Szolnok Megyei Néplap, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-15 / 267. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. november 15. Propagandistáknak ajánljuk Társadalmunk szerkezetének fejlődése 3. Az osztálykülönbségek csökkenése Társadalmunk szerkezeté­nek fejlődését az elmúlt har­minc esztendőben alapvetően az osztálykülönbségek csök­kenése jellemezte. A döntő lépés a kizsákmányoló osz­tályok osztálylétének meg­szüntetése volt, amey egyút­tal az antagonisztikus osz­tálykülönbségek felszámolá­sát is jelentette. Ez azonban még nem eredményezte min­denfajta osztálykülönbség felszámolását. Egyfelől a történelmileg kialakult osztályszerkezet még hosszú időn keresztül érezteti hatását a társadal­lezajlot társadalmi átréteg- gődés és mobilitás, a kultu­rális monopóliumok jelentős részét felszámoló kulturális forradalom, a munka szerinti elosztás elvének mind követ­kezetesebb érvényesülése, a szocialista demokrácia to­vábbfejlődését szolgáló tö­rekvések. a város és a falu közötti merev határok meg­szűnése. a fizikai és a szel­lemi munka közeledése je­lentősen hozzájárultak a ko­rábbi osztálytársadalmaktól örökölt társadalmi különbsé­gek csökkenéséhez. A munkásosztály és a pa­rasztság közötti osztálykü­lönbségek csökkenésében alapvető tényező volt a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése. Ennek eredménye­ként megszűnt a két társa­dalmi osztály közötti leg­és gazdálkodásának megszi­lárdulása azt eredményezte, hogy ma már a termelő­szövetkezeti tagság egészére korántsem a hagyományos paraszti munka a jellemző. 1963-ban még a termelőszö­vetkezetekben teljesített fi­zikai munkaidő háromnegye­de hagyományos paraszti munkával telt el. Napjaink­ban már a munkaóráknak felét sem teszi ki a hagyo­mányos paraszti munka. A növénytermelésben, az állat- tenyésztésben és a takarmá­nyozásban, tehát a kifejezet­ten mezőgazdasági ágazatok­ban csak minden második termelőszövetkezeti tag dol­gozik és a mezőgazdasági termelés iparszerű jellegének erősödésével a mezőgazda­ságban végzett munka is fo­rrd élet különböző terüle­tein azután is, hogy magát az osztályszerkezetet felszá­molták. a tőkés osztályszer­kezet hatása a különböző társadalmi csoportok anyagi helyzetének, kulturáltságának különbségeiben tovább él an­nak ellenére, hogy a tőkés osztályszerkezet egészét el­söpörte a szocialista fejlődés. Másfelől az antagonisztikus osztály különbségek felszámo­lása után továbbra is osz- tályjellegű elkülönülés ma­radt fenn a munkásosztály és a kisárutermelő paraszt­ság között. alapvetőbb különbség: a szo­cialista termelési viszonyok között dolgozó munkásosz­tály és a kisárutermelő pa­rasztság kettőssége. A munkásosztály és a pa­rasztság közeledését segíti elő az is. hogy a gazdasági feltételek mindkét szektorra kiterjedő állami szabályozá­sa, a munkajogi és szociális szabályozás egységesülése je­lentősen közelítette egymás­hoz a tulajdonviszonyát te­kintve egységes — szocialis­ta — állami és szövetkezeti tulajdonformákat. Az álla­mi szektorban növekszik a vállalati önállóság, fokozato­san kibontakozik a munká­sok részvétele az ügyek in­tézésében ; a szövetkezetek­ben erősödnek a szocialista vállalatgazdálkodás vonásai. kozatosan ipari jellegű tevé­kenységgé válik. Ma már a termelőszövetkezetben dolgo­zók egyharmada szellemi munkát vágy . szákmunkát végek, a másik egyharmad munkája jellege alapján egy­re inkább munkásnak ne­vezhető és a tagságnak mint­egy egyharmada végez kife­jezetten paraszti jellegű munkát. A munkásosztály és a pa­rasztság közeledésében a társadalmi áti'étegződés is jelentős tényező. A munkás­ság fele paraszti származású és ezek jelentős részénél a mezőgazdaságból áz iparba vándorlás nem járt együtt a faluból a városba költözés­sel. Ez egyúttal azt is jelen­tette, hogy a paraszti szár­mazású munkások többsége valamilyen módon továbbra is kapcsolatban maradt a mezőgazdasággal is. A mező- gazdasági háztáji és kisegítő gazdaságokkal a munkásság kétötöde van kapcsolatban. Mindezek a társadalmi változások az emberek élet- körülményeiben is jelentkez­nek. Egyfelől a mezőgazda­ság szocialista átszervezése óta jelentősen megváltoztak, és a munkásságéhoz közelí­tenek a parasztság életmód­ját meghatározó értékek is. Másfelől a falu kulturális és „városiasodó” fejlődése, a munkás és paraszti jövedel­mek kiegyenlítődése fokoza­tosan hasonló életkörülmé­nyeket teremt a munkások és parasztok szántára. Har­madrészt azzal, hogy ma már a falu és a mezőgazdaság nem jelent egyet (a falusi lakosok között is kisebbség­ben vannak a mezőgazda­ságban dolgozók), a falu és a város között még meglevő különbségek is egyre kevés­bé osztályjellegű különbség­ként jelentkeznek. A szocialista társadalom strukturális fej­lődésének alaptendenciája az osztályjellegű különbségek csökkenése. Ez egyaránt ki­fejeződik a társadalmi élet legkülönbözőbb' területein a korábbi osztálytársadalmak­tól örökölt különbségek csök­kenésében és a korábbi tár­sadalmakban kialakult nagy társadalmi osztályok közele­désében. Ennek az alapten­denciának nem mond ellent az, hogy ma is vannak a tár­sadalom szerkezetére jelen­tős mértékben kiható különb­ségek a különböző társadal­mi csoportok munkájának jellegében, munkafeltételei­ben, az irányítási és döntési folyamatban való részvételi lehetőségekben, az alkotó és a rutin jellegű munkák, a város és a falu. a különböző regionális egységek között. Eltérések vannak a különbö­ző társadalmi csoportok élet­módjában. a részükre jutta­tott társadalompolitikai jut­tatásokban, a tevékenységük­re és gondolkodásukra kiha­tó értékek szerkezetében. (Folytatjuk.) Kolosi Tamás kandidátus az MSZMP KB Társadalom- tudományi Intézetének munkatársa Uj Lenin-film Űjabb filmet készít Lenin életéről és tevékenységéről Szergej Jutkevics filmrende­ző és Jevgenyij Gabrilovics dramaturg. A két szovjet művész nem rég tért vissza Franciaországból, ahol három héten keresztül anyagot gyűjtött az új film forgató- könyvéhez. Bolgár , russissíika „Bolgár ruszisztika” cím­mel nemrégiben jelent meg a bulgáriai orosz nyelvészek társaságának tudományos módszertani folyóirata. A lap első száma közölte Cola Dra- gojcsevánuk. a Bolgár Kom­munista Párt KB Politikai Bizottsága tagjának, a Bol­gár—Szovjet Barátság Orszá­gos Bizottsága elnökének és M. Hrapcsenko akadémikus­nak, az orosz nyelv- és iro­dalomtanárok nemzetközi szövetsége elnökének üdvöz­letét. A folyóirat irodalmi, nyel­vi és módszertani részből áll; bolgár és szovjet tudó­sok cikkeit, dolgozatait köz­li. tudományos eredményeket ismertet. Ízelítőül néhány írás címe: „Lenin és az orosz nyelv- és irodalomku­tatás néhány módszertani kérdése”, „Az orosz nyelv a modern világban”, „A fraze­ológia és helye a tanköny­vekben". Tenger »üleük Dagesztánban, a Csirkeji Vízierömű fölött megkezdő­dött egy hatalmas víztároló feltöltése. A 42 négyzetkilo­méter felületű víztükör alatt 2,3, milliárd köbméter vizet gyűjtenek össze. Mintegy 400 000 hektár aszályos ter­mőföld válik így öntözhető- vé a dagesztáni előhegység­ben, ezzel kétszeresére emel­kedik ezen a tájon az öntö­zött terület. A Csirkeji Vízi­erőmű millió kilowattos tel­jesítményével a jövő év vé­gén megkezdi a termelést. Üzembehelyezésével megol­dódik Dagesztán energiaellá­tása, csökken az észak-kau­kázusi egyesített energetikai rendszer terhelése a csúcsfo­gyasztások idején. Az elmúlt harminc esztendőben A szövetkezetek technikai fejlődése Szuperszonikus gépek zaja Amerikai hatóságok a szuperszonikus repülőgépek zajával kapcsolatban elég szigorú zajnormákat kíván­nak életbeléptetni még eb­ben az évtizedben. A két szuperszonikus utasgép. a Concorde és a TU—144, jól vizsgáztak, mert mindkettő zajszintjét elfogadta a kör­nyezetvédelmi szervezet. A Környezetvédelmi Hivatal egyébként a következő nor­mákat szándékozik elfogád- tatni a szuperszonikus gépek megengedett zajszintjénél: oldal mérésnél 115 decibel, felszállásnál 117 decibel, re­pülőtér megközelítésénél 115 decibel. Az illetékesek egy­ben azt is javaslják, hogy repülőterenként a fel- és le­szállási számokat naponként limitálni kellene a szuper­szonikus utasgépek esetében. A kötelezően megszabott sebességet túllépők ellen a világ minden részén harc folyik, s egyre tökéletesebb műszereket szerkesztenek az országúti száguldók leleple­zésére, megfékezésére. Az amerikai Illinois állam köz­lekedésrendészete a képen Mibe kerül a taps? Mint kiderül, nem is kevésbe: amerikai klakőrök (fizetett tapsolok) tarifája szerint 50 dollárba. Az amerikai kla- .. körök pontosan meghatáro­zott tarifával dolgoznak. A* „bravo” kiáltásokért 5 dol­Milánó közelében egy 34 éves férfi, Peppo Longhi 103 órán át tartózkodott a Lido Azzurro uszoda medencéjé­nek vizében. Ezzel tulajdon­képpen világrekordot javí­tott. Éjszakára súlyos karos­székhez kötözték egy bőröv­vel, így sikerült a víz alatt maradnia. Első hallásra ne­látható „radarpuskával” minden forgalmi szituáció­ban pillanatok alatt meg le­het állapítani a száguldó autó sebességét. Mivel nem akkumulátorról kapja a táp- energiáját, hanem a készü­lékbe beépített telepről, „mozgékonyán” lehet vele lár jár, közönséges tapsért 15, hosszantartó tapsért to­vábbi 5 dolláros pótlék. A színészek többszöri kihívása a színpadra 19 dollárba ke­rül, bemutatón 25 dollárba. A „viharos tapsért” 50 dol­lárt kell fizetni. néz lenne megmonuanuna, vajon mire jó ez az erőfeszí­tés. Az orvosok viszont most azt vizsgálják, hogyan rea­gált Peppo Longhi szervezete az oly hosszan tartó terme- szetellenes állapotra. Ezzel új támpontot kapnak az em­bernek a környezethez való alkalmazkodása vizsgálatá­ban. A kinek van sütnivalója, az süssön. Ennyivel tulajdonképpen el is lehetne a dolgot intézni, leg­feljebb még azt tenném hoz­zá, hogy ki-ki annyit süssön, amennyire van vevője. Mert hogy tévedés ne essék, ez­úttal valóban arról a sütni- valóról beszélek, ami a tep­sibe, onnan az asztalra kí­vánkozik. S az egész azért jutott eszembe, mert hallot­tam kedvenc cukrászboltom­ban, hogy nekik az idén már nem is nagyon kellene dol­gozni. Mert — magyarázzák — november hetedikére tel­jesítették az idei tervüket. És itt álljunk meg egy szó­ra. Először talán arról, és rövidebben, hogy megvan a véleményem az olyan terv­ről, amit december 31. he­lyett november 7-ére lehet teljesíteni. Nem is csak azért, mert majd két hónapot le­alkudtak a tizenkettőből. Ez még talán elképzelhető. Azon mélázom el Inkább, hogy ez a fránya teljesítés pontosan erre a napra jött ki. Nem november 10-re. nem is ok­tóber 28-ra. Hogy ezeknek milyen szerencséjük van. Mert mennyivel szebben hangzik ez a dátum egy je­lentésben. mint más, nem ilyen jeles nap. Am még elgondolkodta- tóbb, hogy a krémeseknek, réteseknek egyáltalán Ilyen termelési terve van. Mint mondjuk a hűtőszekrénynek Ceruzavázlatok a süt ni valóról, a borzongató tisztességről és bizonyos termékek gyártási sorrendjéről vagy a mozdonynak. Amely cikkekből, a termelői kapa­citást és a népgazdasági igényt összevetve. valóban célszerű megszabni az éven­ként gyártandó mennyiséget. Ez így is történik. Mondom, a mozdonyoknál még csak megy valahogy, de ki tudja azt megmondani, hogy a krémesekbőí menv- nyi kell egy évben, s abból egy cukrászüzemre mennyi jut? Kiszámolja össze előre, hány édességre éhes gyerek­száj lesz, azok hogyan jut­nak zsebpénzhez, hány nagy­mama indul vasárnaponként unokát látogatni, s mennyi rétest csomagokat egy-egy útjára? Képtelenség ez, s ezért mondanám én, amíg liszt is van, meg cukor is, süssék csak a sütnivalót a derék cukrászok, s a tervet tekintsük az utolsó szilvesz­teri marcipánmalacok beke­belezésével teljesítettnek. Fázósan borzongtam össze a minap. Nem az őszbe be- lopózó téltől, a hideg, bána­tos reggeli ködtől. Egy leve­let kaptam. Írója igen tisz­teletre méltó szándékkal ar­ra kért, tegyem közzé dicsé­rő sorait a lapban. Dicsére­tének tárgya: félreértésből három forinttal többet fize­tett. A pénztárosnő észrevet­te és önszántából visszaadta. Borzongásom oka: valóban ilyenek lennénk, valóban ilyen ritka, s ezért a nagy nyilvánosság elé tárni érde­mes dolog lenne e mégoly csekély tisztesség is? Való­ban úgy látja levélírónk, hogy ez a természetes maga­tartás, amely azt mondatja, hogy „nem az enyém, visz- szaadom” nem is oly magá­tól értetődő? Nem hiszem. Nem szeretném soha elhinni, hogy ilyenek vagyunk. * Hol vannak már a régi szép idők, amikor e ceruza­vázlataim egyikében azon füstölögtem, hogy aki vala­mit is ad magára, az külföl­di (nyugati) kocsija mellé ugyancsak külföldi (nyugati) eredetű, valamilyen roppant előkelő kutyafajtát tart. Eh­hez tartozik egy aranyos tör­ténet, amit eddig megírni is feleslegesnek tartottam, lévén az ostoba sznobizmus elleni harc oly kilátástalan. Az egyik kutyakiállításon a nyáron magam hallottam, amint így kínált a gazdája négy kutyakölyköt: Kérem, ez egy ősi afganisztáni fajta. A múlt században már telje­sen ki is pusztult. Most egy nyugati tenyésztőnek sike­rült újra kitenyészteni. El is kelt, méregdrágán, mind a négy, különben aranyos kis jószág. Szóval a sznobizmus. Az imént említett dolgok ma már hétköznapiak. Azon sem érdemes háborogni, hogy bizonyos falusi újgazdag kö­rökben nem illik az asz- szonynak 30 ezer forintosnál olcsóbb bundát venni. Egy ilyen háborgásomért még demagógiával is megvádolt valaki, mert hozzátettem, hogy jó, jó, ha ilyen bunda is kapható a boltokban, de azt is el kellene érni, hogy legyen mindig elegendő szép és olcsó kabát a gyerekek­nek is, kellő választékban és méretben. Megtanulom tehát lassan, hogy minden apró-cseprő dolgon nem szabad felhábo­rodni. Ezért csak csendesen elmélázva az élet sokszínűsé­gén és változatosságán, el­mondom, hogy a legújabb sznobdivat mi lett Szolno­kon: A bárpult — 13 ezerért. Igen, valóságos bárpult, amit a szoba sarkába lehet állíta­ni, s ott fogadni a vendége­ket. Gondolom, nem a negy­vennégy négyzetméteres la­kásokban helyezik el ezeket, üggyel-bajjal, valahogy úgy, hogy amíg vendég van, a gyerekek ágyát tegyük ki a folyosóra. Apropo gyerekágy. Az örvendetesen megszapo­rodott számú kismamák kö­zül egyre többen panaszkod­nak, hogy nem lehet gyerek­ágyat kapni. De hát ez nem tartozik ide. Gondolom, a bárpultot elő­állítók is azt mondhatták: Gyerekágy? Az kérem nem tartozik ide. Tőlünk ezt igénylik. S ebben igazuk van. Mert a szolnoki bolt­ban — ahol kapható volt a bár­pult — a megmondhatói, hogy van rá további igény. Egye­lőre még nem azok jelent­keznek érte tömegesen, akik most gyerekágy keresgélésé­vei vannak elfoglalva, még kevésbé azok, akik tél köze- ledtén albérletüket szeretnék fűthetőre cserélni, de én bí­zom. S felháborodás nélkül reménykedem, hogy előbb- utóbb minden igény kielégüL Csak a sorrendre vigyázzunk egy kicsit jobban. Hogy melyik előbb, s melyik utóbb. — tabáni — Megnyílt a Dali múzeum A Dali múzeum megnyitá­sára meghívót kapott Arisz­totelész Onasszisz, Ted Ken­nedy, Paloma Picasso és meg vagy kétszáz vendeg. Salvador Dali, a 70 éves excentrikus festő úgy rendel­kezett, hogy a múzeum meg­nyitó ünnepségére egy heli­kopter Barcelonából egy 20 méter átmérőjű üvegkupolát hozzon magával. Ezt a sokat vitatott művészt számos kri­tikus egyeszerűen exhibicio­nistának nevezte, képei azon­ban legalább 50 milliót ér­nek. Dali végérvényesen le­telepedett a szülővárosától, Figuerastól néhány kilomé­ternyire levő Cadaques fes­tői halászfaluban. Villájának teteje tojás alakú, a kertben az úszómedence mellett ha- talmas papírmassé teve áll, amelyet ő maga műalkotás­nak nevez. Talán azért, mert évente 100 000 dolláros jö­vedelmet biztosít számára, tekintettel arra, hogy a Ca­mel cigarettagyár használja fel reklámként^ A rendkívül hosszú bajúszt viselő Salva­dor Dali újabban látványos parókákban pompázik: „Le­hetséges, hogy Spanyolor­szág ismét monarchia lesz, ezért igyekszem felelevení­teni az elmúlt századok szo­kásait” — mondja. Ellenőrzés ..radarnuskával” Fizetett tapsolok 103 óra a víz alatt

Next

/
Thumbnails
Contents