyen jelenségek ellen határozottan fel kell lépni. Az utánpótlás biztosítása érdekében évente nyolcvan- százhúsz fiatallal kötnek tanulmányi szerződést, biztosítanak ösztöndíjat számukra. Sajnos, a végzettek jó része — nem utolsósorban a rossz bánásmódra hivatkozva — elhagyja az olajipart EZT A FOLYAMATOT ellensúlyozza, hogy a rendszeres szakmai képzés és továbbképzés eredményeként javult a munkásállomány szakmai műveltsége. Az NKFV-nél például 1965-ben a munkásállomány 21 százaléka segéd. 44 százaléka pedig betanított munkás volt. 1973 végére a segédmunkások aránya 7 százalékra, a betanított munkásoké pedig 43 százalékra csökkent. Az NKFÜ-nél a kedvezőtlen körülmények ellenére is csökkent a segéd-, illetve a betanított munkások aránya (19 százalékról 8-ra, illetve 31 százalékról 24-re) és 50 százalékról 68-ra nőtt a szakmunkások aránya. A pártszervezetek tevékenységének eredményeként a munkások politikai képzettsége számottevően gyarapodott az utóbbi években. Az Alföldi Olajipari Párt- bizottsághoz tartozó területen évente tizenöt-húsz fizikai dolgozó végzi el a mar. xista—leninista középiskolát, s évente két-három munkás kezdi meg' tanúltháriyáit az esti egyetemen. Figyelemre- méltóan javult a munkások aránya a párt- és a szak- szervezeti oktatás egyéb formáin is. A fejlődés ellenére sem lehet azonban kielégítőnek tekinteni a munkásállo- mány többségét kitevő fúrómunkások politikai képzettségét. A pártbizottság állás- foglalása szerint alapvető feladatként kell kezelni az alaptevékenységet folytató munkásállomány politikai ismeretének gyarapítását. A pártbizottság mérlegelte az olajipari műszaki értelmiség helyzetét is. Az NKFV- nél 1965-ben negyvennyolcán, 1973-ban pedig kétszázhar- mincketten rendelkeztek egyetemi, vagy főiskolai bimegye között. — Tíz megyének van klubja nálunk, de a Szolnok megyei a legaktívabb. A megyéből sokan törődnek velünk, segítenek minket. Őszintén föltárják a problémákat is, mire számíthatunk ha idejövünk dolgozni — és ez az őszinteség nagyon vonzó. Kapcsolatunk rendszeres. Beszéltek velünk az elhelyezkedési lehetőségekről, tájékoztattak bennünket a tájegység mezőgazdaságáról. A klub tagjai októberben megismerhették a Tisza ll. vízlépcsőt, a karcagi Május 1. Tsz és Lenin Tsz munkáját is. Segítettük az idei nehéz betakarítást, dolgoztunk a földeken. A 116 klubtag a közeljövőben találkozik két éve nálunk végzett, és Szolnok megyében elhelyezkedett szakemberekkel. Alaposan megfaggatjuk majd őket. ősszel nyílik még egy, a Jászságot bemutató kiállítás is, de pélzonyítvánnyal. a fúrási üzemnél százharminc diplomás van. Ilyen értelmiségi létszámnál ioggal elvárható, hogy az eddiginél többen és szélesebb körben bekapcsolódjanak a munkásművelődés segítésébe, törlesszenek abból, amivel a társadalom segítette őket tanulmányaik során. Jelenleg néhány felsőfokú képzettséggel rendelkező műszaki nem végez olyan közművelődési munkát szakmai és egyéb ismeret- terjesztést, tudatformálást — ami a szocialista értelmiségtől elvárható. Mind a termelő vállalat, mjnd a fúrási üzem igyekszik tanulmányi ösztöndíjjal is. gyarapítani szakembergárdáját. Sajnos, igen gyakori a diploma megszerzése utáni szerződésfelbontás, aminek az olajipar látja kárát.* Nem mindig az kapja tehát az ösztöndíjat, aki legjobban megérdemli. Ezért is helyes, hogy a vállalati, illetve üzemi dolgozók felsőfokú képzését támogatják. Pillanatnyilag hatvannégyen tanulnak így az alföldi olajiparból-. A pártbizottság helyeselte ezt. ugyanakkor állást foglalt az ellen a szemlélet ellen, amely előnyben részesíti a szakmai képzést, de nem fordít kellő figyelmet a politikai és az általános műveltség növelésére. Néhányan ugyanis nem látják be, hogy a nem kifejezetten szakmai képzés is hatással van a munkavégzésre. AZ ALFÖLDI Olajipari Pártbizottság gondosan elemezte a közművelődést a nők és a fiatalok körében, értékelte az üzemi lap. a Kőtövis együttes, az ifiúsági klub, a könyvtárak, egyszóval mindazon szervek és intézmények szerepét, melyek kihatással vannak az olajiparban a közművelődésre és megfelelő határozatokat hozott. Summázni ezeket így lehet: csak egységes értelmezéssel és közös cselekvéssel. összehangolt munkával lehet eredményeket elérni a szocialista közművelődésben. E feladat megoldásában kimagasló szerep hárul a párt- szervezetekre és a gazdasági vezetőkre. S. B. dául a jászberényi Hűtőgépgyárat külön is bemutatjuk. Szolnok 900. évfordulójára is kiállítást rendezünk. Szóval mozgalmas itt az élet, ezért is szeretem ezt a klubot. — Mi köti még a klubhoz, a megyéhez? — Karcagi vagyok. Ösztöndíjasa lettem a karcagi Május 1. Tsz-nek, itt voltam gyakorlaton is. Ide jövök majd dolgozni. ~~et- szik ez a szövetkezet, nagyon megfogott ahogyan törődnek az emberekkel, nagyon magasszintű a gépesítettség, a munkaszervezés. őrömmel jövök ide, remélem, hogy nyelvtudásomnak is hasznát veszik majd. Egyre több gödöllői diák készülődik Szolnok megye termelőszövetkezeteibe, állami gazdaságaiba. Abban, hogy enyhülni fognak szűkebb hazánk szakembergondjai, része van az egyetemen tavaly létrehozott klubnak is. — körmendi — j Kormos Gyuri átnyergelt
