Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-15 / 267. szám

ÍTT4. howsaber TS. SLOLNOK MEGTEI NÉPLAP 3 FEDETT ANYAGTAROLÓT építenek a szolnoki Mezőgép Vállalat Besenyszőgi üti gyáregységében. Az új raktárhelyiség, amelyet saját költségén épít a vállalat a szo­cialista brigádok társadalmi segítségévei, még az idén elkészül TAPASZFA LATCSERE Látogatás n Járni ki javító óvodájában és a Május !• Ruhagyárban EDE. uődelegáció Szolnokon December közepén dóT el Mikor ad'ák át a 4-es út szolnoki szakaszát Tegnap délelőtt a 4-es mű- öt rekonstrukcióján dolgozó vállalatok képviselőinek részvéteiével operatív bízott- sági ülést tartottak a KPM Szolnok megyei Igazgatósá­gán. az ülésen egyebek közt olyan elhatározás született, mely szerint a szolnoki át­kelő szakasz ' útburkolatát teljes hosszában december 8 és 20 között, végleg elkészí­tik. December 10—13 között főbizottsági szemlére kerül sor. A Közlekedési és Posta­ügyi Minisztérium, valamint a megyei pártbizottság és a tanács vezetői közösen te­kintik meg az építkezést. Az ekkor szerzett tapasztalatok­tól teszik függővé az út át­adásának időpontiát. A jövő hónán 18-án egyébként a pé­csi közúti igazgatóság szak­emberei az alvállalkozókkal együtt kezdenek hozzá a Ságvári csomópont jelzőbe­rendezéseinek szereléséhez, maid ez követi az Eötvös té­ri és a Dimitrov úti elága­zás elektromos jelzőinek üzembe helyezése. Fokozzák a munkatemoót ezen a sza­kaszon is. az Aszfaltútéoítő Vállalat segítséget nyújt á Dimitrov úton dolgozó KE- VtÉP-nek, s így — az elkép­zelések szerint — még no­vemberben megkezdhetik az útszakasz aszfaltozását itt is ez éöitők. Gyorsabb kiszolgálás a postán Tegnap délelőtt SzdLnokon Glést tartott a megyei szál­lítási és hírközlési bizottság hírközlési albizottsága, me­lyen Antal László, a Debre­ceni Postaigazgatóság fej­lesztési osztályvezetője is­mertette a Szolnok megyévé' kapcsolatos közeli és hosz- srabb távú terveket. A pos­tai szolgáltatásokról elmon­dotta, hogy a közönségszol­gálatot kívánják a jelenlegi­nél jobban gépesíteni, s a különböző szállítójárművek beállításán túl a postai ér­tékcikk automaták felszere­lésével járulnak hozzá a gyorsabb ügyintézéshez. Az eddigi jó tapasztalatok alap­ján már a jövő évben ki­terjesztik több új település­re a külterületi szekrényes kézbesítési rendszert. A megyeszékhely távbe­szélő hálózatát 1978-ban egy 400 állomás bekapcsolását elősegítő telefon mellékköz­ponttal bővítik. A KPM leg­utóbbi állásfoglalása alapján a Debreceni Postaigazgató­ság az ötödik ötéves terv végén kezdi meg egy hatez­res kapacitású automata te­lefonközpont építését. Szerdán reggel háromra pos tapasztalatcserére NDK nődelegáció érkezett hazánk­ba. Tegnap Gertrud Bauer, az NDK országos nőbizott­ságának elnökségi tagja és Mónika Hornig, az országos nőbizottság tagja Szolnokra látogatott Szekeres László, a megyei pártbizottság titká­ra és Túróczi Fér értené, a Szolnok városi pártbizottság titkára üdvözölte őket Sze­keres László, a megye ipa­rának, mezőgazdaságának fejlődéséről tájékoztatta a vendégeket, egyben kereszt­metszetet adott a megyében élő több mint 230 ezer nő helyzetéről. Elmondta, hogy az 1970-es nőpolitikái hatá­rozat óta hogyan nőtt meg számuk és szerepük a tár­sadalmi, a gazdasági veze­tésben. Villanásnyi képet adott a fellendülésben lévő kereske­delmi és szolgáltatóiparról. Végezetül szólt arról a gond­ról — ahogyan mondta kel­lemes gondról — amelyet a népesség gyarapodásával együtt járó gyermekintéz­mény és iskolahálózat bőví­tése jelent. Túróczi Ferencné pedig a szolnoki dolgozó nők hely­zetéről tájékoztatta a vendé­geket, akiket különösen az érdekelt, hogy milyen válto­zást hozott a gyermekgondo­zási segély bevezetése. Az NDK-ban ez ismeretlen fo­galom és megvalósítására az állandó munkaerőhiány mi­att kilátások sincsenek. A szülőnők egy év fizetésnélkü­li szabadságot kapnak. Rend­szeres segélyben csak azok a* egyedül élő anyák része­sülnek, akiknek gyermekét nem vették fel a bölcsődé­be. Hogy a kisgyermekes anyák is dolgozni tudjanak bevezették a részmunkaidőt, amely azt jelenti, hogy egy üzemben naponta két-három órát is dolgozhatnak a2 asz- szonyok az általuk meghatá­rozott időpontban. A kölcsönös tájékoztatás után Szolnokkal ismerkedtek a vendégek. Megnézték és megcsodálták a MÁV Jármű­javító gyermekintézményeit, majd a Május 1. Ruhagyár szolnoki üzemébe mentek el, álról dr. Orbán Péterné igaz­gató, az üzemi párt-, KISZ- és szakszervezet vezetői fo­gadták őket. Megismerkedtek a gyáregységgel, ahol ezer munkás — több mint 90 szá­zaléka nő — naponta ezer divatos kabátot készít. — Dolgozóinknak még csak 40 százaléka szakmun­kás, — mondta az igazgató­nő. mégis olyan darabok ke­rülnek ki a kezük alól, ame­lyeknek 60 százalékát expor­tálni tudjuk. Milyen speciális gondokat okoz, hogy az üzemben fő­ként nők dolgoznak? kérdez­ték a vendégelt. — Nálunk a nők valósít­ják meg a rájuk vonatkozó határozatokat. Ma ötven ter­hes asszony dolgozik a gyár­egységünkben, akiknek min­den körülmények között biz­tosítjuk a 10—20, illetve 50 százalékos munkaidő-kedvez­ményt. Gondoskodnunk kell annak a százötven asszony­nak pótlásáról is. akik szü­lési, illetve gyermekgondozá­si szabadságon vannak. Sőt nemcsak a pótlásukról, ha­nem — ha vállalják — a szakmai továbbképzésükről is. És sokan vállalják. Ök mikor visszajönnek könnyeb­ben beilleszkednek a gyár életébe, a termelésbe, — válaszolt dr Orbán Péterné. Mikor a vendégek végig­járták az üzemet, nemcsak a próbababán simuló elegáns női velúrkabátok, a spor­tos műirha konfekciók nyer­ték meg tetszésüket. Észre­vették, hogy a varrógépeik, a vasaló-, a szabóasztalok mellett milyen sok fiatal lány, asszony dolgozik, hogy a világos munkatermekben mennyi zöld virág van. hogy a büfében kávét főznek a munkásoknak, hogy az orvo­si rendelőben szakképzett szülésznő várja, hogy taná­csot kérjenek tőle a kisma­mák. Az üzemlátogatás után az NDK nődelegációjának tag­jai visszautaztak Budapestre. K. K Az elmúlt hetekben egy Izgalmas kérdés foglalkoz­tatta a szolnokiakat: olaj ke­rült a Tiszába, sikerül-e fel­fogni, és lesz-e tiszta ivóvi­zük? Olvasták a víztakáré- rékossági felhívást, tapasz­talhatták is a vízkorlátozást és azt is, hogy elmúlt az olajveszély. Mindezekkel egy olyan vállalat került a figye­lem középpontjába, amely­nek munkájára máskor ke­vésbé figyelünk. A Víz- és Csatornamű Vállalatról van szó, ahol mostanában igen megsokasodtak a gondok. Er­Ugye, anyu megvesszük? Cipőbolt csak gyerekeknek Kinyílt az ajtó, három év körüli kislány szaladt be a c'pőboltba. Útja egyenesen a polchoz vezetett Egyik ke­zével leemelt egy fehér kis­csizmát a másikkal már fűzte is a cipőiét. Mire á mama észrevette a lábán az új ...szerzemény”. — Ugye anyu, megvesz- szük? Nézd milyen szép/ Ilyen biztosan nincs az Évi­nek az óvodában... — és addig beszélt, míg a marna kifizette. Ez a jelenet a szolnoki új g-ermek-cipőboltban játszó* dott le az egyik nap. Az üzlet a régi papír és író- szerbolt helyén nvílt no­vember 6-án. A világos fa­lak. a színes tapéta, a sok szép cipő vonzza a vásárló­kat. főleg a gverekeket — Eddig még minden nap nagy volt a forgalom — mondia Gyetvai Ibolya, a tolt helyettes vezetője. — Kellett már egy gyermek­cipőbolt Szolnoknak. A külön­böző áruházakban, üzletek­ben egy polcon kaptak ha­csak velük van teli a bolt. Az állványokra körülbelül 1800 pdr cipőt raktunk ki, így vevőink a teljes válasz­tékot láthatják. A nyitás napján 7 ezer pár cipő várta a vásárlókat, el is kelt még aznap 2.500. Azóta folyama­tosan kapjuk az árut, egye­lőre hiánycikk nincs. Már 18-as mérettől lehet kapni cipőket, lányoknak 38-ig, fi­uknak 40-eslg. A cipőn kí­vül harisnyát, zoknit is áru­sítunk. Szinte minden vásárló mond egy-két dicsérő szót mielőtt kilép az ajtón. — „A kislányom most tanul járni. Sokáig kerestem neki köny- nyü, puha cipŐcskét. Meg­láttam egyet a kirakatban, meg is vettem — „Eddig általában 3—4 féle gyerekcipő közül lehe­tett választani. Itt meg any- nyi szép cipó. csizma van, hogy szinte nem tudtam me­lyiket vegyem meg Végre egy olyan üzlet, ahol csak gyerekek részére lehet vá­sárolni.” — „Tornacipőt altattam venni és az egész városban nem kaptam.. Gon­doltam megnézem ebben a cipóboltban is. Szerencsém volt, találtam megfelelőt.” A korábbi terv az volt, ha a papír- és írószerbolt ki­költözik és lakástextilüzlet lesz a helyén. Mégis gyermek- < cipőboltot nyitott az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat ' Ezt az ötletet csak dicsérni lehet. Annál Is Inkább mert [ a megyéb« n ez az egyetlen gyermekcipő szakbolt. Ezzel ’ megkönnyítik maid a szülők dolgát is, mert nem kell napo­kig áruházról áruházra iárkálnluk egv megfelelő cipő után. Pár napja nyílt meg a bolt. Sok szén áru között válo­gathatnak a vásárlók, hiánycikk nin"s. Reméljük az alkö- yetltezendő hónapokban, években is ugyanolyan készlét várja majd a vevőket, mint most. ről beszélgettünk Szabó Sán­dorral, a vállalat főmérnö­kével. — Milyen, többletmunkát jelent az árvíz a vízmű dolgozóinak? — Ilyenkor a Tisza áradá sával, vagy apadásával meg nő a viz iszaptelitettsége. A normális viszonyokhoz ké­pest — ötször-hatszor több szennyező anyagot kell eltá- volítanunk. A szivattyúkkal „beemelt vizet” derítés után szűrőberendezéseken enged­jük keresztül. Itt a vizet 1,2 méter vastag homokréteg tisztítja. Áradás idején ez a réteg hamar eltömődik. el­iszaposodik — elveszti szű­rők épességét. Hogy ezt meg­akadályozzuk. időnként a tisztítási áramlással szemben úgymond „visszamossuk” a homokot. A vissza mosást Ivét a gyermekcipők, itt meg- szekeres ­normális körülmények közöt! A jelen parancsa • •• re r > a jóvóért A Központi Bizottság közművelődési határozata, s a megyéi pártbizottság e témába vágó irányelvei­nek nyilvánosságra hozatala után joggal mond­hatjuk, hogy kellően kimunkált feladatok vannak mindazok számára, akiknek szívügye vagy hivatali kötelessége a mű­velődésügy segítése. A mai közművelődési politikai aktíva- ülés tehát, korántsem arra hivatott, hogy merőben új ténye­ket tárjon fel, hogy valami lényegében új elemző munkát végezzen — rnár ami az alapvető feladatokat, ténymeg­állapításokat illeti. Az aktívaülés fontossága mégis vitathatatlan, az ott elhangzottalt széles körben figyelemre méltók lesznek. Az egységes, eg:’akaratú közművelődés ugyanis — mint ahogy az a megyei pártbizottságnak e témáról tartott ülésén is külön hangsúlyt kapott — nem alakul ki automatikusan. Nem elég meghatározni a célt s kimunkálni, határozatba foglalni a feladatokat. Legalább ilyen szükség van az egy nyelven beszelésre, az általános és tettekben is kifejeződő cselekvőkészségre. S nem utolsósorban a ió módszerekre. Nos, ami ezeket illeti, bővén van tennivaló. Ugye. első pillanatra milyen kézenfekvőnek tűnik például, hogy a párt nemcsak ismereteket nyújtó közművelódést sürget, hanem a szocialista közművelődés fejlesztését szorgalmazza. Azét, amely nemcsak általános és szakmai ismereteket nyújt, hanem gondolkodásmódot magatartást is alakít közéleti sze­replésre is serkent s mint ilyen eleve szerves részének tekinti a marxista—leninista ideológiát, a politikai elköte­lezettségre buzdító nevelőmunkát Mégis több vállalatnál tapasztalható,, hogy a vezető gárdába tartozó néhány szak­ember egyoldalúan csak a szakmai képzést ösztönzi. Koránt­sem teljes tehát a feladatok egységes értelmezése. S ami? nem lesz az, a magyarázó, érvelő szó sosem lesz felesleges, A közművelődési aktívaülésen bizonyára szó esik az általános feladatok témakörébe vágóan olyan helyi* tenni­valókról is — gondolok például a helyi erő­források koncentrált felhasználására — melyek szükséges ségét indokolni, a kivezető utat megmutatni leginkább azok tudják, akiket legjobban szorít a cipő. Van tehát ennek a mai aktívaülésnek bizonyos fokú tapasztalatcsere-jellege is. Jó lenne,, lia minél több szó esne arról, mit. hogyan lehet tenni azért, hogy a közművelődés mindenekelőtt a munkás­ság, s a parasztság körében teljesedjék ki. Ez esetben nem valami különleges privilégiumról van szó, hanem arról, hogy a munkásság helyzete meghatározó az egész társa­dalomra S arról, hogy a város és a falu közötti különbség megszüntetése nemcsak nyugdíj, vízvezeték, kereseti lehető­ségek stb. kérdése, hanem a képzettség, a világnézet, egy­szóval a közművelődés hatásfokának függvénye is. , Ezeknek a céloknak az eléréséért, a gazdasági vezetők és a népművelők viszonylag szűk körén túl sokat tehetnek az értelmiségiek, akiknek becsületbeli kötelessége a műve­lődésügy segítése. Sok esetben nem is a jószándék hiányzik náluk, hanem a művelődésügy vérkeringésébe való bekap- csolódási lehetőség. Jó lenne ha a vitában arról is szó esne, hol, milyen lehetőség adódna számukra. K özművelődési eredményeink lenyűgözlek. ha a múlthoz viszonyítjuk «zoka t. Nekünk azonban nemcsak ahhoz, hanem lehetőségeinkhez és .szük­ségleteinkhez is kell mérnünk erőfeszítéseinket. Ezért remél­jük, hogy a mai aktíyaértekezlet jól indult munka intenzív folytatását jelenti majd. S. B, Veszélyben a főnyomóvezeték Is elvégezzük, de az árvíz miatt ez hosszabb ideig tart, A vízkévételi mű teljes ka paritással dolgozik — 40—45 ezer köbméter vizet emel ki —, de ennek csak 40—45 százaléka jut el a tisztítás után a városba. — Vannak-e következmé­nyei a folyót szennyező olajnak? — Jóval az események után jöttünk rá. hogy á mű­szakonkénti két-háromszorcis visszamosással a homokréteg vastagsága 30—40 centimé­terrel csökkent Ezt most pó­tolni kell, mert a szűrő 3 megfelelő tisztasági fokot nem tudja biztosítani. A ho­mok pótlását a napokban kezdtük el és ez még körül­belül két hétig fog tartani, Ezalatt az idő adatt 1000-— 1500 köbméterrel kevesebb vizet tudunk juttatni, de ez a város vízellátását jelentő­sen nem befolyásolja — Az új vízmű felépíté­séig változik-e a víztisz­tító üzem? — Egészen minimális át­alakításokat most is vég­zünk. például a derítők fölé, — hogy a víz poshadását el­kerüljük — elosztó vezetéket szerelünk fel. Ezekkel a mó­dosításokkal azonban a kibo ­csátható vfz mennyiségét nem tudjuk növelni. Enrtek legfőbb akadálva az a szűk keresztmetszetű íőnyomóve- reték-rendszer. amelyen ma. ximum 32 ezer köbméter víz kibocsátása lehetséges. Így nyáron, vagy ..csúcsfogyasz tás” esetén előfordulhat, hogy a Szolnok környéki települé­sek vagy a többszintes házak felső emeleti lakói kisebb nyomású vizet kapnak, — rosszabb esetben meg azt sem. A megoldást itt egv 800 milliméter átmérőjű főnyo­móvezeték építése jelentené s vízműtelep, az Ady Endre úti és a Kun Béla körúti csomópontok között. — Jelenleg a városba a Zagyván keresztül két 400 milliméter átmérőjű vezeté­ken is juttattunk vizet. Már tíz éve, hogy lefektették eze­ket a meder aljára Ott a korrodáló közegek hatására a csövek megrongálódtak, elhasználódtak. A meghibá­sodást, amely könnyen be­következhet, már egy kisebb áremelkedés esetén sem tud­nánk kijavítani. Ez azt je­lentené, hogy ezeket a veze­tékeket a hálózatból ki kel­lene iktatni. Ebben az eset­ben pedig a város vízellátása huzamosabb ideig 50 száza­lékkal csökkenne. A vállalat terveztetett a Zagvva fölé egv közműhidat. Félő azon­ban hogy a vénz hiánya miatt ez csak terv marad. Ezt mi önerőnkből megvaló­sítani nem tudjuk. szüksA~ gesséaét pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni — ha Ica! -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents