Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-12 / 239. szám
1974. október 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az fa?i megyei könyvhetek nyitánya Tegnap Kunhegyesen sor került a hagyományos ószi, megyei könyvhetek Szolnok megyei megnyitójára. Szur- mai Ernő, a Verseghy Ferenc megyei könyvtár igazgatója ünnepi köszöntője után Csák Gyula író találkozott olvasóival, majd irodalmi műsor, könyvtotó, könyvtombola következett, s könyvkiállítás is nyílt. Együttműködés • Frdészet — főiskola Tegnap szocialista együttműködési szerződést írtak alá Tiszafüreden. A két szerződő fél; az ATED Mező- gazdasági Gépészeti Főiskolai Kar mezőtúri tanüzeme és a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság tiszafüredi erdészete. A szerződés célja emelni a Tisza II. vízlépcső építésének műszaki színvonalát. A szerződés egyik legjelentősebb pontja az erdészet garanciális gépeire vonatkozó szolgáltatás gyorsaságának és minőségének javítása, valamint az együttes műszaki fejlesztésre vonatkozó megállapodások. NAGY SIKERREL MUTATTÁK BE TEGNAP ESTE a Szigligeti Színházban A. P. Csehov Három nővér című színművét. Képünkön a Három nővér: Mása (Csomós Mari), Olga (Tímár Éva), Irina (Andai Kati) Fotó: Nagy Zsolt Közművelődés: Szolnok 1945/46 Az alig néhány héttel ezelőtt tartott közművelődés- politikai aktívaértekezlet vitaindító referátumának egyik mondata valahogyan így hangzott: az öntudatos munkást mindig hajtotta az „éhe a szépnek, éhe a szónak”, mind jobbra és mind többre ösztönözte, arra, hogy ne lebecsülje, hanem becsülje a tudást. Most — e gondolatok jegyében — Szolnok s e vidék felszabdulásának s az élet indulásának emlékeit kutatva keressük; az olyan nagy és drámai osztályösszecsapások idején, mint volt a földreform, a demokratikus államélet alapozása, az újjáépítésre, „a fiatal demokrácia e tűzpróbájára” való mozgósítás, „jutptt-e idő” a közművelődésre? Vajon, része volt-e az e kérdésekkel való törődés a helyi pártszervek és szervezetek, az ifjúsági szövetség és a szakszervezetek tevékenységének? Pezsgő élet a uyomcbt-zok szakszervezetében Még be sem fejeződtek a felrobbantott tiszai híd romjainak kiemelési munkálatai, a MÁV Járműjavító munkásai alighogy közzé tették az ország saját erejéből — nyugati kölcsönök nélkül — történő újjáépítését segítő versenyfelhívásukat, a Magyar Kommunista Párt irányítása alatt álló demokratikus néplap, a Tiszavidék szót emelt azért, hogy „a városi könyvtár értékeivel senki sem törődik. szétdobált könyvek százai garmadában és halomban fekszenek a földön ... por s piszok fed mindent, ... a kivételes értékeket pedig meg lehetne menteni!” A lan cikke nyomán születtek azután gyors intézkedések. A két munkáspárt már 19^5 nyarán javasolta, hogy létesüljön a vármegye székhelyén eey olvan „magyar— orosz kulturális , szövetség”, amelv orosz nyelvtanfolyamokat. a szovjet irodalmat és művészetet ismertető előadássorozatokat szervez. Ettől kezdve a Ti-zavidék folyamaiban ismertette a szov- iet kultúra és közművelődés eredményeit. Július 10-én például hosszabb íré- jelent meg Kulturális munka a kolhozban címmel. Az olvasó ez alapján képet kapott arról, hogy 1936 végén Ukrajna valamennyi kolhozában mindenki tudott írni és olvasni, a társas gazdaságokban kihelyezett könyvtárak működtek, a családok 87,4 százaléka pedig előfizetője volt valamelyik újságnak. Hasonlóképpen a Tiszavidék kezdeményezte augusztus 7-én, hogy mielőbb újjá kellene alakítani a vasutaszenekart. Népszerűsíti az újság azt a javaslatot is, hogy a volt Gömbös Gyula utcát József Attiláról, a magyar költészet kiemelkedő egyéniségéről nevezzék el. A nyomdászok szakszervezetében is pezsgő volt az élet. Szeptember elején a MÁV forgalmi csoport kultúrtermében rendezték meg műsoros estjüket. A munkásSzínját- szók csoportja itt mutatkozott be. „Az írók és a nyomdaipar munkásai között — olvashatjuk a helyi lapban — a betűn keresztül mindig a testvéries viszony, az egvü- vétartözás érzése fejeződött ki,... s a pompásan beszélő, kitűnő figurákat alakító s a színpadon otthonosan mozgó emberekben” örömmel ismerhettünk azokra, akiket „komoly munkában elmerülve a szedőszekrénvek előtt láthatunk” más napokon. Hírül adta továbbá ezen a napon az újság azt is, hogy Debrecenben háromnapos népművelési értekezlet volt, ezen hárman vették részt Szolnokról, s hazatérve most ők is segíteni fogják a kibontakozó népművelési tevékenységet. Az MKP szervezetei a kultúráéit Ezen az őszön nyitotta meg ismét kapuit a szolnoki Városi Színház. Halasi Iván színtársulata Szolnpk székhellyel Kiskunfélegyházát, Kiskunhalast és Nagykőröst is magába foglaló területekre kapott „színjátszási engedélyt” a minisztériumtól. „Nagyon örülök színi kerületemnek, különösen Szolnok városának .... hiszen Szolnok ma egyike a legnagyobb városoknak ... Sikerült megnyernem a helybeli MÁV- zenekart az előadásokhoz, így a zenei élmény is biztosítva van” — nyilatkozta a társulat, igazgatója. A helybeli lan december 2-i számában József Attila életét és költészetét ismertető írás jelent meg Szedő Antal — a Mae-ar Népköztársaság későbbi levéltári főigazgatójának — tollából. „A sors — állapította meg Szedő Antal József Attiláról — amely a ferencvárosi proletárlakásból a szárszói állomáson áthaladó vonat kerekei alá vetette, könyörtelen volt és elkerülhetetlen, hazánk egyik legnagyobb koponyája volt ó.” Iskolája — miután Horger Antal eltanácsolta őt az egyetemről — nemcsak a magyar irodalom nagyjainak vonulata, hanem a 20-as évek bécsi emigrációs irodalma és Párizs. A társadalomban létrehozandó harmónia követelménye pedig —- vallotta Jó-- zsef Attila —, hogy „az első szó joga a dolgozót illesse meg.” A munkásók hatalmáról énekelt, s a fölosztott föld körül megülendő ünnepre készült egész életében. Hirdette a dunai népek szövetségét, Thomas Mannhoz írott versében pedig a fasizmus felett győzedelmeskedő humánum bekövetkezendő diadalát. A túrke vei levél A Tiszavidék ugyanezen száma adta hírül: „A választások után a Magyar Kommunista Párt szervezetei a kultúra fellendítésének munkájához kezdtek. A kerületi szervezetekben hétről hétre megújuló kulturális és ismeretterjesztő előadásokat tartanak. A proletártömegek nagy örömmel fogadják a kerületi szervezetek újabb mozgalmát,... a munkások a múltban a kultúrából csak a salakot kapták, __Most a l egnagyobb elismeréssel kell szólni az I—II. és az V. kerületi előadásokról.” A szak- szervezetek kulturális bizottságának hangversenyét is a munkásoknak rendezték december 3-án; a MÁV Mil- leneum dalárda Kóbor Antal vezényletével Kodály Zoltán Fölszállott a páváját és Esti dal-át énekelte, Mezriczky Lajos pedig Chopin és Liszt műveket zongorázott. A túrkevei pedagógusok még az élet indulásának kezdetén levelet írtak a vármegyei tanfelügyelőnek. „Mi szó szerint értelmezzük — írták — Ilja Ehrenburg, a híres szovjet író útjelző megállapításait. amely a Pravdában megjelent cikkében áll: A béke reggele, új korszak következik, a magvetők, a tanítók, a könyvnyomtatók. az emberiség kertészeinek korszaka.” (Folytatása következik) Császtvai István Szomszédolás a váci járásban A közös fenntartás haszna Baráth Endre, a váci járási pártbizottság első titkárának szíves segítségével a napokban az ottani közművelődési állapotokat tanulmányozhattuk. Kőrútunk során a járásban mindenütt megfigyelhettük a pártszervezetek, a tanácsok és a művelődésügyi szakemberek összehangolt munkáját. Köszönhető ez annak, hogy már a Központi' Bizottság közművelődési határozata előtt is a pártmunka szerves részének tekintették a ’közművelődés fejlesztését. E cél érdekében az első számú partnerek a párt- szervezetek voltak a községekben is. Ennek az összehangolt munkának eredményei sok tekintetben máris kézzel foghatóak. A közművelődési intézmények közös fenntartásába például minden községben minden gazdasági szervet be tudtak vonni. Ennek köszönhetően minden községben főhivatású népművelők dolgoznak. Azt»tart- ják — és joggal —, hogy azokra nemcsak ott van szükség, ahol jók a közművelődés tárgyi feltételei, hanem ahol rosszak, vagy teljesen hiányoznak, ott még- inkább. Ezeknek a népművelőknek egy része még szakképzetlen. Ez érthető, hiszen az említett módon háromszorosára emelkedett a függetlenítettek száma. Alapfokú tanfolyamot szerveztek részükre, s egyetemi előkészítőket is. A községek párt-, tanácsi vezetőit. művelődési szakembereit művelődési előadássorozatba vonták be.- Több púnz a művelődésre A közművelődési intézmények közös fenntartása óta 800 ezer forinttal nőtt a váci járásban a fenntartási költség. Ez nagyobb beruházásra kevés ugyan, de a személyi feltételeket jelentősen javítja, az pedig kihat az érdemi munkára. A gazdasági szervekkel kötött szerződés kétoldalú. Szo- bon például a szerződéskötések irányítója a községi tanács. A fenntartási költséghozzájárulást annak fizetik; be az üzemek. Ez helyes is, hiszen nemcsak a művelődési házra, hanem a könyvtárra is kell gondolni az ilyen támogatáskor. A művelődési intézmények tőlük telhetőén kihelyezett középiskolai tagozatok, tanfolyamok, előadássorozatok nyelvtanfolyamok stb. szervezésével viszonozzák a gazdasági szervek segítségét. S nemcsak közvetlenül, hanem közvetve is. Igazuk van abban, hogy például gyermekklubok szervezésével is a munkások áldozatkészségét honorálják. Összebmüo’t tevékenység A közművelődési intézményekért kibontakozott összefogásban nemcsak pénzügyi támogatásra alapoznak, hanem a társadalmi munkára, s amellett a különböző intézmények és szervezetek sajátos közreműködését is ieénvlik. A Vöröskereszt, az MHSZ, a Vörösmarty Társaság. a vácrátóti kutatóintézet stb. összehangolt tevékenységét is eredménnyel szorgalmazzák a járás vezetői. Azt a közhangulatot erősítik, hogy a közművelődés korántsem csak a művelődési házak dolga. S a gyakorlat egyre inkább azt mutatja, hogy ennek a célkitűzésnek áldozatkész hívei vannak. A zebegényi Szőnyi múzeum képgyűjteménye például egymagában is vonzó. A múzeum vezetője mégsem elégszik meg csupán ezzel, hanem széles körű érdeklődést kiváltó irodalmi és zenei programokat, képzőművészeti filmvetítéseket, vetélkedőket is szervez. A díj mindig valamilyen képzőművészeti alkotás. Levélben keres fel iskolákat, szállást biztosítva igyekszik minél több fiatalt oda vonzani. S aki odalátogat, nem kerüli el a múzeum szép gyűjteményét. A járás vezetői joggal tartják azt, hogy csak a különböző szervek és intézmények összehangolt munkájával lesz teljesebb, nagyobb hatósugarú a közművelődés. Helyi égek több célra Az említett cél érdekében való együttműködés természetesen nemcsak a szellemi javak tekintetében lehetséges. Most például a községekben a több célra felhasználható helyiségek építését sürgetik. Tanácskozási és tornatermi célokat egyformán szolgáló nagytermek építése került előtérbe. A közművelődéssel való érdemibb foglalkozásnak a hatása több mindenben kimutatható. Intenzívebbé és tartalmasabbá vált az élet az intézményekben. A járásban például az idén harminc képzőművészeti kiállítást rendeztek. Nagyon sok ember életében először volt tárlaton. Színházakat is rendszeresen fogadnak. Emelkedett a kiscsoportos ^'’■lakkozások és a nemzetiségi cs$$ portok száma, és így tovább lehetne sorolni az eredményeket, melyek haszna végső soron az általános műveltség emelkedése, a szocialista tudat erősödése. S. B. Könyvjelző Weöres Sándor: Hl vers Európai rongú bibliotéka Az első nyilvános magyar könyvtár, az 1774-ben alapított Klimó-könyvtár fennállásának 200. évfordulóiára készül Pécs. Az európai rangú bibliotéka ma mintegy 350 ezer kötetet őriz, köztük számos értékes kiadványt: ritka középkori kéziratokat és nyomtatványokat. A jubileum alkalmából október 16. és 18. között országos jellegű ünnepséget rendeznek a mecsekaljai városban. Kisköre—iid ülés A Kiskörei Intéző Bizottság Szolnokon működő titkárságán megekezdődött a második tiszai vízlépcső környékén kialakuló üdülő köz- zet fejlesztési programjának összeállítása. A Kisköre és Tiszabálxílna között kialakuló mintegy negyven kilométer hosszú és helyenként 5—6 kilométerre kiszélesedő tó partján tizenegy fejlesztésre kijelölt településen tízezer átutazó és negyvenezer szállóvendég számára alakítanak ki a következő 10 évben üdülőközpontokat. Számító- techuika Pályamunkák könyv alakban Mint ismeretes, a KISZ vállalta a számítástechnikai központi fejlesztési program védnökségét. Ennek keretében hirdették meg „A számítástechnika ifjú alkalmazói” pályázatot, amelynek 70 résztvevője közül az öt legjobb a tévé képernyőjén is összemérte tudását, f ’készültségét. Most a statisztikai kiadóvállalat a különböző témákat konkrétan kidolgozó 56 pályamunkát könyv formában jelentette meg. Az irodalmi közvélemény Weöres . Sándort tekinti a XX. századi magyar líra legeredetibb egyéniségének. Németh László megállapítása szerint egész költészetét a kísérletezésnek szánta, a költői műhelye „egyik végén a nyugati líra nagy nyelvolvasztó, logikátlan ihlet-nyelvet teremtő kísérlete áll, a másikor az ősi mítoszok modern sugallata.” A U1 vers ebből a rengeteg vitát, s különféle értelmezést kiváltó életműből készült. Sajátos szempontú válogatás, amely a költő tudatos szándéka szerint tér el a válogatott kötetek hagyományos szempontjaitól: a versek nem időrendben sorakoznak egymás mellé, hanem 11 ciklusba osztva, a weöressándori líra jellegzetes belső tartalmai szerint, mintha a költőnek az volna A Budapesti Művészeti Hetek jegyében ismét megrendezik október 14—20-a között — a magyar népdal hetét a rádióban. Hétfőn mátraverebélyi, túrkevei és galgamácsai gyermekek énekelnek gyermekdalokat. — Kedden pásztorok ajkán és hangszerén szólalnak meg pásztordalok a Kossuth-adón. Szerdán Adám Jenő elő* adásának címe: Édesanyám. Este dr. Molnár Imrét kérdezi a riporter, Solymosi János útjáról a népzenéhez. Csütörtökön Lajtha László népdalfeldolgozásaiból kapunk egy csokrot. tással önmaga világítsa át és magyarázza e nagy műhely teremtő elveit. Van ciklus, amely a versforma, van, amely a verszene, s van, amely a „tematika” (például a szerelem, vagy személyes vallomás) alapján szerveződött. (Így kerülnek tematikusán egymás mellé például Hölderlin, Sev- csenko, Egry József, Bartók Béla, Fülep Lajos és Füst Milán emlékére írt versek). Mindez arra hívja fel a figyelmet, hogy e " költészet eredetisége nem a forma, a zene, vagy a költői tartalmak szokatlan felforgatásában rejlik hanem elsősorban a hoz- zányúlás, a hang másokéval összetéveszthetetlen jellegében. Ilymódon vall a 111 vers az 1973-ban megjelent 11 szimfóniával együtt — egy félévszázados nagy költészet alaptörvényeiről — alkotója szándéka szerint. Pénteken Adám Jenő „A rossz feleség” témájának a népdalban való jelentkezésé* ről tart előadást. Szombaton a néphagyomány őrzőinek felvételeiből sugároznak néhányat, illetve sajátos értelmezésben elhangzó dalokat ad elő Bo- donyi Katalin és Bihari Tóth Zsuzsa. Vasárnap Koszorú és kal- pag címmel közvetítik Adám Jenő előadását, majd délután Bartók Béla zongora* kíséretével — felvételről — Székelyhídi Ferenc énekel Béres János az ország neves népdalköreit keresi fel 20 perces összeállításával. a szándéka, hogy e válogasd magyar népdal hete a rádióban Bemutatkoznak a túrkevei gyermekdalosok I
