Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-19 / 270. szám
4 SZOLNOK MFGTFI NPPLAP 1974. november Ü Gondok és lehetőségek A mosoly országában Ford és Tanaka nem várhat újabb „csodára“ Japán pozíciói az utóbbi években rendkívüli módon meggyengültek. Alapvetően azért, mert az olajválság és a nyomában kibontakozó pénzügyi krízis, valamennyi vezető tőkés ország közül, viszonylag a nyersanyagokban legszegényebb Japánt sújtotta a legerősebben. Mindez gyakorlatilag véget • vetett a japán „gazdasági csodának”, amely 1950 óta tartott és a távol-keleti szigetországot a világ második tőkés gazdasági hatalmává tette. Japán gazdasági potenciálja természetesen továbbra is óriási. Annak azonban, hogy ezt a gazdasági potenciált ki lehessen használni és így biztosítani lehessen a termelés es az életszínvonal fejlődését — vagy legalább megakadályozni a visszaesést —, igen komoly nemzetközi feltételei vannak. Gazdasági nézeteltérések Az első kétségtelenül az, hogy az Egyesült Államok és Japán közötti gazdasági nézeteltéréseket valamilyen módon rendezni kell. Ford amerikai elnök november 22- ig tárgyal Tokióban. A megbeszélések középpontjában a két ország közismert katonai kapcsolatán kívül elsősorban a gazdasági ellentétek állnak majd. Az Egyesült Államok egyelőre Japán legnagyobb külkereskedelmi partnere. Az Amerikában tapasztalható gazdasági visz- szaeisés azonban erősíti ott a protekcionista tendenciákat. A különböző amerikai iparágak képviselői a kongresszustól a japán behozatal csökkentését várják, különös tekintettel a visszaesésre és a munkanélküliség egyre növekvő veszélyére. Gazdasági szempontból tehát Ta- nakának- igen kemény küzdelmet kell majd folytatnia Ford elnökkel a japán exportérdekeknek megfelelő kompromisszum érdekében. Japán általános helyzete és a japán—amerikai gazdasági kapcsolatok kérdése természetesen erőteljesen felveti a távolkeleti szigetország egyéb nemzetközi kapcsolatainak kérdését. Az elsőszámú partner Néhány évvel ezelőtt a japán üzleti körök és a tőkés világ szakértőinek jelentős része is úgy vélte, hogy a kínai gazdasági kapcsolatok egészen rendkívüli új világgazdasági tényezőt jelentenek majd. Ebből annyi mindenesetre megvalósult, hogy Japán lett Kína elsőszámú külkereskedelmi partnere. Mennyiségileg azonban Japán külkereskedelmében a kínai viszonylat továbbra is szerény szerepet játszik: részesedése alig több mint. 5 százalék. Az utóbbi évben még bizonyos egyhelyben to- pogás is bekövetkezett — egyszerűen azért, mert Kína gazdasági fejlődése és sajátos belső gazdaságpolitikai módszerei igen szűk határokat szabnak a kínai piac felvevőképességének. Másrészt: a kínai exportcikkek sorából Japánt elsősorban a szén és az olaj érdekelné. Mindkét területen korlátozottak azonban a kínai exportlehetőségek. A szén esetében a tömegében nagy kínai termelés erőteljes fogyasztással párosul — az olajtartalékok feltárása pedig még csak kezdeti szakaszban van. A Urczsnvev—Tanaka megállapodás Tlyen körülmények között egyre nagyobb hangsúlyt kap a szovjet—japán gazdasági kapcsolat. Az őszi hónapokban különösen jelentős eredmények születtek. A gazdasági kapcsolatok alapja az 1973 októberében létrejött Brezsnyev—Tanaka megállapodás. Ennek alapján kötöttek szerződést a szibériai, Dél-Jakutiában levő szénlelőhelyek kiaknázásáról. Ez a megállapodás húsz évre szól és százmillió tonna kokszolható szénre vonatkozik, amelynek értéke mai világpiaci árakon több mint négy milliárd dollár. A Szovjetunió japán hosszúlejáratú bankhitel alapján a szénért gépeket és berendezéseket kap. A tyumeni kőolaj A második alapvető hosz- szúlejáratú megálapodás a távol-keleti fakitermelésben való együttműködés. Ennek során az évente jelenleg kitermelt 25 millió köbméter helyett, évente több. mint 200 miUói’a lehet növelni, a harmadik „nagy téma” a tyume- njd kőolajkincs kitermelése, amely feltételezi egy, a szovjet Távol-Kelet tengerpartjáig húzódó olajvezeték kiépítését. Szumita, a japán Export Import Bank elnöke egy moszkvai nyilatkozatában közölte, hogy ennek a finanszírozására esetleg nemzetközi bankkonzorciumot hoznak létre, amelyben a japán bankokon kívül amerikai és esetleg nyugateurópai pénzintézetek is részt vennének. Mindez párosul azzal, hogy szovjet—japán kereskedelem csak az utóbbi öt évben több mint 150 százalékkal bővült és ebben az évben eléri a kétmilliárd dolláros szintet. így Japán a tőkés országok közül a Szovjetunió egyik legnagyobb kereskedelmi partnere lesz. Mindez természetesen óhatatlanul politikai következményekkel is jár. A tapasztalatok szerint Japán számára a Szovjetunió óriási piaca, fejlettsége és nyersanyag-potenciálja kínálja évtizedes távlatban a legkomolyabb gazdasági lehetőségeket. Ez pedig nem maradhat hatás nélkül Japán általános politikájára és a távol-keleti helyzet egészére sem. —I — e. A barátság lakónegyede Gdanskban, Szczecinben és más lengyel városokban „leningrádi házak” épülnek. A hatalmas, 180 lakásos épülettömböket a leningrádi 3-as számú Avtovszkij Házgyárban gyártott elemekből építik. A szerelőbrigédokban együtt dolgoznak a szovjet és a lengyel szakemberek, de az együttműködés más irányban is erősödik: Szczecinben szovjet gépekkel felszerelt házgyárat létesítenek. A tervek szerint a kombinát termelése évente 100 000 négyzetméter lakóterület lesz. Az új, szovjet épületelemekből álló építkezések jelentősége nemcsak abban rejlik, hogy a lakások kényelmesebbek. nagyobb alap- területűek. mint a hagyományos módszerrel épült házakban. A „leningrádi házak” — az internacionalista szolidaritás, az együttműködés szimbólumai is. ahogy ezt a szczecini lakótelep elnevezése is mutatja: „Barátság”. Kidolgozták Leningrad és környékének árvízvédelmi terveit. A város alapítása óta eltelt 270 év alatt 227 — olykor katasztrofális méretű — árvizet élt át. 1924-ben például csaknem a város fele került víz alá. A legújabb kutatások kiderítették. hogy a Néva vize a Balti-tengeren dúló ciklonok következtében árad meg. A terv szerint a Finnöbölben létesítendő gátrendszer megvédi a várost. A 8 méteres, koronáján 35 méter széles gát nemcsak a hullámokat csitílja le, hanem két,háromsávos autópálya kialakítását is - lehetővé teszi. A hajók egyenként 130 méter széles kapun keresztül közlekednek, amelyeket ár-* vízveszély idején lezárnak. A nyüást elzáró betonfal görgőkön gördül a helyére. A hunok nyomában Magyar régészek Mongóliában Uttörőpalota a Kaukázusban Űttörőpalotát avattak nemrég a kaukázusi Észak-Őszét Autonóm Köztársaság Ord- zsonikidze városában. Előadóterme 800 személyes, moziterme 250. Az ifjú sport- rajongóknak hatalmas, jól felszerelt sport terem áll rendelkezésükre. A palota könyvtárában többezer kötet könyv közül válogathatnak a könyvbarátok. A gyerekeknek 32 különféle szakkört szervezetek. Különösen népszerű az Őszét Gyermek Táncegyüttes, amely a kaukázusi népek táncfesztiválján első helye- Ziést ért el. A köztársaság számos városában nagy sikerrel szerepel a „Kis Dzsi- git” nevű ének- és zenekar. Az ordzsonokidzei új úttörőpalotát több mint 3000 fiatal látogatja. A különböző szakkörökben a tanulók tapasztalt pedagógus irányításával bővíthetik ismereteiket. Hogyan éltek a hunok, ugyanazt a népet kell-e tekintenünk az ázsiai meg az európai hunokban? E kérdésekre keresnek választ a régészek ásóikkal, azon a Mongoljától Nyugat-Európáig terjedő földrészen, ahol valaha a hunoknak nevezett nép megfordult. A kevés írásos emlék miatt sok még a homály körülöttük, amelyet elsősorban a régészeknek kell eloszlatniuk. Európában már meglehetősen sok emlékük került elő, de Ázsiában még a föld mélye rejti a legtöbbet. A hunoknak Ázsiában eddig ismert legrégibb lakóhelye a mai Mongólia területén volt. A mongol és a magyar tudományos akadémiák között kibontakozó együttműködés keretében magyar régészek 1961-ben jártak először e térben távoli, de a barátság sok szála miatt nagyon is közeli országban. Az idei, immár hatodik régészcsoportot dr. Erdélyi István vezette. A Mongol Tudományos Akadémia képviseletében D. CevendorzS régész volt a segítőtársuk. Ezen a nyáron is sikerült számos használati tárgyat napvilágra hozni, és ezekkel is gyarapodott a mongol földből előkerült ama leletek sokasága, amelyekből hű képet nyerhetünk az ázsiai hunok gazdasági, társadalmi és szellemi életéről. Persze, ahhoz, hogy ez a kép valóban hű legyen, még sokszáz sírt kell feltárni. Az eddig átvizsgált sírok száma ugyan még nem éri el á 200-at. már nagy vonalakban kibontakozik az ázsiai hunok arculata. Ha ezt összevetjük az európai hunokéval, kétségkívül sok egyezés található, de sok különbség is. A különbség túlnyomórészt a szálláshely változásával magyarázhatók. Míg Ázsiában a kínai birodalom szomszédságában éltek, sok kínai hatást figyelhetünk meg rajtuk. Európában ezt germán hatások váltották fel, mivel ők döntötték meg a keleti gót birodalmat és több germán törzs élt uralmuk alatt. Az idegen hatás azonban mind Ázsiában, mind Európában csak a felszínt érintette, ha lehántjuk, megtalálhatjuk a nagyon magas színvonalú lovas-pásztor műveltséget. Ez is változott természetesen az idő múlásával és az óriási távolság megtételével, de számos lényeges eleme megtalálható mindkét lakóhelyen. A leletek még kevesek ahhoz, hogy egyértelműen föl lehessen rajzolni a hun társadalom változásainak mozzanatait. Azok a történészek, akik állítják az ázsiai meg az európai hunok azonosságát, a régészet oldaláról még nem részesültek minden kétséget megdöntő támogatásban. Azonban e tétel ellenkezőjét vallók sem meríthetnek a leletekből végérvényes bizonyítékokat, mert ha van is különbség a két népcsoport között, ezek nem olyan nagyok. hogv ne beszélhetnénk folytonosságról. További serény munka vár még tehát a régészekre, n múlt eme titkainak földerítésében. Abraham Ferenc A Mars csatornák eredete D. J. Milton új hipotézist tett közzé a Mars egyenlítői zónájában lévő rejtélyes eredetű csatornák ■ keletkezéséről. A csatornák alakja arra mutat, hogy hirtelen keletkezett nagy tömegű víz lefolyása hozta őket létre. Az ehhez szükséges jégtömeg gyors megolvasztásához azonban valószínűtlenül nagy hőmennyiségre lett volna szükség. Létezik azonban a széndioxidnak a vízzel alkotott szilárd vegyülete, amely bizonyos hőmérséklet-nyomás értéknél hirtelen bomlik el széndioxdra és vízre anélkül, hogy ehhez nagy hőmennyiségre lenne szükség. A hipotézis gyengéje, hogy a Mars felületén jelenleg uralkodó nyomásviszonyok (6,1 millibar) esetén e vegyü- let csak mínusz 120 fok alatt stabil, de nagyobb nyomásnál a vegyület akár 10 fokig is állandó és bomláspontjának a nyomástól és hőmér. séklettől való függésével esetleg magyarázatot kaphatunk a Mars csatornának eredetére. Tranzisztoros lázmérő Svájci kutatók újfajta, rendkívül gyorsan működő, a beteg hőmérsékletét számjegyekkel mutató elektronikus lázmérőt fejlesztettek ki, amelynek mérési pontossága 0,1 fokon belül van. A kisméretű műszerben parányi motor forgatja a szám jegyeket a 32—42 fokos hőmérsékleti tartományban. A motor azonnal megáll, ha forgás közben a számérték eléri a beteg hőmérsékletéti A kikapcsolást egy Wheats- tone-híd vezérli. A mérési érték leolvasása után egy gomb megnyomásával újra indítható a motor, s máris sor kerülhet az újabb mérésre, miután a szájba kerülő érzékelőn is megtörtént a rátétcserc. A kisméretű, hordozható tranzisztoros készülék szárazelemek áramával működik. Óriás alagútfúró kombájn Kezdetben kézi erővel építették a hegyek alatt átvezető alagutakat, majd később a robbantásos omlasztás módszerére tértek át. Ám nem mindig lehet alkalmaz, ni a föld alatti járatok kiépítésének ezt a módját. Ilyenkor különleges gépeket kell „bevetni” az emberi munka megkönnyítésére. E gépek ma már valóságos kombájnok, amelyek minden munkát elvégeznek, csak irányítani kell őket. A szovjet mérnökök által tervezett TK—IC típusú alagútfúró kombájn két, egymás fölött elhelyezkedő, különleges fúró- és vágófejjel ellátott gépegységből áll. A keményíémbetétes vágóélek a legkeményebb kőzetekbe is utat vágnak, miközben a kifejtett törmeléket az alsó kaparóberendezés eltávolítja a lassan előrehaladó gép útjá- ból. Mindössze két személy irányítja, szolgálja ki a 78 tonna súlyú gépóriást, amelynek elektromos motorjai együttesen mintegy 350 kilowatt teljesítményűek. A hidraulikus' „izmokkal” dolgozó, lánctalpakon előrehaladó alagútfúró kombájn környezetéből nagy teljesítményű elszívó berendezés távolítja el. az egészségl e ártalmas port. Meteoritkráter Indiában? 1973-ban egy közös indiai— amerikai expedíció részletes vizsgálatot végzett az indiai Lonar kráter vidékén. A kráterből származó kőzetminták laboratóriumi elemzése megerősítette azt a feltevést, miszerint ezt a 2 kilométer átmérőjű hatalmas krátert egy nagyméretű égitest becsapódása hozta létre. A kráter közepében egy sekélyvizű tó van. Az expedíciónak sikerült a tó fenekét borító üledékes kőzetekből is mintát venni. Az itt talált durva kőzeten törési nyomokat fedeztek fel, amelyek egy hatalmas ütés következtében jöhettek létre. A_ minták között található kőzetek az ütéskor keletkező törmelékekből alakultak. Ezenkívül a kőzetek olyan nyomokat viselnek magukon, amelyek hirtelen fellépő nagy hőmérséklet következtében jöhettek létre. A fentiek alapján a szakemberek azt a következtetést vonták le, hogy a Lonar kráter, hasonlóan a híres arizonaihoz, egy hatalmas kozmikus test becsapódása révén alakult. Olajszennyeződés ellen - papír Olajszállító hajók kisebb sérüléseinél igen hatékony módszert találtak a vízben keletkezett olajfoltok eltávolítására. Az olajjal szennyezett területet rostjaira őrölt hulladékpapirral szórják be. A papír saját súlyánál 20- szor több olajat köt meg és sokkal nagyobb a szívóhatása az olajjal szemben. A papírt természetesen előre el kell készíteni. Fontos e rostok nagysága, ennek meghatározása a papírmaloriiban történik. A kísérletek sze: rint 0,01—0,1 milliméter átmérőjűnek és 0,75—10,0 mm hosszúságúnak kell lennie a rostoknak, hogy felhasználásuk a legmegfelelőbb legyen. , A vízen úszó olajjal átitatott rostok minden nagyobb nehézség nélkül a vízből kiszűrhetők, sőt kipréselésükkel az olaj egy része is visszanyerhető. Most vizsgálják, hogy ez az eljárás nagyobb katasztrófáknál is sikeresen aílkataazható-e, _. LENINED ÁRVÍZVÉDELME
