Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-19 / 270. szám
SZOLNOK SIEGTE! NfiTLAF 1514, november 19, -r 1 ■■ ■■■"' 3 Félmillió tonna áru Eredményes volt a l’olún rendkívüli műszakja Vasárnap országszerte folytatódott a. Volán Tröszt hátvégi rendkívüli teherfuvarozási műszakja. Két nap alatt összesen 20 8"« Volán tehergépkocsi bonyolította le a er állításokat, s több mint Í0 000 szerelő, rakodó. Irá- nyftó és Irodai dolgozó segítetté az elmúlt hónapokban ugrásszerűen megnőtt szállítási feladatok egy részének elvégzését. A munkálatok rökkenőmeníes lebonyolításához a kedvező Időjárás is hozzájárult, s a szállíttató vállalatok és a Volán összefogásával ötszázezer tonna jíhyagot, árut. terméket mozgattak meg. — szombaton és vasárnap — kétszer többet, mint amennyivel a Volán vezetőt eredetileg számoltak. A fuvarok mintegy 30—10 százaléka mezőgazdasági termék volt főként cukorrépa és kukorica, a teherautók másik része pedig a nagyberuházásoknál. az útépítésednél és a vasúti vagonok kies berakodásánál segítette az anyagok, áruk szállítását » * • Eredményes volt a Volán 7 es számú . 'Vállalatának rendkívüli fuvarozási műszakja is. Szombat, vasárnap 819 teherképköcai fuvarozott szerte a megyében. Az. eredetileg tervezett, mennyiségnek a kétszeresét, több mint 24 ezer tonna árut szállítottak a ' Vasárnap este Szolnokra érkezett Gcorgij Malcev, az Észt SZSZK Állami Tervhivatalának elnökhelyettese és Jurij Ant, a Tartui Állami Egyetem párUörtéreti tanszékének tanára. A baráti látogatásra, tapasztalatcserére érkezett vendégek — lévén maguk is előadók, tanárok — különösen a párt- cs állami oktatás helyzetével ismerkednek majd megyénkben, valamint több helyen előadást is tartanak. Georgij Maleevet és Jurij Antot tegnap fogadta dr. Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára és dr. Boros Ot- tóné, a pártbizottság osztály- vezetője. A rövid baráti beszélgetés után a városi tanácshoz látogattak, és ismerkedtek a megyeszékhely nevezetességei vei. Ma délelőtt Georgij Malcev Mezőtúrra utazik, ahol a városi pártbizottságon tett látogatás után a DATE Mezőgazdasági Gépészeti Föisrendeltetésí helyére, Éjjelnappal hordtak a gépkocsik a cukorrépát. segítették a 4 es számú főút szolnoki szakaszának építését. A két nap alatt 4 ezer tonna cukorrépát szállítottak, a mezőgazdasági üzemeknek csaknem 3 ezer 800 tonna kukorica, hagyma és burgonya behordásában segítettek. A 4-es műüt szolnoki szakasza. rekonstrukciójának meggyorsítására a két nap alatt több mint 7 ezer 500 tonna sódert, egyéb építőanyagot szállítottak. A Szolnok megyei pályaudvarokon 225 vagon kirakodásában vettek részt a volánosok. A gondos forgalmi és műszaki szervezettségnek köszönhető. hogy a két nap alatt 1785 dolgozó fegyelmezetten, programszerűen végezhette feladatát. A közvetlen irányító munkában részt vettek az egyébként más munkahelyen dolgozó gazdasági és társadalmi vezetőit. A KISZ-fiatalok két brigádja segített a rakna*-’ - -> gépkocsi vezetés melleit rakodlak a sofőrök is. a . c..^- kívüli fuvarozási műszak alatt a Volán gépkocsivezetőinek hibájából baleset nem történt. A szerelők, műszakiak jó munkájának köszönhető. hogy kevesebb gépkocsi állt le műszaki hiba miatt a hét első napján, a ..javítószázalék” kisebb volt, mint más hétfői napokon. kólái Karán tart előadást. Ugyancsak ma délelőtt Jurij Ant Szolnokon, az MSZMP Oktatási Igazgatóságán tart előadást. . A holnapi program szerint az észt tervhivatal elnökhelyettesét a Tiszamenli Vegyiművekben fogadják, ahol az előadás után üzemlátogatáson vesz részt A párttörténeti tanszék tanára Jászberényben, a tanítóképzőben tart előadást Délután a két észt előadót a Szolnoki Köz- gazdasági Társaság vezetősége fogadja. Csütörtökön a vendégek Budapestre látogatnak, pénteken Georgij Malcev az MSZMP Oktatási Igazgatóságán tart újabb előadást, míg Jurij Ant a törökszentmiklósi városi pártbizottságon a járás és a város pártós tömegszervezeti vezetőinek tart előadást Az észt előadók szombaton utaznak el Szolnok megyéből. Több könnyen kezelhető, kor szerű termék GTártmányfejlefzté8 a hazai textiliparban Eredményesen munkálkodtak az idén a textilipar gyártmányfejlesztői. tovább növekedett, a kötött-hurkolt eljárással, a nem szőtt technológiával előállított termékek ará- nva, s a tervidőszak végére várhatóan eléri az összes-kelmegyártás negyedét. Ugyanakkor nőtt a mesterséges szálak feldolgozása, s 1975 végére a műszál adja az összes szálasanyagok több mint 30 százalékát. Tovább bővült az, idén a Magyar Gy ap j üf onó- és Szövőgyár poliészter -gyapjú összetételű fésűsszöveteinek választéka is; elsősorban jőminőségű női ruha-, kosztüm-, és férfi öltöny-anyagokkal. Nagymértekben korszerűsítette terméklistáját a kender- és lenipar is. így például a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál külön árucsoportot képeznek azok az újfajta férfi, női és gyermek felsőruházati szövetek, amelyeket lenből, pamut és műszál belekeverésével álli tanaié elő, festett, tarkán szőtt és filmnyomott kivitelben. A Magyar Selyemipari Vállalat idén 60 millió négyzetméter különböző műselyem és szintetikus szövetet, valamint 3100 tonna szintetikus fonalat gyárt A pamutiparban, ahol ugyancsak elterjedtek az új rendszerű fonó-, szövő- és kötőgépek, s viliik az új technológiák, szintén előtérbe kerültek a korszerű termékek. Ilyenek a szabadidő ruházkodás legújabb fajtájú mérettartó anyagai, továbbá a szintetikus szálak felhasználásával készült ágyneműanyagok. A pamutiparban különösen az utóbbi időben nőtt számottevően a széles szövetek és a rotációs eljárással készülő filmnyomott áruk aránya. Újfajta ( űzött kord-szövetek és szintetikus vetülék fonalat tartalmazó kord- bársonyanyagok is készülnek már a hazai gyáraltban. Észt előadók érkeztek Megkezdődött 3 karcagi téglagyár rekonstrukció,la. A három elavult kemencét lebontják, » jövő év júniusától már Csak egy gáztüzelésű kemence működik, amely túlszárnyalja \ régiek teljesítményét. A nehéz, egészségre ártalmas fizikai munkát Szinte teljesen gépesítik.. Olasz gépsorokon, világszínvonalon készül majd a tégla. Képűn - ként Betejegéshez közeledik a korszerű üzemcsarnok építése e • r r A JÖVŐ ÚTJA Kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek A termelőszövetkezetek túlnyomó többsége közepes és jó adottságok között gazdálkodik s termelésük gyors ütemben, kielégítően fejlődik. A közös gazdaságok csaknem egyharmada azonban rossz termőképességű, kedvezőtlen domborzatú földeken működik, ahol esetenként még a munkaerő is több annál, mint amennyi ezekből a földekből átlagos színvonalon meg tudna élni. Helyenként a hozzánemértő vezetés, a munkaképes korú dolgozók vagy éppen a szakmunkaerő hiánya nehezíti a helyzetet. Zalában, Somogybán. Nógrádban, Borsodban és Szabolcsban a termelószö- vetkeztek túlnyomó többsége kedvezőtlen adottságú és elég jelentős az ilyen • gazdaságok száma Hajdú, Csöngesd, Báes-Kiskun, Pest, Veszprém és Vas megyében is. A párt vezető szervei még a nyáron foglalkoztak a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzetével és állást foglaltak a tennivalókról. A kormány most Intézkedéseket dolgozott ki, amelyek alapján megindulhat a program-készítő munka az érintett megyékben és termelőszövetkezetekben. A munka fő irányai Az első és leglényegesebb tennivaló az adottságok és a kialakult helyzet reális, teljes körű felmérése. Mivel ez megyénként, sót megyeken belül tájkörzetenként is eltérő, ezért a helyi szervekre hárul a fejlesztés konkret céljainak és ütemezésének a kialakítása. A központi szervek és intézmények minden tőlük telhető segítséget megadnak ehhez, amit a megyék bizonyára igényelni is fognak. A központi döntések alapján a munka fő irányai máris kijelölhetők, ilyen mindenekelőtt az, hogy népgazdaságunkban az elkövetkező években nemcsak több. hanem hatékonyabban előállított élelmiszerre, mezőgazdasági eredetű nyersanyagra van szükség. Az élet, által támasztott követelmény tehát a szövetkezeti gazdálkodással szemben is — és ez egyaránt érvényes a kedvezőtlen adottságú nagyüzemekre — a többtermeléssel egyidőben a gazdaságosság fokozása. A kiegyensúlyozott élelmiszer- termelés és ellátás pedig megfelelő alapét ad ahhoz, hogy a gazdaságtalan terme- 1 lést a mezőgazdaságban is fokozatosan visszaszorítsuk. Fő cél a gazdaságosság Korábban — a termelés alacsony színvonalán — elkerülhetetlen volt, hogy a helyi efllatás szómára a kedvezőtlen adottságú vidékeken is lehetőleg minden alapvető élelmiszert megtermeljenek, sőt ezekből még a központi árualaphoz is hoz.zá járul .iának. Ebben az. időben a mezőgazdasági termelésben is a mennyiségi követelmény volt az első. de hogy ez mibe kerül, csak másodlagos i szempont lehetett. Ez a kedvezőtlen adottságú vidékeken a termelés szétaprózásához és egyúttal kisebb hozamot adó, gazdaságtalan termeléshez vezetett. Fejlődésünk mai szintjén már változtathatunk ezen. Célul tűzhetjük ki, hogy minden nagyüzemben olyan élelmiszereket termeljenek, amelyek ott termelékenyen gazdaságosan előállíthatok. Mindebből világosan kirajzolódik a kedvezőtlen adottságú vidékek élelmiszertermelésének fejlesztési iránya: az adottságnak nem megfelelő gazdaságtalan termelés fokozatos felváltása a helyi adottságokat jól hasznosító, a helyi erőforrásokat minél jobban kiaknázó gazdaságos élelmiszertermeléssel. Az előállításra megfelelő termékek választéka természetesen változó lesz: az egyik vidéken a juh cs a húsmarha, máshol valamilyen gyümölcs vagy zöldségféle, de lesz olyan hely is. ahol csak a legelősités, erdősítés segít. Az is egészen világos, hogy a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek ga/.dasá. gos termelésének kialakítását nem mindenáron, hanem csakis a népgazdaság erőforrásaival és a jobb adottságú nagyüzemek fejlesztésével összehangoltan lehet megvalósítani. Igv kerülhető el, hogy valamely élelmiszerből tartós hiánv keletkezzék és az is, hogy a kedvezőtlen adottságú vidékek fejlesztésére indokolatlanul lekössük 'a népgazdaság egyébként sem bőséges forrásait. Komplex fejlesztési programokat Pártunk politikájának határozott törekvése, hogy nem valamiféle szociális segélyezés útján, hanem a gazdálkodás rendbetételével, a lehetőségeken alapuló fejlesz- lcsztésével mozdítsa ki mai állapotukból 8 kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteket. A fő cél tehát, a gazdaságos termelés kialakítása, amelynek bázisán a személyi jövedelmek is arányosan emelkedhetnek, javulhat az ott. dolgozók életszínvonala, Ennek megfelelően a központi intézkedésekben a termelés fejlesztéséhez kötődd feltételek. 3 helyi szervek munkájában pedig a termelési koncepciók, programok kidolgozása és megvalósítása kerül előtérbe. Korábban nem egy megyében készültek már fejlesztési programok a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzetének megváltoztatására. Ezek megvalósításával születtek eredmények, gyökeres változás azonban kevés helyen következeit be. Ennek több Oka is volt. A korábbi programok egrik legszembetűnőbb fog: atékos sága a komplexitás hiánya volt A legtöbb fejlesztési elgondolás elszigetelten, egy- egy gazdaság helyzetéből, adottságából és lehetőségéből indult ki. A tervezők rendszerint egyenként egy-egy termelőszövetkezet keretei között maradva igyekeztek megoldást keresni, ahelyett, hog>- nagyobb körzetek adottságaiból, lehetőségeiből kiindulva, nagyobb összefüggő területek — egész tájkörzetek — átfogó (mezőgazdaságot, ipart, kereskedelmet, szolgáltatást, infrastruk túrát egyaránt felölelő) fejlesztésébe illesztették volna az. elgondolásokat. Részben a komplexitás hiányával magyarázható a korábbi tervek nagy beruházásigénye Is, amely gyakran Irreális volt. Mindebből le kell vonnunk a tanulságokat. A helyi adottságokkal és népgazdasági forrásokkal reálisan számoló, egy-egy tájkörzet átfogó fejlesztésébe .161 illeszkedő komplex fejlesztési koncepciók és programok készüljenek, mégpedig olyan ütemezésben, ahogy azok a* ötödik ötéves tervben, és azt követően megvalósíthatók legyenek. E programok mezőgazdasági termelést érintő részében az érdekelt gazdaságok termelés fejlesztésének irányát és annak feltételeit, a nem mezőgazdasági ■ tevékenységgel összefüggő részében pedig 3 kapcsolódó fejlesztési, foglalkoztatási feladatokat tartalmazzák. A megyei szervek által kidolgozott komplex fejlesztési programok képezik az üzemfejlesztési tervek alapját, amelyek elkészítése az üzemi vezetők feladata. Ezek jelöljék ki részletesen a termelésfejlesztési célokat és üzemi tennivalókat- Azüzém- fejlesztési tervekkel szemben támasztott alapkövetelmény, hogy azok a termelés gazdaságos megszervezésére egyértelmű és végrehajtható feladattervet adjanak. Állami támogatással és öntevékenyen i. A kedvezőtlen adottságú nagyüzemek fejlesztését szolgáló gazdasági ösztönzők az ötödik ötéves terv szabályozó rendszerének szerves részeként, csak a következő esztendőben kerülnek részletes kimunkálásra. Az elvek azonban már kialakultak, ezért a komplex helyi programok és üzemfejlesztési tervek kialakításában azokra már építeni lehet. ‘ A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek továbbra is megkülönböztetett állami támogatásban részesülnek, amelynek fő formái a rosszabb adottságok miatti nagyobb költségeket ellensúlyozó árkiegészítés és a gazdaságos termelés kialakítását segítő fejlesztési hozzájárulás. Átmenetileg fennmarad a jövedelemkiegészítő állami támogatás is, ennek szerepe azonban fokozatosan csökken. A szociálpolitikai célú támogatás helyébe fokozatosan a termelés fejlesztését szolgáló támogatás lép. Mindezt kiegészítik azok az adó és egyéb fejlesztési célú kedvezménj’ek is, amelyek egy részié az eddigi gyakorlatból jól ismert. Fontos követelmény lesz azonban - a következő években, hogy állami támogatás csakis a nép- gazdasági célokkal összehangoltan folytatott termeléshez, továbbá a népgazdasági és területi fejlesztési programokba illeszkedő koncepció megvalósításához nyújtható. A jó hagyományokat és tapasztalatokat felhasználva célszerű felkarolni az olyan kezdeményezéseket, amelyek eredményeként. egy-eg^ „erős” gazdaság rendszeresen segíti » „gyengébbet”. Érdemes íozottabban támogatni az olyan koncepciókat - is, amelyekben az arra alkalmas nagyüzemek — az iparszenJ termelési rendszerekhez hasonlóan — gazdasági alapon ós szervezetten, egy-egy tevékenységi körben összefogják az adott körzet közös gazdaságait. A termelési és gazdasági célok jobb megvalósítása érdekében célszerű elősegíteni a gazdaságok egyesülését is, betartva a törvényes előírásokat, elkerülve a formális és öncélú összevonásokat. DK, CSIZMADIA ERNŐ it MSZMP K B VSEtál.v veietfi heli'eftftí^a
