Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-24 / 275. szám
t974. aercásiiíber ?4. KFOLNOIE MEGYE! NÉPLAP 5 Kiskörére „átázott” a hidraulikus markolóval felszerelt 652-es kotró. A partvédelemnél a kőátemelést fogja végezni Tájékoztató ünnepek előtti A Munkaügyi Minisztérium már korábban megjelent közleménye szerint az év végi ünnepek előtt december 24-én és 31-én szombati munkaidő-beosztással kelj dolgozni. Ezzel kapcso- Laban a szombati munkarend egységes alkalmazása érdekében a vállalatoknak a következők szerint kell el ■ járniuk: Aj ünnepek előtti munka napon, december 24-én és •11-én olyan munkaidőt kell alkalmazni, amelyet a kollektív szerződés — vagy azt helyettesítő rendelkezés — a szombati munkanapra előír. Ez általában őt és félórás munkaidőt jelent. A minden héten ötnapos munkahéttel dolgozó- vállalatoknál a kollektív szerződés a szombati munkaidőt nem szabályozza, mivel a szombat minden dolgozónak szabad nap. Ezeknél a válla latoknál a december 24-ére és 31-ére előírt szombati munkarend alkalmazása nem értelmezhető úgy. hogy a jel zett napokon a szabad szombatokhoz hasonlóan a munka szabad nap címén szüneteljen. Ezeken az ünneD előtti munkanapokon ugyanis csak a napi munkaidő rövidítésére kerül sor, tehát ss ötnapos munkahetet alkalmazó vállalatoknál lg az év véoi munkarendről le kell dolgozni a* általános szombati őt és félórás munkaidőt. A több műszakos vállalatoknál, ahol egyébként a szombati munkarend nem tér el a többi munkanaptól, az első. második műszak lerövidítésével és a harmadik műszak elhagyásával biztosítható december 24-ón és -«iH-érí' a rövidebb munkaidő. A megszakítás nélkül üzemelő vállalatok munkaidejét Hem érinti a munkarend- módosítás. A kereskedelem és közlekedés területén dolgozók munkarendjéről a belkereskedelmi, illetve a közlekedés- és postaügyi üdíti iszt er, valamint a tanácsok intézkednek a szolgáltatások folyamatosságának biztosítását szem előtt tartva. A szombati rövidebb munkaidő alkalmazása, illetve a műszakidő csökkentése, vagy elhagyása miatt kiesett időre munkabér nem jár. A vállalat azonban, a vállalati szak- szervezeti szervvel való megegyezés alapján, elrendelheti a kieső munkaóráknak november-december hónapban való ledolgozását. A havidíjas dolgozók munkabérét munkaidő-rövidítés esetén nem kell csökkenteni. Ha azonban a kieső munkaidő ledolgozására kerül sor. erre külön díjazás nem jár. Cikkünk nyomán Azonnal távolítsák el * moziüzemi vállalat Ízléstelen, megbotránkoz- tató plakátját a szolnoki Kossuth térről — javasoltuk november 22-i lapszámunkban. Mint Bíró Boldizsárnak, a városi tanács elnökhelyettesének szerkesztőségünkhöz eljuttatott leveléből kiderül : cikkünk nyomán gyors intézkedés született: „Egyetértek azzal, hogy a „IVagyezsda” című film plakátjának színvonala nem felel meg a film gondolati tartalmának, ezért felkértem a moziüzemi vállalat igazgatóját, hogy azt távo- littassa el. ' A vállalat igazgatójával egyetértettünk. a cikk azon részével is, hogy több esetben érte már jogos kritika a mozireklámolt színvonalát. Így 1975-ben a Kossuth tér korszerűsítése során új reklámfallal, tablókkal, illetve technikai berendezésekkel cserélik ki a jelenlegieket. Ez nyilvánvalóan alapját jelenti a színvonal nőve kedésének is." — tártál mázzá a városi tanács elnökhelyettesének megnyugtató válasza. Őszintén és bizakodóan f Újabb (eltekre készen JE’eszélgetés a beszámoló taggyűlések első tapasztalatairól Tíz napja, hogy megyénkben a XI. pártkongresszus előkészítő szakaszaként megkezdődtek a beszámoló taggyűlések, amelyeknek fő feladata értékelni az alapszervezet négyévi tevékenységét, kidolgozni a jövő évi munkaprogramot A mai napig a megye 999 pártalapszervezete közül 277 tartotta meg eddig a beszámoló taggyűlését. Munkatársunk felkereste Szabó Istvánt a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztálya vezetőjét, hogy a taggyűlések ta pasztalatairól érdeklődjön, minthogy azokat még sok-sok pártszervezetben hasznosíthatják. A pártcsoportok ßzerepe — A taggyűlés a pártdemokrácia fóruma* Hogyan sikerült a beszámolók elkészítése során érvényesíteni a kollektivizmus elvét, menynyire vettek részt a párt csoportok a munkában? — kérdeztük. — A városi- járási párt- szervek, és osztályunk tapasztalatai egyértelműen bi - zonvítják: a beszámoló ta |- gyűlések politikai -szervezet i előkészítését a kollektivizmus , jellemei. Ennek gyümölcse, hogy á párttagság politikai aktivitása fokozódott, sokol - dalúan közreműködtek a pártszervezetet közvetlenül érintő kérdések előzetes megvitatásában, a beszámolók elkészítésében. A megyében 3 ezer 540 pártcsoport tartott megbeszélést, amelyeken a megye párttagságának 75—80 százaléka vett részt, s a nagy többség véleményt Is mondott arról, mit tett a pártvezetőség, a pártszervezet a X. kongresszus határozatainak helyi érvényesítéséért. A pártcsoport értekezletek politikai megközelítéssel, reálisan elemezték az üzem, az intézmény, a szövetkezet, s természetesen a kommunisták egyéni munkáját. Azt mondhatom tehát, hogy a párton belüli demokrácia e fontos és nélkülözhetetlen láncszemei jól működtek, ami alapvető módon szavatolta a taggyűlési beszámolók kollektív jellegét. A pártvezetőségek nagy segítséget kaptak munkájukhoz, a sokoldalú eszmecsere tapasztalatait, a párttagoknak a helyzetről kialakult véleményét beépíthették a beszámolóba. — A párt vezetőségek munkáját is a kollektivizmus jellemezte? — Az alapszen-ezetek döntő többségében igen. A pártvezetőségi tagok részt vettek a csoportértekezleteken, így „élő adásban” hallgatták meg az ott folyó vitát, javaslatokat, másrészt ki-ki a maga megbízatásának ‘ területén összegezte az elmúlt négy év tapasztalatait Volt ahol munkabizottságok készítették el a beszámoló egy-egy fejezetének első változatát, másútt a vezetőségi tagok. A nyersanyagot megvitatták a vezetőségek, miután előzetesen kikérték a felsőbb pártszerv a gazdasági és tömegszerv«;'- zeti vezetők véleményét is. A beszámolók tehát kollektív munkával készültek. Tartalmas, mozgósító vita 4 beszámoló tartalma, színvonala sok tekintetben meghatározza a taggyűlés vitáját. Ez most is beigazolódott? — Hadd kezdjem két adattal: az eddig megtartott taggyűléseken átlagosan a párttagok 87.1 százaléka, a vitában 26 százaléka vett részt Ez jobb arány, mint a korábbi beszámoló taggyűléseké. Kisújszálláson a mostani beszámoló . taggyűléseken a párttagok 69.2. Mezőtúron 37.8, Törökszentmiklóson 17 százaléka szólalt fel egy-egy általa fontosnak tartott kérdésben. Az eddigi tapasztaltatok azt tükrözik tehát, hogy a beszámolók alapjában véve jól sikerültek, mert élénk, tartalmas vitát váltottak ki. —■ Több száz pártszervezetben csak ezután kerül sor a taggyűlésekre, van ahol a beszámoló összeállításával foglalkoznak. Kérjük összegezze azokat a tanulságokat, amelyeket ók meg hasznosíthatnak. — A beszámolók színvonala még magasabb lehet, ha a helyzet tényszerű felvázolásán, az eredmények puszta ismertetésén túl az is szóba kerül: mit miért, milyen módon sikerül teljesíteni, hiszen az a partmunka jó módszereit tükrözi és segíti a helyes politikai tendenciák erősítését. Másfelől a hibák és gyengeségek okainak elemzése se maradjon el, hiszen a taggyűlés másképp nem tud állást foglalni sem a felelősség kérdésében, sem abban — s ez a fontosabb — hogy lehet megszüntetni a hibákat. Minthogy erre is volt példa, megemlítem: „az általános helyzet, általános elemzése” nem a ml lenini munkastílusunk. Ellenkezőleg: csak a konkrét helyzet konkrét elemzése alapján határozhatók meg pontosan, jól a feladatok. ■— A beszámolók belső arányai megfelelőek voltak? — Voltunk olyan taggyűlésen, amely egy ideig csaknem termelési tanácskozássá vált, máshol a tömegszerve- zetek, tömegmozgalmak tevékenységének elemzésére több időt fordítottak, mint a pártélet kérdéseire. Ez nyilvánvaló aránytalanságra vall. Azt is szeretném újólag hangsúlyozni: a beszámoló taggyűléseknek nem feladata a párt általános politikájának értékelése, hiszen erre a kongresszusi tézisek januári vitájában a vezetőségva- lasztó taggyűlésen kerül sor. Most a beszámoló azt tükrözze, hogy a párt általános, több kongresszuson kimunkált, bevált politikája helyileg hogyan érvényesül, hogyan érvényesítették a párt vezető szerepét. Még jobb munkával — Az ideológiai kérdések elemzéséből eddig milyen tapasztalatokat szűrtek le? — Az „általában” gondolkodás eléggé szembetűnő volt Az a helyes ha konkrétan elemzik a párttagság eszmei-, ideológiai, politikai tudatosságának színvonalát, egységét, ha azt is mérlegelik hogyan, mennyire érvel, áll ki a párt politikájáért, hogyan kovácsolódik ki a cselekvési egység. Véleme - nyem szerint világosan es nyíltan kell szólni a párttagság körében fel-feltűn» téves nézetekről is. — Milyen volt a taggyűléseken a politikai hangulat. — Ha egyetlen szóval kellene felelnem, azt mondanám: optimista. Kivétel nélkül minden "taggyűlésen érezhető volt, hogy közeleg partunk XI kongresszusa. Abban a tudatban, készültek a beszámolók, abban a tudatban mondták él véleményüket a kommunisták, hogy gondolataikra szüksége van a Központi Bizottságnak a kongresszusi beszámolóhoz, a bevált, jó politika formálásában, továbbfejlesztésében, es eredményes megvalósífásában. A felszólalók reab- tásérzékről, tenniakarásról tettek tanúbizonyságot, A bírálat nem a politikát érte, hanem a javítás szándékával, a helyi munka, a végrehajtás gyengeségéit, ösz- szegezve: az eddig megtartott taggyűlések betöltötték hivatásukat, még jobb, oda- adóbb munkára ösztönözték a kommunistákat — mondotta befejezésül Szabó István. V. V. Fél négy Vége á műszaknak. A gépek elcsendesedtek, a szerszámok a ládák mélyére kerültek, a számoszlopok megszakadtak. Csak a blokkoló óra kattogott Egyre gyorsabban. A Járműjavító munkásai tegnap, tegnapelőtt ilyenkor a buszmegállókhoz, a biciklikhez siettek. Ezen a csütörtökön együtt maradtak. A gépek, az íróasztalok mellől fehér asztalhoz ültek. Kétszázan, háromszázan lehettek? Ahá- nyan befértek az üzem művelődési házának nagytermébe. 7? Fórum. Az utóbbi néhány é<’ben közismertté vált a szó és mind népszerűbbé a jelentése. Az emberek információéhsége és igén.'-« köz. életi érdeklődése hozta létre. tartalommal az őszinte egyenes válaszok töltötték meg. Kérdezz — felelek! Bármit kérdezhetsz, ha tudok felelek. Erre vállalkoznak a tévé nyilvánossága előtt az ország vezető politikusai, az üzemekben, munkások körében a gyárak, vállalatok vezetői. S erre vállalkoztak csütörtökön a szolnoki MÁV Járműjavító Üzemében — az üzem életében először — megyénk és Szolnok vezető tisztségviselői, élükön dr. Hegedűs Lajossal, a megyei tanács elnökével. . Különös, izgalmas párbeszéd volt. Különös, mert nem ott és a'rkor emelkedett magasba a kérdezők keze Hetekkel előbb leírták és elküldték kérdéseiket. Névvel, vagy név nélkül. Jó gon dolat vélt A2 írott sző meg foutoltságot, tiszt« gondolkodást kíván. És a megy«, a1 város vezetői időt kaptak hogy körültekintően, a teliesség Igényével válaszolhassanak. Izgalmas párbeszéd voll, mert izgalmas problémát vetettek papírra. A több mint nyolcvan kérdés tökéletes tükörképet adott a munkások, a városukhoz, megyéjükhöz ezernyi szállal kötődő emberek érdeklődéséről, gondolkodásáról. Voltak akiket szűkebb környezetük, utcájuk, kerületük sorsa érdekelt. Sokan megkérdezték mi lesz a ..rongyos burkolatú” sáros • kis me1 lékutcákkal. De ezeket a kérdéseket egy csokorba gyűitlük, kiderül, hogy az érdeklődők Szolnok igazi várossá válásának legérzékenyebb pontjára tapintottak; éppúgy mini azok. akik a tervezeti szanálások helyéről, idejéről, a város foghíjas kereskedelmi hálózatának javításáról, az épülő új ABC-fől érdeklődtek. Valamennyire pontos választ kaptak, mégjelölve az utcákat, kerületeket, lakónegyedeket nem egy szaná lásra ítélt háznak még a számát is, % tervezett ABC-k, szolgáltatóhazaknak pedig a pontos helyét. Utak, közlekedés, autó- buszoark, pályaudvar, lépcsőzetes mw^aicezoés — elválaszthatatlan, egymással összefüggő kérdéskomplexum. A szolnoki munkások zöme nem saiát hanem tömegszállítő járműveken közlekedik. Jogos igényük és kérésük, hogy akár Rákóczifalváról, Tószegről, vagy a város távoli csücskétől járnak, normális körűimén vek között utazzanak ko-a hajnalban a munkába A válaszok biztatóak, megnyugtatóak voltak, somokkal, konkrét tervekkel alátámasztva Sokan nemcsak' saját és szőkébb környezetük gondját, hanem a szolnokiak régi óhaját fogalmazták meg miken felvetették, lész-e felső.- fokú oktatási központja a városnak — A helye mái megvan, az épülő kisgyepi lakótelep környékén. de egyelőre csak támogatást és nem egyetemet, vagy főiskolát leértek, akik ígérhettek, — volt az őszinte válasz. Jónáhány kérdés átfogó gazdaságpolitikai, államigazgatási problémákat feszegetett. például: változ>k-e,fejlődik-e mezőgazdasági termékeket feldolgozó ioarunk, mert ráférne. Megszűnik-e a megyerendszer? Mi lesz az úgynevezett városkörnyéki körtétekkel ? Müven hatáskört kannak a közös tanácsok? Mit tesznek a megye és Szolnok i'ieteoforgalmá- nak fe1 lefűzéséért az egészségügyi ellátás javításáért? A válaszok ugyanúgy, mint a megvei tanács elnökének bevezető helyzetjelentése a negyedik ötéves tér" meg valósult, vagy meghiúsult elképzeléseiről tökéletesen kiegészítették egymást * Ma már nem csodálkozunk rá és nem tartjuk különleges eseménynek, Inkább természetesnek, . hogy a munkások és a közülük kikerülő vezetők emberközel, be kerülnek egymással, ahol a szó csak őszinte lehet. Nem is ezt érzem a legfontosabbnak, hanem a gazdag információt nvúitó kontaktust. M«rt nemcsak a Járműjavító dolgozói kaotak választ mindarra ami érdekelte őket, kérdéseikben me^focolmazták véleményüket is és akarva-akaratlanul kitanin+hatóvá tették azokat a eondnkat, hévküznaoi nrob- lémákat, amelyek a megve egyik legtekintélyesebb munkáskoüektíváját foglalkoztatják. Az 6 gondjuk pedig mindnyájunk közös gondja / I Kovács Ra*alln Izgalmas, különös párbeszéd Fórum a Járműjavítóban
