Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-02 / 257. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. november 2. ti A Kapcsolatépítés Kelet felé Kölcsönösen fejlődő kapcsolatok Fiatalodó Lengyelorsz ág Nagyobb lesz a GUM áruház a Szovjetunióból kapják. Amíg a „Barátság” olajve­zeték 1964-ben 8,3 millió tonna nyersolajat szállított, addig 1975-ben az előirány­zatok szerint már 50 millió tonnát log szállítani. A KGST-országokban vi­szont az exportra gyártott gépek és berendezések há­romnegyed része a Szovjet­unió számára készül. A szovjet flotta hajótérnövek- ményének kétötöde a KGST- orszőgokból származik. A testvérországok sok élelmi­szert is szállítanak a Szov­jetunióba nyers vagy fel­dolgozott formában. jóság helyzete. Az Ifjúság- kutató Intézet elemző mun­kájának egyik lényeges fel­adata az iskolai képzés cél­szerűségének vizsgálata, a közoktatás korszerűsítésének elősegítése. Statisztikai ada­tok szerint a lengyel fiata­lok tudásbeli, műveltségi szintié sokat fejlődött az utóbbi esztendőben. 1972-ben minden száz először munká­ba lépő leány és fiú közül tíz felsőfokú. 25 középfokú, 33 pedig szakmunkásiskolát végzett. ják a kétemeletes kis fahá­zakat, amelyekben ma még a japánok milliói élnek. A helyzet súlyosságát el­sősorban a féktelen telek- spekulárió és a száguldó infláció okozza, ami ma az élet minden területére ki­terjed Japánban. Az amúgy sem bőviben levő telkek ára a nyolcszorosára emel­kedett-az elmúlt 19 év alatt Tokióban, egyedül a múlt év­ben 43 százalékos volt a drágulás. Helsinki impozáns kongresszusi negyedében, Di- poliban kezdte meg októ­ber 31-én fél évenként ese­dékes ülésszakát az EFTA, a nyugat-európai szabadkeres­kedelmi társulás miniszteri tanácsa Az EFTA céljai már létre­hozásának pillanatában 1960-ban egy kicsit mások voltak, mint a Közös Piacé: az egymás közötti ipari vám­határok leomlottak, kifelé azonban az államok olyan vámpolitikát folytattak, ami­lyent akartak, ellentétben a Közös Piaccal, amely egy­séges vámfallal bástyázta magát körük A másik nagy különbség, hogy a mezőgazdasági termé­kek piacát nem egységesí­tették, a mezőgazdasági im­portot nem sújtották nagy illetékek, mint az EGK-ban, így az EFTA-orszá gokkal például sosem kellett „mar­hahúsháborút” vívni. Arról Bem volt szó, mint a Közös Piac esetében, hogy a tag­államok átruházzák szuve­renitásuk egy részét valami­féle közös szervre. Az EFTA azonban mindig magán viselte az ideiglenes­ség bélyegét, sokan amolyan mesterséges „brit konstruk­ciónak” tekintették, a Közös Piacon kívülkerekedtek dac­szövetségének. London ugró­deszkájának a Közös Piac­ba. A britek 1963-ban és 1967­ben kétszer is eredményte­len kísérletet tettek a közös piaci csatlakozásra. London kilincselése végül sikerrel járt, a közös piaci Hatok 1969-i hágai értekezlete zöld utat nyitott a brit kérelem­N éhány hete már megír­tam, a szupermarke­tek olyan gyorsan eme­lik az árakat, hogy amíg az ember a parkolóhelyről az üzletbe ér, addigra kétszer- háromszor is változnak az árak, a konzervdobozokon és a kartonokon. Felhívtam e figyelmet arra, hogy né­mely áruházban stempliző fickók üldözik az ember ku­liját a folyosókban, s mi­előtt még a pénztárhoz ér­hetne, átpecsételik az árat a cuccán. A min^p Joe Krell bará­tom értesített az árháború legújabb fejleményéről. Fel­hívott és megkért, keressem fel, mert telefonon keresz­tül nem mer beszélni. Ahogy kaput nyitott, úgy festett, mint egy idegroncs. — Menjünk innen — mondta —, mert ez a ház bepörgött. Mászkáltunk az utcán. ■— Valami van — mondta, —- A napokban vettem egy doboz tonhalat, 55 centre volt árazva. Hazavittem, be­tettem a kamrába. Amikor másnap elővettem, már 63 cent volt az ára. Azt hittem, tévedek az eredeti árban, s hogy biztos legyek a dol­gomban, visszatettem a ton­halat a spejzba. A következő nek, s ez alapvetően meg-' változtatta az EFTA életét. Dánia, amelynek kereske­delme olyannyira függött Angliától, szintén kérte csat­lakozását a Közös Piachoz. Nem volt ilyen egyértel­mű Norvégia helyzete: Oslo sokáig habozott, féltette me­zőgazdaságát a nyomasztó közös piaci versenytől, s a népszavazás végülis nemet mondott a csatlakozásra. Nagy-Britannia és Dánia 1973. januári kilépése hét tagországra olvasztotta az EFTA-t: attól számítódik a szervezet „második élete”. A Hetek (Svájc, Svédország, Ausztria, Portugália, Norvé­gia, Izland és a társult Finnország) egyenként sza­badkereskedelmi megállapo­dásokat kötöttek a Közös Piaccal, amelyek előirá­nyozzák az ipari vámok 1977-ig történő fokozatos le­bontását, de az EFTA tag­jai tovább munkálkodnak a kereskedelmet torzító aka­dályok eltüntetésében. Ax EFT4 orsósok egymás között is a vámon kívüli akadályok minél tel­jeseb lebontására töreksze­nek, hiszen az ipari termé­kek forgalmát vámok álta­lában már nem nehezítik. Érdemes megjegyezni, hogy éppen a közelmúlt napok­ban az EFTA gyógyszeripari ellenőreinek küldöttsége tett látogatást Magyarországon. Hazánk bejelentette ugyanis csatlakozási kérelmét az EFTA égisze alatt létrejött szerződéshez, amelynek tag­jai kölcsönösen elismerik a gyógyszeripari termékek bel­ső ellenőrzési rendszerét. napon azt olvastam le róla: Ára 70 cent. Krell igen józan cimbora, emlékezetem szerint még so­hasem viselkedett így. Való­színűleg összekeverhette a különféle tonhalkonzerveket. Ezt meg is mondtam neki. A fejét rázta. — Semmi esetre sem. Mert amikor ma reggel előszed­tem a tonhalat, az állt rajta: Két darab 1,50 dollár. Azt mondom, itt valami bűzlik. Krell elmesélte, először úgy vélte, csak a tonhallal áll így a dolog, ezért, hogy bizonyosságot szerezzen ez ügyben, másféle árukat is elhelyezett a polcaira. Meg­bizonyosodott róla, hogy na­ponta 2—3 centtel minden­nek felmegy az ára. — Bármit raktam a hűtő­be, reggelre megváltozott az ára. Vásároltam például ka­rajt, fontját 2,50 dollárért, amikor másnap elővettem, hogy kisüssem, 3,25 dollárra volt átárazva. Elgondolkoztam. Lehet, hogy Krell bedilizett a mér­téktelen áremelkedésektől? Látszólag talán kevésről van szó: a gyakorlatban viszont gyógyszerexportunk ezáltal sok millió forinttal növeked­het. Nem kell tengernyi bi­zonylatot kiállítani export esetén, nem követelnek az importőrök újabb és újabb vizsgálatot, ami nagyon megnehezíti kivitelünket. Magyarország az EFTA jóformán minden tagjával élénk kereskedelmi kapcso­latokat tart fenn. Nem el­hanyagolható piac ez: a negyvenmillió lakost szám­láló szabadkereskedelmi tár­sulás a világ össz-exportjá- nak 7.2, importjának 9.3 szá­zalékát adja. Finnországgal fokozatosan szabadkereske­delmet építünk ki. Ausztria hagyományosan jó kereske­delmi partnerünk. Svájcban is nagyok a lehetőségeink (ezt bizonyította eredményes részvételünk a nemrég le­zajlott két svájci vásáron), a norvég miniszterelnök ha­zánkban tárgyalt a gazdasá­gi kapcsolatok szorosabbra fűzéséről, Portugáliában a fasiszta rendszer megdöntése kedvező lehetőségeket terem­tett a kapcsolatok fellendí­tésére. * résül idéxsük az EFTA egyik kiadványából Masnata svájci professzor nemrég megjelent cikkét: „Ha a Közös Piac nincs tel­jes tudatában felelősségének, semmi sem áll annak útjá­ban, hogy az EFTA tegyen kezdeményezéseket a szocia­lista országokkal fennálló kapcsolatok szorosabbra fű­zésére”. Nagyon cikis volt a helyzeti Fölkerestük az egyik ba­rátomat, Thurston Cravent, aki kémikusként dolgozik a kormánynak, egy szigorúan titkos megbízatáson. Amikor elmeséltük neki a sztorit, azt suttogta: — Ügy látszik, áttörés az öö-nél... — öö? Mi az? — kérdez­tem. — Önműködő önfeláraző. A legújabb fegyver az ára­zástechnikában — mondta Craven. — Tudtuk, hogy a szupermarketek egy ideje már kutatásokat folytatnak ezen a téren. Az ember any- nylt hibázik a konzervek, kartonok, flaskák árazásá­ban, hogy feszített tervet dol­goztak ki az önfelárazás megoldására. Arra számítot­tunk, hogy ez legfeljebb 1979-re sikerülhet nekik. Craven megkérte Krellt, hozza föl neki a tonhalkon- zervet. Krell kisvártatva megjött, átadta Cravennek. Most a következő árjelzés volt rajta: Különlegesség, ára 1,20 dollár. Tiltakozás a terror elten Diáktüntetések Szöulban Szöülban ezen a héten fel­lángoltak a diákmegmozdu­lások. A dél-koreai főváros több egyetemét bezárták, s napok óta utcai harcok foly­nak az egyetemek körül a diákok és a rohamrendőrök között. Az összecsapásokban több diák és rendőr megse­besült. Szöuli közlések szerint a Hankook kollégium diákjai kormányellenes jelszavakkal a parlament épülete elé vo­nultak. A diákok új alkot­mányt, demokratikus szabad­ságjogokat és a politikai fog­lyok szabadon bocsátását kö­vetelték. A kivezényelt ro­hamrendőrség megakadályoz­ta, hogy a diákok eljussanak a parlamenthez. 43 diákot őrizetbe vettek. Ebben az évben a dél-ko­reai katonai törvényszék 114 diákot ítélt különböző idő­tartamú börtönbüntetésre. Az ország haladó közvéleménye megmozdult a letartóztatot­tak érdekében. Ellenzéki pártok, s az egyházi körök is új alkotmányt és a politikai foglyok szabadon bocsátását követelik. A közvélemény nyomására csütörtökön a dél­koreai feljebbviteli bíróság felfüggesztette Li Ho Csői neves író és Csang Pjong Hűi irodalomkritikus bör­tönbüntetését. Mindkettőjü­ket a katonai kormányzat bírálatának vádjával ítélték el ez év júniusában. A kékszakállú herces vára a drezdai operában 1974 novemberében meg­rendezik az NDK-ban a „Ma­gyar Színházművészet Nap­jait”. Bartók Béla „A kék­szakállú herceg vára” című operáját a jelentős kulturá­lis eseménysorozat megnyi­tójaként november 17-én mu­tatják be a Drezdai Operá­ban Harry Kupfer rendezé­sében. Az Elba-parti megye szín­padai, valamint különböző bel- és külföldi együttesek novemberben a magyar szín­padi szerzők alkotásait tű­zik műsorukra. A drezdai színház mutatja be az NDK- ban először Sarkadi Imre „Az elveszett paradicsom” című művét. A szász színpa­dok adják elő Kertész Ákos „Névnap” című mai témájú darabját is. A bautzeni és a zittaui színház ugyancsak bemutat magyar darabokat. A színházi napok kiemelkedő eséménye lesz november 17-e és 29-e között a Magyar Nemzeti Színház vendégjá­téka, amelyet nagy érdeklő­déssel várnak mind Berlin­ben, mind Drezdában. Craven a mikroszkópja alá tette. — Hm — mondta —, sej­tettem. Körforgó lézer. Néz­zék csak, az ár ultraibolya tintával van rápecsételve, s a fényerősségnek megfelelő­en hol eltűnik, hol föltűnik. A szupermarket egy körfor­góra helyezi a készülékét és az árak progresszíven úgy emelkednek minden fordu­latnál, ahogy a bolt akarja. Számomra csupán az a ti­tokzatos mindebben, hogy az áraknak kizárólag a bolt­ban szabadna emelkedniök. Krell komrájában. vagy hű­tőjében nem. Hadd kérdez­zem meg, Krell: van tévéje a konyhában? — Persze, hogy van — mondta Krell. — Nos, akkor megvan a magyarázat. A katódcsőnek. ugyanolyan hatása van az árfeliratra, mint a lézersu­gárnak. Azt ja vallom, vigye ki a konyhából a tévéjét. Craven még hozzáfűzte: És még valamit. Krell. Ne beszél ien erről senkinek Hogyha a szupermarketok rájönnek hogv maga tud az öö-ről, egy lyukas garast sem adok az életéért. Art Buchwald (Uomoródi József fordítása.) A Szovjetunió és a szocia­lista közösséghez tartozó or­szágok közötti kapcsolatok állandóan fejlődnek és nö­vekszik gazdasági hatékony­ságuk. a Szovjetunió szál­lítja a KGST-országoknak az általuk importált fűtőanya­gok és nyersanyagok több mint 70 százalékát, a vas­érc 85 százalékát, a henge­reltáruk és a gyapot kb. 60 százalékát. A világ vala­mennyi országából a KGST- országokba szállított minden második traktor és gépkocsi — szovjet gyártmányú. A KGST-országok az olajfúró­berendezések 64 százalékát A moszkvai GUM nagy­áruház további emelet ki­alakításával 7000 négyzetmé­terrel bővíti kereskedelmi területét. Az emeleteket mozgólépcsők kötik össze. A pultok elsősorban önkiszol­gáló rendszerűek lesznek. Az Osteria del Curato és Prati között építendő metró útvonal építési költsége ki­lométerenként 22 milliárd lí­rát tesz ki. Az összesen 14 kilométer hosszú vonal meg­építése tehát mintegy 300 milliárd lírát emészt fel. Ez a szinte hihetetlenül magas költség több tényező követ­keztében állt elő. Elsősorban a főváros költségvetésében nem irányozták elő idejében Egy külön 800 személyes termet terveznek divatbemu­tatók tartására. műszaki cikkek és háztartási eszkö­zök bemutatására, esténként pedig itt rendezik az áruház alkalmazottai összejövetelei­ket. az építéshez szükséges ki­adásokat. ezért Róma kény­telen hitelintézetekhez folya­modni. A kamatok óriásira növelik a költségeket. Hoz­zá kell számítanunk azt is. hogy az építkezés igen lassú ütemben folyik és időköz­ben hallatlan mértékben megnövekedtek mind az épí­tőanyagárak. mind a munka­bérek. Közel-keleti és európai területre technológiai szerelési munkák vég­zésére, nagy gyakorlattal rendel­kező SZERELŐLAKATOSOKAT, HEGESZTŐKET és technikus szintű MŰVEZETŐKET keresünk fe Ív ételre. Továbbá keresünk vidéki munkahelyeinkre LAKATOS, HEGESZTŐ, SZERELŐ SZAKMUNKÁSOKAT valamint SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezés: Vízgépészeti Vállalat IV-es gyáregység BUDAÖRS. Komáromi u. 22. Telefon: 463-363 Az arall mesterek az idősebb nemzedék hagyományainak méltó folytatót. A kvaréit, az acbát a malachit. a jaspis hagyományos féldrágakövek, amelyekból váza­kat, hamutartókat, gyertyatartókat, púderdobozokat, különféle ajándékokat készíte­nek. A kőfaragó tudása abban mutatkozik meg, hogy hangsúlyozni tudja a kő szép­ségét Gépesített infláció A „demográfiai hullám” következtében Lengyelország­ban ezekben az években a korábbinál jóval több fiatal áll munkába. Számítások szerint 1975-ben a keresők mintegy 45 százaléka 30 éven aluli fiatal lesz. Ez nemcsak a munkásosztály „átlagéletkorát”, hanem a szakképzettség szerinti tago­zódást is módosítja. Nem ok nélkül kerül tehát a poli­tikai és tudományos érdek­lődés homlokterébe a mun­kásfiatalok, általában az if­Japán lakásproblémái A Japán Építésügyi Mi­nisztérium hivatalos adatai szerint tízmillió japán ház­tartás (35 százalék) küzd akut lakásproblémákkal. A lakosság csupán egyötöde él csatornázott lakásokban. A, háztartási és ipari szennyvíz mind jobban veszélyezteti az ivóvízellátást, főleg a nagyvárosokban. A lakosság 25 százaléka alig élvezheti a napsütést, a fényt mert a felhőkarcolók, a felüljárók és egyéb ipari építmények árnyékba borít­Kilométerenként 22 milliárd líra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents