Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-09 / 236. szám
1 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. október 9. EGY FEJEZET AZ NDK-BÓL (6) Kórházakban Természetes, sópárás kúrafolyosó „Sokan járnak itt, akik felelősséget éreznek az emberiségért. Nemcsak orvosok, de újságírók, pszichiáterek, pedagógusok, bárki sokat tehet az emberek gyógyulásáért.” Ki orvosi eszközökkel, ki a gyógyítási módok népszerűsítésével, egyszerű leírásával” mondotta meggyőződéssel Herbert Blaha a Bad-Sal- zung-i szanatórium igazgató főorvosa. Ennek jegyében ült össze épp szeptemberben a WHO által rendezett simpozion is.Bad- Salzungban, ahol a légzőszervi megbetegedésekről tanácskoznak. Kutatják és kicserélik tapasztalataikat: milyen hatása van a környezetnek az emberi szervezetre. A légutak nyálkahártya károsodás okait keresik. Ennek elemzése volt annak az útnak is a célja, amelyet különbözei nemzetiségű orvosok, pszichológusok végeztek néhány esztendővel ezelőtt az Atlanti Óceánon. A klímafeltételeket tanulmányozták a tengeren, az 1800—2000 méter magas hegyeken. Jártak Madéra és a Kanári szigetek körül... Az orvosi világszervezet szeptemberi tanácskozásán kiváló magyar professzorok is megjelentek. Szoros és gyümölcsöző a két nemzet közötti együttműködés. A magyarokon kívül még más tizenkilenc ország küldötte is részt vett a simpózionon. H. Blaha könyvet is ír tapasztalatairól: milyen módszerek segítenek a diagnózis kialakításához. A kór előtörténetét próbálja hitelesen összeállítani. S ehhez igénybe veszi a beteg segítségét, mit tudnak azok saját bajukról. Mint mondja, százféle asztmás megbetegedést százféle ok válthat ki, ezek ismerete nélkül az orvos nem végezhet teljesen eredményes munkát. A Német Demokratikus Köztársaságban sok kórház foglalkozik a légzőszervi megbetegedésekkel. A Bad- Salzung-i szanatóriumot a legjobbak között tartják számon. Évekkel ezelőtt a város helyén még traktor szántott, de az egészséges környezet, a magas sótartalmú források mellett csakhamar város fejlődött. 1960-ban tízezer lakost számoltak, 1970-re már tizenhétezerre szaporodott a lakosság. S azóta sem állt meg a fejlődés. A szép erdők között,, a Werra folyó balpartján, a Vár-tó mellett világhírnévre tett szert az itteni gyógymód. Amíg a tüdőbaj népbetegség volt, azt gyógyították itt, de ez már a múlté. Gyógyító forrás A légzőszerv! megbetegedések gyógyításán túl, kutatás is folyik az intézetben. A kutatás középpontjában a bronchial asztma, a légutak megbetegedése áll. A sal- zungi forrás huszonegyféle ásvány anyagot rejt magában. Ilyen gazdag ásványi kincsű vizet az NDK-ban is keveset találni. Áz egy, a hatszázalékos sótartalmú forrásokat is-gyógyításra használják, Bad-Salzungban 27 százalékos sótartalmú a víz. A szanatóriumban tizennégy orvos végzi munkáját, s három pszichológus, tizenkét fizikotherapus, huszonhárom pedagógus segíti tevékenységüket. Végignéztem a therápiás kezelést. Kipróbáltam az egyik ' belélegző készüléket, megtekintettem kórtermeket, a fürdőt, a tornatermet — tanúja voltam, milyen gondoskodás közepette gyógyulhatnak a felnőttek, gyerekek. Válogattam a hétezer kötető felnőtt és a kétezerötszáz kötetű szabadpolcos könyvtárban. A könyvek árulkodtak: magyar betegeket is gyógyítanak itt, mert eléggé forgatták már Karinthy Frigyes, Móricz Zsig-\ mond, Fejes Endre, Déry Tibor, Németh László, Kolozsvári Grandpierre Emil, Moldova Ákos és számos neves költőnk műveit. Kezembe adták a zenei és az irodalmi rendezvények gazdag programját, vagyis azt a programot, mivel hozzájárulnak a betegek hasznos időtöltéséhez, hogy megkönnyítsék a hosszú gyógyulás türelmes viselését. Hiszen hosszú idő telik el, amíg a betegek eljutnak a levegő kapkodástól, a ful- doklási rohamoktól, a kihagyó lélegzéstől addig a percig, amíg az orvos kimondja: hazamehet, meggyógyult. .. vagy legalábbis, hosszabb időre útjára bocsátják. Torna és séta Bad-Liebensteinben dr. Echte Walter igazgató főorvos fogadott. Tisztelhetik a magyar orvosokat, mert kedvemért megszakította szabadságát, s egy órát töltött a kórház ismertetésével, azért csak ennyit, mert indult a vonata Rostockba. Az NDK legnagyobb szívkórházát ismertem meg általa. Végeznek itt szívműtétet, gyógyítják a szívbetegeket, a különböző vérkeringési panaszokkal ideérkezőket. Szénsavs forrásuk kihasználásával, modern gyógymóddal segítik lábraállni a hozzájuk beutaltakat. Valaha hat-nyolc hónappal a felépülés után küldték gyógyfürdőbe a szívbetegeket. Ma lerövidítik ezt az időt. Azt állítják, s ez dr. Echte Walternek, s a vele dolgozó orvosoknak is a véleménye, gyógymódja, hogy a korai fázisa a rehabilitációnak eredményesebb a régi metódusnál. Ne feküdjön sokáig a beteg, .inkább mozogjon, segítse önmaga is a gyógyulást. Tornázzon, sétáljon, végezzen különböző tornagyakorlatokat, persze felügyelet, ellenőrzés mellett. A kórház 120 orvosa, 40 nővére, fizikotherápusaik, asszisztenseik nem zárkóznak a gyógyító falak közé. Az igazgató főorvos például a városi tanács tagja, a megyei Vöröskereszt elnöke. Ismerője, segítője a város fejlődésének is. Azt mondják, nem önzetlenül teszik, amit tesznek. Hiszen a parkosítás, egy-egy út megépítése, a forgalom új irányba terelése, egy kerület rendezése a kórház életére, a betegek nyugalmára is hatással van. Az NDK negyedszázados évfordulójára simpozionnal készültek, összefoglalták, mit tettek az elmúlt 25 évben a gyógyításért. Nyugodtan állnak hallgatóik elé, sok mindenről tudnak beszámolni. Sági Ágnes Következik: Nem robbant fel a város Külföldi diátok a Szovjetunióban Ámenkai szenátus Törökország nem kaphat fegyvert Az amerikai képviselőház hétfőn elutasította a kongresszus és Ford elnök közös kompromisszumos javaslatát és nagy többséggel úgy döntött, hog Törökország mindaddig nem kaphat újabb amerikai fegyvereket, amíg „lényeges haladás” nem történik csapatainak Ciprusról való visszavonása terén. A képviselőház és a szenátus egyeztető bizottsága az elnökkel egütt korábban egy enyhébb változatot dolgozott ki, amely csupán „jószándékú erőfeszítéseket” kért volna a fegyverszállítások folytatása fejében. Ezt a javaslatot a törvényhozás alsóháza 291:69 arányban utasította el. A keményebb változat most ismét a szenátus elé kerül, amely a megfigyelők szerint valószínűleg el is fogadja azt. Negyvenezer külföldi diák tanul a Szovjetunióban. Különböznek-e jogaik a szovjet diákokétól? Természetesen igen. Nem rendelkeznek a munkához való joggal, a szovjet állam politikai tevékenységében való részvétel jogával, választási joggal stb. Minden másban egvenlőek a szovjet diákokkal. Minden diák maga választja meg tanulmányai jellegét és a tanintézetet. Jelenleg csaknem 500 tan- és tudományos intézetben vannak külföldi diákok. Az ingyenes képzés is kiterjed mindenkire. Jár az az ösztöndíj, a diákszálló, az ingyenes orvosi kezelés. Természetesen semmit sem kell fizetni a könyvtárakért, a laboratóriumi felszerelésekért sem. Az állam viseli a diákok pihentetésének gondját is. A szünetben ingyenes utazásokat biztosítanak szanatóriumokba és üdülőkbe, tel jesen vagy részben fedezik a turistautak költségeit. Ezeket a kedvezményeket ráadásul adják az ösztöndíjhoz, amelyeket a szünetekben is teljes egészében kifizetnek. A külföldi diákoknak számos lehetőségük van. hogy részt vegyenek a diákönkormányzati szervek munkájában. Csoport- és évfolyamfelelősök lehetnek, beválaszt, hatiák őket a kollégiumi diáktanácsba, a tudományos körök, sport- szakosztályok és klubok vezetőségébe. Az azonos nemzetiségű diákok egyesülhetnek segélyegyletben, ligában szövetségben is. Ezek a szervek — bár nincs politikai jellegük — aktívan részt vesznek a tanintézmények társadalmi életében, terjesztik hazájuk történelmét. tudományát, kultúráját. KGST — Közös Piac Az utóbbi napokban számos nyugati újság kommentálta a Közös Piac és a KGST viszonyát. Nem azokról a kapcsolatokról van szó, amelyek a KGST-tagállamok és az egyes közöspiaci országok között kialakultak (és amelyek az utóbbi években gyümölcsözően fejlődnek), hanem maguknak a szervezeteknek a kapcsolatáról — írja a kedd^ Pravdában Ju- rij Harlamov. A cikkíró rámutat, hogy a témát nem először vitatja meg a nyugati sajtó, a KGST komplex programot megvalósító szocialista gazdasági integrációja hatalmas gazdasági erővé vált. A később létrehozott Közös Piac, bár egyáltalán nem tömöríti az összes nyugat-európai országokat, ugyancsak gazdasági realitás. A nyugaton azonban hosszú évekig divat volt tudomást sem venni a KGST-ről. Amikor a Közös Piac szervei a Közös Piac és a szocialista országok közötti viszonyról tárgyaltak, mindannyiszor csak az EGK szocialista országok részéről történő „elismerésének” kérdése vetődptt fel, mintha gém is létezett volna a szocialista országok közös szervezete. A múlt még ma is kísért néhány nyugati lap kommentárjában — folytatja Harlamov, idézi a két szervezet kapcsolatfelvételét ellenző nyugati újságokat, majd végül rámutat: „amikor két fél érintkezésbe lép egymással, a legkevesebb, amire szükség van, az a kölcsönös őszinte törkevés a kapcsolatok építésére. A Szovjetunió és más szocialista országok a gyakorlatban adják tanúbizonyságát annak a törekvésüknek, hogy továbbfejlesszék a» kölcsöne-, sen előnyös együttműködést a nyugat-európai államokkal,- mindazokkal, amelyek tagjai és mindazokkal, amelyek nem tagjai a Közös Piacnak. Ennek egyik módja lehet a KGST és a Közös Piac kapcsolata, amennyiben e kapcsolat felvételét nem kíséri nyomás és nem, kötik olyan feltételekhez, amelyek gátolnák a földrész országai közötti gazdasági kapcsolatok bővülésének folyamatát”. Az Al Ahram Kissinger egyiptomi látogatásáról Az Al Ahram című félhivatalos kairói lap Kissinger amerikai külügyminiszter közelgő egyiptomi látogatásával és a közel-keleti rendezéssel foglalkozik. Diplomáciai forrásokra hivatkozva a lap leszögezi, hogy a válságban új „fontos és döntő” szakasz kezdődik. Egyiptom állandó kapcsolatban áll Damaszkusszal és a palesztin mozgalommal, hogy egyeztesse álláspontját a Kissingerrel folytatandó tárgyalás előtt. A lap szerint Egyiptom álláspontja két fő részből tevődik össze: 1. Meg kell kezdeni a Biztonsági Tanács 242. számú határozatának végrehajtását. A határozat egyebek közt kimondja, hogy az izraeli csapatoknak ki kell vonulniuk a megszállt arab területekről ; 2. A BT 242. számú határozata a palesztin felszaba- dítási szervezet által képviselt palesztin népnek biztosítja az önrendelkezési jogot. E jognak a gyakorlatban érvényt kell szerezni. A Kis- singer-látogatás után kialakuló diplomáciai helyzetet — mint az Al Ahram hírül adta — teljes egészében az arab államfők október 26-ra Rabatba összehívott csúcstalálkozója tekinti át. Azt tartják, hogy a televízió frisseség. gyorsaság dolgában elmarad testvérbátyja. a rádió mögött; nehézkesebb járású, jobban terheli a technika, bonyolultabbak a felvétel körülményei. Dicséretes gyorsaság Vasárnap este a hét rácáfolt minden efféle jogos vagy vélt hiedelemre: ami délben történt Aradon. Romániában, este már látható volt a Magyar Televízió képernyőién. Az aradi ünnepség részleteit mondhatni melegiben tálalta nézőinek a tévé. A díszpom- pás koszorúzás képeit, a kulturális miniszter gondolatokat . ébresztő beszédét, amelyben az egymásra utalt Dun« menti népek testvériségének törvényszerűségét villantotta fel hagyományaink fényében. Az efféle „szenzációt” máskor is szívesen fogadnánk. S ha már az október 6-i tragédiára történő emlékezés, sei kezdtem, hadd tegyem hozzá: a Fáklyaláng ismétlő-1 sével az aradi emlékezés gondolatait teljesítette ki a televízió; okok tárultak fel, magyarázat Kapcsolódott mu* vészi köntösbe öltöztetve arról. hogy Világoshoz miért és hogyan vezetett az út. Két politikai és katonai felfogás ragyogó szembesítésével, kiélezett párbajával a tévédra- ma hitelesen állította elénk — ismételten — a sorsdöntő napok hangulatát, tartalmát. Egyébként a vasárnap este a múlt idézésének jegyében zajlott, hiszen Kossuth és Görgey után. a romantikus zeneszerző, a Vörösmarty megénekelte, „hangok nagy tanárja”. Liszt Ferenc „lépett elénk” a képernyőn. Film Liszt Ferencről Alakját, muzsikáját idézte a magyar—NDK egvütt-dol- gozással készített zenei dokumentumfilm. Megelevenedtek Liszt weimari éveinek dokumentumai. emlékei és néhány zenei remeke is megszólalt — kitűnő tolmácsolásban. A film alkotói a zenéhez képeket is mellékeltek. A felhangzó rapszódiához például Balatont, Horto- bágyot kapcsoltak — képben. Lehet, hogy sokan fel is ismerték, hogy a kamerák hazai tájon járnak, de nem csodálkoznék azon sem. ha akadtak volna, akiknek semmit sem mondtak az egymáshoz kapcsolt tájrészletek. Egyszerűen nem tudták hova tenni amit láttak. Hogy ebből hova akarok kilyukadni? Szeretném hangsúlyozni, hogy az alkotóknak sohasem magukból, vagy egy szőkébb réteg szellemi szintjéből, tájékozottságából kell kiindulniok. Nem szabad feltételezni, hogy például milliók ismerik fel a Les preludes-t. vagy rögvest ráismernek a muzsikából, hogy Liszt rapszódiáját hallják. Meg kellene tehát mondani, legalább a címet, erre volna is mód. a legváltozatosabb. Nincs az sehogy sem rendjén, hogy egy-egy ismeretterjesztésnek is beillő filmben bizonyos szempontból ..tudatlan” marad a néző. Annál is inkább káros, mert az ilyen szépséghibával a művészi szándék is megcsorbul, a program hatásfoka is lejjebb száll. Egyébként a míves dokumentum film fontos küldetést is teljesített jelentkezésével a képernyőn. Megerősített bennünket, hogy nemcsak Bartókunk, Kodályunk van. létezik egy Liszt Feren- cünk is, aki magyar zeneszerzőként szerzett világhírnevet hazájának. Egybevetve az elmondottakat, azt hiszem. nem túlzás, ha azt mondom: vasárnap este történelmi utazásra voltunk hivatalosak. barangolásra a szabadságharc, a reformkor évtizedeiben. Rákosv Gergely Tigrisugrása szép regény. Ha jól emELoTT lékszem, először a Nyitott könyv hívta fel rá a figyelmet. Szén munka, mert szép gondolatok hordozója. Szerzője az értelmes emberi élet dicséretét zengi benne Arról beszél, hogv az alkotó ember oldalán, egyenlő rangú társaként egy fiatal nő — Magdinak hívják — hogyan jut ki élete zsákutcájából. Tigrisugrás helyett hosz- szútávra hogyan rendezi be életét. I ignsugrás, vagy hosszútávfutás A regény eredetisége aligha említett alapgondolatában rejlik, hisz olyan igazságot fogalmaz meg, amely akár közhelynek is mondható. Varázslatát a gondolat kifejezésének érzékletes módja, a megfogalmazás maisága adja. Hányán és hányán ismerhettek magukra Magdiban, a se nem szép. se nem csúnya átlagember életsorsában. problémáiban, aki maga is megfogalmazta égető dilemmáját: „Ha hosszútávon botladozik az ember, mondjuk egy pusztaságon keresztül, minden részvevő, együttérző figyelem nélkül, akkor egyszer csak felmerül benne a gondolat; minek, s levágja magát a földre — s erején alul feladja az egészet”. Igen, egyetlen Tigris- ugrássá gyors sikert elérni bizonyára sokkal csábítóbb a fiatalok számára, mint verejtékezve. lassú, kitartó munkával lépkedni a sikerek or- szágútján, vagy épp szűk ösvényén. De megéri! A rozzant malomban új életet kezdő Magdi életútja, amelynek állomásai a meglelt boldogság pillanataival szembesülnek a főhős gondolataiban. jelképes tartalmat fejez ki: a zsakutcaélet tartalmatlanságát. Amit a képernyőn láttunk a regényből, az valójában szemléletben és felépítésben hű az eredeti mű tulajdonságaihoz. Magdi útja a malomig, de visszafelé pergetve, ezt láttuk a képernyőn' A fiatal házaspár megküzdve az őket idegenül fogadó falu otromba bizalmatlanságával termőtalajt hogyan varázsol két kezével a malom kietlen udvarára. s meleg otthont miként rendez be magának a zord falak között — ennek voltunk szemtanúi, s közben felvillantak a múlt kísértő képei, a szerencsétlen házasság Tómmal, a kicsinyes családi környezet, a szeretett testvér tragédiája és így tovább. Kezdetben talán szokatlan volt ez az időt bontoeató visszapillantás. mindaddig, amíg bele nem rázódtunk a képsorok sajátos menetébe. Egyik másik jelenet, például a tsz-elnök kiselőadása a háborgó Kukuruzsnyákról kissé hosszúnak is tűnt, s a ki- csiszívemék látogatása is valamelyest megakasztotta a főhős gondolatainak sodrását. Túl részletező volt e látogatás bemutatása, s hangvételében is kirítt a jelenetek sorából, erősen karikatúrisz- tikus jellege miatt. Mégis, ezek ellenére is élvezetes televíziós produkció bontakozott ki a képernyőn, jó színészi teljesítményekkel. S itt elsősorban Kútvölgyi Erzsébet kimunkált, s ugyanakkor természetes játékát említem, de ide sorolhatom Kozák András alakítását is, aki ki tudja hányadik pozitív hős szerepét játssza már el a képernyőn, de mint mindig. ezúttal is hitelesen. Har- sányi Gábor, Avar István, Lukács Sándor, egy-egv szerep megformálni szintén részesei az erkölcsi kérdések, a magatartás drámájának sikerében. Rendezte: Várko- nyí Gábor, a film oneratőre Ráday Mihály. V. M,
