Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-24 / 275. szám
1974. november 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Az olasz alternatíva Rés a NATO védelmi gyűrűién Giuseppe Mancinelli tábornok, az olasz vezérkar egykori főnöke egy alkalommal ki jelentette: „Olaszország rendkívül fontos láncszem a NATO stratégiájában, ezért semmiképpen sem lehet róla lemondani; területe elsőren- , dű kiindulási pont a Duna- medence síksága és Közép- Európa ellen indítandó minden offenzívánál”: Nyugati szemszögből .vizsgálván a legutóbbi időkben Dél- Európában kialakult helyzetet. kétségkívül ez a megállapítás változatlanul érvényes, sőt: Olaszország elsőrendű fontosságúvá vált a NATO szamára. A Ciprus miatt kirobbant görög—török konfliktus, '»majd ennek nyomán Görögország kiválása a NATO katonai szervezetéből, nyilvánvalóvá tette az Észak-atlanti Szövetség déli szárnyának ingatagságát. Rés támadt a NATO védelmi gyűrűjén, amely az egykori célok fenntartása esetén az erők bizonyos átcsoportosítását teszi szükségessé. Ilyen körülmények között Olaszország jelentősége megnő az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei számára. Kézenfekvő megoldásnak látszik. az Appenini-félsziget katonai felértékelése, ugyanakkor viszont az olasz belpolitikai és gazdasági helyzet megoldatlan problémái kétségessé teszik az ország katonapolitikai stabilitását. Belső feszültségek Az olasz gazdaság az utóbbi időben gyorsuló ütemben halad a káosz felé. Az infláció szinte feltartóztathatatlan. meghaladja a 20 százalékot. Növeli a szociális bizonytalanságot a krónikus munkanélküliség és a nem teljes munkaidővel való foglalkoztatás. A munkanélküliek száma a hivatalos adatok szerint is meghaladja az egymilliót, további hárommillió pedig nem használhatja ki teljes munkaidejét. Mintegy négymillióra becsülik a Nyugat-Európában és a tengerentúlon dolgozó vendégmunkások számát. Változatlanul nagy problémát okoz a strukturális ellentét a fejlett iparú északi és az elmaradott déli országrész között. Az olasz állam eladósodása csillagászati méreteket öltött, amely a Nemzetközi Valutaalapatól újólag felvett 1,2 milliárd dollár és a Német Szövetségi Köztársaságtól kapott 5,2 milliárd márka még csak növelt. A hibás gazdaságpolitika következményeit a kormány a dolgozókra igyekszik hárítani. Intézkedései nyomán sztrájkok és tüntetések sora robbant ki, mozgósítván az olasz belpolitikai élet különböző irányzatait. Élénk tevékenységbe kezdett az olasz újfasiszta párt. amely a legutóbbi választásokon a monarchistákkai szövetkezve 2,9 millió szavazatot, ért el (az újfasiszta párt taglétszáma 400 00U). Felélénkültek más szélsőséges politikai csoportok és terrorszervezetek is. Az Olasz Kommunista Párt viszont nemegyszer kifejezésre juttatta. hogy hajlandó együttműködni valamennyi demokratikus csoportosulással a nemzeti egység megteremtéséért, a válságot megoldó reformok megvalósításáért és nem utolsósorban az újfasiszta veszély leküzdéséért. A baloldal ereje Az olasz baloldal ereje és a polarizáció iránya komoly gondot okpzott a NATO katonai köreinek. Az olasz hadsereg viszonylag nagy létszáma megnöveli annak a ténynek a jelentőségét, hogy az olaszok csaknem 40 százaléka a baloldali irányzatokkal szimpatizál. Az Olasz Kommunista Párt nagy tekintéllyel rendelkezik az országban. Ismeretes, hogy nagy a befolyása a vasútnál és jobboldali, vagy fasiszta puccs esetén megbéníthatja az ország közlekedését. A livornói NATO- hadtápbázis és a nemzetközi fontosságú kikötő, Genova az OKP fellegvárának számit, hasonlóképpen a közép-olaszországi „vörös övezet” is' amely Toscanát, Umbriát és Marchét foglalja magában. Ezzel szemben a lakosság 35 százalékát felölelő déli terület erősen konzervatív beállítottságú. Minthogy Olaszország meggyengülése, vagy kiválása az Észak-atlanti Szövetségből beláthatatlan következményekkel járna, nemcsak az Egyesült Államok, hanem a vezető nyugateurópai tőkés országok is az olasz probléma megoldására törekednek. Sok jel arra mutat, hogy elsősorban az NSZK érdekelt a déli szomszéd csődtömegének felszámolásában. Amerika feltételei Az Egyesült Államok láthatóan mindent megtesz a helyzet megoldásáért. Leone olasz köztársasági elnök legutóbbi washingtoni látogatása idején az USA mintegy 7 milliárd dolláros kölcsönt ajánlott fel Olaszországnak, azzal a feltétellel, hogy az Olasz Kommunista Pártot távol tartják a hatalomtól. Az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei Olaszországgal kapcsolatban tehát a következő probléma elé kerültek: a Földközitenger térségében kialakult helyzet elkerülhetetlenné teszi az Appennini-félsziget katonai felértékelését és ezzel együtt gazdaságának megszilárdítását. Újabb NATO-támaszpontok létrehozása az országban, a katonai elkötelezettség növelése viszont a belső ellentétek elmélyüléséhez vezethet és felidézheti a polgárháború veszélyét. Tolnay László Az egységes hírközlési rendszer A telefonbeszélgetéstől a televíziós műsor cseréig A műszaki-tudományos haladást ma más tényezőkkel együtt jelentős mértékben a hírközlési eszközök fejlődése határozza meg. A tömeges, komplex automatizálás és az elektronikus számító- és irányítóberendezések széles körű használata csak nagy számító- és koordinációs centrumok révén lehetséges, amelyeket az előfizetőkkel, a fogyasztókkal gyorsan működő hírközlési csatornák kötnek össze. A KGST-tagországok a szocialista gazdasági integráció Komplex Programjában éppen ezért tűzték ki azt a feladatot, hogy létrehozzák a kölcsönösen egybehangolt, automatizált, komplex hírközlési rendszert Ez a rendszer biztosítja mindenfajta információ átadását a telefonbeszélgetésektől. a távíróösszeköttetéstől és adatátviteltől a nemzetközi rádió- és televíziós műsorcseréig, a későbbiekben pedig a videofon-beszél- getésekig is. Ebbe a hálózatba bekapcsolódnak a szocialista országok jelenlegi hírközlési eszközei: a vezetékes es rádiórelés hálózatok, a rádióállomások, az Inter- szputnyik-rendszer távközlési mesterséges holdjai. Jelenleg a szocialista országok hálózatai különböző típusú berendezésekből állnak. A nemzetközi hírközlésben korlátozott és gyakran nem kielégítő mennyiségben kapcsolódnak be a vonalak és csatornák — mondja Szergej Szergejcsuk, a KGST Postai és Távközlési Állandó Bizottságának titkára. — Ezért az előfizetőknek gyakran kell sokáig várakozniuk, az adás minősége nem mindig jó. a kapcsolatban sűrűn előfordulnak szünetek. A kölcsönösen égybehangolt hírközlési rendszer segít e nehézségek elhárításában. Az ilyen rendszer rugalmassága lehetővé teszi, hogy valamelyik fővonal megrongálódása vagy túlterheltsége esetén automatikusan meg lehessen találni a legelőnyösebb kerülőutak és az összes KGST- tagország hírközlési eszközeinek felhasználásával helyre lehessen állítani az ösz- szeköttetést. Hn pl. túlterhelés lép fel a Szovjetunió— Csehszlovákia vonalon, akkor a szovjet és csehszlovák előfizetők a lengyel vonalak felhasználásával tudnak kapcsolatot teremteni egymással. Ez persze az ilyen szituációkban alkalmazott eljárásoknak csak leegyszerűsített sémája. A kerülőút szükség esetén nemcsak három. de négy országot is érinthet. A lényeg, az hogy az egységes rendszer rugalmas lehetőséget nyújt a manőverezésre. Az információcsere sebességének növelését lehetővé teszi a különböző fajta berendezések egységesítése is — folytatia Szergejcsuk. — Nemrégiben például megállapodás született Csehszlovákia Lengyelország és a Szovjetunió között egyes telefonrelé-típusok egységesítéséről. A rendszer hozzávetőleges tervének kidolgozását a KGST Postai és Távközlési Állandó Bizottságának keretein belül az NDK. Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia végzi. A többi ország tevékenyen részt vesz a tervvel kapcsolatos munkálatokban. A tervet kidolgozó szakemberekhez elküldik javaslataikat a kölcsönösen egybehangolt hírközlési rendszer létrehozásáról, utána ezt az információt elemzik, összesítik, az eredményeket pedig a KGST-tagországok képviselőinek közös tanácskozásain vitatják meg. E tanácskozások során tavaly egyeztették a terv első két részét. Az alatt a néhány hónap alatt. ami ebből az esztendőből eltelt a szocialista országok képviselői még három találkozót tartottak, amelyeken áttekintették a terv harmadik, negyedik és ötödik részét, amelyet az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia készített elő. Ez év végén az egységes rendszer hozzávetőleges tervének egészét fogják egyeztetni. A terv meghatározza azokat az alapvető hírközlési létesítményeket, amelyek rekonstrukciója vagy építése során a KGST tagországainak figyelembe kell venniük az egységes rendszer követelményeit — mondja befejezésképpen. Szergej Szergejcsuk. Lengyelország legnagyobb iparvidékének, Sziléziának fővárosa Katowice gyors ütemben fejlődő és korszerusödő varos. Lakosainak száma már meghaladta a 320 000 főt. Az utóbbi években Katowice egész sor szociális létesítménnyel és középülettel gyarapodott, amelyek közül különös figyelmet érdemel a korszerű, építészeti szempontból kiválóan megoldott pályaudvar és az új városközpont. Szilézia legnagyobb városa jelentős ipari és fontos tudományos központ. Két éve működik Katowicében a Sziléziai Tudományegyetem, amely nemcsak az iparvidék, hanem az ország más ipari központjai számára is képez szakembereket Gazdasági előrejelzések Lelassul az USA fejlődése a nyolcvanas években ? Még ha sikerülne is a nehézségekkel küzdő amerikai gazdaságnak valahogyan visszaállítani a normális helyzetet — leküzdeni az inflációt és elhárítani a súlyos recessziót —, a normális helyzet sem ígérkezik olyan kellemesnek, mint az ötvenes évek túnyomó része vagy a hatvanas évek eleje volt. Legalábbis ez a véleménye néhány közgazdásznak, akik a mai gazdasági problémákkal elég behatóan foglalkoztak ahhoz, hogy ezek alapján megpróbálják kiszámítani a gazdasági kilátásokat a következő mintegy tíz esztendőre. Feltűnően egyöntetű véleményük úgy szól, hogy a gazdasági növekedés a második világháború óta fennálló mértékről erősen vissza fog esni. Különösképpen az autóipar néz elébe alacsony növekedési ütemnek. „Az ország távlati gazdasági kilátásaival foglalkozó különböző tanulmányokból mindenekelőtt az derül ki, hogy a hetvenes évek legvégén erősen lassul a növekedés üteme és ez a helyzet fennmarad a nyolcvanas évek derekáig.” Ezt állapítja meg az Országos Gazdaságkutató Intézet (National Bureau of Economic Research) egyik munkatársa New Yorkban. Hozzáfűzi, hogy egyes főbb iparágakban a lassulás „egyenesen traumatikus méreteket ölthet”. Visszaesik a születé-i arányszám A távlati kilátásokról alkotott általános véleményt jól képviseli az amerikai munkaügyi minisztérium egyik nemrég elkészült tanulmánya, amely úgy véli, hogy az ország bruttó nemzeti terméke az árváltozásokat figyelembe véve 1978 után valamivel több mint 3 százalékkal emelkedik évente a második világháborút követő időszak átlagosan 4 százalékos emelkedéséhez képest. A közgazdászok véleménye szerint a várható visszaesés elsősorban annak tudható be, hogy az Egyesült Államokban érezteti kihatásait a születési arányszám visszaesése, amely már az ötvenes évek végén megindult. Ebből kifolyólag évente 1,5 százalékkal csökken a munkaerőnövekedés 1974-től 1980-ig. Az 1980—85-ös időszakban évi 1 százalék alá esik vissza az 1965—1973 évi közel 2 százalékkal szemben. A munkaügyi minisztérium rövidesen kibocsát ipar- ágankénti elemzést erről a kérdésről, s ebben megállapítja, hogy új autóvásárlások a fogyasztók részéről évente legfeljebb 2,3 százalékos emelkedést mutatnak 1980—85-ben, a többi iparágban pedig az évi növekedés a hetvenes évek hátralévő részében messze alatta marad a 4 százaléknak. Ronald Kutscher vezető minisztériumi közgazdász több „sajátos tényezőre” hivatkozik, amelyek hátrányosan befolyásolják az autóipar kilátásait. Ezek közé tartozik szerinte*’ az üzemanyag-költségek további várható emelkedése, a levegőszennyeződés problémájának fokozódása, amit a kipufogógázok és az egyre veszélyesebbé váló forgalmi helyzet okoz. A bútor, .valamint a háztartási gépek és a ruhaipar is azok közé az iparágak közé tartozik, amelyekben a növekedés erős visszaesést fog mutatni. Az egyik olyan kulcsterület. ahol várhatólag kevés lesz a viszonylagos változás az eddigihez képest, a lakásépítés. Egyes prognózisok szerint az előrelátható visszaesés még jóval nagyobb mérvű lesz, mint amit a munkaügyi minisztérium és egyéb elemzések feltételeznek. Példának okáért a National Bureau megállapítja, hogy a munkaügyi minisztérium szerint az Egyesült Államokban a munkanélküliség az elkövetkező tíz évben átlagban a munkaerő 4 százalékát teszi ki és hogy az országban a születési arányszám 2,1 gyermeknél stabilizálódik minden szülőképes korban levő nőre számítva. A munkanélküliség alakulása Mindkét feltételezés erősen derűlátónak bizonyulhat a gazdasági növekedés vonatkozásában — államija meg a közgazdász. Mint mondja, utóbbi időben a munkanélküliség lindig is meghaladta az 5 százalékos szintet és senki sem gondolja komolyan, hogy rövidesen 4 százalék alá eshet vissza. Ráadásul — így a közgazdász — a születési arányszám jelenleg a szülőképes korú nőkre számítva két gyermek alá esett vissza. Derűlátóbban ítélik meg a tanulmányok a szolgáltató- ipar perspektíváját. Feltételezik, hogy az elkövetkező években gyorsabb növekedésnek fog indulni. Példának okáért a Townsend—Greenspan and Co. legutóbbi becsléséből kiderül, hogy a szolgáltatóipar növekedése 1980- ban 4,1 százalékos lesz. Más elemzések tudni vélik, hogy a növekedésnek ez az üteme legalább 1985-ig fennmarad. Az elmúlt négy esztendőben ■ehhez képest a szolgáltató- ipar forgalma évente átlagban csak 3,7 százalékkal növekedett. A hamarosan megjelenő munkaügyi minisztériumi elemzés a magánlakás-építkezés emlkedését 1980 és 1985 között évente 4,3 százalékban irányozza elő és körülbelül ugyanannyinak véli. mint az elmúlt húsz esztendőben volt — ezzel szemben az előrejelzések többsége nagyobb változásokat vél látni a lakás- építési kategóriák jövendő alakulásában. így például az Országos Tervező Szövetség (National Planning Association) szerint: „Sokkal több többcsaládos házat fognak építeni és sokkal kevesebb egycsaládosat”. Ugyanakkor az elemzések szerint a várható alakulás súlyosabb problémákat jelenthet a részvénytársasági tervezők számára: „Nehéz lesz az üzletembereknek először kibővíteni a kapacitást, hogy eleget tudjanak tenni a hetvenes évek közepén és végén várható gazdasági fejlődésnek. ugyanakkor elejét vegyék annak, hogy a hetvenes évek végén és a korai nyolcvanas években a kapacitás túl nagynak bizonyuljon.” (International Herald Tribune)
