Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-24 / 275. szám

8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. rsoneMber R Magyar szakemberek Kubában Kubában jelenles csaknem félszáa magyar szakember dolgozik- Az 1986-ban kö­tött megállapodás alapján a magyar szakemberek közre­működnek Kuba iparáriak és mezőgazdaságának fejlesz­tésében. s e fontos ágaza­tokhoz fűződő tudományos kutatási témák megoldásá­ban. Lehetőség nyílt arra. hogy i'lagyarország közreműköd­jék Kuba hús- és konzerv­iparának fejlesztésében és bővítsék az együttműködést » gyógyszeriparban. Az áru­forgalmi megállapodások alapján Magyarország főként gépeket, berendezésekét, alapanyagokat, Kuba pedig cukor, déli gyümölcs, ital- és szeszféleség, nyersanyag, nik­kel szállításával vesz reszt a kétoldalú forgalomban. lit VUf f még megfogha tó az idő, egy emberöltő sem telt el, amióta a Mongol Népköztársaság a súlyos el­maradottságból a szocialista országok közösségébe ki­emelkedett. ötven esztendő csekély idő a történelemben, de ez a néhány évtized en­nek az országnak az életé­ben mégis csodát művelt: a prefeudaüzmus korától elju­tott á szocializmus építéséig. Félő, hogy a mai nemze­déknek nem mond sokat: a régi Mongólia elmaradott or­szág volt, hiszen ennek a jelzőnek az értelmezése Európában sokfelél Mongólia nem egyszerűen fejletlen or­szág volt, hanem történelmi mélyponton szenvedett Terü­letét a távol-keleti imperia­listák hadászati felvonulási terepnek tekintették, s a kül­földi iga eiviselhetőtlenségét még fokozta a belső uralko­dó réteg elvakult népgyűlö­lete, az életet behálózó lá­maegyház élősdisége. A mon­gol nép, mint valami dzsun­gelben élő, tüzet pattintgató törzs, kihalófélben volt a XX. század kezdetén. Az embereket egy.aránt pusztí­tották a háborúk, a népbe­tegségek, a hiányos táplál­kozás gyötrelmei, s eközben még a lakosság 40 százalékát kitevő lámaréteg ellátásáról is gondoskodniuk kellett Ez a más népeknél Is sú­lyosabb történelmi sors szül­te meg 1921-ben a mongo­lok forradalmát, amelynek rendeltetése volt az ország kivezetése a világba, a pász­torok kiemelése az ember sorba. Három évvel később — éppen 50 esztendeje — 1924. november 26-ári kiki­áltották a Mongol Népköz­társaságot. Mongólia, amely­nek még a polgári, kapita­lista fejlődés lehetősége sem adatott m'eg azokban az években, mar nem kért a kapitalista fejlődési út gyöt­relmeiből, a kánok kizsák­mányoló uralma után a tőkés kizsákmányolásból. A fiatal Szovjetunió tevőleges segít­ségével a feudalizmus társa­dalmából átmenet nélkül tért át a szocialista alapok megteremtésére. ,‘l* öt évtizedes fejlődésének részletei kevés­bé ismeretesek a világ előtt, mert az úi út mit sem vál­toztatott Mongólia távoli, földrajzi elhelyezkedésén. Az eredmény annál inkább meglepheti mindazokat, akik ma repülőgépnél megérkez­nek Ulánbátorba, a kopár magasalföldek övezte fővá­rosba. Mongólia agrár-ipari ország, az állattenyésztők 20—24 milliós állományt gon­doznak, s a csekély, alig több mint egymilliós lakos Ságból már százezren dolgoz­nak a kisebb, nagvobb ipari üzemekben. A kulturális és szociális gondozás révén Mongóliában ma az átlagos életkor 63—64 év. kevés or­szág mondhatja el magáról, hogy tízezer lakosára 99 kór­házi ágy. 600 lakosára pe­dig egy orvos jut. Ebben az országban ma többen tanul­nak a népesség számához mérten, mint sok fejlett nyu­gati országban. Tízezer em­ber közül 104-en járnak fő­iskolára és egyetemre, két és félszer többen, mint, Olaszországban, Franciaor­szágban. Mindez azzal vált lehető vé, hogy ötven éve a ki­semmizett pásztorok hazájuk gazdájává váltak és örök szövetséget kötöttek a Szov­jetunióval. A közös, erő át­formálta a mostoha ■ termé­szeti viszonyok között élő ország arculatát. Vasutak, autóutak épültek, eljuttatták a villanyt még a Góbi-siva­tag kisvárosaiba is. - sok jur­tában rádió szól és még a legapróbb faluban is képzett pedagógusok oktatják a gye­rekeket. A növekvő jólét a kultúrát is felemelte, színhá­zak tucatja épült fel 1924 óta. meghonosodott a film­gyártás, a fővárosban pedig televíziózásra is alkalom nvüt. és ma csupán az öreg emberele között akadnak ír- ni-olvasni nem tudók. Most. amikor testvéri sze­retettel köszönt júk nemzeti ünnepén a mongol népet, el­mondjuk: hazánkat igaz ba­ráti szálak fűzik a Mongol Népköztársasághoz. Kapcso­lataink internacionalista kapcsolatok, s az összetarto­zás fejlett kereskedelmi, ipa­ri együttműködésben, a világ fejlődéséről alkotott vélemé­nyeink közösségében nyilvá­nul meg. Mongólia népe őszintén elismeri a magvar dolgozók tehetségét, segítő­készségét. Ennek az az alap­ja, hogy sok üzem épült e távoli országban Magyaror­szág részvételével. A darhanl húskombinát, a szonginói biokombinát és az Ulánbáto­rt ruhagyár felépítésében va­ló közreműködésünkkel mé­lyítettük el a testvéri érzést e két. egymástól távoli or­szág népeiben. Nem véletlen tehát, hogy vízkutatóinkat, gyárépítőinket a legbecse­sebb barátnak kijáró tiszte­lettel fogadják szerte Mon­góliában. • > Ősi mongol szokás, hogy a vendégnek selyem- uvet nyújtanak át ajándék­ként Ma ezt a legkisebb he­lyen felállított lóbórsátor tu­lajdonosa is megteszi és tá­lán el is felejtette már. apja olyan szegény volt, hogy öv­re sem telt... • Komorrnk Ferenc Arcok Mongóliából Ha Mongóliára gondolok, elsősorban arcokat latok ma gam elolt. Keskenyvágású, értelmes fekete tekinteteket, széles arccsonttal, szemeket, amelyekben szüntelen eső dalkozás lóbog. bök ezer éves világ változott, meg kö­rülöttük egyetlen emberöltő at * Az első arcon azonban nem ég a kíváncsiság szikra ja. Az első tekintet a riiagá- bazárkózó fájdalomé. Egy arc a múltból. Nem tartozik hoZzá név, legalább is az uLanbátori forradalmi mú zeutn tablóján nem írják ki nevét. Az archoz két kar tartozik és két láb — ezek bújnak át a lyukon, a kaloda falán. Az arc tulajdonosát a Bogdo Gegen, az Élű Budd­ha, az Egyházi és Világi Nagyúr. a forradalom előtti Mongolia hűbérura ítelte va­lamilyen vétségért erre a büntetésre. borsa nem rendhagyó in­kább tipikus. A forradalom előtti Mongóliában a kegyet­len lámaista vallás papjai uralkodtak tibeti eredetű ri­tuáléjukkal a pásztornép fe­let), Az elmaradottság, a nyo­mor, a tudatlanság országa volt', ez, ahol az egyház min­den harmadik fiúgyereket besorozott tagjai — valójá­ban a főpapság szolgaserege közé. A nomád pásztorok a természet, az egyház s a kí­nai kereskedők játékszerei voltak. Ha lázadni próbáltak, ha csak gondoltak rá, jött a ka­loda. Nem tudom, milyen gondolatok rejtőztek a meg­gyötört ember homloka mö­gött De ezekből a gondola­tokból született végül is « mongol forradalom, a sok megkínzott nomád pásztor lázadt sorsa ellen, amikor megkapta Október üzenetét, A gyerekláiU’ arcát csak az öregembere mellett tudom felidézni magain előtt. Izmos paripa nyergében feszít a lány. mellette nyugodt bői ■ sességgel ül a másik ménen a nagy ldót megért öreg. Köröskörül embertömeg, tízezrek töltik meg a stadi ont, ott a párt, a kormány minden vezetője, ott van Ce denbal a Mongol Népi For radalmi Párt első titkára. A lányra és az öregre zubog nak a tekintetek, s a lovai; nyaka fölé hosszú rudak un mikrofonok erdejét emelik a mai korszak mongol hírvi­vői, a rádióriporterek. És akkor fölzeng, számom­ra érthetetlenül és mégis vi­lágosan az ünnepi énekbe­széd, a ló dicsérete. Az öreg és a lány mondja. Egy szót sem értek és mégis minden világos; a csodálatos mének szüleiről, nevelőiről, legelői­ről, lovasairól beszélnek; nincs ezeknél különb paripa a világon. S a győztes lovak fejére Öblös tálból kumiszt öntenek, savanyított kanca­tejet, a pásztorok italáti A lány arcára emlékszem. Sugárzott az a tekintet, a mongolok legősibb, legszebb versenyét, a lovasversenyt a kislány nyerte Nádom ünne­pén. A ceremóniát televízió közvetítette: a belterjes ál­lattenyésztés és a technika nem öli meg, látom, a szép hagyományokat. ☆ A költő arca töprengő. Csimid, aki már nem pász­Az öreg és a lány torlegendákat énekel, ha ném folyóiratot szerkeszt. Mongólia, pásztorok orszá ga, gondolod, és íme, költők­kel beszélsz, színigazgatók­kal, meg zenészekkel, akik Beethovent adják elő. Csimid nem csupán a mai mongol ember érzéseinek tolmácsa akar lenni: leg­alább olyan fontos számára, hogy a világot közelebb hoz­za a ma már olvasó, iskolá­zott mongol emberhez. Ö fordította a Rómeó és Júliát, és a színházban óriási a si­ker. ö fordított számtalan orosz klasszikust is mongol ra. Legutóbbi munkája Ma­dách: Az ember tragédiája Ügy érzem, mondja Csi­mid. hogy ennek a színmű­nek van mondanivalója a mongol ember számára. Ezért fordítottam nagy sze­retettel és izgalommal, ezért látogattam el Budapestre is. hogy még jobban megértsem. Számomra azontan a sza­vaknál emlékezetesebb a köl­tő arckifejezése. A magától értetődő szolgálat természe­tessége, s a rejtett öröm szikrája a tekintetében: lám, ilyen közel vagyunk! Baracs Dénes Az atom- sorompó A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ma öt esztendeje, 1969. november 24-én ratifi­kálta az atomsorornpó-egyez- rnényt Ezt óz évfordulót vi­lágszerte megemlítik a kom­mentátorok.. Nem azért, mintha a ratifikálás tényét illetően bármilyen kétség merülhetett volna fel, .ha­nem azért, mert ezúttal an­nak az országnak a legma­gasabb törvényhozó szerve szentesítette a7. egyezményt, amely a legtöbbet tette a történelmi jelentőségű meg­állapodás létrejöttéért A „történelmi” jelző jo­gos. Ehhez elég egy pillan­tást vetnünk bizonyos dá­tumok sorára: 1945 nyarán az Egyesült Államok vezér­kara a 13. számú narancs L pontjában utasította a 20. lé- giüotta 509. különleges cso­portját, hogy „1945. augusz­tus 3. után” dobja le Japán­ra az első nukleáris bombát. Ezt 1945. augusztus 6-án reggel nyolc órakor égy B— 29-es légierőd Hirosima fe­lett megtette és ezzel meg­kezdődött az atomkorszak. 2 Az atomkorszak első esz­tendei egyértelműen az ame­rikai atomzsarolás esztendei voltak. Bármilyen további lépés előtt a Szovjetuniónak az volt a feladata, hOKv ki­egyenlítse a . hátrányt. 1953. augusztus 12-én „valahol a Szovjetunióban” felrobban­tották az első hidrogénbonv bát, amely sokszorosan erő­sebb volt a hirosimai atom­bombánál. Korszakra ható tényező, alapvető fordulat volt. A probléma katonai-technikai löszét megoldották, megkez­dődhetett a politikai-diplo­máciai küzdelem a nukleáris háború réme eilen. Ennek a szakasznak ■ a legnagyobb jelentőségű mérföldköve a/.’ 1963. augusztus 5-i: a JCreml- palota Katalin-terrnében alá­írták a Szovjetunió, Anglia és az Egyesült Államok kül­ügyminiszterei a részleges atomcsendegyezrriényt A megállapodás megtiltja a le­vegőben. a kozmikus lépég­ben. a víz alatt végzett nuk­leáris kísérleteket. Bár Frau ciaország. amely 1963-ban és Kína. amely 1964-ben rob­bantott atombombát, nem csatlakozott az egyezmény­hez, az aláírás azt jelentet­te. bogy a légkör — a szó fizikai vonatkozásában épp­úgy. mint átvitt, politikai ér­telemben — tisztábbá vált. Az atomcsendeg?ezmény- nyei megnyílt az út a nuk­leáris fenyegetés elhárításá­ra tett további fontos lépé sekhez. 1967-ben újabb szov­jet—amerikai megegyezés született. A két fél kötelez­te magát arra. hogy nem .juttat földkörüli oálvára. a világűrbe nukleáris fegvvert hordozó űrobjektumokat. ilyen előzmények után ke­rült sor a második nagy mérföldkőre: 1968. július el sején három fővárosban, Moszkvában, Washingtonban, iáj Londonban sok ország képviselője aláírta az ú® • neveiét atomsorompóegyez- ményt. - A>. rnegáijapodás neve rendkívül l^ejezp. Az okmányban ugyanis arról van szó. fio^y az ille­tékesek a józanság éiemi pa­rancsa jegyében mintpay le­eresztették a sorompói az emberiséget fenyegető oigrtk legnagyobb veszély, az atom­fegyverek elterjedése előtt . Az a tóm sorompó-megái lap­pod ás lényegét viszonylag egyszerűen össze lehet fogr lalni: Három nukleáris) nagyhatalom, a Szovjetunió,, az Egyesült Államok, vala­mint Nagy-Britannia kormár nya kötelezte magát arra.. nem ad atomfegyvereket más. országoknak. Az okmányt aláíró, atom­fegyverrel nem rendelkező országok pedig kötelezettsé­get vállaltak arra, nem vesz­nek át és nem gyártanak: nukleáris fegyvereket Hogy mit jelentett és mit jelent­het a jövőben ez a megái lapodás. arra — a nagyon sok közül — álljon itt egyet­len adat. Eszerint 1972-ben a világ nukleáris fegyverkészletének hatóereje ötvenezer mega­tonna, Ez n^dig két és fél-' milliószor (!) nagyobb pusz­títóerő, mint az atomkorszak kezdetét jelentő hirosimai atombombáé volt. Hogy mit jelentett a lég­kör javításában, politikai to- vábbrezgésében az atomso rompó-egyéz'mény. a'Ta — sok más tény mellett — jel­lemző: a dokumentum szov­jet ratifikálásával körülbe­lül egyidőben Washington végre csatlakozott a ve®i fegyverek eltiltását rögzítő genfi konvencióhoz — amely­hez az államok elsöprő több­sége már évtizedekkel ez­előtt hozzájárult. De ez csak viszonylag jelentéktelen láncszeme volt a jótékony láncreakciónak. 1969-ben megkezdődtek a b ALT-tárgyalások. 1971-ben megszületett a tengerfenék atommentesítéséről szóló szerződés ugyanabban az év­ben a tévedések kiküszöbö­léséről intézkedő megállapo­dás. amelynek kedvező kö­vetkezményé a ma vríár köz­ismert szov:et—amerikai ..forró drót” is. 1973-ban i- Brezsnyév Washingtonban aláírta a hadászati fegvver- rendszerek további korláto­zásáról szóló tárgyalások alapelveit. A folyamat biztató. 1975 májusára összehívták Genf- be azt a nemzetközi konfe­renciát, amely megvizsgál ia az atomsorompő-egvezmény megvalósítását. Nehézség akadt és akad. De az egyez­mény. hála a megszületéséhez vezető szovjet erőfeszítések­nek, kiállta az idő próbáját Harmat Endre A hatodik helyen t! Harminc esztendeje, 1944- ber negyven amerikai ne- hézbombázÖ intézett légitá­madást Brassó és környéke ellen. Gyakorlatilag megsem­misült Dél-Európa leghatal­masabb, román—francia részvénytársaságként műkö­dő katonai repülőgépgyára: az „IAR”. a „Román Aero- nautikai Ipar”. Egy évvel később, az ipar újjéteremtésének kezdetekor, ismét napirendre került az „IAR” sorsa. A háborús évek után a2 országnak nem volt ereje 9 vadászgép gyártás felújítására. A kormány úgy határozott: a hagyományo­san mezőgazdasági Romániá­ban legfontosabb a mezőgaz­dasági technika — a gyár 1946 decemberében bocsá­totta ki az első „IAR—'“2” típusú traktort Azóta, a kez­deti nehézségeken tú-.' itva, a román traktorok mir nem­zetközi elismerést vívtak ki, Románia ma az 5—6. hé­ber áll a világ traktorgyár“ tásában. Az „IAR”-Gyár ter­mékeit világszerte kedvelik)' de legfontosabb importőrei a KGST-országok e # Given éves a Mongol Népköztársaság Qtven évvpi ezelőtt, 1924, oorero bér 26~án kiáltották ki a Mongol Népköztársaságot,

Next

/
Thumbnails
Contents