Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-12 / 239. szám

■ 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. október 18. A spanyol szaharai dosszié navehetetlennek vélt sivata­gos vidék gazdag kincseket rejteget. (1973-ban már 16,6 millió tonna foszfát került ott napvilágra.) Csakhamar az is kiderült, hogy a fosz­fáton kívül még 50—60 szá­zalékos színvastartalmú érc­telepet és rézteléreket rejt ott a föld mélye. Döntsön a lakosság Érthető, hogy ennek a gaz­dagságnak birtokáért ismét kiéleződtek az addig felszín alatt meghúzódó ellentétek. Mindenekelőtt Marokkó igyekezett igényét elismer­tetni Spanyol-Szahara fe­lett. Arra hivatkozott, hogy az ősi és etnikai jog alap­ján mindig az ország integ­ráns részének tekintette ezt a területet, amelyet csak a francia—spanyol gyarmati uralom szakított el tőle. Ez­zel párhuzamosan azonban Mauritánia is bejelentette, hogy szuverenitása alá kí­vánja vonni az addig érték­telennek tartott nyugat-sza- harai vidéket. . A spanyolok viszont, akik tisztában voltak azzal, hogy uralmukat hosszú időn ke­resztül már nem tudják fenntartani ezen a területen, érdekeiket új módszerekkel igyekeztek megőrizni. Mi­után az ENSZ gyarmatügyi és dekolonizációs bizottságá­nak követelésére elvben kénytelenek voltak hozzá­járulni, hogy Spanyol Sza­hara népszavazással döntsön további sorsáról, a lakosság egyes rétegeinek megnyeré­se céljából gyorsan belső ön­kormányzatot ígértek az or­szágnak. Spanyol Szahara státusza végül nem változott, de Madrid már nem vissza­kozhatott. Kénytelen volt hozzájárulni, hogy a terület őslakossága 1975 első felében az ENSZ ellenőrzése mellett népszavazáson döntse el ho­vatartozását. Feltehetően ab­ban reménykedik, hogy a mindössze 54 000 őslakosra megfelelő hatást gyakorol majd az országban állomáso­zó 30 000 spanyol katona. Marokkó megalapozatlan­nak tekinti Mauritánia igé­nyét Spanyol Szaharára, ugyanakkor az ENSZ égisze alatt történő referendumhoz csak akkor hajlandó hozzá­járulni, ha a jelenleg marok­kói területen élő, de a spa­nyol gyarmatról származó őslakosság is részt vehet a szavazáson. Algéria és Tuné­zia tartózkodó magatartást tanúsít a marokkói igények­kel szemben. Líbia pedig el­lenzi a terület Marokkóhoz való csatolását. Spanyolország halogató magatartása és a Maghreben belüli nézetkülönbségek Spanyol Szahara ügyében sú­lyos közvetkezményekkel jár­hatnak a NATO számára. Az Atlanti-óceánt megközelítő útvonalak és Gibraltár po­tenciális védelme szempont­jából igen fontos Marokkó nyomást gyakorolhat a NA- TO-ra céljainak támogatásá­ra, ugyanakkor Spanyolor­szág is felhasználhatja adu­ként a területén létesített amerikai támaszpontokat, ha érdekei ezt megkívánják. T. L. A KGST tengerhajózási útvonalai A tudomány és technika legújabb vívmányainak fel- használásával lengyel hajó­gyárban épített General Le- szalidze nevű ércszállító ki­futott Batumi kikötőjéből és megkezdte első útját. A KGST országok szoro­san együttműködnek a hajó­gyártásban és tengerhajózás­ban. NDK-beli, lengyel és szovjet hajózási társaságok Baltamerika elnevezéssel rendszeres járatot létesítet­tek a Balti- és az Északi­tenger, valamint Dél-Ame- rika kikötői között. Ugyan­csak ezek az országok hoz-1’ ták létre a balti, nyugat­európai és nyugat-afrikai kikötők közötti Uniafrika járatot. A ko'm nymódosítás A francia nemzetgyűlés csütörtökön tárgyalta a kor­mány alkotmánymódosítási tervét, amely több kisebb módosítás mellett azt java­solta, hogy a kormány tag­jai — akiknek az alkotmány értelmében kormányba lé­pésükkor le kellett monda- nioR képviselői mandátu­mukról — a kormányból va­ló kiválásuk esetén automa­tikusan visszanyerhessék mandátumukat. Az alkot­mánymódosítást előbb kü- lön-külön el kell fogadni a nemzetgyűlésnek és szená­tusnak egyszerű többséggel, majd pedig a parlament két házának együttes ülésén háromötödös többségre van szükség. A nemzetgyűlésben csü- tötök este lezajlott szavazás azonban azt mutatta, hogy az alkotmánymódosítási ter­vet veszély fenyegeti, az UDR-képviselők közül ugyan­is 18-an, — köztük Messmer volt miniszterelnök is — a kormány tervezete «ellen sza- . vaztak s így kevés kilátás van később a háromötödös többség megszerzésére a szenátus együttes ülésén. Daálitünlelés Szöulban A szöuli egyetemen pén teken immár második napj csaptak össze a diákok ; fegyveres rohamrendőrség gél. A tüntető egyetemistái mintegy ezerötszázan k akartak törni az egyeter területéről, hogy a fővároi nyilvánossága előtt követel jék politikai okokból letar tóztatott társaik kiszabadító sát és polgári szabadságjo gokat biztosító alkotmányt A diákok által szerkesztet kiáltványban szerepel a saj tószabadság és az egyeter rendőri ellenőrzésének meg szüntetése is. INDK Mindenki palotája... Berendezés „liáncg és fény” előadásokhoz Napjainkban az egyre sza­porodó Földközi-tengeri problémák között olyanok is meghúzódnak, amelyek peri­férikus voltuknál fogva ke­vésbé keltették fel a közvé­lemény figyelmét. Nyilván ezzel magyarázható, hogy a ciprusi konfliktus mellett kevés szó esett a térség nyu­gati körzeteiről, elsősorban a Maghreb-országok sokszí­nű politikai csoportosulásá­ról. amelyek pedig számot­tevő szerepet , töltenek be Nyugat-Európa jövőre vo­natkozó elképzeléseiben. A Maghreb egykor föld­rajzi fogalmat takart, a múlt évtizedben politikai tartalmat is kapott. Tágabb értelemben Algériát, Marok­kót, Tunéziát, Mauritániát és Líbiát sorolják ide, azokat az észak- és nyugat-afrikai országokat, amelyek a Föld­közi-tenger és a Szahara déli része által határolt sávban fekszenek. Szűkebb értelem­ben azonban a három elsőt te­kintik az „arab Nyugat” igazi képviselőinek. Ellentétek A három állam érdekazo­nossága elsősorban a közös múltra vezethető vissza: va­lamikor mindegyik francia gyarmati uralom alatt élt. Igaz, ennek alapján Mauri­tánia is ide sorolható, de miután földrajzilag távol esett a Földközi-tenger part­vidékétől, közömbössé vált az ottani események iránt, érdeklődése főleg a fekete­afrikai órszágok felé for­dult. Líbia viszont nemcsak eltérő múltja, hanem közvet­len politikai és társadalmi céljai miatt is elüt a Magh­reb többi államától. Kadhafi hatalomátvétele után Tripoli erősebbnek érezte a Mash- rek, az „arab Kelet” kötelé­keit és sorsát a közel-keleti arab országokhoz fűzte. Ezen az orientáción láthatóan az sem változtatott, hogy kísér­letet tett a Tunéziával való szövetség kialakítására. Foszfát a sivatagban A Magyarországnál csak­nem háromszor nagyobb nyugat-szaharai terület a múlt század végén került Spanyolország ellenőrzése alá és attól kezdve csak időn­ként merült fel a feledés ho­mályából. A közeli múltban azonban egycsapásra meg­változott a helyzet és az ad­dig elhanyagolt terület is­mét az érdeklődés központ­jába került. A hatvanas évek elején ugyanis elterjedt a híre, hogy Spanyol Szahara óriási foszfátlelőhelyekkel rendelkezik, s az addig hasz­Az NDK fővárosának szí­vében néhány hónap óta különleges, hatalmas építke­zés vonja magára a berli­niek és a külföldi látogatók figyelmét. A hagyományok­ban gazdag Marx-Engels téren — ahol évente a má­jusi felvonulásokat rendezik — emelkedik már az épülő Köztársaság Palota. Az impozáns épület nap­ról napra változtatja arcu­latát, s a tervek szerint 1976 első negyedében fogadja majd az első vendégeket. A Köztársasági Palota — berlini körökben a nép há­zának a lakosság palotájá­nak nevezik — a tv-torony új épületeit köti össze a történelmi Unter den Lin- den-nel. A reprezentatív épület átadásával egyébként befejeződik a főváros köz­pontjának több éve tartó átalakítása. A Köztársaság Palota teljes hosszában sze­gélyezi a teret Az ablakok bronz színű üvege megtöri a napsugarat. Az óriási előcsarnokból, amelynek falán számtalan tarka lámpa fénylik, akár a szappanbuborékok, — szé­les lépcső vezet a felsőbb emeletekre. A folyosókon kényelmes karosszékek, szö­kőkutak, szebbnél szebb vi­rágvázák marasztalják az embert. A második emele­ten található a nagyterem, melynek nincs párja Euró­pában. A hatalmas, hatszö­gű helyiség olyan, akár egy aréna, vagy egy amfiteát­rum. A terem nagysága — a legmodernebb technika se­gítségével — változtatható, aszerint, hogy 1200, 3000 ( avagy akár 5000 látogatót várnak. A mindenkori igé­nyeknek megfelelően az ol­dalfalak elmozdíthatok. A Poznani Műszaki Egye­tem Automatikai Intézetében elkészült az első lengyel be­rendezés a „hang és fény” előadások felvételére és visz- szajátszására. A „hang és fény” előadás csak akkor éri el a kívánt hatást, ha a szín- és fényjáték előidézte vizuális effektusok pontosan szinkronban vannak a szö­veggel. Ez nem kevésbé bo­nyolult feladat, mint pél­dául az iparban több tech­nológiai folyamat egyidejű irányítása. Az előadás hang­szalagja rögzíti a narrátor szövegét, vagy a dialógust, a kísérőzenét,- valamint több speciális effektust — ágyú­lövéseket, lépések visszhang­ját, állathangokat stb. A hanganyag plaszticitását, „térbeliségét”, több, külön- külön vezérelt elektroakusz­tikai csatorna biztosítja. A fény-effektusokat viszont több száz, nem ritkán több ezer reflektor szolgáltatja, amelyek fényerejét fokoza­tosan, árnyaltan kell szabá­lyozni. A nagyobb előadáso­kon kézi vezérléssel nem le­het elérni a szövegkönyv­ben előírt hatást, a renge­teg különböző elem megfe", lelő együttműködését. A poznani szakemberek által szerkesztett száz csa­tornás berendezés, az SL— 100 (elnevezése a „són et lumiére” kezdőbetűiből szár­mazik) segítségével lehetővé vált ennek a folyamatnak teljes automatizálása. A szakvélemények szerint a lengyel SL—100-as nem marad el a Philips cég ha­sonló berendezése mögött, sőt: egyes tulajdonságaiban felül is múlja azt, A beren­dezés első példányát Torun- ban, Kopernikusz szülőhá­zában szerelték fel, ahol az első gyakorlati próbán siker­rel „vizsgázott”. A világ atomerőművei 1974. január 1-én a vilá­gon 134, 87 gigawatt beépí­tett teljesítményű atomerő­mű üzemelt, ezek közül 49,’ összesen 15 gigawatt telje­sítményű erőmű Nyugat- Európában található, míg a Szovjetunióban 9 erőmű ter­mel energiát 2,6 gigawatt teljesítménnyel. Az Európa- bizottság becslése szerint 1980-ig az atomerőművek száma körülbelül 400-ra emelkedik (a beépített tel­jesítmény közel 290 gigawatt lesz), ebbői 132 erőmű, ösz- szesen 87 gigawattos beépí­tett teljesítménnyel Nyugat- Európában üzemel majd. Tehát a következő öt év le­forgása alatt az atomerő­művek száma háromszoro­sára, beépített teljesítmé­nyük pedig ötszörösére emelkedik. 1980 végére a Szovjetunió 25-re növeli atomerőműveinek számát, összesen 215 gigawatt telje­sítmény elérésével. Szovjet—csehszlovák együttműködés A nukleáris energetika területén kialakult szovjet— csehszlovák' együttműködés több tucat gyár, sok ezer ember életében és munká­jában kapott helyet. Ma már a' csehszlovák gépgyártás teljesen új ágának kialaku­lásáról beszélhetünk. Most, a KGST-partnerekkel foly­tatott konzultációk után kü­lön egyezményt készítenek elő az atomerőművekben használt berendezések gyár­tásának szakosításáról és a gyártásban való együttmű­ködésről. 1985-től kezdve az atomerőművek építése lesz a fő irányzat a csehszlovák energetika fejlesztésében. Az ilyen berendezések gyártá­sának valumene már a kö­zeli években több tízmillió korona értéket fog kitenni. A szovjet—csehszlovák együttműködés eredménye­ként egy teljesen új gép­gyártási ág jön létre Cseh­szlovákiában. Ezer portáldaru Magyarországról A ezredik portáldarut ad­ja át 1974-ben a Szovjet­uniónak a Magyar Hajó- és Darugyár. Mind az ezer da­ru azonos típusú. A nagy- sorozatú gyártás együttjárt a termelékenység emelkedé­sével, s a hibák fokozatos felszámolásával. A magyar portáldarukat most már négy földrész országai vásá­rolják. A fejlődő országok piacain, például a helyi ko­operációk alapján kelnek el a magyar portáldaruk. 1976— 1980 között a szocialista or­szágokban — a folyamatban lévő ötéves tervperiódushoz hasonlóan — 9 millió rubel értékű darut szállítanak évente. A nyugati export a jelenlegi évi 1—1,5 millió dollárról 2,5—3 millió dol­lárra emelkedik. Másfél' millió lakás Bulgária dolgozói a népi hatalom harminc éve alatt másfél millió lakást építet­tek. Ez a ma rendelkezésre álló lakótér 62 százalékának feled meg. Idén eddig 800 nagyarányú építkezést fe­jeztek be, A többi között elkészült a kozloduji atom­erőmű, a Szovjetunió és Bulgária közötti földgázve- zéték első szakasza és Szó- fia új pályaudvara. Holt-tengeri olaj? Az Apache Gas Company amerikai cég kőolaj után kutat a Holt-tenger alatt. A cég elnökének nyilatkozata szerint arra számítanak, hogy a szeizmológusok még idén befejezik a kísérletek első szakaszát. Ha az ezzel kapcsolatos vizsgálatok ki­elégítő eredménnyel járnak, megkezdik a fúrást. Bár az eddigi kutatási eredmények sokat ígérőek, szakértők vé­leménye szerint legalább 6000—7000 méter mélységbe kell lefúrni ahhoz, hogy kő­olajat találjanak. A fúrási munkálatok költségéit mint­egy tizenötmillió dollárra becsülik. KGST azbesztdúsító kombinát Közös azbesztdúsító-kom- binátot szándékozik építeni a Szovjetunióban Bulgária, Magyarország, az NDK, Ro­mánia és Csehszlovákia. Az évi 500 000 tonna kapacitású (két részlegből állq) kombi­nát hozzávetőleges értéke 300 millió transzferábilis ru­bel. A létesítmény nyers­anyagbázisa az Orenburg területi kijembajevi (lelőhely, amelynek azbesztkészletei több mint 40 évre biztosít­ják a kombinát működését. A tervek szerint a gyárat és a bányát részben a Szovjet­unióban, részben az érdekelt KGST-országokban gyártott berendezésekkel szerelik fel. A kombinát, amelynek első részlegét öt év múlva üzem­be lehet helyezni, ezt köve­tően 2—3 év múlva már tel­jes kapacitással működhet. Irán kőolajából Amir Abbasz Hoveida iráni miniszterelnök a pári­zsi televízióban közvetített nyilatkozatában kijelentette, hogy Irán a kőolaj export­ból származó jövedelmét külföldön — a többi között az NSZK-ban, Franciaor­szágban és esetleg Ausztrá­liában, valamint Űj-Zéland- ban szándékozik beruházni. A miniszterelnök azt a vé­leményét hangoztatta, hogy a kőolajkitermelő és a kő­Egymillió tonna zöldséget és gyümölcsöt exportál az idén a HUNGAROFRUCT, ebből 800 000 tonnát a szo­cialista országokba. A leg­nagyobb vásárló a Szovjet­unió, ahova az idén 220 000 tonna, vagyis rekordmeny- nyiségű almát és 200 000 tonna zöldséget és konzer- vet exportálnak, összesen 78 millió rubel értékben. A Szovjetunióba szállított friss olaj fogyasztó országok ér­dekei azonosak, különösen ami az infláció elleni küz­delmet illeti. Hoveida sze­rint a kőolaj kitermelő or szágoknak segítséget kell nyújtaniok az arra rászoru­ló országoknak, függetlenül attól, hogy fizetési nehézsé­gek közé jutott fejlett or­szágokról, vagy a fejlődé­sükhöz támogatást érdemlő országokról van-e szó. zöldségáru jelentős részét a Tuzséron létesített 1000 va- gonos hűtőházban tárolják, innen rakják át a Szovjet­unióba induló vasúti ko­csikba. A Szovjetunióból származó importnak is nagy a jelentősége. A legutóbbi időkben például nagyobb mennyiségű burgonya, fok­hagyma és vöröshagyma ér­kezett Magyarországra a Szovjetunióból az itthoni hiányok pótlására. v Egymillió tonna zöldség és gyümölcs

Next

/
Thumbnails
Contents