Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-27 / 277. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. november 27. Először nyomtatásban Átadjuk a stafétabotot.,. Sándor Pál: polgári forradalomtól a proletárforradalomig” Az 1918-ag polgári demokratikus forradalom és a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulóján, 1968. november 22-én, az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem kibővített, ünnepi tanácsülésén Sándor Pál egyetemi tanár mondott beszédet. Az egyetem Universitas Együttesének egyik tagja — a professzor kérésére — Verseghy Ferenc Marsziliai ének-ét szavalta el. Az ezt követően elhangzó beszéd pedig szolnoki emlékek felelevenítésével kezdődött. Vallomástétel volt ez arról, hfigy a hatvanhét esztendős tudós számára még mindig milyen élő és ható emlék volt — és maradt élete végéig — a szolnoki dicsőséges 134 nap. „A polgári forradalomtól a proletár forradalomig” címmel tartott ünnepi megemlékezés szövegének kéziratát is Sándor professzor özvegye bocsájtotta a Szolnok megyei Néplap rendelkezésére. Az immár több mint fél évtizeddel ezelőtt elhangzott beszéd szövege rövidített formában — először lapunkban jelenik meg nyomtatásban: A költemény, Sz’btria száguldó tankja amely az imént elhangzott, Verseghy Ferenc Marsziliai éneke, a francia forradalom dalának, a Marseillaise- nek első magyar fordítása, amelyet a költő a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője. Hajnóczy felszólítására készített. E verséért és a forradalmi katekizmus terjesztéséért a Martinovics- per egyik fővádlottjaként halálra ítélik, majd a halálos ítéletet kegyelemből bizonytalan ideig tartó börtönbüntetésre változtatják. Közel kilenc évet tölt Kufstein, Graz és Spielberg várbörtöneiben és utolsónak szabadul a fogságra ítéltek közül. Verseghy Ferenc szobra ma is ott áll a Ti&za-parti város parkjában, szemközt vele a gimnázium, amelynek egyik-másik tanára ébren tartotta és ápolta a forradalmi szellemet, és átadta nekünk, tanítványainak, örökségként. De tudatosította és erősítette a forradalmiságot a gimnázium lépcsöházát. díszítő . hatalmas festmény is, amely Damjanich vörössip- kásainak 1849 március 5-i, a fehérkabátos osztrák ármádia felett aratott győzelmét a Verseghy Önképzőkör is. A Nyugat kicenzúrázott versei levélben, gépírásos formában jutottak el hozzánk, és szavaltuk Babits elkobzott versét, a Húsvét előtt- et, Ady Krónikás énekét, a Proletár fiú versé-t és más verseket. Kezdtünk bejárni a munkásotthonba, és olvastuk a munkáskönyvtár kék füzeteit, a Bér. ár. profit-ot, a Kommunista Kiáltvány-t, a Tudomány és Munkásságot. S mire végre csakugyan lehulltak a acgy évvel korábbra ígért falevelek, a diadalmas ősz már nem ért bennünket váratlanul. A nyolcadikos gimnazisták még valahol az olasz fronton áldoztak vitám et janguinem a Habsburg monarchiáért, mi kisebbek. azonban, akikre még nem került sor, és akik akkoriban önkéntes tűzoltóként szolgáltuk a hazát, amikor meghallottuk, hogy Pesten győzött az őszirózsás forradalom, felöltöttük tűzoltó egyenruhánkat, de a baltát és övét Frommer pisztollyal vagy Manlicher puskával cseréltük fel. hogy fegyverrel biztosítsuk a nagy őrségváltást. Őriztük a hidakat, a postaépületet, a városházát, megakadályoztuk a kezdődő fosztogatásokat, hogy megóvjuk a forradalom tisztaságát a zavarosban halászóktól. az alvilágiak felszínre kerülésétől. A zsúfolt vagonokban és a vagonok tetején a frontról hazazúduló katonákat étellel, itallal fogadtuk az állomáson, a betegeket és fertőzötteket leszedtük a vonatról és beszállítottuk őket a kórházba, a részegektől elvettük a rumos kulacsot és a fegyverüket: egyszóval, azon iparkodtunk, hogy a forradalom ne sülyörökiti meg S nem messze innen, a Zagyva torkolatánál áll Damjanich fehér lovasszobra. mögötte pedig, a Művésztelep bejáratánál magasodik a vártorony, befalazva kőkockák közé néhány ágyúgolyó, a diadal néma tanúi. Ilyen környezetben nőttünk fel és a háborús évek mindennapi nyomorúságában vágyva vágyódtunk vissza azokba a történelmi időkbe, amikor hősök születtek és a világszabadságért vállaltak szenvedést és halált. Pedig ebben az időben érlelődött már az a nagy forradalom amely mellett szinte eltörpült minden más történelmi esemény, és amely nemcsak új lapot, hanem egészen új fejezejet nyitott az emberiség történelem- könyvében: az orosz forradalom. Lélegzet-Visszafojtva figyeltük az eseményeket, és a hamis, torzító híreken keresztül is éreztük, hc^v új, döntő fordulat előtt adunk. Napról napra úi neveket hallottunk, mint Kerenszkij, Trockij, Lenin és úi fogalmakkal ismerkedjünk meg: szociálforradalmárok, anarchisták. .mensevikek, bolse- vizmus. szovjetlyedjen anarchiába, hanem az új rend megalapozója legyen. S ennek az új rendnek a körvonalai napról napra i°h- ban kibontakoztak. A diáktanács, amely mér az első napokban szűknek érezte tevékenysége számára az iskola falait, megtalálta az utat az ifjúmunkásokhoz, a szervezetek egyesültek, és fizikai ( és szellemi ifjúmunkások — ahogyan akkoriban S zeretnél-e méltatlanul elfelejtett lenni? — kérdezte tőlem Po- vázsai és tekintetében több volt a biztatás, mint a kérdés. — Hogy micsoda szeretnék-e lenni? —■ hüledeztem, nem értve sem szót, sem tekintetet. — Eh, de nehéz felfogású vagy! — horkantott most már mérgesen Povázsai Alfonz irodalom esztéta és mű- kritikus. — Azt kérdeztem, hogy akarsz-e méltatlanul elfelejtett lenni, vagy sem?... Látom nem érted, mit akarok ... Hiába, mindig nehéz felfogású voltál... Ezt majd azér t. ha kötélnek állsz, nem szabad a későbbiekben megemlítenem ... — Állj. állj! Minek kell kötélnek állnom. mit kell neked majd elfelejtened, ha engem is elfelejtenek? — Ez az éppen, hogy elfelejtenek, méltatlanul felejtenek el. de én felfedezlek ... Ez a lényeg kisfiam — vi- dult fel Povázsai. azt hívén, hogy értem is vidulása indítékát ... — Nézd Povázsai, lehet, hogy én valóban nehéz felfogású. sőt ostoba ember vagyok ... Az is lehet, hogy méltatlan vagyok, meg elfelejtett, sőt még az is, hogs. neveiíük magunkat — vállvetve küzdőitek az igazi célért, a szocialista forradalomért. De mtííkezdődött a harc a munkásság soraiban is. Előbb csaíc a Nemzeti Szálloda nagyciKrmében may! a munkásottbionban később pedig a. hahaftnas Kossuth téren, egyre jiöivekvő tömegek jelenlétében: és aktív részvételével zajlottak le a viták a pesti kiküldöttek, a szociáldemokrata Vincze Sándor és a kommunista Vágó Béla (között. És 1919. március 15r-én — amikor nemsokára fegy fél évszázada lesz. hogy qgyanígy a pódiumon álltam, mint most az ünnepi beszédben a Rabok tovább nem leszünk-et felváltotta a Föl föl, ti rabjai a földnek. S amikor néhány nap múlva Budapesten, a gyűjtőfog- házban a kommunista és szociádemokrata pártok vezetői aláírták az egységokmányt, amely kimondta a két párt egyesülését, a hatalom átvételét, a proletárdiktatúra kikiáltását, akkor a mi szőkébb hazánkban, Szolnokon nem volt ki kivel egyesüljön. A munkásság, a vasutasok, a fűtőháziak, a vasúti műhelyek, a fűrésztelepek, a cukorgyár és a többj üzem dolgozói akkor már egységesen a kommunista párt szervezeteit alkották. I évedének és hibák ellenére sincs miért szégyenkeznünk. A történelmi igazság mindig sokkal tanulságosabb és jobban előkészíti a iövőt, mint bármiféle tetszetős kombináció. És bárhogyan alakult is az egyes emberek sorsa, magának a forradalmi nemzedéknek egészében olyan kivételes szerencse jutott osztályrészül, amilyent kevés más korszakbeli nemzedék érhetett meg--... História est magistra vitae — tanultuk Verseghy Ferenc szobrának árnyékában, és nincs okunk, hogy a latinok bölcsességének ellent mondjunk. Hiszen az 1918— 19-es forradalmak és a félévszázados kommunista párt története olyan tanulságokat rejt magában, amelyeket alaposan át kell gondolnunk, magunkévá tennünk, meg kell szívlelnünk, s akkor legyenek bár viszonyaink, — ahogyan ma divatos hirdetni — akármilyen bonyolultak is. többé nem tévelyedhe- tünk el... (Folytatjuk) te engem majd megtalálsz ... Ami nem nagy kunszt, mert éppen veled szemben állok... De, ha nem beszélsz azonnal értelmesen és világosan. a leghatározottabb mértékben belédrúgok... Itt és azonnal. Hogy elfelejted tőle, hogy mit felejtettek el rajtam ... — Mindig ilyen brutális alkat voltál — mért végig hidegen, aztán töprengve gyorsan hozzátette... — Persze, ezt sem szabad majd megemlítenem a későbbiekben ... Jó. jó. csak ne közeledj, elmondom, miről van szó. Írtál te valamikor verset? Persze hogy írtál, ne is mondd. Mindenki írt verset. pont te ne írtál volna... Elfelejtette e kor, e nemzedék, hogy írtál verset? Persze. hogy elfelejtette ... Hála isten, mert én még emlékszem, hogy milyen rettenetes verseket írtál... Na- mármost... Ahol valaha fafu ál(t 1941 június 23-án azt suttogták, egy német tisztet megölt valaki a közelben. És még aznap lecsapott egy büntetőkülönítmény a falura, A litván Ablinga volt az ■ első szovjet falu, amelyet porrá zúztak a háborúban. Aznap lakodalmat akartak ülni. A vőfény elővezette a jegyeseket, egy hegedűs ugrált körülöttük (így volt szokás). Akkor érkezett a büntetőosztag. Harminc évvel később egy napon fejszés emberek gyülekeztek a valahai falu helyén. Litvánia különböző falvaiból és városaiból való .mesteremberek voltak. V. Mfjoras szobrászművész ültette a fejükbe a gondolatot, és most megérkeztek. Nekiláttak és csak úgy égett a kezük alatt a munka. Mi-f nyáriasra fordult, harminc faragott szobor emelkedett az ég felé. Az egykor agyonlőtt lakosokat' ábrázolták. Az ablingai em'ékmű nem mindennapi alkotás hiszen minden szobrát néni "iragók alkották. Hozzá kell tennünk, hogy nem is igen vetették alá magukat valami "gységes művészeti irányításnak, hanem mindewik a maga szakállára do’ffozott. Rögtönöztek: %gy-egv litván naraszttínus vonásait keresték emlékezetükben és faragták fába. , A szobrok eléggé elütnek egymástól. Az egyiken szülők és gyermekük a hiábavalóság kétségbeesésével óvják egymást a szörnyű haláltól. A közvetlenül a tragikus figurák mellett jelképszobor áll: roppant sas — a náci birodalom szimbóluma — csap le egy kérges tenyérbe hajló asszonyfőre. A jegyespár szívhezszóló figurái (alakjukat menyegzői virágfűzér láncolja szorosan össze) közelében dekorativ szobor emelkedik, monumentális oszlop. Körös-körül, bárhonnan közeledjünk, lányka- és fiúarcok néznek belőle ránk. Így áll ott: ar- . cokkal körülfonva. Egy másik szobor a vőfélyt támasztja fel. Ha figyelmesen nézünk faragott arcába, a derűs paraszt tekintetéből mintha zavart izgalom csapna elő. Arcának pillanatképe fölidézi a mókáskedvtől a tömegmészárlás tudomásulvételéig vezető egész utat. Bármennyire elüssenek is egymástól a szétszórt cso- portozat szobrai, a fa-em- lekmü egésze mégis valami lényegi egység hangulatát kelti. A litván falvakban a faragásnak sok nemzedékes múltja van és minden alkotó képzelet — e közös hagyományokon keresztül — közeli rokon. Az ablingai emlékmű eggyéolvad a tájjal, amelyben áll. A szántókkal, a horizontnál kékbe hajló erdőkkel, a raboruló égbolttal. — Na mármost... — Ne szólj mindig közbe, most jön az irodalmi üzlet... Te, aki verset írtál egykoron, méltatlanul el vagy fe-. lejtve. Érded? Méltatlanul — tagolta, mint hülye gyereknek a tanitónéni az ábécét... — És én, Povázsai Alfonz irodalmi esztéta és műkritikus, kibányászlak a méltatlan feledés homályából. Költészetedet újból közkinccsé teszem ... — De Povázsai. hát nem te mondtad, hogy vacak és kibírhatatlan verseket írtam és ... — Írtál. Múlt időben. És, ha ma is írnál, a kutvának sem kellenél. Nekem se. De te méltatalanul el vagy feledve. Egv költő, aki már nem ír. akit úgy kell kibányászni a méltatlan feledés homályából, az kettős hasznot hoz ... Hasznos önmaga hírnevéhez, és hasznos perMagadan szovjet városban 1927 óta szokatlan szobor áll. Nem kiváló személyiséget ábrázol, nem is győztes hadvezért. Az észak-szovjet felhőktől és hófúvásoktól ostorozott városban a kőből vésett alapzaton közönséges szériagyártmányú- csehszlovák teherautó látható: a Tátra 111-es típus. Szibéria hódítói emelték a Tátra kocsik sarkköröntúli használatának 25. évfordulójára. Körülbelül a szobor ünnepélyes leleplezése idején lépett érvénybe a KGST A Tátra teherautók mai konstrukciója sok éves fejlődés eredménye. Az alapot már voltaképpen a huszas években lerakták. Akkor, 1923-ban került piacra az ismert Tátra 11 személygépkocsi. Megjelenése akkoriban a konstrukciós elvek „forradalmát" jelentette. A gépkocsit léghűtéses motorral, középcsőtartós alvázzal és független rugózású lengőtengelyekkel látták el. Ez a szokatlan megoldás később A Tátra alváza középcsőtartós, lengőtengelyein a kerekek független feifüg- gesztésüek. S ezen az alvázon nyugszik a merev felső szerkezet. Nehéz körülmények között ez komoly előnye a Tátrának. A lengőtengelyek lehetővé teszik, hogy minden kerék más síkban mozogjon. Egyenetlen terepen ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden kerék állandóan érintkezik a földdel. Valamennyi kerék tengely- meghajtásos, ami biztosítja a maximális hajtóerő elérését. A Tátra 813-as vontató például hegyi övezetben 160 tonnás teherrel is megbirkózott. A terepjáróképességet a sebességváltó széles skálája is növeli. A Tátra 148 például 15, a Tátra 813 pedig húsz sebességet használhat. A tengelyközi nyoA Tátra alvázának jelentős előnye a nagy stabilitás. Ez nemcsak a viszonylag gyors és biztonságos közlekedést teszi lehetővé (az új 16 tonnások az országúton elérik a 110 kilométer óránkénti sebességet), hanem az alvázak széleskörű speciális alkalmazása is. A platókocsik, nyerges vontatók mellett autódaruk, betonkeverők, billenős teherautók, tűzoltóautók, ömlesztett anyagot szállító tehergépko-, esik, fúrórendszerek stb. működnek biztonságosan Tátra alvázon. A Tátra Gyár az alaptípus több mint százféle variánsát gyártja a sze annak, aki kibányászta a méltatlan feledés homályából ... Ebben az esetben nekem! Akarsz méltatlanul elfelejtett költőként híres lenni? Ki bír az ilyennek ellenállni? Hol az a hős, az a jellem? Hol az a költő? Az olyan, mint én, aki tényleg írt verseket és nem is rdsz- szakat. Nem igaz, hogy rosz- szakat. De csúnyán lebeszéltek az irigyek és méltatlanul elfelejtettek a kritikusok ... — Akarok ... Igenis, akarok Povázsai. Méltatlanul elfelejtett híres költő akarok lenni... — Nagyszerű — borult lelkendezve a nyakamba Povázsai Alfonz —. Csodálatos. Akkor halj meg, dé gyorsan ... — Hogv mit csináljak? — Halj meg, te őrült... Hát mit képzelsz, élő ember lehet méltatlanul elfelejtett költő? Szó sincs róla. Tessék meghalni, és én felfedezlek utána, s te híres leszel — csókol1 meg újból Povázsai miközben óvatosan egy tőrt nyomott a kezembe. El is fordult, hogy ne lássa, mint lesz ő híres kritikus ... Gyurkó Gcza ama határozata, mely szerint Csehszlovákia és a Tátra Koprivnice állami vállalat lett a „nagy terepjáróképességű, léghűtéses motorral ellátott, lengőtengelyes, 12 és több tonna teherbíróképességű. középcsőtartós alvázzal felszerelt nehézteherautók egyedüli gyártója”. A KGST specializálása ismét a gyár „vetélytárs” nélküli helyzetét igazolta, melyet a „Tátra” eredeti gyártási felfogásával ért el az egész világon. mint a „Tátra Gyár koncepciója” került az autógyártás történetébe. Az új elképzelést nemsokára tehergépkocsikra is alkalmazták. A tényleges határkő azonban csak az 1942- es év lett, amikor megkezdődött a nyolc- és később a tíztonnás Tátra 111 Széria- gyártása. Itt alkalmazták a gyártók először a világon teherautónál a léghűtéses nyersolajmotort. A terepjáró nehézteherautók gyártása előtt megnyílt az út. .•. matékelosztókat zárószerkezettel látták el, amely ha valamelyik kerék túlfordul, kikapcsolja azt, mégpedig függetlenül a többitől. A Tátra a világon először alkalmazott olyan rendszert legújabb modelljein, mely segítségével az abroncsok nyomása menetközben változtatható. A rendszert a vezető kezeli, közvetlenül a vezetőfülkéből a kormánykerék mellől, s így a terep- 1 tői függően változtathatja az abroncsok felületét. A követelményeknek megfelelően az érintkező felület a kétszeresére is növelhető. Különösen előnyös ez a szellemes megoldás, ha sárban, hóban, homokban akadt el a gépkocsi. Nem lep meg bennünket tehát a szakemberek állítása: „A Tátra úi típusai egyes terepeken még a tankot is felülmúlják.” megrendelők számára. A „Tátra” gyakorlatilag valamennyi földrészen megtalálható. Az alaptípus változatainak nagy száma is hozzájárul ahhoz, hogy a gépkocsik szélesőséges időjárási feltételek mellett is megbízhatóan működjenek. Jelentős szerepe van ebben a léghűtéses motornak. Másféle mo- ''tor ugyanis nem működne kielégítő hatásfokkal az olyan hőkilengések mellett* melyek a Szovjetunió északi részét jellemzik. Ezen a tájon nyáron 40 fok meleg a hőmérséklet, télen pedig mínusz 60 fokra csökken. Gyógyító csönd Hallásjavító Központ építését kezdték meg Kijevben, A. Kolomijcseko. az Ukráh Tudományos Akadémia levelező tagjának vezetésével a tudósok jó eredményeket értek el az utóbbi években a megsüketült emberek gyógyításában. Az országban először ők alkalmazták a halláscsökkenés megállapítására és gyógyítására az ultrahangot, az elektronikus berendezéseket és a lézersugarat. Az új gyógyászati intézmény felépülésével még nagyobb lehetőségek nyílnak. Az épülettömb belsejében különleges akusztikai körülmények uralkodnak majd. A külső, utcai zajokat először fákból és bokrokból álló növénysáv szűri meg. A zajvédelmet szolgálják a megvastagított ablaküvegek és a szivacsos gumi- szieetelők. A liftek, a légkondicionálók. ventillátorok tel- iesen zajtalanul működnek. A falakat és a mennyezete^ lyukacsos hangszigetelő 1«- pókkal burkolják. Megelevenedett Méltatlanul elfelejtve 4 Já'ra fftár koncepciója Kereke en több. mint lánctalpakon Mínusz 60 0 C-nát is működnek V
