Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-17 / 269. szám

18T4. november IT, 3ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Chiovini Ferenc 5; köszöntése Az Étnőki Tanács Chiovini, Ferenc MunkácSy-díjas fes­tőművésznek, érdemes művésznek, eredményes alkotó­tevékenységé elismeréséül 75. születésnapja alkalmából « Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta, ' A tiszta szívből jövő gratuláció perceiben felejthetetlen szávait idézzük. Tavaly mondta, „közel a háromnegyedhez’, amikor megkapta a Megyei Tanács Művészeti Díjátr „Min­denki visszanéz egyszer, s nagyon fontos, mit lát maga mö­gött. Az öregember sűrűbben visszanéz, s most, hogy ezt a 'díjat megkaptam, úgy gondolom, talán Vállalhatom a mö­göttem levő utat, az 1925-beh festett képeimet is, a későb­bieket, is...” A „talárt” kétkedése nélkül érezzük teljesnek a mondatot, s olyan igaznak, amilyen a 75. éves mester festé­szet^ 'Chiovini Ferenc művészete már több mint negyven éve Bajnoké, és már régen nemcsak a Tisza partjáé, hanem a ti,* agyar művészeté. Földink és mindenkié, á napfényt és földindulást megért generációk. Feri bácsija. Keveseknek adatik, hogy embert és művészt egyaránt olyan igkz tisztelet, megbecsülés övezzen, mint őt. Festészete életünk tükröződése, múltunk és jelenünk égy-egy sűrített részlete. A szép őszinte éhesei, ezért szere­tik művészetét. Nehéz földön születtem, mondja, amikor eszméltem, a Veszett kutya harapása ellen még babonás versikével pró­báltak védekezni... Szülőföldem rétjein akkor még magyar szürke-marha gulyák legeltek. Kava+gott a heti piacok nyüzsgése. Nekifeszültek a lovak a hámnak. Fadereglyék úsztak a Tiszán. Hullott az aratók verítéke. Ez mind bennem van, ahogy a mai munka ritmusa, dinamizmusa is. Ezeket festem. Mást nem Amiben nincs humánum, az nem, lehet a művészet tárgya. A munka, az igen, mert abban ott az emberi izmok feszülése, vagy az alkotás gyötrelmének szép­sége. A mindannyiunknak oly kedves jubileumon jó egészsé­get kívánunk. Chiovini Ferencnek, hogy ecsetjének Varázsla­tos, színeivel, életbölcsességének harmóniára tanító szavaival még nagyon sokáig gazdagíthasson bennünket, Űj ifjúsági műsorok e televízióban A fiatalság mindennapi életével, gondjaival, problé­máival kíván a közeljövőben foglalkozni a televízió ifjú­sági osztályának néhány fon­tos adása. Hamarosan képernyőre ke­rül áz a három filmből álló sorozat, amelynek helyszí­néül á Szolnoki Állami Gaz­daság, a Lőrinci Fonó és a Mechlabor pécsi gyára szol­gált. A mesterségünk címere című műsor első adásában egy fiatál mezőgazdasági mérnök. Vágyai, tervei kap­csán ismerhetjük íhea a nagyüzemi állattartás egyik legmodernebb génét, a ka­russzelt. A Lőrinci Fonóban a „mesterség” címere az em­ber, Két KISZ-vezető vall a gyár ifjúságának életéről, nem utolsó sorban pedig ön­magáról. Pécsett a munkássá válás fontosabb mozzanatait igye­kezett ellesni és képszalagra rögzíteni á kamera., egy fia­talokat foglalkoztató, alig kétéves múlttal rendelkező gyárban. Kincsek kutatói Beszélgetés dr» C *Óh 4S JÁNOS professx&rral A Magyar Geofizikusok Egyesülete hetedik vám* lorgyűlésénék a héten a 900 éves Szolnok adott ott- iónt. Ebből az alkalomból arról beszélgettünk dr- Cső- cás János rektorhelyettessel, a Nehézipari Műszaki Sgyetem Geofizikai Tanszékének vezetőjével, hogy ■hilyeii új kutatási módszerek szolgálják a Nagy - kitold, kőolaj- és földgázkihcsének mind eredményé- ;efcb felfedezését — Pröfit'&ót űr, előjáró­bán mondana valamit a geo fiilkái kütatáé lényegétől7 *- A geofizikáról én min­dig azt szoktam mondani, hogy .olyan, mint * röhtgén. Egy kicsit komolyabb beteg­ségnél a röntgenörvos nél­kül el sem indul » belgyó­gyász, a sebész. A geológus, e bányász is. geofizika nél­kül csak tapogatózik. Per­sze ez a tudományág tá- gabb értelemben az égés.?, F öld fizikai fél építésévé), kapcsolatos, elsősorban mű­szeres megfigyeléseket és é.zók értelmezését magában foglálja- Estén belül egyik legfontosabb feladata a föld é'afcl lévő ásványi kincsnek kimutatása, felszíni mérések­kel. Érré áz ad lehetőségéi, hogy « különböző mélység­ben elhelyezkedő rétegek alakja. sűrűsége, ásványi összetétele Változó, így áZok s Földön uralkodó erőterek <— ilyen a nehézségi, a mág­neses erőtér, vagy ha a ta­lajba elektromos áramot Ve­zetünk; a villamos erőtér — eloszlását befolyásolják. Ha ezt az elosztást meg tudjuk mérni, erről térképet, készí­tünk, akkor már ki iéhet je­lölni a mélyfúrások helyét. Mondok egv szemléletes pél­dát Ha a felszíni robbantá­sok sorozatával lökéshullá­mokat gerjesztünk, ezek a különböző összetételű föld alatti rétegekben más és más sebességgel haladnak, a réteghatároktól pedig Visz- szaverődnek a felszínre. Ha érzékeny műszerekkel ezeket felfogjuk, képet kapunk a rétegek mélységéről, alakjáról. így megtalálhatjuk ez óiy&h porózus, apró likacsokkal, repedésekkel rendelkező ré­tegek felboltozódásait. ame­lyek szénhidrogént tárolhat­tak. — A vándorgyűlésnek épp ú, kőolaj- és iöldgátkutatás*■ tan elért eredményeknek az Ismertetése vált célja. A kor­szerű techniká mennyiben növelte meg a geofizika le­hetőségeit ezen á térülőién? — A technikai forradalom Itt is érezteti hatását. Olyan tíi elemekkel bővült a mű­szertechnika. mint a félveze- í*5k S3 integrált áramkörök. és ígv fcóVább. Tekéi azokat a méréseket, amelyekről be­széltein. ma mér olyan pon­tossággal tudjuk elvégezni, amilyenről korábban nem is álmódhattunk. AZ elmúlt 10 —15 év például megszázsze- rözta a nehézségi erő méré­sének pontosságát. Ha egy ember feláll egy sámlira, ákkör á súlya kisebb lesz, mert eltávolodott a Föld kö­zéppontjától. Ezt a? ici-pici súlyVáltózást a modern geo­fizika ma már még tudja mérni. Mm-dérVé nagy szük­ség Van, hiszen már sok kő­olaj- és földgázmézőt felfe­deztünk, s tudjuk jól* hogy a továbbiakat egyre nehe­zebb és nehezebb megtalálni­— A geofizika klasszikus mérései csak áZi. tudják megmondani, hogy hói ala­kult ki ótyáh földalatti szer­kezet, árfiély esetleg szén- hidrogént tárol. Váühak-é olyan újabb módszerek, ame­lyek énnél többre képesek? *-* A szeizmiba legújabb eljárása az egyik, amellyel áz úgynevezett túlnyomásos rétégeket is fél lehet is- mérhi, s ézék legtöbbször kőolajat, földgázt tartalmaz­nak. A másik a lemélyített fúrólyukban végezhető mé­rések csoportja, amelyekkel közvetlenül meg tudjuk nézni azokat a rétegeket, amelyekre gyanakszunk. Váftfták tehát olyan esetek, amikor a szénhidrogének je­lenlétére közvetlenül lehet következtetni, de azért a Végső szót mindig a fúrólyuk „kivizsgálása" mondja ki. — A fúrások geofizikai vizsgálata többek között az egyes kutakban megtalált ré­tegek azonosításában, a kor­relációban bír nagy fontos­sággal. E módszerek fejlődé­se milyen eredményeket ho­zott? ***** Számos eljárás áll ren­delkezésre az úgynevezett lvukszelvényezés területén is. A kőzetek változó elektro­mos ellenállása, radioaktív sugárzást elnyelő képességük, s ígv tovább, mind-mind in­formációforrás. A léfúrt lyuk szerkezetéről, sőt a kút környezetéről is egy sor fon­tos Daramétert megtudunk a kábelén leengédétt szondák segítségével. Amikor áz olaj­ipar áz első. 4 ezer méter­nél mélyebb kutatófúrásokat mélyítette, a legrangosabb világcégeket akarta felkérni ezek geofizikai szelvényezé­sére. Nem vállalták, mert ilyen nagy nyomásra és ma­gas hőmérsékletre mér nem voltak eszközeik. A magyar geofizikusok ekkor olyan mérőszórtdáfcat szerkesztet­ték, különleges ötvözetek, teflon és szinte az űrhajó­zásban használatos anyagok felhasználásával, amelyekkel a hagy mélységű fúrásokat is ki lehet vizsgálni. — Vártnak e most olyan területek á N ágyait oldom, melyekről geofizikai mérések kiderítették, hogy potenciáli­san szénhidrogén tárolók le­hetnek? — Ilyen sók váh, hiszen áz olaj ipar. mielőtt fúrá­sokat megkezdené, már 3—4 évvel korábban geofizikai térképekét készíttétt mért csak ezek alapján lehet gaz­daságosán mégtérVézrií á fú­rási programot. É területek közül például most a fcörös- Berettyó Vidéke kecsegtet reményekkel. Egyébként én Optimista vagyok. Má még áz Országban számos olyan Vidék van, nemcsak az Al­földön, hanem á Dunán­túlon is. ahol — ha nem is nagyon nagy, dé jelentés mezőkét fedezhetünk fél. — Végezetül fáit tart most « geofizikusok legégetőbb gondjának? — Nézze, én egyetemi ok­tató vágyók, dé néni csak azért mondom: ez a tudo­mányág is olyan gyorsan fej­lődik, hogy a mérnöki tudás 3—4 év alatt majdhogynem elavul. Az iparnak, a válla­latoknak a ielenleginél sók­kal nagyobb gcnd°t kellene fordítaniuk a szakmérnök- képzésre, a mérnöktovább­képzésre. Az ma már nem. frázis, högy a tudomány ter­melőerővé Válik. Égy-egy új módszer, eljárás, égy új gon­dolat. amit ét iparban rög­tön alkalmazni lehet — tü- laidónkéhöen ö'Ván mint a nyersanyag. Ezért fontos, hógy á szaKéfnbérék ideié­ben és rendszeresen megis­merjék a legújabb eredmé­nyekét. Ebbén az iparnak nem szabad elmaradnia áz egyetemtől. No és végül, ar­ról. amiben az egvetem nem maradhat el az ipártól. Fej­leszteni, korszerűsítem kell s tanszékek műszer, és szá­mítógépparkját. mert a fej­lődéssel viszont csak íev tűd lépést tartani ét oktatás. Tömböczfey Péter PEREG A FILM PEREG a film. a vibráló képsorokon pöttömnyi gye­rekek játszanak. Óvodások. Mosolyognak, mert ha nem is tudják, de érzik, hogy olyasmi történik körülöttük, értük és velük, aminek örül­ni leheti A film tavaly készült Tö- rökszenlmiklóson, amatőr fo­tósok munkája, akik meg­örökítették a Bajcsy-Zsilinsz- ky úti óvoda birtokbavételé­nek ünnepélyes perceit. A képszalagon a felnőttek is mosolyognak, örülnek a gyerekek nevetésének. A ki­csik meg talán azért kaca- rásznák, niert boldognak lát­ják a szüleikét. Senki séfn mondta ki, különösen a gye­rekek nem, csak a következ­tetést örökítette meg a cellu­loid szalag: egymástól va­gyunk és egymásért. Ahol ezt felismerik, ott boldogók az emberek, kicsik és nagyok, ki, ki a maga módján.. De a tavaly decemberi fo­tószalag képei azért jutottak eszembe, mert az időrókka egv másik filmet is pörget. Ezen a filmen is mosolyog­nak az emberek, azok is, akik most hern vették észre répdeső örömüket. Ez az újabb film is Tőrökszent* miklóson készült, szemerkélő esőben, bánatos őszben, de mégis vidáman. Mosolygott a segédmunkás, á városi párttitkár,, a tanító­nő,' á szülők, mindenki aki ott Volt. A vége-hossza sincs film második tételét folytatta az emberi jó szándék a strand melletti liget őszbe csavaro­dó fái alatt. A film főcíme ez is iéhet: Egymásért va­gyunk. Alcím: Mennyit ér a jó szándék. A téma: ácsok, gépészek, diákok, katonák, parasztok és hivatalnokok hogyan építettek fel két tan­termét, kiszolgáló helyisé gekkel és egy zsibongót . a hozzátartozó harmadik te­remmel a törökszentmiklósi általános iskolai diákotthon tanulóinak, — egyszerűbben: a tanyai kollégium kis ma­gyarjainak. Az új tantermek elkészülé­séig a diákotthon legapróbb lakói majdhógy a város má­sik Végébe jártait iskolába. Két kilométer oda, két kiló- fhétér Vissza, Városias forga­lomban, jó időben, rossz idő­ben. .. Valahol a pusztán Viszont ott állt egy elárvult iskola. A régi falak a gyerekek után kívánkoztak? Nem hi­szem, mért csak az ember érez, s minél inkább ember, annál jobban érti a többiek gondját is. AZ ÁLLAMI gazdaság szenttamási kerületének mun­kásai. a Kilián György Re­pülő Műszaki Főiskola hall­gatói megértették mit kell tenniük: lebontották a régi, elhagyott iskolát, és kézü- Köh, gépeiken a liget fái alá került a tégla. A törökszent­miklósi diákok, tanárók mégpucolták a téglát, a műszaki égyétem hallgatói beálltak á kőművesek mellé a falát rakni, és így? készült a tehnp'ágyás szobra a szili­kátipari Vállalat, áz építő­ipari ktsz, á baromfifeldol­gozó, az Alkotmány Tsz, a gépgyártó ktsz, a gépgyár és más üzemek, vállalatok bri­gádjai kezémunkája nyomán. Az építkezésről készítélt hivatalos jelentés szűkszavú, mégis sokatmondó: a társa­dalmi munka értéke 482 ezer forint. Szép pénz, félmillió jó szándék, de a miértek vála­sza ennél is többet ér. Mert., ml tagadás, hajlamosak va­gyunk mindent méterekben, kilogrammokban és forintok­ban mérni, és minél több számjegyű áz eredmény, an­nál büszkébbek vagyunk. Dé azt tudjuk-e, mi indítja a fáradt munkást, hogy a mű­szakja után újra szerszámot fogjon a kézébe és sötéte­désig tovább dolgozzék, a köszönő szóért. Sejtjük-é egyáltalán, hogy mekkora érő ez, ha milliók­ban hátványozódik?! Úgy hi­szem, csak sejtjük, de még nem Ismerjük, teljes nagy - ságábán. A liget fái alatt épült sze­rény kis épület sok mindént élrhönd: százhuszonhét kis­diáknak biztosít zavartalan, kényelmés tanulási lehetősé­gét. Ennyit mond napjainkról De a megújhódott falak kö­zött a jövő nevelődik. A mai tettek á holnap zálogai. Sem­mi sincs következmény nél­kül. Az új iskola nevelői bi­zonyára a kisdiákok tudatá­ba vésik: gyerekek, ezt a kis iskolát úgy sikerült fel­építeni, hogy a legkülönbö­zőbb foglalkozású bácsik és nénik, meg g ti nagyobb pajtásaitok elhatározták, hogy szabad Idejükben, meg ami­kor nem szorítja Őkét á na* pi munkájuk, idejöttek tég­lát pucolni, falat rakni, me­szelni, mázolni, takarítani. Nem kaptak ám ők ezért egy fillért sem, csak köszö- nömöt, mégis dolgoztak, fá­radtam, de jókedvűen, hogy iskolátok legyen. A százhuszonhét gyerek tágra nyílt szemmel hallgat­ja a szép, igaz mesét S hi­szem, hogy húsz, harminc év múlva is emlékeznek majd ezekre a mondatokra, hiszen a mementő maga a kedves kis alma mater, a liget ak­kor már vén fái alatt. Hiszem, hogy* az akkori fil­mesek a jó szándék felsza­badult láncreakcióját filme­zik majd, mert az egykori törökszentmiklósi százhu- szonheték — diákköri emlé keik helyén, vagy máshol az országban — már kötelessé­güknek érzik, hogy segítse­nek, ha kell. ÉS KÖZBEN azt mondják majd a gyerekeiknek: ami­kor olyan kicsi voltain, mint te most, csak ügy tanulhat­tam kényelmesen, hogy is­meretlen bácsik és nénik egy fillér nélkül nekifogtak iskolát építeni nekem... Most .látssz szépen, mi anyukával elmegyünk, hogy’ segítsünk a szolnoki gyérmekszínház épí­tésében, ahol majd mindén- félé szépet látsz nemsokára Amikor besőtétedík itthon leszünk, jő légyéi... így pereg életünk filmje, Jó, ha így pereg. Tiszái Lajos Az első szambám Stirlitz kalandjai A Szputnyik magyarul is megjelenik Főszereplő az olvasó As irodalomkritika feladatai Mint áffól hírt adtüfik, áz élfnúlt napokban Budapest volt színhelyé áz irődalofh- krítikúsók nemzetközi szö­vetségé kongresszusának, — amelynek égíázé alatt 18 szo­cialista és nyugat-európai ország mintegy másfél száz kritikusa, irodalomtörténésze tanácskozott a kritika szere­péről, feladatáról. Az eszme­cseré tapasztalatairól, ered­ményéiről Koczkás Sándor, a szövetség végrehajtó bi­zottságának egyik tagja nyi­latkozott áz MTI munkatár­sának. —» A konferencia megha­tározója volt, hogy azok a némzeti ésöpörtók, szövetsé­gek, illetve személyek. ame­lyek, illetve akik szövetsé­günkben vezető szerepet ját­szanak, élévé az együttmű­ködés szándékává! érkeztek Budapestre. Természetesen kialakultak a Viták. Ezek azonban a nézetek kölcsönös tisztéléte és tolerálása áláp- ján folytak. — Tanácskozásunk felkérés Volt: Megerősítetté azt á vé­leményt, hogy a kritika éop- úgy kollektiven gyakorolha­tó területe áz ideológiának és aZ irodalomnak, niiM bár­mely más irodalmi műfáj. F.ebizóftyósődött áz IS, hogy az igazi kritika sem állhat tehététléníil aZ irodalmi élét új jelenségei élőtt. és — a tömééKőmüftikáciős eszközök nyújtotta lehetőségekké! Is élvé — igyekszik az értékes irodalmat elfogadtatni az ak­tív és a potenciális olvasók­kal. Az Athénaeum Nyomda műnyomó gépei érdekéé, sok­színű folyóiratot nyomnak e napokban. Készül a magyar nyelvű Szputnyik decemberi sZáma. A Szovjetuniónak* éz az egész Világon népszerű folyóirata eddig oroszul, an­golul, németül, franciául, spanyóíiül és csehül jelent meg. Az APN-nel kötet meg­állapodás alapján december élején mágyar hyelven is megjelenik a Szputnyik A folyóirat Í8o oldalán sok érdekes írást és képet közöl a Szovjetunió életéről. A Szputnyikot 89 országban terjesztik. Nagy példány­számban fogy New Yorkban, Londonban, Párizsban, Ber­linben. A folyóirat nyolc éve ad hírt a Szovjetunióban' folyó kommunista építésről, az ipaf,. a mezőgazdaság ered­ményeiről, a tudományos és technikai forradalom új vív* mányairól; — a politika, á művészét, a kultúra témáit sem hanyagolja él. A lap nemcsak új ismere­téket nyújt, de szórakoztatja is az olvasót. Mindén számi- bán közöl irodalmi csemegéi Sport, divat, humor fűszere Több érdekes rövidfilm szerepel á decemberi mozi­műsorban. Sisyohus legendá­ját használta fel Jankovics Marcell új razjfilmjébén, — amely első díjat nyert Zág- Táaban, a nemzetközi rájz- filmfesztivá'órt. a 3 percnél rövídebb művek kategóriá­jában. Ütcáhévváltözásöte ókózta zi ezt a kis könyVálakú, szí­nes folyóiratot. Négyszínnyo­mású képei a Szövjétunió tá­jaival, műemlékeivel, műkin­cséivel ismertetik még az ol­vasót A Szputnyik első magyar nyélVű számában rendkívül érdekes olvasmányok talál­hatók : Makarenko eddig még nem publikált beszédében az emberek erkölcsi tulajdonsá­gairól szól, Egy másik cikk­ben választ kapunk árra, mi a művészet helyé á jövőben. Mint ismeretes, az 198Ó- ban rendezendő Olimpia jo- gát Moszkva kapta meg'. A Szputnyikbar: kilenc kérdést és választ talál az olvasó a. szovjet sportról. „Fórró Szi béria,, címmel riportot közöl á hatalmas országrészről. A televízióban ezekben á hé tekben látható a „Tavaszit íénhét pillanata’' című film­sorozat. A Szputnyik decem­beri számában elolvashatják á kisregény rövidített Válto­zatát. Biztosak vagyunk abban, hogy a magyar olvasók még­kedvelik a mindén hónap­ban mégjélénŐ Szputnyikot *— ssi — bonyodalmak labirintusát próbálják feltérképezni a Hol lakunk? Című rövidfilm al­kotói. NDK-beii művészek színes röVid játékfilmje a Ferdihánd és a futball, illet Ve a Férd'mánd és á kastéiv kísértete című alkotás. De­cemberben két rájzmeséfil- fneí is látMt majd á közön­ség. Ferdinand és a kastély

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents